Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-19 / 212. szám
2 BÉKÉS 1937 szeptember 19 Tudomány, művészet, háziipar és müipar az egészségvédelem szolgálatában A helyi kereteken és jelentőségen mesz- sze tulemelkedő kiállítás nyílt ineg szeptember 18-án délután fél 4 órai kezdettel a gyulai polgári fiúiskola első és második emeleti termeiben. Az orvosi továbbképző tanfolyam 10 éves jubileuma alkalmából az orvosi tovább képzés békésmegyei szervezete egészségügyi kiállítást rendezett anyaga úgy tudományos, mint oktatói szempontokból tekintve minden bírálaton felül van. Látszik a nagy szorgalommal és alapos tudással összegyűjtött és elrendezett anyagon látszik, hogy a legnagyobb nehézség talán az volt, hogy a rendelkezésre álló anyagtömegből mit hagyjanak el a keretek és a cél szükebb köre miatt Ha laikus szemmel végig megyünk, meghökkentenek az elénk táruló adatok, sőt nem egy helyen lenyűgöznek. Szeptember 17-én este volt módunkban a kiállítást dr. Mészáros Gábor szakszerű kalauzolása mellet végigjárnunk. Ami mindenek előtt megfogja a látogatót az, hogy bár a grafikonok, adatok tömegeit tárja a kiállítás a szemlélő elé, sehol nem válik sem unalmassá, sem fárasztóvá. A feliratok, a grafikonok, a plakátok olyan frappáns, szellemes módon tárják elénk közegészségi állapotainkat és egészségünket fenyegető ezernyi veszedelmet, a védekezés módjait, hogy a termek végigjárása után egy hatalmas élmény hatása alatt ismeretekben gazdagodva távozunk. A kiállítás megrendezéséért dicsé rét illeti mindazokat, akik létrehozatala körül oly sokat fáradoztak. Talán nem említünk mindenkit, de ez nem jelenti az illetők munkájának leértékelését, mégis meg kell említenünk dr. Mészáros Gábor, a gyulai kórház igazgatóját, dr. Szathmáry Sebestyén egyetemi magántanárt, dr. Páll Gábor egyetemi magántanárt, a szülészeti osztály vezetőjét, dr. Jung Gézát, a sebészeti osztály vezető főorvosát, dr. Szórády István az elmeosztály vezető főorvosát, dr. Gáli Gézát, a Józsefszanatórium főorvosát, dr. Röthler Istvánt, a vármegyei m. kir. tiszti főorvost, dr. Fábry Ferenc ÓTI kér. pénztári ügyvezetőt, dr. Lőrinczy Aladárt, az OTI kér. pénztári főorvosát stb, stb. A bennünket végigkalauzoló dr. Mészáros Gábor kórházi igazgató nagy hálával és elismeréssel emlékezett meg vitéz Técsy László polgárisko- lai tanárról és Kovács Lajos ipariskolai tanárról, aki a kiállítás művészi részének megrendezésével és a művészi szellemes grafikonok, plakátok, rajzok készítésével oly nagy és nagyértékü munkát végeztek. Ugyancsak köszönet illeti meg Kiss Sándor ipariskolai tanár és Istvánfalvi Miklós polgári fiúiskolára vonatkozó részét oldották meg igen szépen. De nagy hálaérzéssel mond köszönetét Mészá ros dr. kórházi igazgató Gyula város vezetőségének és az intézet igazgatóságának, akik a polgáriiskola helyiségeinek rendelkezésre bocsátásával a kiállítás megrendezését lehetővé tették. A termeken végighaladva és Mészáros Gábor dr. kórházigazgató mindenre kiterjedő előadását hallgatva valahogy egyre jobban elkomolyodik az ember és magábaszáll. Csak a legnagyobb tisztelet és hála hangján tud megemlékezni arról a tudományról és annak művelőiről, akik ennyi lelkiismerességgel, ennyire fáradságot nem kiméivé dolgoznak az emberi egészség megjavításán és ezzel az emberi élet szebbétételén. Nem osztályozunk, mert a maga nemében minden terem olyan elsőrangú szolgálata a célnak, hogy mi nem lehetünk hivatottak arra, hogy itt birárólag nyilatkozzunk. A vármegye, a kórház különböző osztályainak adatait, vagy pedig a népélelmezésre vonatkozó adatokat vegyük előbb sorra, avagy talán a vármegye egyes vidékeinek egészségügyi berendezkedését tekintsük, mindenütt az a benyomás keletkezik bennünk, hogy itt most olyan tanulási lehetőség kínálkozik a magunk megismerésére és az élni tudására, amilyen nem mindig és nem mindenütt áll rendelkezésre. Ha a kórház történetét feltüntető ábrák szellemességén és pedagógiai kiválóságán tűnődik el, látjuk, hogy tanítani is lehet szórakoztatva. Bizonyára kevesen tudják, hogy a gyulai közkórház 1848-ban alakult meg 10 ággyal és egy orvossal. A már kitűzött tervek alapján a kórháznak száz éves korában, 1946- ban elérendő állapotról is már majdnem teljes képet tud nyújtani a grafikonsorozat. Az egészségvédő intézet gyulai vezetőjének, dr. Szathmáry Sebestyén kiállítása egyik legnagyobb szenzációja a meglepetésekben nem szűkölködő kiállításnak. A gyulai járás háziipari készítményei arról tanúskodnak, hogy mit lehet a szegénység kereseti és ezzel egészségügyi viszonyait javi'ani oly módon, hogy olyan foglalkozási ágakra tanítjuk meg, melyeket eddig elhanyagolt, vagy nem is ismert. A Hangya Szövetkezet, gyógyáru-gyáraink, müszergyáraink, kórházfelszerelési gyáraink kiállításának is nagy nézőközönségük lesz- Amint megtudtuk, az orvosi kar állandó követésének engedve ma már ott tartunk, hogy ma már a legkényesebb és legkomplikáltabb orvosi müszernk is majdnem kizárólag hazai gyárakban készülnek. Nagy látogatottsága lesz a gyulai elmegyógyintézet kiállításának is, ahol sok ápoltnak meglepően jó bár sokszor sajátos munkáját, festményét, rajzát szobrát tették közszemlére. Igen é dekes a békéssámsoni gyógynövénytermelő vállalat piramisa, melyben az ország minden részébe szállított gyógynövények vannak egybegyűjtve szakszerű csomagolásban. A kiállítás egyes osztá- j lyai oly elsőrangúan összeállítottak és annyi i nagyfontosságu adatot tartalmazók, hogy azokra még külön-kiilön részletesen rá fogunk térni. A kiállítás megnyitására Gyulára érkezett dr. Johan Béla belügyminiszteri államtitkár és dr. Tomcsik József az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, c. egyetemi nyilvános róm. kát. tanár. Fogadásukra Békéscsabára utazott dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, dr. Mészáros Gábor kórházigazgató és dr. Rőthler István Békésvármegye m. kir. tisztifőorvosa. A kiállítást szombaton délután nyitotta meg dr Johann Bála államtitkár. A megnyitáson ott láttuk a vármegye és a város társadalmi és közéletének vezetőit és szépszámú érdeklődő közönséget. A megjelentek nagy elismeréssel nyilatkoztak a kiállításnak úgy szakszerűségi, mint esztétikai szempontból való elsőrangú rendezésére. Bizonyosra vehető, hogy a nagyközönség széles rétegeiből is nagy számmal fogják felkeresni ezt a mindentekintetben elsőrangú kiállítást. Támadják, de hiába gyéknek a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése tárgyában hozott határozatát, valamint Hódmezővásárhelynek az ország területén levő szénbányáknak és petróleumfinomitó üzemeknek állami felügyelet alá való helyezése tárgyában hozott határozatát. A közgyűlés magáévá tette a vármegyei tisztviselők és segédszemélyzet létszámának felemelése tárgyában hozott és tegnapi számunkban már ismertetett határozatát. Az alispán ezzel kapcsolatban ismerteti, hogy a mai létszám mellett a hivatali munkát ellátni nem lehet. A fontkölcsönnel kapcsolatban félreértések eloszlatása céljából közli, hogy a törvényhatóságnak nagyobb szabadtőke nem áll rendelkezésre és igy nincs módjában pénzintézeteknél elhelyezni. Szarvas községnek a szarvas—békésszentandrási ut szarvasi szakaszának kiszélesítésével felmerült több költségét a vármegye átvállalja. A közgyűlés elfogadja a törvényhatósági bizottságról és közalapról készített szabályrendeletet, az alap támogatásaira 8500 P-t szavaznak meg. Du- bányi László vármegyei irodaigazgató nyugdíjazásával kapcsolatban rámutat arra, hogy a levéltárból majdnem egyszerre távozott két szakember, ami fennakadást mutat. Azt javasolja, hogy Dubányi Lászlót, mint kisegítőt tartsák vissza addig, inig az utód begyakorolja magát. Az alispán megjegyzi, hogy még három hónap áll rendelkezésre az ügyben való intézkedésre. 