Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-12 / 206. szám
L\IX. évfolyam 208. szám gynla» 1837. szeptember 12 vasárnap S'g«pkc8zí6ség és kladtfhivatal 6yRi8 Váro*iisű-ati;a ? s»im Telefon Gyula 32. ■mi ■mi ... Mm.. Po lliikat napilap Főszerkesztő; 0OBAY FERENC Előfizetés egy Isőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Más a szemüveg Egészen sajátos társadalmi szemlélet alakult ki, vagy legalább is van kialakulóban. Ma már nemcsak az írók egy csoportja, nemcsak egy politikai párt helyzte célkitűzései elejére a népi gondolatot, hanem a kormány program, az államigazgatás is a népi gondolaton épül fel. Ez a kialakulás ugyan nem meat máról holnapra és talán még nem hatolt teljesen el minden társadalmi réteg lelkivilágába, azonban tagadhatatlan, hogy ma már ott tartunk, hogy a magyar politikai életfolyamatból a népi gondolatot kiküszöbölni nem lehet. Ma már azon csodálkozik minden egészséges mentalitású ember, hogy lehetett ezeket a kérdéseket mindeddig nem az őket megillető fontosságúnak megfelelően értékelni. Hogy lehet, hogy kormányok hossza sora meddő közjogi problémák véget nem érő lavinája helyett a magyar nép életét tették volna a törvényhozás munkájának sarkpont- j ául ? Ennek a kérdésnek az alapos lélektani motiválása nagyon messzevezetne és ez alkalommal inkább csak megállapítani kivánnók, hogy ma a helyzet megváltozott és ma már azért nem lehet ellenzéke, legalább is komoly ellenzéke a magyar kormánynak, mert a népi gondolat elalkuvásával más osztályok érdekeit kívánja egyoldalulag szolgálni. A kormánypolitikának ez a beállitottsága nem valami divatos romantikus elgondolásokon alapul, hanem egészen reális alapja van, amely a statisztika számadataiban gyökerezik. A számok azt mutatják, hogy a magyar nemzet zöme a magyar nép millióiból kerül ki. A nemzet zömének érdekeit pedig nem lehet a nemzeti lét komoly veszélyeztetése nélkül csak kis mértékben sem elhanyagolni. Ha a nemzettest nagyobb részének nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy életét teljesen szabad fejlődési feltételek mellett élhesse, beteg lesz 1 az egész test. Tehát ez a százszázalékig reális meggondolás, helyesebben, szükséglet szinte parancsolólag előirja a kormány politikájának szabályait. Az élet útját járja a kormány, arainak a megélhetés lehetőségének sáncai közé, ott meg is tudjanak maradni, elláttassanak mindazokkal a felkészültségekkel, melyekkel rendelkezni kell a nép fiának, hogy helyét az egyre súlyosbodó gazdasági harcban nemcsak megtartani tudja, hanem ott egyre jobban megerősödve osztálya a magyar nemzetnek nemcsak súlyban, hanem képességekben és ennek megfelelően anyagi erőben is legszámottevőbb rétege legyen. Lehet és szokás a kormánynak idevonat- kozóan már eddig is megvalósított és a még ezután megvalósulásra kerülő intézkedésit bírálni, sőt a jóakaratu, tárgyilagos bírálatnak helye és jogosultsága van, lehet azt mondani, hogy mindeddig kevés történt, azonban bizogyos az, hogy nem volna lelkiismeretes az a kormány, amely megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása nélkül uj alapokra akarná fektetni máról holnapra a magyar társadalom struktúráját. Hiszen nem mondunk újat azzal, hogy nem elég a földet megszerezni, hanem tisztában kell lenni a mai viszonyoknak megfelelő termelés elméleti és gyakorlati tudományával. De meg ke l teremteni a racionális