Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-19 / 212. szám

üynla, 1937. szeptember 19 vasárnap LX1X. évfolyam 212. szám. D J2j XSl. Jd u Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Köszöntjük mi az öreg város szerény fiai illusztris ven­dégeinket, akik eljöttek ide Gyula ősi földjére, hogy itt résztvegyenek a legszebb emberi megnyilatkozás, az alkotás dokumentálásán. De eljöttek ide azért is, hogy tudásukkal szolgálják a mi tudásvágyunkat, hogy oktas­sanak bennünket a legnehezebb tudományra : az élet tudományára. Kiállítás nyílik meg Gyulán az egészségügyet szolgáló célzattal. Felvonultatnak itt mindent a gyakorlati és el­méleti gyógyitó tudomány apostolai, hogy rá­vezessék az embert az élet élésének nehezen elsajátítható mesterségére. Hogy feltárják előt­te azokat a szakadékokat, melyeknek szélén jár állandóan, sokszor tudatlanul, sokszor — sajnos — tudatosan. Bemutatják azt a csodá­latos arzenált, melyet az orvostudomány a legdrágább emberi adottság, az egészség meg­védése érdekében létesített. A tudást, a mű­vészetet veszik igénybe és úgy akarják a bo­tor emberi lelket felszerelni, elteliteni azokkal a fegyverekkel és védekezési módszerekkel, melyek életét életté és nem keservesen von­szolt teherré teszik itt a földön. Istenem, ha azok, akiknek füleik vannak, nemcsak hallanák, de meg is hallgatnák a fi­gyelmeztető szavakat, akiknek szemeik van­nak pedig meg is látnák, hogy vesztükbe ro­hannak, ha nem hajtanak az intőszóra, ha nem tartják be a készen eléjük vitt rendsza­bályokat! Egy csodálatos varázsige alakította át egész egészségügyi berendezésünket: a pre­venció. A prevenció, mely nem akarja bevár­ni, hogy a baj, a betegség belemarjon áldo­zatába, hanem kordont von a falánk kóroko­zók elé és védi az emberi életet már az anya­méhben, sőt védi már őseiben, hogy a jövő generáció legalább már egészségesen jöjjön a világra és .magával hozza azokat az adottsá­gokat, amelyek képessé teszik, hogy győzel­mesen vívja meg a harcot láthatatlan ellensé­gei milliárdjaival. Hány álmatlan éjszaka, mennyi kemény munkában eltöltött esztendő, mennyi csalódás, mennyi meg nem értés és gúny, hány elfecsérelt karrier, hány feláldo­zott élet volt az ára annak, hogy ma mégis ott tartunk, hogy egy-két ádáz ellenségét éle­tünknek kivéve már kívül tudjuk rekeszteni életünkért jelentkező láthatatlan ellenségein­ket. Gondoljunk csak arra, hogy mit jelentett a diftéria nem is olyan régen, avagy arra, hogy hány ember pusztult el Pasteur előtt a legborzalmasabb betegségben, a veszettségben. Semmelweis hány anya életét mentette meg? Hol van a kolera és a pestis nemzeteket, sőt világrészeket tizedelő ereje? A prevenció meg érdemli, hogy az emberiség történetének aranylapjain Írják meg történetét. Mert tör­ténete, sőt mártírjai vannak ennek a hatalmas és mindig folyó küzdelemnek, mert nehéz a küzdelem a tudatlanság ellen, de még nehe­zebb a csökönyösség, a féltékenység ellen. És ezekből a küzdelmekből állandóan kijutott és kijut az emberi egészség bajvívóinak. De nemcsak preventív, nemcsak megelő­ző hatalma van az orvostudománynak. Ma már szinte csoda számba menő eredményeket könyvelhetnek el a sebészet, a röntgengyógyá­szat és még számos más terén ennek a hatal­mas és csodálatos tudományerdőnek. Hiszen szakembernek kell lenni a talpán, aki minden ágában ennek a tömkelegnek kiismeri magát. De nem is szükséges. A szakemberek maguk is szakmák szerint specializálják magukat, mert