Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-12 / 206. szám
1937 szeptember 12 B E K K S 3 A grafológia, miéi a megismerés eszköze Tokaj hegyaljai saját termésű tiszta kezelésű faj borokat nyűt edényekben kimérve, bármilyen mennyiségben literenként 60 fillértől lehet kapni Geist Györg y Horváth Ferenc-utca, (volt Zrinyi- ntca) 15 számú házának pincéjéből 94 gazdacsalád kapott bérletet a ráckevei koronauradalomból A ráckevei koronauradalomban most fejeződtek be azok a tárgyalások, melynek alapján sikerűit 94 családnak 2480hold birtok bérletéhez jutni. A bérletbe adott terület Tatár- szentgyörgy község határában fekszik és most először kerül kisgazdák között bérbeadásra. A holdanként bérletár 10 pengő, melyhez még a majorkezelés címén holdanként további egy pengő bérösszeg fizetésen járul. A szerződést 12 és fél év tartalmára kötötték meg és az i938 április 1-én lép életbe. A bérbevevők remélik, hogy a Korona-uradalom által bérbe- beadott terület örökbérlet formájában marad a kezükben, mint ahogy az a Gyón község határában lévő birtokoknál már megvan, amely koronauradalmi birtoktestet a bérlők már 102 esztendeje müveinek. A most kiadott bérleten felül tárgyalási k folynak egy további 3000 holdas terület kibérlésére is, Az igénylők száma erre a területre 90 kisgazda-család. Vármegyei kisliirek Békéscsaba: A Külkereskedelmi Hivatal utján a közelmúlt napokban Békéscsabáról Drezdába és Becsbe szállítottak élőser tést. Összesen mintegy százat. Orosháza: Magas árak mellett gyengén sikerült az állatvásár. — A békéscsabai országos méhészeti kiállításon két orosházi méhészettel foglalkozó lakos kapott kiállított tárgyai után díszoklevelet. — A férfi-szabók továbbképző szaktanfolyama 12-én, vasárnap délután 4 órakor tartja nyilvános záróvizsgáját az Ipartestületben. Ez alkalommal kiállítást is rendeznek a tanfolyam hallgatói. — Negyvenöt sokgyermekes és kétezerhatszázuegy- venhét gyermektelen család él a községben. Hirdessen a „Békésiben! IV. közlemény. j Az Írásból a hivatáson kívül hozzávető- j legesen a kor is megállapítható. Gyermekek írásánál nagyobb, felnőtteknél kisebb pontossággal. Általában 30 - 40 éves korig fejlődik az irás felnőttessége, kiirtsága. 40 — 55—60 évig kicsi a különbség és a legnehezebb a kort megállapítani, azontúl legtöbbször már jelentkeznek az öregség jelei az Írásban, reszketegség, ritmus hiánya, határozatlanság, lassú betümozgás, túlságos óvatosság stb. formájában. Kivételesen egész öreg emberek is friss mozgású fiatalos betűkkel Írnak és akárcsak a való életben meghazudtolják a korukat. A nem szintén megállapítható az írásból. A férfi írásnak legtöbbször egészen más mozgásmenete van, mint a női írásnak. Néha azonnal megállapítható egyszeri ránézésre, hogy férfi vagy női Írásról van-e szó, de b - zonyos esetekben csak körültekintő mérlegeléssel lehet eldönteni. Ennek oka az, hogy yannak nőies mozgású férfi Írások és férfias mozgású női írások. Ilyenkor tennószetesen a legaprólékosabb írásjeleket is meg kell vizs gálni, hogy egyes jelek és betümozdulatok, tulajdonságok, vagy az egész összesítése réEgy idő óta Gyulán igen ritkán látható az elegáns hölgyek oldalán, mintegy velejáró, a pórászon vezetett luxuskutya. Ennek ellenében a pénteki piacok alkalmával annál többet láthatni a gazdakocsik után kötött kuvaszokat, pulikat és komondorokat. Hogy a gyulai kutya-viszonyokról tájékozódjunk és a kutyák társadalmában előkelő helyet elfoglaló farkas- és vizslakutyák száma felől tájékozódjunk, valamint