Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-25 / 217. szám

fgynla, 1937, szeptember 25 szombat LX1X. évfolyam 217. szám. W ___ ___ _ w BÉ KÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f iivuzvivs uura uci^uc 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Megrovás! kaland Nahát ez már mégsem járja, hogy a pécsi egyetemi rektor is numerus clausus párti. Nagyon megharagudtak a szociáldemokraták, mert szóba mert állni a turulistákkal és meg­nyugtatta őket, hogy a numerus clausust az idén szigorúan betartják. Nem értettük egé­szen ezt a nagy haragot, mindaddig, amíg el nem olvastuk a rektor ezidei tanévnyitó be- suédét. Az aztán megmagyarázta a felháboro­dás okát. A rektor magnifikus ugyanis kije­lentette, hogy nem tűri, hogy vele, vagy pe­dig az egyetemi hallgatóság bármely tagjával szovjethangon tárgyaljon az ifjúság. Jól értsük meg, csak annyit mondott á . rektor, hogy a szovjethangot nem tűri és ők már élénken felszisszennek, már keresik az alkalmat, hogy belemarhássanak a pécsi egye­tem legfőbb vezetőjébe. Mert nekik ugyan semmi közük nincs a kommunistákhoz, de ne merje senki olyan színben feltüntetni a kom­munizmust, mintha annak akár csak a hangja is valami nem egészen kívánatos volna. Nem, ők nem akarnak bolsevizmust, de azért kiké­rik maguknak és a legnagyobb fokú igazság­talanságnak tartják, ha nem engedik a sze­gény Ságvári-Spitzereket, hogy szabadon ala­kíthassanak terrorcsapatokat, hogy nem veszik tőle jónéven, hogy minden olvasmánya abból az irodalomból kerül ki, mely irodalom eszme­világa egyszer már majdnem az életébe ke­rült a magyar nemzetnek, az is baj, hogy nem dicsérik meg érte, hogy a spanyol hóhérok gaztetteit tartja követendő példának. Isten ments, ők nem akarnak felfordulást, el­lenségei minden diktatúrának, ha nem hívják proletárnak. Ők csak ott akarnák fokozott mértékben folytatni, ahol 1919-ben kénytele­nek voltak abbahagyni. Nem bántanak ők senkit, csak éppen a Battyány-palota, meg a parlament pincéjében szeretnék emberbaráti tevékenységüket Szamuelli és Corvin-Klein Otto jólbevált receptje szerint újból kifejteni. Hiszen olyan egyszerűen és gyönyörűen ment minden ; jelentették, hogy valahol a magyar nép nincs még kellőkép elhajolva a vörös pa­radicsom boldogságától, ott megjelent hama­rosan egy terrorcsapat és a város, vagy a község fái kivirágoztak, drága magyar emberéletek pusztultak el a vörös banditák kötele és fegyvergolyója által. De hát ez mind csak a nép, sőt, amint a Vörös Új­ság egyik számában Szamuelli irta, a bur­zsoázia érdekében történt. Senki sem tagad­hatta, hogy akkor megszűnt a magántulajdon, mert csak ők, a kiválasztottak rabolhattak össze mindent, a népnek joga volt nyomorog­ni és elpusztulni az eszméért. És most jön a pécsi rektor és nem átallja kompromittálni a szovjetet, mondva, hogy an­nak hangja olyan, melynek alkalmazását ma­gával szemben nem tűri. Hát még mindig ott tartunk, hogy Magyarországon nem indul min­den hatósági és nem hatósági hatalom (mint amilyen az R-gárda is) az átkos nyilasok ki- pusztitására, hanem még mindig van arra is ideje, hogy a kommunistaálmok megszállott­jainak szelíd machianacioit lehetetlenné te­gye? Nem néznek sem nyugatra, sem keletre, vagy legalább is nem azokat a kulturnépeket látják meg, amelyek oly szépen megvalósítják az ideális demokráciát, hanem haladnak azon az utón, amelyen járva nem nyílik alkalom gyermekek és apácák, papok és más világné­zetű polgárok keresztrefeszitésére és elevenen megógetésére, még halomra géppuskázni sem lehet védtelen tömegeket. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nincs talaja a nyu­gati kulturdemokráciának. A népet akarata ellen kell üdvözíteni. Ha most tele tüdővet ordítjuk is, hogy általá­nos titkos választójog kell a népnek, ez még nem jelenti azt, hogy ha majd mi uralomra jutunk, megfelelőnek tartsuk a népet arra, hogy sorsának intézését az ő kezébe tegyük le. Majd gondolkoznak helyette azok, akik arra alkalmasabbak: azok, akik most gyűjtik az R-gárdákat és főzik azokat a nemzetbol- dogitó terveket, melyek már egyszer majdnem végleg agyonboldogitották a nemzetet. A pécsi rektorok pedig jegyezzék meg maguknak, hogy nem kulturembereknez méltó eljárás az, hogj a magyar ifjúság érdekeit tartják szemük előtt, hogy azt merik állítani és be is bizonyítani, hogy a péfcsi egyetem 100.000 pengőt fordít ifjúság szociális érdekei­nek ápolására, hogy a kultuszkormány ezer­nél több állástalan diplomást helyezett el ed­dig. Pedig csak azt volna szabad megmonda­nia, hogy a numerus clausust el kell tüntetni, hogy a nemzeti eszme, a nacionalizmus ide- jétmulta barbárság. Ma már a vallás és a hit, a haza dajkamese, naiv emberek romantikus ábrándozása. Az igazán nagyszerűnek mondható egész­ségügyi kiállításnak egyre több látogatója van. Ez természetes is, mert hisz, aki látta, bizonyára hírét viszi a látottaknak és egyre több ember ragadja meg az alkalmat arra, hogy ezt a nem minden évben kínálkozó le­hetőséget felhasználja. A naponként tartott népszerű közegészségügyi előadások hallgató­sága is egyre szaporodik Az előadások helye a második előadás óta éppen a nagy látogatottságra való tekin­tettel a polgári fiúiskola tornaterme, amely csütörtökön este is megtelt amikor is dr. Se­bők Lóránd szanatóriumi főorvos adott elő „Amit a tüdőgümőkorról tudni kell“ címmel. Sebők doktor a szakember gyakorlatiasságá­val mutatott rá arra a nagy pusztításra, amit ma még Magyarországon a tüdővész végez. Ismertette a betegség mibenlétét a fertőzési lehetőségeket, de rámutatott a fertőzés elkerü­lésének lehetőségeire, a helyes életmódra és a tüdővész gyógyítási lehetőségeire. Olyan egészségügyi rendszabályokat közölt, melyek­nek betartása esetén a tüdővész nagymérték­ben elvesztené jelenlegi félelmetes erejét és a „agyart»3t3gség“ nem szedne annyi ál­dozatot. Pénteken este dr. Blanár László városi orvos tart előadást egy másik népi veszede­lemről : az alkoholról. Előadásának cime „Al­kohol és egészség.“ Szombaton este pedig dr. Implom Lajos orvos „Egészség és fogápolás“ címmel. Bécsben a Collegium Hungaricumban csütörtökön megkezdték vitéz Horthy István tábornok holttestének felravatalozását. Pénte­ken délután a református egyház szertartása szerint megáldják a holttestet, amelyet ezután Bécsből Budapestre szállítanak és az esti órákban a Kálvintéri református templomban ravataloznak fel. A temetés szombaton dél­előtt 10 órakor lesz a Kálvin-téri református templomból. A kormányzó felkérésére a gyász- szertartást Ravasz László püspök fogja vé­gezni. A gyászszertartás befejeztével katonai gyászmenet vonul a Muzeum-köruton, a Ká­roly