Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-21 / 213. szám

2 BÉKÉS 1937 zeptember 21 A szellemi sznkségmunka kérdéséhez delem százada, a 20. század a kötöttipar és kereskedelem, valamint a szociális problémák megoldásának százada. A nagy tőke mellett a trösztök és kartelek a mai gazdaság legna­gyobb tehertételei. A liberális gazdasági be­rendezkedés idején nem törődtek a szociális problémákkal, hiszen pl. kiskorú gyermekek 14—16 órát dolgoztak. A liberális gazdasági rendszer nagyon nagy bűne, hogy sok száz­ezer magyar Amerikába vándorolt. Ha itt ma­radtak volna, nem volna magyar probléma. A szakegyesületek munkája hasznos volt; a szociáldemokraták azonban önös politikai célok szolgálatába állították. A marxizmus megbukott még Oroszországban is, ahol egy uj hatalmas pánszlávizmus bontakozott ki. A Nemzeti Munkaszervezet nem osztályharcot hirdet, hanem a munkást épp úgy, mint a munkaadót nemzeti alapon akarja tömöríteni a feltétlenül megoldandó problémák megoldá­sára. Gömbös Gyula elgondolása volt ez, ki­nek az volt a tragédiája, hogy elgondolásá­nak megvalósulását nem érhette meg. A mun­kaközvetítést feltétlenül állami ellenőrzés alá kell vonni. Az aktuális munkásproblémák megol­dása csak akkor lehetséges, ha az egész ma­gyar társadalom összefog. Ezt munkálja a Nemzeti Munkaközpont. Ezt a beszédet követő hatalmas tetszés­zaj lecsillapodása után Papp Sándor a Nem­zeti Egység központi titkára beszélt megrázó hatással. Történelmi visszapillantást vetve ismerteti a magyarság legsürgősebben meg­oldandó problémáit: a titkos választójogot, a mezőgazdaság helyzetének rendezését, az igen nehéz kartelkérdést, a földreform és hit­bizományi kérdést és végül a királykérdést. Beszélt a revízió problémájáról és ismertette a trianoni békediktatum létrejöttének körül- »ényeit, gróf Apponyi Albert heroikus és tragikus küzdelmét a békeparancs enyhítése érdekében és ellenségeink aiantos eszközökkel támogatott erőfeszítéseit. A legnagyobb csa­pás volt, hogy a nemzet kezéből kiütötték a fegyvert a „nem akarok katonát látni“ jelsza­vával. Int az összefogásra. Sokan könnyekig meghatódva hallgatták a beszédet, melynek végzetével Schneider Má­tyás elnök megköszönte a felszólalásokat és a hallgatóság megjelenését és a gyűlést be­zárta. Délután Békéscsabán volt ugyan­ilyen természetű gyűlés, ahol felszólalt Búd János, ny. miniszter, békéscsabai képviselő is. WBBMHK3EK!SaBB8KSSM!BaBi ',¥Wffirgi ■K’BMMBMHi Vármefyd kishirek Békéscsaba: A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmány értekezletet tart a mezőgazdasági kirendeltség ügyében. G y oma : Az Önkéntes Tűzoltó Testü­let és a községi tisztviselők által rendezett népünnepély és szüreti mulatság úgy erköl­csileg, mint anyagilag jól sikerült. Tiszta be­vétel 369 pengő 68 fillér volt. Békés: Ifj. László Mihályné szül. Var­ga Eszter 32 éves asszony tiltott műtétet vég­zett önmagán. Fertőzést kapott és meghalt. — Barkóczi József toronyórájának nagy sikere volt a budapesti kézműipari tárlaton. Mezőberény: A békéscsabai Luther Szövetség jól sikerült lelkész-tanitó konferen­ciát tartott Mezőberenyben. Orosháza: Másfélezer vagon tengeri termett a község határában. ill IIIIIÉlllfclIH Ilii Hiilll I BTÍ Ml IHM—'il PflIIMI lil Újabb spanyol nemzeti győzelmek A nemzeti csapatok szombaton megtá­madtak egy Ovideotól délre fekvő erődöt és elfoglalták az ellenség lövészárkait, A csapa­tok a keleti harctéren is folytatták előrenyo­mulásukat ; elfoglalták Vibano és Bosada falut valamint a környező magaslatokat. A leoni harctéren a nemzeti csapatok megszállották a La Calva és Colado Forini- goso hegységet, továbbá El Salgeron és Pizca