Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-08 / 203. szám
LXSX. évfolyam 203. szám PT7'Kr'C'Q ÍJI-/IVJDO fflyula, 1937. szeptember 8 szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Tegyük lehetővé gyermekeink tanulását Azt hangoztatjuk — és pedig joggal — hogy óriási kulturális fölényben vagyunk azokkal az országokkal szemben, amelyeknek prédául jutottak országunk legértékesebb területei. De nézzünk csak a dolog mélyére és emeljük le a kalapunk azok előtt az édes anyák, édesapák előtt, akiknek annyi verej- tékes munkájába, annyi lemondásába, nélkülözésébe kerül az, hogy megadhassák gyermekeiknek azt a szellemi felkészültséget, amelyre szükségük lesz az élet harcában, hogy meg tudják állani helyüket. Hogy ez a harc olyan nehéz, hogy any- nyi nélkülözés fakad a nyomán, hogy annyi nagy tehetség kallódik el azért, mert nem tudja megszerezni a tudás fegyverzetét, annak oka egy a múltakból ránk maradt rákfenéje gazdasági életünknek : a kartel. Igen, a tankönyvkartel, amelyik olyan szédületes magasságba tornázta fel a tankönyvek árait, amelyek egyáltalában nem indokoltak és amelyek lehetetlenné teszik a szülők több mint £0 százaléka részére, hogy gyermekeinek a szükséges tankönyveket megszerezhesse. Már az elemiiskolás könyvek is olyan összegért vásárolhatók csak, melynek megfizetésére a szegény falusi zsellérnép egyáltá- ban nem képes, a polgáriiskolai és középiskolai tankönyvek pedig évenkint 20— 60 pengőbe kerülnek. Hogy mennyire indokolatlan és lelkiismeretlen a könyvkartel árpolitikája, azt bizonyítja az a körülmény, hogy Budapesten jelentkezett egy könyvnyomdatulajdonos, hogy azt a könyvet, melyet most 2 P. 20 fillérért adnak, szívesen megcsinálja 40 fillérért 3000 példányszámot véve alapul. Egy másik könyvet, mely ma négy pengőbe kerül 90 fillérért hajlandó elkészíteni. így van ez a többi könnyvvel is. Már most gondoljuk meg, hogy közel 14000 iskola van Magyarországon , és ezeket másfélmillió tanuló látogatja, még felekezeti megoszlás mellett is mdy nagy meny- nyiségü könyvre van szükség, akkor elgondolhatjuk, hogy milyen óriási mértékben vámszedői a kiadóvállalatok a magyar kultúrának. De nemcsak a tankönyvkartel, hanem az irószerkartel is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a tanulás luxusszámba menjen. Olyan árakat tapasztal itt a szegény kétségbeesett szülő, hogy minden vásárlásnál azon kell töprengenie, hogy a másnapi kenyér, vagy tejadagot szabja szükebbre éhes gyermekeinek, mert máskép nem telik a drága füzetre és egyéb tanszerre. Igaz, hogy azt lehetne ezzel szembe mondani, hogy a teljesen szegény gyermekek úgyis tankönyvsegélyben részesülnek. Ez igaz, de azt csak megengedik még a legelfogultabb kartellisták is, hogy a segélyezés ipértéke nagyon korlátolt és hogy azokat a könyveket is csak meg kell venni. Megveszik pedig közpénzen, vagy közadakozásból, tehát végeredményben a nagyközönség, az adózók pénzén Hogy jut ahhoz a kartel, hogy Magyarországon minden : az adó, a karitász az ő alaptőkéjük gyarapítására legyen köteles ? Ennek a kérdésnek az ódiumát nem háríthatják a kiskereskedőkre, mert a kiskereskedő ellen a legsúlyosabb, existenciáját veszélyeztető represz- száliákkal élnének, mihelyt az bármi tekintetben nem tartaná be a kartel urainak a legszigorúbb utasításait. így lesznek a kartelek az ország gazdasági életének élősdiei, igy nehezül meg a magyar nép élete. Önkéntelenül felvetődik a gondolat, hogy ha már van