lássuk azt is, hogy a kutyatartás mennyivel növeli Gyulán ebadó címén Békésvármegye jövedelmét, felkerestük a városi adóhivatal vezetőjét Török Józsefet, aki munkatársunknak ez ügyben a következő felvilágosítást adta : — Gyulán az összes nyilvántartott ebek száma 2254 darab. Ebből házőrző ebekre esik a belterületen 1089 darab, mii a külterületi házőrző ebek száma 1233. Az úgynevezett luxus kutya csak Gyula város belterületén I vén helyes eredményhez jussunk. A különböző : betegségeknek is meg vannak a jelei az írásban, reszketegség, betiimegszakitások és be- tütorzitások, elszórt pontocskák stb. formájában. Főleg természetesen azok a betegségek tűnnek ki az írásból, amelyek az illetőnek mozgását, életfunkcióit befolyásolják, gátolják : bénaság, tüdőbaj, szívbaj, ideg*betegségek stb. és igy az irás ritmusát megzavarják. A grafológia tárgya tehát a jellem, hivatás, hajlam, kor és az egyén más jellemző sajátságainak megállapítása. Jóslásokba bocsátkozni az irás alapján nem kilátásnélküli, mert a sors és jellem, természet között kétségkívül összefüggés van és mivel a grafológia ösztönös megérzésekre is támaszkodik, ezen a téren is alkothat jelentős eredményeket. A tudatalattiság papírra vetődése alapja az iráselemzésnek, de alapja lehet a tudatalatt már meglevő, de az illető egyéntől nem ismert megérzések feltárásának a jóslásnak. Ez azonban már túl lép a grafológia gyakorlati feladatán, mert az iráselemzés a jelenből és az élétből veszi a szerepkörét és bőven meg is találja azt. Czinczár Ferenc. gPg^BS!a3^^«ía^?%Wlfl|l«aBHaBMBBKTIIWWyilIWáhl iMIBagttaBaitta» adódik, számuk 33 darab. Az ebadókivetés végösszege 5290 pengő 50 fillért tesz ki. A farkaskutyák közül 13 darabot a házőrző kutyák közé soroztak, mert ténylegesen házörzés céljaira szolgálnak. Egyébként farkaskutya és annak korcsa után évi 20 pengő, vizsla után évi 8 pengő ebadó fizetendő. A belterületi házőrző kutyák évi ebadója 2 pengő, mig a külterületi, tanyai házőrző kutyáké egy pengő ötven fillér. Ha egy háztartásban két kutya van, akkor a második kutya után még akkor is 8 pengő évi adót kell fizetni, ha az közönséges kuvasz lenne is. így a két kutyát tartó gazda évente 10 pengő ebadót fizet. Ahol pedig már három kutyát tartanak, ott az évi ebadó 34 pengőt tesz ki. Ilyen harmincnégy pengőt fizető hely csak egy van Gyula bel- és külterületén. Elég kár, fejezte be nyilatkozatát Török József. A gyulai mentők statisztikája A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének hivatalos lapja, az Országos Mentőügyi Közlönyben megjelent és ez év március, április, május haváról készített összesítő kimutatása szerint a fenti időszakban a gyulai mentők által első segélyben részesült egyének száma 17 volt. Ezek közül egy egyént sportbaleset, egyet verekedés, egyet motor- kerékpár baleset, egyet betegség és 13 egyént egyéb okok miatt részesítettek segélyben Az első segélynyújtásban részesült egyének nemek szerint a következőképpen oszlanak meg c tizenötéven aluli egy leány, tizenötéven felüli 13 férfi és három nő. Kevés a Itixusluíyák száma tiynlán ? Nagy íftz 1801-ben Részlet Dr. Scherer Ferenc „Gyula város története“ cimü munkájából Gyula város birái a tűzi rendszabályok betartásán bizonyára szorgalmasan őrködtek, de az emberek csak pipáztak. Pipáztak 1801 julius 9-én is. egy csütörtöki napon amikor pedig erős szél fajt és helyénvaló lett volna az óvatosság. Délután 3 óra tájban egyszerre három templomban megkondultak a vészharangok. A tűz a németvárosi Hid-utcában (ma K. Schriffert József-utca) Gedron Ferenc csizmadia házában támadt és az erős délnyugati szélben hihetetlen gyorsasággal terjedt. Németgyulán leégett a Hid-utca és a Szent János árka közli rész, a Nap-korcsma (Jókai Mór- utca 30 szám.) a mellette levő uj mészárszékkel, az iskola, a jegyzői és tanítói kvártélyház, a Kulcs-korcsma (Br. Wenckheim Béla u 17, sz.) a mellette levő mészárszékkel s a korcsmában 287 akó budai bor és 11 akó pálinka. Elégett a Magyarvárosba vezető hid, valamint a Szt. János szobor fedele és kerítése. Innen átcsapott a tűz Magyargyulára és csakhamar kiterjedt a Kapus-hidig. (Nagyhid) Juhász István református prédikátor feleségét és gyermekeit kiküldvén.a városból, azok a hídon már nem mehettek át, hanem azon felül csónakon keltek át a Körösön. Aztán kigyulad- tak a róm. kát. plébániatemplom és a körülötte levő házak. A parókia földig égett, de Spiegel plébános az anyakönyveket és az okmányokat megmentette. A Körösön át a tűz nem hatolt, azért a magyar kápolna és az akkor majoroknak nevezett városrész (Benedek- város) megmaradt. A plébános ide menekült. Majd lángbaborult a magyargyulai városháza is. Fogarasi Pál magyargyulai biró „a tűznek eredeti helyén Gyula Németvárosában, annak eloltathatásában foglalatoskodván, onnan csak akkoron jött el, amidőn már a tűz mindenfelől erőt vett és már ezen Gyula magyarvárosába is becsapott, mely környiüállás miatt a városházától a maga javainak oltalma kedviért maga házához eltávozván, ottan való foglalatossága közben a városháza mindenestől elégett,“ levéltárával és kasszájával együtt porrá és hamuvá lett. A városban éppen megyegyü- lés volt, „de mivel a Gedron Ferenc csizmadia házánál támadott tűzről az egész városnak jobbrésze csak kevés órák alatt hirtelen megemésztetett, azzal a kuriális ház, a vicis- pány, mind a két nótárius és több magistrá- tuális kvártélyházak is elégtek, s azon rettenetes ítéletbe a publikumbeli Írások is a tisztviselőkkel együtt zűrzavarba estenek, a gyűlést folytatni lehetetlen volt". A katolikus templomról vagy a vármegyeházáról egy tüzes üszők a református templom zsindely tetőzeI téré csapódott s a tűz ezt is elhamvasztotta, t A lakosok, többnyire asszonyok kifutottak a városból, mivel a férfiak kint voltak a mezón. Alig mutatkozott valaki mindaddig, mig az épületek le nem égtek, mert rettentő füst és láng sebes széltől hajtva majd a szemét is kisütötte az embernek. Leégett a kastély az összes uradalmi épületekkel s a tűz terjedése csak akkor szűnt meg, amikor elérte a város szélét, az oláhvárosi gyepet. A házak uagy- része beégett, igy elpusztult a lakosok ingósága és élelmiszerkészlete is. A szörnyű pusztulás utáu egyesek sátrakban vonták meg magukat, mások kiköltöztek a tanyákra. Julius 10-én az alispán megparancsolta a szomszédos községek biráinak, hogy minél több embert küldjenek a tűz oltására, mert azok, kiknek háza leégett, nem oltják a tüzet és csak azon gondoskodnak, hogy házuk népét s azt, amit a tűz alól kikaparhattak, hova szállíthassák biztos helyre Akiknek háza pedig még nem égett le azt őrzik, hogy őket is valami veszedelem ne érje. 11-én a tűz még mindig tartott, ezért meghagyták a szolgabiráknak, hogy Csabáról, Békésről, Dobozról és Váriból minél több embert küldjenek a tűz oltására, az ösz- szes helyiségeket pedig minél hathatósabban serkentsék a szerencsétlenek táplálására, mivel itt sokezer ember betevő falat nélkül maradt. A csabai bírák már 10-én hoztak három szekér eleséget. Tomcsányi Kristóf főszolga-