többtermelésnek azokat az előfeltételeit is, amelyeknek keresztülvitele meghaladja az egyéni képességet. Ha azt kellene látni vagy tapasztalni, hogy a kormány ezeket a munkálatokat nem végzi minden rendelkezésre álló anyagi és szellemi erő felhasználásával, akkor jogosult volna minden támadás. De ha szétnézünk látószemmel csak vármegyénkben is, akkor azt látjuk, hogy folyamatban vannak a talajvizsgálati munkálatok, folyik az öntöző gazdálkodás előkészítése, a sziktalaj javítási munkálatokat az állam támogatja, nemesitett vetőmagot bocsát a kormány a gazdák rendelkezésére, járási gazdasági felügyelőségek állanak rendelkezésre, hogy a gazdának minden szakkérdésben legyen hová fordulnia, stb., síb. Ha mindezeket nem az elfogultság, nem a tendenciózus beállítottság szemüvegén át nézzük, akkor nem gáncsolni fogjak a kormányintézkedéseket, hanem a magunk részéről is minden lehetőt megteszünk ezeknek a dolgoknak az elősegítésére. Á Nemzeti Egység gazdasági propagandagyülése Már megemlékeztünk róla, hogy a Nemzeti Egység gyulai szervezete szeptember 19-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Göndöcs- keiti pavilonban gazdasági propagaudagyüiést tart. Ennek a gyűlésnek nagyszabású keretei egyre jobban kibontakoznak. Megjelenik azon és előadást is tart gróf Pongrácz Jenő a gyulai kerület országgyűlési képviselője és dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán is. A gyűlés részletes programját alábbiakban adjuk : 1. Megnyitóbeszédet mond Schneider Mátyás a gyulai szervezet elnöke. 2. A világgazdaság helyzetéről beszél gróf Pongrácz Jenő, országgyűlési képviselő. 3. Tapasztalatok a békésmegyei öntözőgazdálkodás körében, tartja Kienitz Vilmos, ármentesiíő társulati igazgató. 4. A munkáskérdés a magyar kormány politikájában, tartja dr. Molnár Sándor a Nemzeti Munkaközpont főtitkára. 5. A magyarság helyzetéről beszél Papp Sándor, a Nemzeti Egység országos titkára. 6. Záróbeszéd. Délután fél 3 órai kezdettel ugyanez a gyűlés lesz Békéscsabán, amelyen megjelenik és felszólal Búd János dr., ny. miniszter, békéscsabai országgyűlési képviselő is. Amint már megírtuk volt, ezek a gazdasági propaganda gyűlések nem politikai gyűlések, hanem közérdekű gazdasági ismereteket akar közölni és aktuális gazdasági problémákat szakszerűen megvitatni. Éppen erre való tekintettel a rendezőség ezekre a gyűlésekre pártállásra való tekintet nélkül mindenkit meg- ! hiv és szívesen lát. Mérey Gyuláit as V. fizetési osztályba léptették elő kor a népi politika ösvényén mozog. Es mégis azt látjuk, hogy azok támadják leginkább, akik a nép nevét illesztették be politikai önmegjelölésük cimerpajzsába. Itt nem a független kisgazdapártra gondolunk elsősorban. Ha már most megvizsgáljuk tárgyilagosan, mivel szereztek maguknak állítólagos jogokat a demokrata pártok arra, hogy maguknak tulajdonítsák a nép boldogitásának kizárólagos jogát, arra a megdöbbentő felfedezésre jutunk, hogy vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak olyan politikát inaugurálni, amelyik komolyan és határozottan a népi érdekek szolgálatába volna állítható. Leghangosabban ismételt jelszavaik a titkos választójog és az anyagi javak igazságos megosztása, amely megosztás alatt ők csodálatos egyöntetűséggel mindig csak a földvagyon igazságos felosztását, sőt közelebbről nézve : mindig csak az általuk feudálisnak nevezett földvagyon