Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-12 / 206. szám

2 BÉKÉS 1937 szeptember 12 Az Encharisztlkns Világkongresszusra utazók utazási tudnivalói Jó és olcsó fcserépkáiyháian I|! minden igényt kielégítenek. A • 'I cn mai időknek megfelelően jót ° I _ j! szállítok, olcsőn ° ' 7 KELEMEN JÓZSEF kályhásmester, T—H | 05 gróf Battyányi Lajos-utca 5 szám. Megverte a feleségét Vincze Mihály né 25 éves gyulai asszony a pénteki napon összeperelt valami miatt fér­jével. Szó-szót követett. Az asszony nem en gedett. A férfi sem. A vége az lett, hogy a férj nem éppen a legtapintatosabb módon ok­tatta ki a feleségét asszonyi kötelességére s oly csúnyán összeverte, hogy kisebb-nagyobb zuzódásokkal a gyulai állami kórházba kellett szállítani. A kórházba ápolás alá vették a szerencsétlen asszonyt. Német nyelvtanítás Erdős Anna, bécsi egyetemi vég­zettségű békéscsabai nyeltanárnő kétszer hetenként Gyulán ad órákat kezdők és haladók részére. Magán- és csoporttanitás. Jelentkezni lehet KÉRI LAJOS-nál. (Városház-u. 8) ■nne hó 12-én. 1001 1—2 ■ Emelkedett a zálogolások száma Gyula megyei város adóhivatalának kimutatása szerint az elmúlt augusztus hóban köztartozások miatt 3020 esetben foganasitot- tak végrehajtást. Az árverést 542 esetben kel­lett kitűzni. Árverést egyet sem tartottak meg augusztus hó folyamán. A julius havi eredménnyel szemben a zálogolások száma kerek 500 darabbal, mig a műit év hasonló időszakával szemben 1100 darabbal emelkedett. Az elmúlt év augusz­tusában ugyanis csak 1990 esetben kellett köztartozások miatt végrehajtást foganatosítani és árverés kitűzésére csak 471 esetben került sor. A zálogolások emelkedésének magyará­zatát abban látjuk, hogy a gazdák a kedve­zőtlen búzaár-viszonyok miatt vonakodnak készleteiktől megválni és azt áruba bocsájtani. Kedvezőbb áralakulás reményében még a zá­logolás kellemetlen következményeit is elvi­selik. IJj magyar irodalmi szemle a megszállt felvidéken Egy csinosan kiállított folyóirat 6. szá­mát hozta hozzánk a posta. A megszállóit felvidéken, Kassán jelenik meg. A cime „Tát­ra“, a magyar élet és irodalom szemléjének mondja magát. Amint bevezető cikkében Írja, a Tátra célja, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarság annyira reázuduló idegen hatás alatt se szintelenedjen el, hanem egyéniségét, lelkiségét megmentse és ne oldódjék fel az államalkotó népek szintén százados múltra visszatekintő kultúrájában. Amint tovább Írja, anyagilag független, sőt pályadijak kitűzésére is van ereje. Ha jövő munkájában megmarad a magyarság kálváriás utján és soha semmi érdek, vagy cél más eszmekörök szolgálatába nem állítja, úgy örömmel üdvözöljük az élénk, színes és nem egy tehetségesen megirt cikkel díszelgő eleven életerőről bizonyságot tevő új­ságot. Nem vész el a nép, ha szelleme meg­marad. Ilyen szellemőri hivatása lehet a Tát­rának ott az ősi bércek között, kívánjuk, hogy ezt a hivatást száz százalékig sikerüljön be­töltenie. Kocsi, autófényezést és kárpitozást szakszerűen és jutányosán készít ST ÁSZÉN KA JÁNOS kocsifényező és kárpitos mester. GYULA, Templom-utca 4. Vidékre sze­mélyesei megjelenek. 