Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-12 / 206. szám

L\IX. évfolyam 208. szám gynla» 1837. szeptember 12 vasárnap S'g«pkc8zí6ség és kladtfhivatal 6yRi8 Váro*iisű-ati;a ? s»im Telefon Gyula 32. ■mi ■mi ... Mm.. Po lliikat napilap Főszerkesztő; 0OBAY FERENC Előfizetés egy Isőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Más a szemüveg Egészen sajátos társadalmi szemlélet ala­kult ki, vagy legalább is van kialakulóban. Ma már nemcsak az írók egy csoportja, nem­csak egy politikai párt helyzte célkitűzései elejére a népi gondolatot, hanem a kormány program, az államigazgatás is a népi gondo­laton épül fel. Ez a kialakulás ugyan nem meat máról holnapra és talán még nem hatolt teljesen el minden társadalmi réteg lelkivilá­gába, azonban tagadhatatlan, hogy ma már ott tartunk, hogy a magyar politikai életfolya­matból a népi gondolatot kiküszöbölni nem lehet. Ma már azon csodálkozik minden egész­séges mentalitású ember, hogy lehetett eze­ket a kérdéseket mindeddig nem az őket meg­illető fontosságúnak megfelelően értékelni. Hogy lehet, hogy kormányok hossza sora meddő közjogi problémák véget nem érő la­vinája helyett a magyar nép életét tették volna a törvényhozás munkájának sarkpont- j ául ? Ennek a kérdésnek az alapos lélektani motiválása nagyon messzevezetne és ez al­kalommal inkább csak megállapítani kivánnók, hogy ma a helyzet megváltozott és ma már azért nem lehet ellenzéke, legalább is komoly ellenzéke a magyar kormánynak, mert a népi gondolat elalkuvásával más osztályok érde­keit kívánja egyoldalulag szolgálni. A kormánypolitikának ez a beállitottsága nem valami divatos romantikus elgondoláso­kon alapul, hanem egészen reális alapja van, amely a statisztika számadataiban gyökerezik. A számok azt mutatják, hogy a magyar nem­zet zöme a magyar nép millióiból kerül ki. A nemzet zömének érdekeit pedig nem lehet a nemzeti lét komoly veszélyeztetése nélkül csak kis mértékben sem elhanyagolni. Ha a nem­zettest nagyobb részének nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy életét teljesen szabad fejlődési feltételek mellett élhesse, beteg lesz 1 az egész test. Tehát ez a százszázalékig reális meggondolás, helyesebben, szükséglet szinte parancsolólag előirja a kormány politikájának szabályait. Az élet útját járja a kormány, arai­nak a megélhetés lehetőségének sáncai közé, ott meg is tudjanak maradni, elláttassanak mindazokkal a felkészültségekkel, melyekkel rendelkezni kell a nép fiának, hogy helyét az egyre súlyosbodó gazdasági harcban nemcsak megtartani tudja, hanem ott egyre jobban meg­erősödve osztálya a magyar nemzetnek nem­csak súlyban, hanem képességekben és ennek megfelelően anyagi erőben is legszámottevőbb rétege legyen. Lehet és szokás a kormánynak idevonat- kozóan már eddig is megvalósított és a még ezután megvalósulásra kerülő intézkedésit bí­rálni, sőt a jóakaratu, tárgyilagos bírálatnak helye és jogosultsága van, lehet azt mondani, hogy mindeddig kevés történt, azonban bizogyos az, hogy nem volna lelkiismeretes az a kor­mány, amely megfelelő személyi és tárgyi fel­tételek biztosítása nélkül uj alapokra akarná fektetni máról holnapra a magyar társadalom struktúráját. Hiszen nem mondunk újat azzal, hogy nem elég a földet megszerezni, hanem tisztában kell lenni a mai viszonyoknak meg­felelő termelés elméleti és gyakorlati tudomá­nyával. De meg ke l teremteni a racionális többtermelésnek azokat