király-uton és Vilmos császár utón a Nyugati pályaudvarhoz. A katonai gyászme­net parancsnoka vitéz Rapaich Richard lovas­sági tábornok, a honvédség főparancsnokának helyettese lesz. A Nyugati pályaudvarról különvonat vi­Nein az a módja tehát a nemzet boldo- gitásának, hogy arra vigyázzunk, hogy Blum Leóék, a spanyol vörösök, avagy Sztalinék tana ide ne jöjjön, hanem az, hogy minden nemzeti érzést már jó eleve kiirtsunk és a tudományegyetemek rektorai ne az ifjúság segítését tartsák legfőbb gondjuknak, hanem arra törekedjenek, hogy a numerus clausus megszüntetésével a nyugati és keleti demok­rácia elvei érvényesüljenek. Ilyen mentalitás­sal, ilyen tendenciákkal telítve készülnek ők a magyarság ellen, ilyen sorsot szánnak a magyar nemzetnek. Csupán azon csodálko­zunk, hogy még mindig vannak jóhiszemű emberek, akik nem hiszik el, hogy a nemzet gyilkosainak útját egyengetik, akik ott keresik az ellenséget, ahol a nemzet életéért mindent fel tudnak áldozni. Egymást keressük, ' egymást találjuk meg. hogy egyesült erővel küzdjük le a magyarság ellenségeit. Mindkét téma annyira közérdekű, hogy már ez magábavéve is a legnagyobb látoga­tottságot érdemli meg, de az előadók személye is biztosíték az tránt, hogy a hallgatókra nagy gyakorlati haszonnal járjon az előadások hall­gatása. Az alkohol néppusztitó hatásáról so­kat hallott már eddig is a közönség, bár nem igen vonja le annak következményeit, annál kevésbbé ismerik ellenben a helyes fogápo­lás rendkívüli jelentőségét és annak fontos­ságát, hogy a fogbetegségeket ne hanyagol­ják el és fogaikat állandóan orvossal vizsgál­tassák és kezeltessék. A kiállítást eddig is már sok iskolai ta­nuló kereste fel. Legutóbbi számunkban meg­emlékeztünk a békéscsabai Szent László úti nyolcosztályos állami elemi iskola látogatásá­ról és arról a hazafias ünnepségről, melyet az országzászlónál rendeztek, ezen az iskolán kívül eddig Békéscsabáról megtekintették a kiállítást a polgári fiúiskola negyven tanulója, a leány polgáriiskola 160 tanulója, a leány gimnázium 62 tanulója. Itt jártak a békési pol­gári leányiskola tanulói 84-en. Megtekintette a kiállítást a gyulai r. kát. főgimnázium V.—VI. osztályának 77 tanulója és a gyulai iparos tanonciskola 38 tanulója. Remélhető, hogy még sok iskolás és egyéb látogatója lesz a kiállításnak, különösen akkor, ha az egyesületek és körök tagjai cso­portosan látogatják meg, ami mindenesetre kívánatos volna. szí a koporsót Kenderésre, ahol délután 4 óra­kor Horthy Miklós kormányzó kastélyában kezdődik a gyászszertartás, amelyet itt a kormányzó felkérésére Makláry Károly, a tiszántúli református egyházkerület püspöke fog végezni. Horthy Miklós kormányzó és családja s a gyászoló rokonság, a koporsót vivők, különvonaton utaznak Kenderesre. Ti­zenkét óra 30 perckor egy másik különvonat is indul a Nyugati pályaudvarról, amely a tisztiküldöttségeket és a gyászszertartáson megjelenő személyiségeket viszi Kenderesre. Kenderesen a Horthy-kastélyból indái el a gyásznaenet a családi sírbolthoz, ahol örök nyugalomra helyezik Horthy István lovassági tábornok holttestét. A kormányzó a gyász- szertartás után még aznap este visszatér Bu­dapestre. Egyre többen látogatják az egészségügyi kiállítást Szombaton temetik vitéz Horthy István lovas­sági tábornokot

Next

/
Thumbnails
Contents