3000 pengőt szavaznak meg a Békésmegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület részére. A Békésmegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Szövetkezet 2000 pengős üzlet részjegyzését a vármegyének a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel kapcsolatban vitéz Bocs- kay András örömmel veszi tudomásul, hogy ez végre megtörtént. Kéri, hogy az értékesítés szerveztessék meg. Majd más békésmegyei buza-problémák megvalósításáról beszélt. Az alispán válaszában rámutat arra, hogy a Szövetkezet egyáltalában nem felelt meg a várakozásnak. Azért akar a vármegye kiküldöttjeként a Szövetkezet életébe élénkséget beíevinni. A buzakiállitással kapcsolatban kijelenti, hogy azoknak a végtelen nagy jelentőségét elismeri. Felhívja a békésmegyei gazdaközönséget, hogy álljon a sarkára, mert ma már ott tartanak, hogy a tőzsdei jegyzésben elmesterkedték a Tiszavidéki és más buzafajta között eddig fenállott árkülönbözetet. Pedig bizonyos, hogy a mi búzánk klasszissal jobb. A csendes lefolyású közgyűlés 11 óra körül ért véget. 1020 gazda volt a szemtanúja Westsik Vilmos gazd. tanár írja: „A rozsnál az alábbi eredményeink vannak : Trágyá- zatlan rozs adott kát. holdanként 5.24 q szem és 9.55 q szalmatermést. A mellette lévő zöldtrágyázott és szuperfoszfát-kálisóval mütrá- gyázott rozs adott kát. holdanként 12.28 q. szem és 27.20 q szalmatermést. Igen tanulságos az alábbi kísérletünk: szalmatrágyázott és szuperfoszfát meg kálisóval mütrágyázott rozs adott kát. holdanként 10.70 q. szem- és 23.46 q szalmatermést. Ezzel szemben a mellette lévő .szalmatrágyázott, de nem mütrágyázott rozs adott kát. holdanként 6.82 q szem- és 22.78 q szalmatermést. Feltűnő volt az is, hogy a szalmalrágyázott, de nem mütrágyázott rozsban igen sok volt az üres fehér kalász. Mindez nagyon szembetűnő volt az 1937. május és junius havában itt járt 1020 szabolcsi gazdának. Mindezen eredmények rendkívül tanulságosak, mert 1937. évben a tiszántúli laza homoktalajokon a magángazdáknál a nem mütrágyázott rozsok kát. holdanként csupán 2—3 q szemterméssel fizettek. Különösen a második kísérletről tűnik ki, hogy a műtrágyázásnak alig volt hatása a szalmára, mindössze néhány kilogrammal növelte azt 22.78 q-ról 23.46 q ra, a szemtermés azonban 6.82 q-ról 10.70 q-ra ugrott a foszforsav és káli hatására, majdnem 4 q-val, „hatvan százalékkal“ haladva meg a mütrágyázat- lan szemtermést. Búzával természetesen hasonló eredményt ért el Westsik, még kevésbé kimondott buza- talajokon is. Levonta a tanulságot, mondhatjuk, hogy az ország nagy részén szalmát csépeltek ott, ahol nem jártak el kellő körültekintéssel a kalászosok termesztésénél, nevezetesen ahol nem adták meg a magképzéshez oly fontos foszforsavat. Utóbbi időben egyre jobban szokásossá válik támadni a Hangya szövetkezetét. Természetesen ezek a támadások arról az oldalról érik a Hangyát, ahol a Hangya működése megakadályozta és megakadályozza olyan tendenciák hatalomrajutását, melyeknek célja bizonyos áruk monopolizálása és az árak önkényes megszabása. Ha csodálkoznánk valamin úgy az az volna, hogy ezek a támadások mindig a keresztény magyarság hatalmas tömörülését : a Hangyát érik és soha, de soha sem olvasunk támadásokat pl. más eredetű és más tendenciák szolgálatában álló és meglehetősen nagy fiókhálózattal rendelkező szövetkezeteket. De nem csodálkozunk, mert ismerjük a támadások indítékait. Pedig hát hiába támadják a Hangyát. Hiszen ők a szabad verseny rettenhetetlen bajnokai legjobban tudják hogy a publikum mint vevő csak oda tömörül, ahol jó árut olcsón vásárolhat. Hogy azt a Hangyában megteheti, azt igazolja pl. a gyulai Hangya-fiók egyre növekvő forgalma, de különösen igazolják a támadások egyre fokozódó pergőtüzei. A gyulai Hangya a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének örökébe lépett. A régi üzletrészeket visszafizette és most szépen halad a maga ígéretes utján. Az idén 2 százalékos visszatérítést ad. Az uj tagok egyre- másra jegyzik a 10 pengős üzletrészeket. A támadások pedig lepattannak becsületes üzleti politikáján. Ez a nyilt, szinte a tisztességtelen verseny határait érintő acsarkodás kissé szokatlan : tessék jobb árut olcsóbban adni. Hiszen ez a szabadverseny törvénye vagy nem? Nagy baj az is, — tudjuk nagyon jól, — hogy a Hangya tagjainak és a magyar gazdaközönségnek termelvényei eladásánál is segítségére van. Megakadályozza azt, hogy potomáron vásárló uzsorás egyedárusok szívják el a termelő életerejét. Ma a gazda becsületes árat kap árujáért. Ezért lehet támadni, lehet méltatlankodni, de a jerikói lármától csak egyszer dőltekössze a falak.