az előfeltételeit is, amelyeknek keresztülvitele meghaladja az egyéni képességet. Ha azt kellene látni vagy tapasztalni, hogy a kormány ezeket a munkálatokat nem végzi minden rendelkezésre álló anyagi és szellemi erő felhasználásával, akkor jogosult volna minden támadás. De ha szétnézünk látószemmel csak vármegyénkben is, akkor azt látjuk, hogy folyamatban vannak a talaj­vizsgálati munkálatok, folyik az öntöző gaz­dálkodás előkészítése, a sziktalaj javítási mun­kálatokat az állam támogatja, nemesitett vető­magot bocsát a kormány a gazdák rendelke­zésére, járási gazdasági felügyelőségek álla­nak rendelkezésre, hogy a gazdának minden szakkérdésben legyen hová fordulnia, stb., síb. Ha mindezeket nem az elfogultság, nem a tendenciózus beállítottság szemüvegén át nézzük, akkor nem gáncsolni fogjak a kor­mányintézkedéseket, hanem a magunk részé­ről is minden lehetőt megteszünk ezeknek a dolgoknak az elősegítésére. Á Nemzeti Egység gazdasági propagandagyülése Már megemlékeztünk róla, hogy a Nem­zeti Egység gyulai szervezete szeptember 19-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Göndöcs- keiti pavilonban gazdasági propagaudagyüiést tart. Ennek a gyűlésnek nagyszabású keretei egyre jobban kibontakoznak. Megjelenik azon és előadást is tart gróf Pongrácz Jenő a gyu­lai kerület országgyűlési képviselője és dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán is. A gyű­lés részletes programját alábbiakban adjuk : 1. Megnyitóbeszédet mond Schneider Mátyás a gyulai szervezet elnöke. 2. A világgazda­ság helyzetéről beszél gróf Pongrácz Jenő, országgyűlési képviselő. 3. Tapasztalatok a békésmegyei öntözőgazdálkodás körében, tart­ja Kienitz Vilmos, ármentesiíő társulati igaz­gató. 4. A munkáskérdés a magyar kormány politikájában, tartja dr. Molnár Sándor a Nem­zeti Munkaközpont főtitkára. 5. A magyarság helyzetéről beszél Papp Sándor, a Nemzeti Egység országos titkára. 6. Záróbeszéd. Délután fél 3 órai kezdettel ugyanez a gyűlés lesz Békéscsabán, amelyen megjelenik és felszólal Búd János dr., ny. miniszter, bé­késcsabai országgyűlési képviselő is. Amint már megírtuk volt, ezek a gazda­sági propaganda gyűlések nem politikai gyű­lések, hanem közérdekű gazdasági ismereteket akar közölni és aktuális gazdasági problémá­kat szakszerűen megvitatni. Éppen erre való tekintettel a rendezőség ezekre a gyűlésekre pártállásra való tekintet nélkül mindenkit meg- ! hiv és szívesen lát. Mérey Gyuláit as V. fizetési osztályba léptették elő kor a népi politika ösvényén mozog. Es mé­gis azt látjuk, hogy azok támadják leginkább, akik a nép nevét illesztették be politikai ön­megjelölésük cimerpajzsába. Itt nem a függet­len kisgazdapártra gondolunk elsősorban. Ha már most megvizsgáljuk tárgyilago­san, mivel szereztek maguknak állítólagos jo­gokat a demokrata pártok arra, hogy maguk­nak tulajdonítsák a nép boldogitásának kizá­rólagos jogát, arra a megdöbbentő felfedezés­re jutunk, hogy vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak olyan politikát inaugurálni, amelyik komolyan és határozottan a népi érdekek szolgálatába volna állítható. Leghangosabban ismételt jelszavaik a titkos választójog és az anyagi javak igazságos megosztása, amely megosztás alatt ők csodálatos egyöntetűség­gel mindig csak a földvagyon igazságos fel­osztását, sőt közelebbről nézve : mindig csak az általuk feudálisnak nevezett földvagyon felosztását akarják