felosztását akarják érteni. Egyetlen szavuk nincs a hadi gazdagok és a nagykapitalizmus kezén, tehát a földet nem művelő osztály kezén levő hatalmas bi- toktestek felosztásáról, sem pedig a hatalmas bank és ipar, kereskedelmi vállalatok hitbi- zományszerü érinthetetlenségéről. Nem, nem fáj az nekik, aminthogy nem fáj nekik a magyar népi milliók szomorú sorsa, mert hisz azok a rétegek okai nagyrészt a magyar két- kézi munkásság szomorú helyzetének, akiknek érdekeik lapjai képviselik és akiknek érdekvédelmére alakultak hamiscégérü pártjaik. Ezzel szemben a nemzeti összefogás jegyében megalakult Nemzeti Egység szervezete, annak kormánya fokozatos, de nem lankadó és lendületében egyre erősödő munkával dolgozik azon, hogy a nép széles rétegei bejussaVárosunk társadalmának egyik köztiszteletben álló tagját, a gyulai, római katolikus főgimnázium országos hirü tanárát, Mérey Gyulát a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter az V. fizetési osztályba léptette elő. Ez a hir városszerte nagy örömet és megelégedést váltott ki. Mérey Gyula a matematika és a természeltan tanára egy emberöltőn át tanított kiváló eredménnyel a gyulai gimnáziumban. Mostani előléptetése nemcsak kiváló tanári működésének legilletékesebb helyen való elismerése, hanem elismerése annak a kiváló tankönyvirói munkásságnak és annak a szakkörökben nagyra érdekelt tudományos irodalmi munkásságnak, melyet Mérey Gyula nagy tanári elfoglaltsága mellett is kifejt. Munkássága kiváló voltának bizonyítéka az a körülmény is, hogy úgyszólván az egész országban Mérey Gyula mennyiségtani és geometriai tankönyvét használják a középiskolákban, ami azt jelenti, hogy a munka nemcsak tudományos, hanem pedagógiai szempontból is elsőrangú alkotás. Különösen örülnek Mérey Gyula jól megérdemelt és kitüntetésszámba menő előléptetésének (hiszem az egész országban csupán még egy aktiv tanár van az V. fizetési osztályban) azok a szülők, akiknek gyermekei és azok a tanítványok, akik maguk nyertek Mérey Gyulától olyan alapos képzettséget, hogy további tanulmányaik során becsülettel megállották a helyüket. A magunk részéről is őszinte örömünknek adunk kifejezést Mérey Gyula szép kitüntetése felett és kívánjuk, hogy úgy ez a legilletékesebb helyről érkezett elismerés, valamint az egész város társadalmának ebből az alkalomból megnyilatkozó és feléjeáradó öröme vigye őt előre az eddigi utón, amelyen kísérje Isten segítő kegyelme. Ml kaphat kölcsönt a Nemzeti ÖraáElósitási Alapból? A kormány julius elején tette közzé a Nemzeti Önállósitási Alap kezelésére vonatkozó rendeletét. E rendelet megjelenése óta már számos kérvény érkezett be a közigazgatási hatóságokhoz (polgármester, főszolgabiró), melyeknek jelentős részét azonban az alapvető kellékek hiánya miatt el kellett utasítani. A Nemzeti Önállósitási Alap ugyanis statumai szerint elsősorban főiskolai képesítéssel, másodsorban pedig középiskolai vagy ezzel egyenrangú képesítéssel rendelkező egyének önállósulását van hivatva elősegíteni. Meglevő vállalatok kölcsönkérvényei, vagy olyan egyének kérvényei, akik az említett feltételeknek nem felelnek meg, nem vehetők figyelembe. A kérvényezők legmagasabb korhatára negyven év lehet. A részletekre vonatkozólag a hivatalos lapban megjelent rendelet alapján a városok- ban'a főjegyzői hivatalok, vidéken pedig a főszolgabírói hivatalok nyújtanak felvilágosítást.