79« i* Már megemlékeztünk róla, hogy a kon­gresszusra utazó tömegek szállítása nagyon nagy feladatot ró a rendezőségre és hogy ezt a feladatot csak akkor oldhatja meg sike­resen, ha az utazók mindenben segítségére sietnek a rendezőségnek és a saját jól felfo­gott érdekében is pontosan betartják az ide­vonatkozó rendszabályokat. Azt is megírtuk már, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus ünnepségein résztvevők két csoportban utaz­hatnak fel Budapestre : az egyik csoport úgy induljon, hogy május 25 én, vagy legkésőbb 26-án hajnalban érkezzenek Budapestre, a második csoportban résztvevők május 28-án indulnak az erre a célra szervezett különvo- natokkal úgy, hogy még aznap estig Buda­pestre érkeznek; az ebbe a csoportba tarto­zók 30-án a délutáni órákban indulnak vissza. A megszervezett kongresszusi különvonatokon a vasút 57 százalékos kedvezményben része­síti a kongresszusi igazolvánnyal rendelkező­ket. Egyénenkinti utazás esetén 50 százalék a díjkedvezmény. A makói ipartestület és a makói keres­kedelmi kör azzal a kérelemmel fordult a ke­reskedelemügyi miniszterhez, hogy a Csanád vármegye területén tartani szokott országos vásárokat szüntesse meg, illetve ezeket me­gyei jellegüekké alakíttassa át és csak a me­gyebeli kereskedőknek és iparosoknak engedje meg a városokon való részvételt. Minthogy ez a gondolat a szegedi kamarai kerület más helyein is felmerült, a kamara körkérdést in­tézett kerületének valamennyi ipartestületéhez és kereskedelmi egyesületéhez, hogy állásfog­lalásukat megismerje. A homlokegyenest el­lenkező válaszok azt mutatják, hogy a minisz­ternek nagyon nehéz lesz dönteni ebben a Tanulságos dolog néha a tőlünk elsza­kított területen megjelenő idegeunyelvü újsá­gokat is átböngészni. Sokszor akad az ember olyan megnyilatkozásokra, melyek bizonyos természetes asszociációk kapcsán érdekes je­lenségekre engednek következtetni. így leg­utóbb kezünkbe került egy Aradon, Temes­várt, Nagyváradon megjelenő napilap, melynek „Stirea“ a cime. A lap augusztus 9.-i számá­ban vezércikk jelent meg, amelynek ' sokat Ígérő cime : A bolgárok megelőzték a ma­gyarokat. Ebben az elmefuttatásban nagy-nagy megelégedéssel állapítja meg a cikkíró, hogy a bolgárok, mégpedig úgy a világi hatóságok, mint az egyház, valamint a polgári és katonai ha­tóságok képviselői a legmesszebbmenő előzé­kenységet tanúsították abból az alkalomból, hogy Ruscsukban az 1916,—18. évi világhá­borús harcokban elesett 1264 román tiszt és legénységi állományú katona hamvait a Romániába való elszállítás céljából exhumál­ták. Eltekintve attól, hogy bolgár testvéreink gesztusát egészen természetesnek találjuk, hi­szen mindig és minden körülmények között lovagias ellenfélnek bizonyultak még azokkal szemben is, akik velük szemben nem mindig jártak el hasonlóképpen, nem értjük egészen, hogy miért vet lovagiatlanságot a szemére a magyarságnak a román cikkíró. Egészen bi­zonyosan tudja azt nemcsak a Stirea munka­társa, hanem az egész Románia, hogy hasoaló kegyeletes alkalmakkor a mi ajkainkon is elnémulnának a jogos panasz hangjai és a halott ellenfél előtt mély kegyelettel hajolna meg az egész magyarság és a tisztelet meg­nyilvánulása semmi tekintetben sem hagyna kívánni valót maga után. Ha azonban arra gondol a cikkíró, hogy a magyarság lépjen a közeledés útjára a ro­mánsággal szemben és tegye meg a kezde­ményező lépéseket (amint erre a cikk kifeje­zetten utal is), arra csak az a válaszunk, hogy ilyen kezdeményezés csupán megfelelő at­moszférában lehetséges, amely atmoszféra kialakulását igazán minden módon iparkodik