lóegykéz, miért nem lehetett elsősorban a tankönyveket a legmesz szebbmenő ellenőrzés mellett egykézen átjuttatni a gyermekekhez. Hiszen, ha valami, úgy a tankönyv és a tanszer elsősorban olyan szükséglet, mely a lelket táplálván föltétlenül el kell jusson a legkisebb kunyhóba épp úgy, mint a paloták gyermekszobáiba. Ha valahol indokolt az, hogy a fogyasztó túlságos és indokolatlan megterhelése megakadályoztassék, úgy elsősorban ez a terület az. Nem lehet itt a szabadkereskedelem és más — egyébként már többszörösen lejáratott és kompromitált — jelszavak kedvéért elviselhetetlen terheket róni szükségtelenül és indokolatlanul a magyarság tömegeire. Beszéljünk magyarul : még az is indokolt volna, hogy a kultuszminisztérium a legteljesebb ingerencia mellett monopóliumként kezelje a tankönyvüket. Általános tankötelezettség van, éppúgy mint annak idején általános hadkötelezettség volt. Amiqt elképzelhetetlen, hogy a katonai fegyverek és felszerelési tárgyak beszerzése a katonákat, vagy a szülőket Aránylag gyér látogatottság mellett tartotta meg Gyula város képviselőtestülete szép tember 6.-án őszi közgyűlését. Pedig a gyűlés tárgysorozatán szerepel a város költség- vetése is, ami pedig mégis megérdemelte volna, hogy mindenki, akit a város közönségének megtisztelő bizalma a város parlamentjébe beküldött, megjelenjen legalább ezen a közgyűlésen és a tárgyaláson részt vegyen. Napirend előtt bejelentette a polgármester,-hogy póttárgysorozat is van és kérte egyben, hogy a rendes tárgysorozat 9. és a póttárgysorozat 3. pontját, minthogy azok a költség- vetés kialakulálását érintik, együttesen és először tárgyalja a közgyűlés. Ilyen értelemben határoznak. Ugyancsak napirend előtt adja át ünnepélyes szavak kíséretében a polgármester dr. Kaczvinszky Józsefnek és Biró Ferenc képviselőtestületi tagoknak azt a bronzérmet, melyet a múlt év októberében megtartott békési vármegyei buzakiállitáson nyertek kiállított búzájuk kiváló minőségével A közgyűlés nagy éljenzéssel ad kifejezést elismerésének. A polgármester napirend előtti indítványának megfelelően az elsősorban tárgyalt két pont közül az egyikbe azt javasolta az állandó választmány, hogy a kereseti adó kulcsát emeljék fel 6 százalékra, mert méltányos, hogy amikor a pótadót 93 százalékra kellett felemelni ez a pótadóval nem sújtható adónem is megfelelően emeltessék. A póttárgysorozat 9. pontjában 250—250 pengő segély megszavazást javasolja az állandó választmány a GyAC és GyTE számára. A közgyűlés mindkét indítványhoz hozzájárul. A tárgysorozat első pontja az 1938. évi költségelőirányzat volt. Csermák Andor hozzászólásában rámutat a költségelőirányzat bevezetésében mutatkozó számítási tévedésre, kevesli a legelők jövedelmét. Ha a legelő talaja rósz, javítani kell. Ha kicsi a jövedelmezősége a gazdaságnak, nem kell nagy építkezésekkel terhelni, minthogy pedig a házigazdálkodás nem ér el olyan eredményt, mint a magángazdálkodás, a birtokot 20 holdas parcellákban kisgazdáknak kell haszonbérbe adni legalább 25 évi időtartamra. Sok a betöltetlen állás ma, amikor annyi tehetséges állásnélküli diplomás vár elhelyezkedésre. A hősi halottak sírjának gondozására felvett évi 100 pengőt adják oda egy hadirokkantnak, aki a sirok gondozását ellátná. A város 4000 pengőt költ évente facsemeték beszerzésére, holott van faiskolája, 800 pengőt gyermekjátszótérre, holott nincs játszó gyermek. A népkert kerítését hozzák rendbe, a katonazenekar támogatására