érteni. Egyetlen szavuk nincs a hadi gazdagok és a nagykapitalizmus kezén, tehát a földet nem művelő osztály kezén levő hatalmas bi- toktestek felosztásáról, sem pedig a hatalmas bank és ipar, kereskedelmi vállalatok hitbi- zományszerü érinthetetlenségéről. Nem, nem fáj az nekik, aminthogy nem fáj nekik a ma­gyar népi milliók szomorú sorsa, mert hisz azok a rétegek okai nagyrészt a magyar két- kézi munkásság szomorú helyzetének, akiknek érdekeik lapjai képviselik és akiknek érdekvé­delmére alakultak hamiscégérü pártjaik. Ezzel szemben a nemzeti összefogás je­gyében megalakult Nemzeti Egység szervezete, annak kormánya fokozatos, de nem lankadó és lendületében egyre erősödő munkával dol­gozik azon, hogy a nép széles rétegei bejussa­Városunk társadalmának egyik köztisz­teletben álló tagját, a gyulai, római katolikus főgimnázium országos hirü tanárát, Mérey Gyulát a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter az V. fizetési osztályba léptette elő. Ez a hir városszerte nagy örömet és meg­elégedést váltott ki. Mérey Gyula a matematika és a természeltan tanára egy emberöltőn át tanított kiváló eredménnyel a gyulai gimná­ziumban. Mostani előléptetése nemcsak kiváló tanári működésének legilletékesebb helyen való elismerése, hanem elismerése annak a kiváló tankönyvirói munkásságnak és annak a szakkörökben nagyra érdekelt tudományos irodalmi munkásságnak, melyet Mérey Gyula nagy tanári elfoglaltsága mellett is kifejt. Munkássága kiváló voltának bizonyítéka az a körülmény is, hogy úgyszólván az egész or­szágban Mérey Gyula mennyiségtani és geo­metriai tankönyvét használják a középiskolák­ban, ami azt jelenti, hogy a munka nemcsak tudományos, hanem pedagógiai szempontból is elsőrangú alkotás. Különösen örülnek Mérey Gyula jól meg­érdemelt és kitüntetésszámba menő előlépte­tésének (hiszem az egész országban csupán még egy aktiv tanár van az V. fizetési osz­tályban) azok a szülők, akiknek gyermekei és azok a tanítványok, akik maguk nyertek Mé­rey Gyulától olyan alapos képzettséget, hogy további tanulmányaik során becsülettel meg­állották a helyüket. A magunk részéről is őszinte örömünknek adunk kifejezést Mérey Gyula szép kitüntetése felett és kívánjuk, hogy úgy ez a legilletékesebb helyről érkezett elismerés, valamint az egész város társadal­mának ebből az alkalomból megnyilatkozó és feléjeáradó öröme vigye őt előre az eddigi utón, amelyen kísérje Isten segítő kegyelme. Ml kaphat kölcsönt a Nemzeti ÖraáElósitási Alapból? A kormány julius elején tette közzé a Nemzeti Önállósitási Alap kezelésére vonatko­zó rendeletét. E rendelet megjelenése óta már számos kérvény érkezett be a közigazgatási hatóságokhoz (polgármester, főszolgabiró), me­lyeknek jelentős részét azonban az alapvető kellékek hiánya miatt el kellett utasítani. A Nemzeti Önállósitási Alap ugyanis statumai szerint elsősorban főiskolai képesítéssel, má­sodsorban pedig középiskolai vagy ezzel egyen­rangú képesítéssel rendelkező egyének önálló­sulását van hivatva elősegíteni. Meglevő válla­latok kölcsönkérvényei, vagy olyan egyének kérvényei, akik az említett feltételeknek nem felelnek meg, nem vehetők figyelembe. A kér­vényezők legmagasabb korhatára negyven év lehet. A részletekre vonatkozólag a hivatalos lapban megjelent rendelet alapján a városok- ban'a főjegyzői hivatalok, vidéken pedig a főszolgabírói hivatalok nyújtanak felvilágosí­tást.

Next

/
Thumbnails
Contents