a román kormány és közigazgatás lehetetlenné teuni. Ezeket a kedvezményeket csakis május 20-a és augusztus 25-ke között lehet igénybe venni névre szóló társasági igazolvány alap­ján. A kedvezményes menettérii jegyet belföl­diek csakis 8 napon belül és csak akkor hasz­nálhatják visszautazásra, ha a tagsági jegyü­ket a kongresszus rendezősége később köz­lendő módon lebélyegezte. A fővárosban a BSZKRT összes vonalain és az autóbuszokon egésznapi utazásra jogosító jegyek ára 2 pengő lesz, mig csak a villamos vasutakon való uta­zásra jogosító 2 napra érvényes jegy ára ugyancsak 2 pengő. Figyelmébe ajánlja a rendezőség a meg­szervezett különjáratokkal utazóknak, hogy minél kevesebb podgyászt hozzanak magukkal. Értéktárgyakat semmiesetre se hszzanak ma­gukkal, mert azokért az iskolai és zarándok­szállások gondnoka felelősséget nem vállalhat az ilyen alkalmakkor mükődő tolvajok és zsebmetszők is izyekeznek minél nagyobb zsákmányra szert tenni. kérdésben. Eltekintve ugyanis azoktól a véle­ményektől, melyek a kirakodó vásároknak ál­talában való beszüntetését tartanák a leg­helyesebbnek, nagyon sokan vannak, akik a megyei vásárokra való áttérést azért tartják célszerűtlennek, mert a megyék nagysága na­gyon különböző és a megyék határai sok esetben a természetes gazdasági erővonalakat metszik. A megyei városok ellen tiltakoznak azonban a gazdák is, mert igen sok esetben jószágaikat könnyebben és természetesebben tudják valamely szomszédos megyének közeli vásárján értékesíteni, mintha saját megyéjük­nek távoli vásárját volnának kénytelenek fel­keresni. Számonkérte tölünk a lap a szerinte tú­lontúl hangsúlyozott magyar lovagiasságot. Erre csak egyet válaszolhatunk, hogy a ma­gyar lovagiasságot nem mi kürtöljük világgá, hanem hírét viszik azok a nálunk járt kül­földiek, akiknek arról bőven volt alkalmuk meggyőződni. Bizonyos, az, hogy az a ma­gyarirtó politika, amelyet mostanában külö­nösen inaugurálnak a román illetékesek, sem­mi esetre sem teremti meg azt a légkört, amely alkalmas volna arra, hogy a két nem­zet között a kellő és mindkét nép érdekében álló barátságos relációk kifejlődjenek. Nem a román nép a mi ellenségünk, tudjuk mi azt nagyon jól, különösen nem ellenségünk az elszakított területeken élő románság, mert hisz közel húsz esztendő tapasztalatai alkalmat ad­nak neki megfelelő összehasonlítások megté­telére és ezek az összehasonlítások semmi­esetre sem ütnek ki a magyarság rovására. Ha tehát Romániában komoly a szán­dék arra, hogy a két szomszédos nemzet között barátságos légkör fejlődjék ki, úgy ne súlyosbítsa az ott élő magyarok életét nap­ról napra, hanem lássa be, hogy az igazság feltartóztathatatlan, vonja le ennek termé­szetes következményeit és keresse komolyan a megértést a magyar nemzettel, annál is in­kább, mert jövő boldogulásának és fennma­radásának ez az orientálódás egyedüli biztosí­téka. Nincs többé salétromos nedves fal, mert ettől véd az Eternit asbest nagylemez. Csempe helyett fürdőszobába is igen előnyös. Az Eternit nagylemez nélkülözhetetlen üzleti pultok, konyhabútorok védelmére, megkíméli a háziasszonyt a súrolás nehéz­ségeitől. Beszerezhető Gyulán, a kőhíd mellett r K I V V I \ T II U N bádo80* és vizveze- II100 iÚIVnil tékszerelő mesternél. Országosak legyenek a vásárok vagy megyeiek ? „A bolgárok megelőzték a magyarokat“ ?

Next

/
Thumbnails
Contents