Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-21 / 213. szám
feynla, 1937. szeptember 21 kedd LXIX. évfolyam 213. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: BOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Vannak még terrorfiuk! Igen,rezt ők igy szokták. De tagadhatatlan, hogy akcióikat megfelelően előkészítik. Nem kellett nagyon odafigyelni, vagy a sorok között kutatni: uton-utfélen a szemünkbe vágott, a fülünkbe hasított, hogy Magyarországon a szélső jobboldali elemek annyira terrorisztikusan viselkednek, annyira korlátoznak, lehetetlenné tesznek minden szabadság joggyakorlást, hogy előbb-utóbb számolnunk kell ősi alkotmányunk komoly veszélyeztetettségével. Különösen közelfekvő a veszély, mert — amint írták és mondották — a kormány érthetetlen módon kacérkodik ezekkel a szélsőjobboldali turbulens elemekkel. Újságjaikban nap-nap után tudtak egy-két szélső- j obbos terrorcselekményt ludbőröztetően kiri- portálni és minden napra jutott sajtójukban egy-egy jobboldali, sőt a római pápától kezdve a magyar püspöki karon át az alső papságig, egyházi tényezőktől származtatott nyilatkozat is. A maguk publikumát és a tőlük lélekben és felfogásban messze távol álló jó- hiszemüek egy csoportját is sikerült megfelelő módon preparálni. Ma már azt a közfelfogást tenyésztettek ki széles rétegekben, hogy a kormány jóakaratu megnemlátása, sőt titkos támogatása mellett ma olyanok a magyar közállapotok, hogy a törvénytisztelő, adófizető tisztes polgár egy szép napon arra ébred, hogy vége az ősi magyar alkotmánynak : a horogkeresztesek felrúgnak magántulajdont' polgáti szabadságot, megszüntetik a kereszténységet, rabszolgasorsra kényszerítik a tömegeket, melyek csak parancsra ugráló, a diktátorok intésére dróton rángatott figurák lesznek. Ilyen körülmények között csak természetes, hogy az alkotmánytisztelő polgárság nem várja tétlenül sorsa beteljesedését, hanem ; felkészül a védelemre és szükség esetén készen, harcedzetten felvonulnak az R-gárdis- tákkkal töltött teherautók, hogy megvédelmezzék a pokári szabadságot és az ősi magyar alkotmányt. Végre is ez még a Csemegi- kódex szerint is jogos védelemnek számit és nem büntethető. így fest a dolog az ő beállításukban ! Álljunk meg egy kissé ott, hogy kiknek a beállításában. A terrorfius autókat a Konti- utca környékéről szervezték meg és irányítják. A Népszava ilyen beállítottsága ismerve céljait, érthető. Ezek alatt a célok alatt természetesen nem az alkotmány és a szabadság- jogok védelmét kell érteni. Megmutatták 1918—19-ben, hogy mik az igazi céljaik és hogy gondolják a polgári szabadságjogok kezelését. Csak arra akarunk itt hangsúlyozottan rámutatni — nem azért, mintha nem találnók természetesnek — hogy milyen egyöntetűen és szembetűnően egy irányítás szerint vett részt ebben a hangulatkeltő kampányban az u. n. polgári baloldali sajtó is. Ha valaha, úgy most bizonyosodott be, hogy itt egy nagy összefogás van állandó aktivitásban, melynek be nem vallott, de tényekben demonstrálódó célja egy népi alapokon nyugvó, a keiesz- tény demokráciát megvalósító nemzeti magyar államberendezkedés kifejlődésének meg- akasztása. Nem az alkotmány, nem a munkásság sorsa fáj nekik, nem is a polgári szabadságok, hanem éppen az, hogy itt esetleg visszaszállnak a nemzet egyetemére az egy idegen kisebbség által elkonfiskált jogok : a megélhetés, a boldogulás minden dolgozó magyart egyformán megillető joga. Nem a demokráciáért szervezik ők az R-gárdákat, hanem azért, hogy a maguk anyagi és erkölcsi rabságában tarthassák a