környékét. Itt több falu is a kezükre jutott. Gyula Vezér Bajtársi Egyesületnek a szellemi szükségmunkával kapcsolatban hozott és lapunk hasábjain ismertetett állásfoglalása­inak egyre nagyobb viszhangja támadt. Az egyik érdekes hozzászólást alábbiakban közöljük. •* Jelenkor, Iíjnság Tele az élet problémákkal ; sokszor meg­fejthetetlen rejtélyek, megvitathatatlan esz­mék, gondolatok szövögetik át a valóság útját, meglassítva az emberiség tovarohanásának ütemét. Viták keletkeznek, toliharcok kerülnek sajtó alá, eszmék cserélődnek, vélemények alakulnak. Minden kor felölel egy hatalmas gondolatot, kiragad egy jellemző vonást. Nem olyan régen a szabadság szelleme uralta a világot, testvériség, egyenlőség láza hevitette az emberiséget. Elült a vihar s szélcsend után Trianon keresztje áll hazánk egén. Uj törekvések özöne zudul közös akarat­tal egy támpont felé. Létkérdésünk megalapo­zása foglalkoztatja a jelent s minden figyelem az ifjúságra összpontosul. Különböző vélemények keringenek útmu­tatások, tanácsok, kérelmek telitik a lapok hasábjait. Vannak, kik féltő szemmel, óva kisérik e kor gondolatmenetét, kik az ifjúság mellé állva szolgálják a nemzeti célt, de saj­nos sokan az egoizmus sötét börtönéből nem tekintenek a napvilágra. Az ifjúság pedig életet jelent, mert megalapozza a jövőt. Mint szülő, ki gyermekében élete folytatását látja, úgy nézzünk mi is az ifjú nemzedék felé. Adjunk szeretetet (lángolni fog Petőfi szerint) a győzelem miénk lesz, mert mi gyújtottuk fel tüzét. Pedagógus szemmel nézve 3 csoportját ismertem meg e kor ifjúságának. Az első cso­portba mindenesetre a legkivállóbbakat he­lyeztem, kik vasakarattal nagy ambícióval országos sőt világhírnevet szereztek Magyar- országnak. Kik megtalálták magukban a te­hetséget s azt e köz érdekébe állítva fejlesz­tették. Ez a típus emelte hazánkat naggyá s vezette a nyugati országok nívójához. A má­sodik csoport szerény, komoly, törekvő, meg­elégedett. Széchenyi típusa, melyre Dr. Kon­koly Kálmán igen megkapó, szép példát mu­A minisztérium a közelmúltban rendele­tet adott ki, amelj szerint nemcsak a tiszti állási csoportba tartozó első járadékosztáiyu, hanem az e csoportba tartozó II. járadékosz- tályu, valamint az altiszti és legénységi cso­portba tartozó I. és II. járadékosztáiy hadi­rokkantak részére is biztositanak olyan féláru­jegy váltására jogosító arcképes igazolványt, amilyent a közszolgálati alkalmazottak kapnak. Az arcképes igazolványra vonatkozó Hatalmas autótábor sorakozott fel szep­tember 18-án délután a gyulai polgáriiskola környékén. Disz ruhás rendőrök, városi és vármegyei hajdúk áltak az intézet bejáratánál és előcsarnokában. Az alispán, a város polgár- mestere és sokan a gyulai társadalom vezető­tagjai és a közönség köréből gyűltek egybe, hogy jelen legyenek a kiállítás megnyitásán. Fél négy órakor megérkeztek dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispánnal együtt dr. Búd Já nos ny. miniszter, dr. Johan Béla belügyi államtitkár, báró Korányi Sándor egyetemi tanár, dr. Tomcsik József, egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója és még sokan mások az ország orvosi társa­dalmának előkelőségei közül. Az érkezőket a bejáratnál dr. vitéz sarkadi Márki Barna alis­pán, dr. Varga Gyula polgármester és dr. Röth- ler István t. főorvos fogadták. Az előcsar­nokban a főispán üdvözölte dr. Johan Béla államtitkárt néhány keresetlen meleg szóval, melyre az államtitkár röviden válaszolt, majd felvonultak az épület második emeletére, ahol dr. Johan Béla hatalmas megnyitó beszédé­tatott. Harmadik elkényeztetett, üres, komoly­talan csoport, mely véleményem szerint az egyke rendszer