Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-19 / 212. szám

1937 szeptember 19 BÉKÉS 3 Kik tanulnak Lipcsébe magyarul 1723 2-4pr Aranyágban huszanhárom hold föld gyümöl- esőssel, 35 számú tanyával, teljes gazdasági felszereléssel, jászágállomáunyal együtt, Kedvezi fizetési feltételek liléit ein ló Érdeklődni lehet Jókai Mór-u. 17 sz. a. I-----------------------—--------— Vé gre! A belügyminiszter a Budapesten megje­lenő Összetartás cimíi politikai lap további megjelenését és terjesztését az 1912. évi 53. t.-c. 11. §-ban foglalt rendelkezés értelmében, az 1922, évi XVII. t.-c. alapján szeptember 19-től kezdődően 30 napra megtiltotta. A lap megjelenését a f. hó 12-i számban „Miért til­tották be a nürnbergi társasutazást?“ cimíi cikk miatt tiltották be. A Budapesten megjelenő Magyarország cimü politikai napilap országos utcai terjesz­tési engedélyét a belügyminiszter a szeptem­ber 19 i, 21-i és 22-i keltezéssel ellátott pél­dányoktól megvonta, mivel „Kik hát a kül­földi németek?“ cimü, f. hó 16-án megjelent cikke veszélyezteti a közrendet. A Sopronvármegye cimü napilap utcai terjesztését szeptember 19-től október 2-ig vonta meg a belügyminiszter a „Magyarország és a nemzeti szocializmus“ cimü közleménye miatt, mert az az állam egységét és békéjét veszélyezteti. Az Összetartás cimü lapnak jelen tilalom ellenére megjelenő lapjait az ügyészségre kell vinni. Aki előállítja, vagy terjeszti, törvény szerint büntetik. A Magyarország és Sopronvármegye ci­mü lapok utcán való terjesztését kihágásnak minősitik. Változás a távbeszélő díjszabásban A póstafőnökség közli, f. évi szeptember 15-től kezdődőleg az eddigi nullás dijőv meg­szűnt; az ebbe a díjövbe tartozó helyiségek a 0—25 kilométeres I. díjövbe soroztattak. Eb­ben a díjövben bármely időben lebonyolított 3 perces beszélgetés dija 50 fillér, minden továb­bi 1. perc 20 fillér. Meghívás 50 fillér, tuda­kozódás 20 fillér a törlés dija 10 fillér. Templom búcsú Dobozon. Vasárnap szep­tember 19-én templombucsu lesz Dobozon. Azok, akik gyalog szándékoznak átmenni Do­bozra, vasárnap reggel 6 órakor a józsefvárosi templomból indulnak. # | Árpád-utca 15 számú ház r 1937. október 11-én ^ ♦Kirój árverésen iMalilu Felvilágosítást nyújt: EUf »UI0SI IIBÍItlPíiZIÉS ❖ Tréfás kérdésnek elég tréfás, gondolhat­ja magában a kedves olvasó. Lipcse ugyan nagy város, Németország egyik ipari és ke­reskedelmi középpontja. Iskolái, egyeteme, ze­neakadémiája messze földről odavonzák a mű­velődni vágyó fiatalságot. No igen, ez igaz. Meg az is igaz, hogy egy ilyen kulturközép- pontban a világ minden tudományát és min­den nyelvét tanítják. Elvégre néha olyan elvetemült emberek is akadnak, akik a berber nyelvek diadalku­tatásait is képesek tanulmány tárgyává tenni! Legjobb lesz, ha további meddő találga­tás helyett elvezetem az olvasót egyenest a tetthelyre : Leipzig, Cl. Universität. Mauricia nunt, I. 14. Ungarisches Lektorat. Ez a lipcsei magyar lektorátus cime. A magyar-német kul­turális egyezmény értelmében a múlt év őszén állította fel a magyar kormány. Köze­ledünk lassan a rejtély nyitjához. Itt tanulnak tehát magyarul Lipcsében ! A lektor igen kedves jó barátom, az sem lesz tehát nagyobb baj, ha éppen tanítási időben érkezünk. Az ajtó előtt megtorpanunk egy kissé ? Mi ez ? Hisz itt az áll : Afrikanische Sprachen, Afrikai nyelvek. Csak nem sorozták be nyelvünket ezek a németek a négerek közé ! Ha jobban megnézzük az ajtót, észrevesszük, hogy a ma­gyar lektorátus cime is ki van rá pingálva. Ahá, itt van a lektor névjegye is : Dr. Anton von Boronkay, Lektor der ungariscken Sprache an der Universität. Tessék megengendi, .hogy még belépésünk előtt bemutathassam Önök nek. így legalább nem fogjuk az óra menetét túlságosan zavarni. Magas, karcsú fiatalember az én kedves barátom. Pesti gyerek. Mosoly- I gós magyas képe, kackiás kis bajsza. Eötvös kollégista volt. Civilben a Berzsenyi gimnázi­um tanára. Nem érdemtelenül emelte a ma­gas kormány bizalma ebbe a szép pozícióba. A bemutatás formalitását elintéztük, most már igazán lássuk kik is tanulnak magyarul Lip­csében ! Megvallom, kissé szorongó szívvel nyitok be én is. Tudjuk, hogy az uj politikai óra na­gyon megapasztotta az egyetemi hallgatók számát a német főiskolákon. Ott is inkább a szabad pályákra terelik a fiatalságot. Lipcsé­ben is hét helyett csak három ezer diák ta­nul és bizony világhírű tudósok nem ritkán 10 -15 ember előtt prelegálnak egész sze­meszteren át. Ki fog