munkás magyar milliókat. Érzik ők, tudják nagyon jól, hogy az ő gazdasági és társadalmi rendszerüknek, nevezték légyen azt gazdasági liberalizmusnak, vagy szociáldemokráciának, lejárt az ideje. Voltak ezeknek a rendszereknek feladataik, melyeket el kellett végezniök. Azt azonban soha sem szabad elfelejteni, hogy mindaz, amit ezek alatt a jelszavak alatt bizonyos tendenciák szolgálatában megszereztek és aminek a fenntartását, illetve továbbfejlesztését ma tüzzel- vassal erőszakolják, ma már nem egyéb, mint ezeknek a tendenciáknak az injekciózása, a maguk anyagi túlsúlyának biztosítására. Ha van parancsuralmi törekvés, úgy egyedül és kizárólag az övék az. És ezeknek a törekvéseknek a megvalósítására — miközben horogkeresztes vaklármájukkal maszkírozták szándékaikat — felkészültek. Gépesített terrorcsapatok állnak készen, hogy bármely pillanatban megkéselhessék Magyarországon a rend felboritását. Egy nagy egység alakult ki a Konti-utcától a Lipót-városig. Nyilasveszedelmet riadoznak, hogy a maguk nemzetrontó törekvéseiről elterelhessék a figyelmet. Az a 350—400 ember, aki vasárnap délelőtt a Göndöcs-kerti pavillonba összegyűlt, hogy meghallgassa a Nemzeti Egység gazdasági propaganda gyűlésének szónokait, azzal az érzéssel távozott, hogy ilyen gyűléseket nem esztendőnkint, vagy legfeljebb féléven- kint egyszer kell rendezni, hanem gyakran módot kell adni a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek arra, hogy tudásukat gyarapítva felkészüljenek a modern életharc megvívására. Ezt a kijelentést egy galambősz hajú kubikos munkás tette. Hozzáfűzte még azt is, hogy már öregember, de ilyen előadásokat még nem hallott. A gyűlés lefolyását röviden az alábbiakban ismertetjük : SchneiderMátyás a Nemzeti Egység gyulai szervezetének elnöke a Nemzeti Hiszekegy elmondása után köszöntötte a gyűlésen megjelent dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispánt, a Nemzeti Egység vármegyei elnökét, gróf Pongrácz Jenőt a gyulai kerület országgyűlési képviselőjét, továbbá Molnár Sándor és Papp Sándor budapesti előadókat, valamint Kienitz Vilmos ármentesitő társulati igazgató gyulai előadót. Hangsúlyozta Schneider Mátyás, hogy a Nemzeti Egység már túlnőtt a politikai pártkereteken és nincs szüksége hát- megetti alattomos eszközökre céljai propagálása és megvalósítása érdekében. Minden támadás és gáncsoskodás ellenére halad a szervezet a maga utján, amely az ország és a nemzet boldogulásának egyedüli útja. Köszönl- ve a megjelenteket felkéri Pongrácz Jenő grófot előadása megtartására. Gróf Pongrácz Jenő előrebocsátja, hogy most a politikában uborkaszünet van. A parlament szünetel és még a kuliszák mögött sem történik semmi. Ezért ő inkább a gazdasági helyzetünknek külpolitikai vonatkozásaival foglalkozik. De ezt megelőzően röviden rámutat az országgyűlés multévi munkásságára, melynek kimagasló alkotása volt a kormányzói-jogkör kiterjesztése. Ennek a törvénynek nemcsak a kormányzó személye iránt érzett hála volt az inditóoka, hanem a körülmények kényszerítő volta is. Magyarország királyság, szükséges te hát, hogy az országügyeinek legfőbb irányítója királyi jogkörrel is rendelkezzék. Majd a gazdasági kérdésekre áttérve kijelenti, hogy a mai nehézségeknek nem maga a háború a közvetlen oka, hanem az azt követő békeszerződések és a gazdasági elzárkózás, az au- tarchia. A terményárak piacán beállott javulás nem valami állandó jellegű keletkeztető tényezőnek tudható be, hanem a háborús feszültségnek. A nemzetközi forgalmat megnehezíti a közös valuta, illetve a közös