egy emberi élet kevés ahhoz, hogy az egész tudománykomplexumot magáévá tegye. Nekünk, laikusoknak nem kell azokat a tudo­mányrengetegeket járnunk. A mi számunkra érthető egyszerű szavakkal adják meg az élet szabályokat. Tőlünk csak azt kérik a magunk érdekében, hogy tartsuk be azokat, ne men­jünk fejjel a falnak. Ilyen célokat is szolgál a tudományosok mellett ez a ma megnyílt kiál­lítás. Büszkék lehetünk mi is rá, hiszen a mi­enk is: a mi városunkban, a mi doktoraink hozták össze és rendezték nagy szakértelem­mel. Ennek a kiállításnak a szakszerűségi szempontból való méltatása nem a mi hivatá­sunk : bizonyára módot találnak arra az ille­tékes tényezők. Mi csak hálánkat és köszöne- tünket akarjuk leróni azok előtt, akik féltő gonddal őrködnek a mi egészségünk, a gyer­mekeink, a hozzátartozóink, a nemzetünk egészsége felett azért a kitartásért és önfel­áldozó munkásságért, melyet éjjel-nappal foly­tatnak, hogy mi nyugodtan hajthassuk le álomra a fejünket abban a tudatban, hogy bár milliónyi az ellenség, éberen virraszt a vigyázok áldozatos serege Tisztelettel emel­jük meg a fehérköpenyes orvos előtt kalapun­kat és ne hamvadjon el szivünkbe soha sem a hála. Ezekkel a gondolatokkal kívántuk kö­szönteni azokat, akik ezt a kiállítást megren­dezték, akik eljöttek ide egyrészt, hogy tanít­sanak, másrészt hogy tudásukat öregbítve mégjobban felvértezzék magukat embertársaik életének és egészségének védelmére. Köszön­teni akartuk azokat, akik eljöttek ide, hogy pozíciójuk diszével is kihangsúlyozzák ennek a kiállításnak a végtelen nagy jelentőségét. Isten hozta őket ide közénk ! Érezzék itt ma­gukat itthon és ha majd eltávoznak innen vigyék magukkal annak tudatát, hogy itt a trianoni határszélen a magyar élet kálváriáját járó gyulaiak és békésmegyeiek értékes hasz­nos életet akarnak élni és kiveszik a maguk részét a nagy magyar küzdelemből. Vigyék hirül, hogy szegény ez a békésmegyei nép, de magyar és magyar hazájáért a világ min­den táján ontotta vérét és egy halott várme­gye sírjai vannak szétszórva a világhábor vé­res harcterein. Fogadj Istenül és utravalóul mi hálás szeretetünket adjuk, fogadják szí­vesen. Csendes közgyűlésen hozzászólás nélkül vették tudomásul az alis- páni jelentést Békésvármegye törvényhatósági bizott­sága szeptember 18-án közgyűlést tartott, melyet dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán nyitott meg. A Nemzeti Hiszekegy elmondása után megtartotta megnyitó beszédét. A gondviselés, a vármegye nagyobb ré­szében ismét egy kielégítő terméseredménnyel örvendeztette meg gazdáinkat. Bár vármegyénk északi része ez idén sem mentesült az időjárás okozta csapásoktól. Ennek a résznek terméseredményei egyene­sen katasztrofálisak annyira, hogy sokhelyütt még a vetőmagszükséglet sem látszott bizto­sítottnak. A földművelésügyi miniszter előterjesz­tésemre ezen vidék gazdáinak vetőmagszük­ségletére 1000 p. búzavetőmagot utalt termé­szetben való visszafizetésre egy évi hitelre. Itt folytatni fogjuk a szikjavitási akciót. Az annyira fontos agrokémiai és talaj fel­vételi munkálatok befejezéshez közelednek. A készítendő talajtani térképek óriási segítséget fognak jelenteni még a legkisebb gazdának is, mert ez világos képet fog nyújtani arról, hogy mit és hogyan termelhet a legkedvezőbb jö­vedelmezőséggel földjén. A térképek használatát világossá tevő tanfolyamok a térképek megjelenésével egyi­dejűleg a vármegye területén megfognak tartatni s külön kiképzést nyernek e téren gazd. felügyelőink és gazd. isk. tanáraink is. Németországba való 1000 munkásnak kimenetelével kapcsolatban meg kell állapíta­nunk, hogy kint dolgozó munkásaink helyze­téről és kereseti lehetőségeiről majdnem ki­zárólag csak jó értesüléseket kapunk. Magam is szabadsági időm egy részét arra szántam, hogy személyesen felkeresem munkásainkat munkahelyükön. A dobozi Wenckheim birtok egy részé­nek parcellázása folytán a földmivelésügyi miniszter figyelemmel a telepítési alap terhére a minisztérium 1000 katasztrális holdat meg­vett. Ezen területet 5—15 holdas parcellákban nagyobb felében a vételár 30 százalékának lefizetése ellenében már most tulajdonába megy át a megerősíteni kívánt törpebirtoko­sok, részben pedig minimális haszonbér mel­lett haszonbérbe kapják a terület egy részét. Nagyszénás határában a földmivelésügyi miniszter 150 katasztrális holdat vett meg a nagyszénási és gádorosi kishaszonbérlők ré­szére, 100 katasztrális holdat pedig a kiskirály­ságiak részére. Mielőtt a napirendre rátérnének, meg­hívja a közgyűlés tagjait a közegészségügy kiállításra. Napirend előtti felszólalásban Galbács István azt kérte, hogy a sertésvésszel kapcso­latos oltószert ismét szabad forgalomban le­hessen beszerezni. A főispán megígéri, hogy megvizsgálja az ügyet és ha mód van rá, segít. Általános tetszést váltott ki, hogy a köz­gyűlés az alispáni jelentést hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadták. Ugyanígy a számon- kérőszék jejentését. Dr. vitéz Pánczél József és dr. sarkadi Márki Barna alispán felvilágo­sító szavai után az 1938. évi költségelőirány­zatot, valamint a háztartási, ebadó és közut- alap költségelőirányzatát. Kérésre a póttárgysorozat 14 pontját tár­gyalja ezután a kisgyülés. Geiszt Gáspár dr. javaslata alapján a kisgyülés Írjon fel a kor­mányhoz a Dunántúlt az Alfölddel összekötő Sárbogárd —Kecskemét—békéscsabai utmegé- pitésért. Ebből 42 km. esne Békésmegyére és ennek a költsége mintegy 5 millió pengő. Egy­idejűleg az érdeke't vármegyék törvényható­ságait és hasonló állásfoglalásra kell kérni. Tóth Pál kiegészíti azzal, hogy az érdekelt vármegyék küldöttségei keressék fel a keres­kedelmi minisztert, hogy az ügy nagy fontos­ságát hangsúlyozzák és intézkedését kérjék. A főjegyző ismerteti a kereskedelmi és közlekedési miniszternek a bekötő utak építé­sére vonatkozó leiratát és a vármegye idevo­natkozó előirányzatát, melyet elfogad a köz­gyűlés. A kislakások építésére folyósított Faksz kölcsönök leszállítása tárgyában Csanád -Arad —Torontál vármegyék köriratát magáévá tette a közgyűlés. Fej ér-vármegye átiratával kapcsolatban Gyöngyössy János dr. azt indítványozza, hogy régebbi gyakorlattal biró orvosok ne kény- szerittessenek 9 hónapos tanfolyam elvégzé­sére, vagy lagalább is rövidebb tanfolyamot kelljen elvégezniük. Ezzel a módosító indít­vánnyal kiegészítve fogadják el. Bucsatelep egészségházának vízvezetékkel való ellátása céljából 2000 P segélyt folyósítanak, viszont több rokon természetű kérést fedezet hiányá­ban el kellett utasítani. Komárom és Eszter­gom k. e. e. vármegyék köriratával foglako­zott ez után a közgyűlés, mely szerint több- gyermekes mezőgazdasági munkások és sze- gődményesek részére alap létesittessék, mely­ből bizonyos családi pótlék legyen folyósít­ható. Ilyen értelmű felirat elkészítésére uta­sítja a közgyűlés az alispánt. Magáévá tette a közgyűlés Nógrád és Hont k. e. e. várme-

Next

/
Thumbnails
Contents