beállított 500 pengőt adják oda a cserkészek, vagy más alakulat zenekarának, mert a katonazenekar elment a városból. Az egészséges vízellátás biztosítására uj kutak nyomorítsa meg, ugyanúgy távol kell tartani a szülőktől gyermekeik tanításával kapcsolatban a kartelek falánk profitéhségét. Magyar- országon nem szabad megtörténni annak, hogy az apák vérző szívvel kell kivegyék gyermekeiket az iskolákból, mert a könyv árát már nem tudják elspórolni a mindennapi kenyér árából. Magyarországon ne a vagyon, hanem a tehetség legyen elsősorban a továbbtanulás alapja. A jövő generációnak nemcsak meg kell érnie a jövő évtizedeket, hanem fel is kell készülnie arra. Gyermekeink tanulásáról igazán nem mondhatunk le a kartelek tulnagy nyeresége kedvéért. A jövő magyar generáció érdeke igazán nem adható el a múltból kisérő atavisztikus, idejétmúlt rendszerek és jelszavak fennmaradásáért. fúrását és a meglevők rendbehozatalát sürgeti. Ezekkel a javasolt módosításokkal a költségvetést elfogadja. Csermák képviselőtestületi tag felszólalására részben Hegyi András városi főszámvevő adta meg a választ közölte, hogy a bevezetésben tényleg előforduló tévedés a költségvetés lényegét nem érinti. A legelők talaja ez idő szerint nem javítható és igy elesik a jobban hasznosítás lehetősége. A legelődijat nem lehet emelni, mert drágább, mint máshol. A fásításra felvett összeg csak könyvelési tételként szerepel a költségvetésben, mert a főkertész bejelenti, hogy mennyi értékű csemetét ültettek ki az uccára és ezzel az öszeg- gel megterhelik a város kiadási rovatát. A hősi sírokat a katonaság szokta rendben tartani, a város csupán ünnepélyes alkalmakkor leendő feldíszítésére adja ezt az aránylag csekély összeget. Varga Gyula dr. polgármester is reflektált Csermák Andor felszólalására megemlítvén, hogy a honvédzenekar eltávozásáról hivatalos értesítést nem kapott és igy az összeg változatlanul beállítandó volt. A legutóbbi tisztviselői választások ellen felebbezést adtak be. Az ügy most a közigazgatási bíróság előtt van döntés végett, amig a döntés meg nem történik az állások be nem tölthetők. Uj kutat a város nem tud furatni. Viz elég van, hisz 80 százaléka felhasználatlanul elcsorog. Ha valaha vízvezeték lesz, a mostani vízszolgáltatás teljesen elegendő lesz. Mindössze egy kutat furat a város. Metz József és Csomós János a legelő kérdésben helyeslik a város állásfoglalását. Kis András a Miklósváros részére kér oly irányú intézkedést, hogy az esőzések alkalmával felgyülemlett viz az utcákról levezettessenek. A polgármester kijelenti, hogy ez a rendezés folyamatban van, de egy-két év is eltelik, amig befejezést nyer. A költségvetést elfogadja a közgyűlés. Ezután Szentes Károly főjegyző felolvasta dr. Jantsovits Emil, volt városi főügyész lemondó levelét, melyet a közgyűlés többek elismerő hozzászólás után sajnálattal vett tudomásul. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után kimondotta a közgyűlés, hogy dr. Scherer Ferenc indítványának megfelelően Máriafalvát és Szentpálfalvát Máriatelepnek, illetőleg Szent- páltelepnek nevezik el és a két telepből megalkotják a VII. kerületet. Az Erdélyi Sándor- ut baloldalát a Halácsy-uttal együtt a IV. kerülethez, a jobboldalát a Zöldág-utcától kezdődően az V. kerülethez osztják be. A város területén keletkezett tavak elnevezését alábbiak szerint eszközölték : a homokbánya Csendes közgyűlésen egyhangúlag elfogadták Gyula város I938; évi költségvetését