valu- táris alaphiánya. Zsidókérdés van, mellyel Nem arról van itt most szó, hogy a nyilaskeresztesek összegyűltek négy fal között és hogy volt e engedélyük, vagy nem. Arról kell beszélni és pedig minél messzebbhangzóan, hogy a kommunizmus áldozatainak sírján nem hervadtak el a virágok és már is azt tapasztalhatjuk, hogy földalatti megszervezett terrorbandák rohannak elő odvaikból. hogy rend ide, törvény oda, a maguk módján intézzék el a nekik nem tetsző mozgalmakat. Hát ehhez csak az a hozzátenni valónk, hogy bízunk abban, hogy a kormány megtalálja a módját annak, hogy ezek a patkányok kiirtassanak és az, hogy az ilyen eljárásoknak haszna is van és pedig az a haszna, hogy rádöbbentünk arra, hogy a keresztény-nemzeti alapon álló magyarságnak a lehető legnagyobb egységbe kovácsolódva kell, hogy felvegye a harcot a nemzetrontó duvadakkal és fel kell készülnie az előbb-utóbb bekövetkezendő leszámolásra. a kormánynak foglalkozni kell és azt a törvényes keretek korlátái között meg kell oldania. Továbbmenőleg érdekesen ismertetett a képviselő egy néhány külpolitikai jelenséget. Amikor az osztrák kormány kimondotta, hogy hadseregét felfegyverzi, a kisántánt-államok kijelentették, hogy Magyarország hasonló törekvéseire megszállással válaszolnának. Ma már a körülmények úgy alakultak, hogy a nagyhatalmak nyomására a kisántánt kijelentette, hogy bizonyos feltételek mellett nem elleneznék Magyarország ilyen irányú kérésének teljesítését. A távolkeleti és a spanyol háború nagyérdeklődést keltő megvilágositása után kijelentette gróf Pongrácz Jenő, hogy a belső revíziónak meg kell előzni a külsőt. Csak, ha összefogunk, tudunk megállni. Csak az összetartás ad kellő erőt. A nagy tetszéssel fogadott előadást Kienitz Vilmos igazgató-főmérnök rendkívül tanulságos előadása követte, melyben a szé- leslátkörü gyakorlati szakember tudásával és alaposságával világosította meg az öntözés problémáit. Ismertette az Alsó-Fehérkörösi Ármentesitő Társulat negyven éves tapasztalatait és az öntöző gazdálkodás fejlődését, melynek eredménye, hogy a múlt évben 251 gazda mintegy 1000 kát. holdon folytatott öntöző gazdálkodást. Ismertette a termelés terén elért nagyon szép eredményeket. Rámutatott az öntözőgazdálkodással összefüggő műszaki, gazdasági, termelési és értékesítő problémákra. Végül kijelenti, hogy rajtunk múlik, hogy e-problémák fontosságát felismerve azok gyakorlati következményeit a saját érdekünkben levonjuk. Kienitz Vilmos igazgató nagy figyelemmel hallgatott és tetszéssel fogadott tanulmányát dr. Molnár Sándornak, a Nemzeti Munkaközpont központi titkárának előadása köve te, melynek során oly világos és megdönthetetlen logikájú ’okfejtéssel mutatott rá a magyar munkásproblémák mibenlétére, hogy a jelenlevő nagyszámú munkásság egyhangú lelkesedéssel köszönte meg az előadást. Ázzál kezdette dr. Molnár Sándor, hogy nem, mint pártpolitikus foglalkozik a magyarmunkásság problémáival, melyekről jól tudja, hogy nem beszélni kell róluk, hanem megoldani. Szükséges azonban a tisztánlátás és ezért feszült érdeklődés mellett ismertette a munkásproblémák fejlődési történetét. Érdekes volt, amikor rámutatott arra, hogy a mindent elsepréssel fenyegető gőzgép mellett a dinamó feltalálása mentette meg a kisipart. Kifejlődött egy hatalmas nagyipari kapitalizmus, mely a liberális gazdasági rendszer mellett átvette egész életünk irányítását nem oldotta meg a munkásság szociális kérdéseit. A 19. század a szabadipar és szabadkereskeA magyarság életproblémái a Nemzeti Egység gazdasági propaganda gyűlésén