kedvező körülményének szü­leménye. Igények, elérhetetlen vágyak, kap­kodó, könnyelmű lepkeszárnyakon viszik, hajt­ják az ifjút az élet labirintjébe. Ezek nem hoznak eredményt, a szerencse szekerét ke­resve esetleg révbe juthatnak, vagy eizüllenek, vagy öngyilkosság vet véget életüknek. Nem elég azonban lényegeket lezárni, típusokat tanulmányozni, kérdéseket kell meg­fejtenünk. Hogyan lehet e 3 tipust valahogy összeolvasztani s nemzetünknek jövő alapját szilárd anyagba helyezni ? Lehet, amit nagyon akarunk, elérhetjük, Nem egy ember, egy réteg, az egész ország, nemzet kell hozzá. Legyünk pedagógusok, le­gyünk kertészek, keressük az okot, azon javít­sunk, hogy az okozat más legyen. Szeretet, türelem s az önzés teljes kizárása kell hozzá. Keressük meg a kapcsot az ifjú lélekhez, ku­tassuk értékeit s adjunk alkalmat, támogatást a kitermelésre. Ne utasítsuk el egy könnyű kéz- legyintéssel a kérelmezőt, ne intézünk mi sor­sot, az az Isten joga, mienk a testvéri megér­tés és a Teremtő gondolatának teljesítése. Szellemi inségnaunka nem megoldás egy tehetséggel megáldott vágyakkal teli ifjúnak, de még annak sem, ki szerény és komoly mun­kára hivatott. Ez csak ideiglenes segítség le­het, de nem életcél. Ez a rendszer legfeljebb az ifjúság tanulmányozására szolgálhat. Mit ér azonban ha igyekvés dacára nem kap az ifjú semmi elismerést s egyforma inségmunkés az­zal ki a egközelitőleg sem végezte úgy mun­káját. Léleknélküli robot eredményt nem látó, egyáltalán nem biztató helyzet. Javítanunk igy nem lehet, mert a könnyelműség felé hajló, nem változtatja meg életmódját, mert társánál sem lát eredményt. Jutalmazás, büntetés nem­csak az iskola falain belül érvényesül, hanem az életben is folytatódik. Ne hagyjuk veszni a tehetségeket s ne dolgoztassuk éhbérért az ifjúságot, ne protekció, hanem érdem szerint támogassuk őket. Az ország kicsiny, de ha megértés van, boldogul és szabad marad. A lemondás és igényredukálás hamarább meg­történik szabadakaratból, mint kényszer hatá­sa alatt. igényjogosultságot a szokásos módon kell iga zolni és a huszonnégy pengő térítési költséget az igénylőnek kell megfizetni. Amennyiben az igényjogosult hadirok­kant az arcképes igazolványt nem váltaná ki, az altiszti és legénységi ellátási csoportba tar­tozó I. és II. járadékosztáiyu hadirokkantak évenként két darab, egyes utazásra jogosító féláru jegy váltására alkalmas utalványt igé­nyelhetnek ben többek közt rámutatott arra, hogy az ilyen kiállításokra szükség van, mert ebből megis­merjük az egészségügy terén a tudomány és a kormányzat mit alkotott és megállapíthatjuk, mik a fejlődés lehetőségei. Rámutat az egész­ségvédelem nagy fontosságára, amelynek nagy hivatása van. Melegen üdvözli azokat, akik ezt a kiállítást létrehozták és kívánja, hogy a siker legyen a fáradságuk jutalma és ezzel a kiállítást megnyitotta. A megnyitás után hosszan szemlélte az államtitkár és a megjelentek a kiállítási ter­mek anyagát és többször adott elragadtatásá­nak kifejezést. Négyóra után a közönség, melynek sorai­ban mintegy 150 orvos is helyet foglalt, a tornaterembe vonult, ahol Johan Béla dr. államtitkár a kórházkérdésről, dr. Tomcsik Jó­zsef a környezethygiéne megoldható problémá­iról tartott nagyértékü és nemcsak a szakem­berek figyelmét lekötő előadást. Dr. Zöldy János a békésmegyei orvosi továbbképzés 25 évéről tartott igen tartalmas megemlékezést. Szász Erzsébet Az altiszti és legénységi It a ill rokka utak is kérhetnek kedvezményes vasul! jegyei Ángy és előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg dr« Johan Méla állam­titkár a közegészségügyi kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents