Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-19 / 212. szám
4 BÉKÉS 1937 szeptember 19 ŐSZI “T?““-. VÁSÁR országos kézművesipari kiáliilés Budapesten, szeptember 2-től 20-ig 50% os utazási kedvezméasy Budapestre Vili. 30-IX. 20. — Visszafelé IX. 2—IX. 23-ig. Utazási igazolvány kapható: Veres divatáruházban Anyakönyvi hírek Születtek: Fülöp Terézia Sára, Mihály, Szabó Margit Kisfaludy 33. — Rosu Miklós, László, Puskás Mária Méhkerék — Balogh Ferenc, Ferenc, Borsi Juliánná Petőfi-u. 5. — I Krizsán Piroska Katalin, György, Kruzsicz ; Anna Ujiráz. — Gulyás Magdolna. József, Szentmiklósi Margit helyben. — Varga Rózá- j lia, György, Lackó Juliánná Biczere 31. — : Demkó Izabella Mária, József, Morár Flóra j Pejrét 57. — Szatmári Piroska Etelka, a. Esz- ; tér Gyulavári. — Borbély Ilona, János, Kelemen Vilma Kötegyán. — Roncsev Dezső, Margit Békéscsaba. — Csomós József Mihály, István, Szabados Anna Siórét 64. — Enyedi János, a. Mária Zöldág 23. — Gubanics Erzsébet, János, Bödő Katalin Gyula Szent Islván-u 24. — Birbás Ilona, János, Sárközi Zsuzsanna Gerendás. — Lukovics György, a. Ilona Bé késcsaba. Házasságot kötöttek: Nagy József Rákóczi F.-u. 41. Galbács Mária Ker- tész-u. 8. — Petner János Törökzug-u. Varga Juliánná Oláh György-u. 14. — Kovács Mihály Kenyérsütő-u. 17. Farkas Katalin Bem-u. 25. — Monojtovits Mihály Rucza-u. 16. Csomós Ilona Komáromi-u. 19. — Leskó István Ferenc Sánc-u. 4. Irházi Rozália Hosszu-u. 34. — Holt Sándor Gyula Jenő Szt. István-u. 24. ; Szegedi Katalin Toronyi-u. 7. Haláleset: Dr. Deméndi Sándorné Paulovszky Anna 33. éves Kerecsényi-u. 23. — Lovas Sánderné Molnár Róza 37 éves Vésztő. — Csete Jánosné Kiss Juliánná 80 éves Tomcsányi-u. 23. — Balogh István 16 j hónapos Dömény-u. 3. — özv. Tokaji Gáborné ; Nagy Juliánná Jászberényi-u. 9. — Berante i Péterné Kiss Anna 42 éves. Kecskemét. — I Halasi Mihályné K. Szabó Sára 59 éves Vár- j u. 3. — Jámbor István Mihály 3 napos Szőlős- j u. 20. — Bajor Rozália 6 hónap Szt. Benedek- ' u. 8. — Oláh Tivadar 75 éves Vár u, 5. —• I Fehér István 73 éves Remete 28. ■— Turbucz j Juliánná 6 hónap Dömény-u. 3. — Gomkötő ! Erzsébet 7 hónapos Késmárki-u. 26. Értesítés Értesittetnek a Gyula város határában i földhözjutott egyének, hogy a juttatott földjük j megváltási ára a 2000 — 1937 sz. ME. rende- i lete alapján újra leszámoltatott, s az egyéni j leszámolásról készített kimutatás folyó hó 16- j tói f. hó 30-ig 15 napi közszemlére a bárási adóhivatalban, földszint 6 sz. szobában tétetett. A kimutatásban foglalt megváltási ár jogossága és mérve ellen az esetleges felebbe- zés, illetőleg kérelem és közszemlére tétel utolsó napjától számított 15 nap alatt terjesztendő be a kir. pii. igazgatósághoz. Felhivatik a juttatottak figyelme arra is hogy amennyiben tartozásukat október 5-ig j nem fizetik be, a földjükből kimozdittatnak. j 1027 1—1 Vármegyei hishirek Békés szentand r ás: Dr. Tóth Pál a szentandrási kerület országgyűlési képviselője, múlt vasárnap a róm. kát. körben a kormány gazdavédelmi és telepítési programjáról tartott élénk érdeklődés mellett beszá mólót. Szarvas: Klimaj János 13 éves szarvasi fiú, mivel szülei egészségi állapoté ra való tekintettel őt cipész-inasnak akarták adni, felakasztotta magát. A beteges hajlamú gyermek azért vált meg az élettől mert nem akart cipész lenni. A szellemi szfikségmonba megvitatása A múltkori számunkban lapunk vezető- i helyén foglalkoztunk a gyulai ifjúságnak, illet- j ve a Gyula Vezér Bajtársi Egyesületbe tömörült részének a szellemi szükségmunkával, illetve az ifjúság elhelyezkedésének kérdésével szemben elfoglalt álláspontjával. Ez az állás- foglalás, mint az előre látható volt, széles körökben visszhangot keltett. Elsőnek a „Kőrösvidék“ c. békéscsabai újság szeptember 15-i vezércikke méltatja a gyuiai fiatalok akciókezdését. Most pedig egyik Gyuláról elszármazott Budapesten dolgozó fiatalember, Konkoly Kálmán dr. érdekes hozzászólását közöljük anélkül, hogy megállapításaival szemben ez alkalommal állást foglalnánk. A probléma megérdemli a a legszélesebb körű megvitatást és a magunk részéről készséggel adunk helyet minden jó- szándéku, tárgyilagos hozzászólásnak. Konkoly Kálmán cikkét alábbiakban adjuk. ij: Kedves Barátom! Jóval elmúlt éjfél. A nagy újságpalota szerkesztőségében, ahová két éve ismeretlenül beállítottam s ahol ma íróasztalom, telefonom és szobám van, most várjuk a világ minden tájáról az utolsó híreket. Ilyenkor szoktam elolvasni a Békést, hogy megtudjam belőle, mi történt otthon. A most kezembe került számban a szellemi szükségmunkáról van szó, amellyel szemben a reprezentatív ifjúsági szervezet a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület állást foglalt, az érdekes beszámoló szerint. A felsorakoztatott érvek kétségtelenül helytállóak, a fejtegetésben sehol nincs egy parányi logikai rés sem. De az egész cikk elolvasása után olyan elemi erővel tört ki belőlem az évek óla összegyűlt csodálkozás, hogy végre írnom kell erről Neked. ❖ Bajtársi egyesületnek soha nem voltam tagja. Fölösleges dolog volna most itt fejtegetnem, hogy miért. De ifjúsági problémákkal olyanokkal egyidőben kezdtem el foglalkozni, akik valamikor vezették az egyesület tanácskozásait, irányították azok munkáját, akiknek utódai a mostani tagok, ma már talán nem is ismerik őket. Nekik többször elmondtam, hogy nincs igazuk, mellékvágányon haladnak. Támadtak érte és most mégis én vagyok az, aki változtatás nélkül ismételheti önmagát, ők pedig talán már nem is emlékeznek az elvekre, melyeket olyan nagyon védelmeztek. Akkor mondtam és most is állítom: a magyar ifjúságnak nem szabad felvonulásokon, állásfoglalásokon, világnézeti küzdelmekben és lényegtelen formalitásokban felaprózódnia. Többet használsz az elveknek, melyekért küz- desz és a jövődnek, melyet olyan kilátástalannak látsz, ha elkezdesz dolgozni. Képtelen vagyok megérteni, hogy miért gyűléseken veszel részt, ahelyett, hogy leülnél egy íróasztal mellé ; miért az öregeket szidod, ahelyett, hogy elfoglalnád azokat a munkahelyeket, melyek a fiatalokra várnak ; miért szálísz szélmalomharcba a „mai világgal“, amikor ez a világ kenyeret kínál neked, miért töritek jelszavak gyártásán a fejeteket, ahelyett, hogy exisztenciát alapítanátok ? Nem értem. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete nemrégiben vállalkozott, hogy elhelyez néhány száz fiatalembert. Nem volt elég jelentkező. Többször megállapítást nyert, hogy mérnökhiány van az országban. Ha egy fővárosi ügv véd jelöltet keres, hetekig is várhat, mig megfelelő aspiráns akad. A rádió riporterek után kutat : hasztalanul. Az újságok és folyóiratok boldogan leközölnek és díjaznak minden jó kéziratot. Itt van tehát néhány kapásból elősorolt munkaalkalom. De hol a sokat emlegetett állástalan ifjúság ! _ Hétfőn a „VIRRADAT“ az egyetlen keresztény lap! Keresztény ember csak azt vásárolja! Kapható minden njságelárusitónál ! Szaladgálásaim közben, mellyel időm eltelik, sok emberrel találkozom és rengeteg helyen megfordulok. De olyan csodát még se- holsem láttam, hogy lett volna egy fiatalember, aki tényleg dolgozni akar és mégsem talál munkaalkalmat sehol. Kétségtelen, hogy az .állásokat seholsem kinálgatják. Értük kell menni. Az is biztos, hogy többszázpengős kezdőfizetés, holtbiztos nyugdíjjogosultsággal még a mesék világában sem létezik, de ez csak nem lehet ok arra, hogy a magyar ifjúság karbategye kezét és ráérő idejében — reggeltől estig — csak ezt hajtogassa: „Vagy igy, vagy sehogy!“ Mert mindezekkel szemben áll a tény, hogy nemcsak nagybácsik vannak és állami hivatalok, kérlekalássanok és sinecurák Vannak komoly munkaalkalmak is. Kezdődnek azzal, hogy az ember mondjuk: minden vasárnap tejet ebédel, csak kijöhessen abból a pár pengőből, amit megkeres. Folytatódnak azzal, hogy keservesen meg kell dolgozni minden fillérért és azzal, hogy akik a fizetést adják, teljesítményt követelnek érte, nem pedig bokacsattogtatásl. De ez csak nem lehet akadálya, hogy valaki munkához kezdjen ? ! * Néhány éve ilyenek voltak az elveim, melyeket legértelmesebb barátaim közül is többen marhaságnak tartottak. Kénytelen voltam ezért a gyakorlatban kipróbálni őket. A próba megtörtént, az elvek megmaradtak. Protekcióslevelek, ajánlások, összeköttetések nélkül nekiindultam az úgynevezett életnek, avagy divatosan szólva: átléptem az „Élet kapuját.“ Azóta két év telt. Elmondhatom, hogy a két év alatt protekciót nem vettem igénybe, sőt közben lemondtam egy állami állásról is, mert nem éreztem erre a pályára hivatást magamban. És most mégis itt vagyok, élő cáfolatául minden divatos jelszónak. Itt vagyok tisztességes jövedelemmel és néhány kilátással. Nekem az egészben nem sok részem volt. Köszönhetem az Istennek, aki megsegített és annak, hogy rászántam magam a komoly munkára. De kérdem : a mai fiatalság közül kinek nincs a zsebében ez a két belépőjegy a boldoguláshoz ? Igaz, eleinte én is tejevő voltam, (Innen tudom, hogy lehet minden másnap tejet ebédelni.) Az is igaz, hogy munkaidőm nem reggel 8-tól—2 ig, hanem reggel 8-tól éjjel 2-ig tartott, sőt — minek szépítsük — ma is eny- nyi. Olcsó dolog lenne, ha most arról beszólnék, hogy ez alatt a napi néhány óra alatt „a tőke kiuzsorázza fiatal erőmet“. Szó sincs róla. Kölcsönösen nem vagyunk szentimentálisak. A tőke pont annyit fizet nekem, ameny- nyit a munkám ér és én pontannyit dolgo zom, hogy megfelelő mennyiségű pénzt kapjak. Világért sem akarok szobrot állítani e pár sorban magamnak, hiszen hangsúlyoztam,, hogy nekem nincs sok részem az egészben. Csak azt szeretném veled végre kézzelfoghatóan elhitetni, hogy: igy is lehet. Sőtugy is lehet, mint az a pár száz fiatalember csinálja, akivel beszélek, találkozom. Ezek szólnak arról, hogy kevés a pénzük, csalódtak szerelmükben, külföldi túrára mennek biciklin, kétsoros szmokingot csináltatnak, vagy mi a legújabb tervük, mi a legnagyobb bánatuk. Csak egyet nem hallani soha tőlük : azt, hogy nincs munkájuk. * Talán megérzed, hogy ebben a levélben egyetlen érzés van : a szeretet. Végeredményben maid a jövő dönti el, kinek lesz igaza. Az otthonülőknek, vagy a szaladgálóknak ; a szervezkedőknek, vagy a szinglijátékosoknak ? De addig is, mig a jövő dönt, talán használhatnál magadnak, a családodnak, a hazádnak és az Istenednek azzal, hogy elkezdesz, — mondjuk, — dolgozni. * (Állást foglalni a szellemi szükségmuuka kérdésében azután is ráérnél. És minden más tói eltekintve : akkor meggyőzőbb lenne az állásfoglalásod. Ha már ez az állásfoglalás olyan nagyon fontos...)