itt hát akkor magyarul tanulni ? De alaptalan volt félelmem. A kis terem csaknem egészen tele van. Az asztalok mellett vagy 15 hallgató, előttük irka és töl­tőtoll. Szemben velük a falon fekete tábla. Boronkay lektor ur pedig ép ir a táblára ko­moly nagy betükket. Most megfordult és ma­gyaráz valamit. Közben magyar szavak is megütik a fülünket. Lassan és óvatosan cső pögteti a magyar igéket, vigyázva, hogy ter­mékeny talajba, figyelő lelkekbe hulljék a drága mag — Mi ez ? kérdi Boronkay, ke­zében ceruza. A kékszemü német lány az el­ső asztal mellett már kész a felelettel: Ez ceruza, születik meg ajkán az első magyar mondat. Kár, hogy a nyomdafesték nem ké­pes visszaadni kiejtését. Nagyon hasonlít a mi nyelvünkhöz ez a „ceruza“, de még nincs benne a nyelve igazi muzsikája. Az ember önkéntelenül is elmosolyodik hallattára. így érezheti magát az angol tauár is, midőn az első angol szavakat nyögtük ki utána. Pedig ceruza ez csak egyszerű szó. Ak­kor mi van aztán, midőn oly szörnyű nehéz i szavak jönnek elő mint : „nyakkendő“ vagy j „könyv“. A tanítás, a kérdés és felelet folyik ! tovább. Mi közben jobban szemügyre vehet- I jük a hallgatóságot. Nehány ismerős diákfej, j tipikusan rövidre nyírt hajjal. Lányok is per­sze. De nini, ki lehet ez az őszhaju tekintélyes ur, itt mindjárt előttünk. A külsejéről Ítélve professzor. Mellette egy ugyancsak hajlott korú hölgy öl. Hát érdemes ilyen öreg fejjel még magyarul tanulni ? Hirtelen egy kis szünet támad az okta­tásban. Két középkorú ur a hallgatóságban vitát kezdett egymással és most ugyancsak magyaráznak. Figyeljünk csak miről lehet szó? Lassan kivehető a vita tárgya is : mi a helyes „Fehér ajtók“ vagy „Fehérek ajtók“. Lekto­runk örömmel figyeli a vitát és nem szól bele. Hadd tisztázzák ők maguk ! A két veszekedő fél közt ime most is a harmadik örül. Mire a parázs vita eldől, vége az órának. A hallgatók kérdezgetnek még egyetmást, majd lassan elszivárognak. Mikor az utolsó is betette maga mögött az ajtót, kitör a mi kí­váncsiságunk is : Ki volt az az öreg ur ? Mi­ért tanul az őszhaju uriasszony ? Miért van kiírva, hogy afrikai nyelvek ? Az én kedves barátom aztán mindenre megfelel. Az afrikai nyelvek intézete ép üres volt, ezért került ide a magyar lektorátus. Remélhető, hogy hama­rosan önálló helyet kap. Az öreg ur csaku­gyan professzor, bőrgyógyász. Most már nyug­díjban van és szeret nyelveket tanulni. Törö­kül tud már. Gondolta, megtanul magyarul is. És vájjon az idősebb hölgyet is a filológiai érdeklődés hozta ide ? Óh nem ! A nők sok­kal praktikusabbak. A lánya a szegedi német lektor felesége. Nemrég lett nagymama és ké­szül Magyarországra látogatóba. Kisül, hogy az egyik vitatkozó ur, dr. Grausz, a Brock- haus lexikon munkatársa, a másik pedig ta­nár. — Hány hallgatója van összesen ? kérd­jük Boronkayt. Jelenleg kb. 30. Ezek azután különböző csoportokban járnak órára. Van­nak-e olyanok, akik már tudnak valamit nyel­vükön ? Hogyne. Itt van mindjárt a berber nyelvek tudora, dr. Weidling. De meg dr. Schönebaum, ki magyar történelmi munkákat olvas eredetiben és Erdély legrégibb törté nelméről akar előadni a nyáron a debreceni Nyári Egyetemen. Sógora az Országos Levél­tár igazgatójának. Jgy lassan kitudódik mindenkiről, hogy miért is tanul magyarul. Vannak, akiket a tiszta tudományos érdeklődés visz rá. Mások rokoni kapcsolatok révén érdeklődnek irán­tunk. Olyanok is vannak, kik hazánkban jár­tukban magyar lányba szerettek bele és most az ő kedevéért még e nehéz munkára is haj­landók. Mert nehéz nyelv a miénk! Erről Bo­ronkay barátom tudna mesélni! Ha nehéz is, azért mégis szép hivatás egy kis nemzet nyel­vét és kultúráját tanulni a távol Nyugaton ! — ezzel búcsúzik el tőlünk a lipcsei egyetem magyar lektora. Némedi Lajos. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPAPI ROK szépek, olcsók DOBAYNÁL gyulai fiékja Városházával szemben. Kölcsönöket folyósít 803 l*v előnyös teltételekkel. Elfogad betéteket betétkönyvecskére vagy folyószámlára, kedvező feltételek mellett. Ezüst és aranypénzt bevált idegen pénzt vesz, elad ésátutal Tűz stb. biztosításokat felvesz Tűzifa részletfizetésre is kapható. A gyűlésre úgy a Nemzeti A„NEMZETI EGYSÉG“ gyulai szervezete szept. !9-én, vasár­nap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Gön- döcs-népkerti pavilon­ban Egység tagjait, mint a város közönségét, politikai pártállásra tekintet nélkül tisztelettel meghívja az ELNÖKSÉG.

Next

/
Thumbnails
Contents