Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-08 / 203. szám

2 BÉKÉS 1937 szeptember 8 Wesselényi-tó lesz, a szentpáitelepi, vasúti északi oldalán levő Rákóczi-tó, a déli oldalán levő Erkel-tó nevet kapta. A máriatelep mel­letti tó ezentúl Hunyadi-tó lesz, a hősök kert­jében Hősök tava. A Bárdos és a Bika meg­maradnak, mig a Reisner-inalom mögötti tó Széchenyi-tó nevet nyerte. A gyürkehelyi dülőut részére megvásá­roltak 3 m. széles ut létesítésére 612 O-öl telket, a Bika-tó halászati jogát a Dehydro kapta meg, dr. Gombkötő Ferencet, mint ki­nevezett városi orvost a képviselőtestületbe meghívják. Átszervezték a fogyasztási adó­hivatali állásokat, tudomásul veszik, hogy a polgármester szeptember 20-án kezdi meg hathetes illetményszerü szabadságát, 3000 pengőt utalnak át a segélyalap hiányainak pótlására. Két baromfinagykereskedő a hely- foglalási illetékek leszállítását kérte, a köz­gyűlés igen helyesen elutasította a kérelmet. Nagy Gusztáv és Lehoczki Istvánnak a városi kötelékébe való felvétele után a közgyűlés végétért. Verekedés az ticskáspiacon Rackó ÁgDes gyulai ócskaruha-kereskedő tett feljelentést Pásztori Mihály és neje ellen, mert őt a békéscsabai ócskáspiacon ez év április hó 7-én megtámadták, földreteperték s úgy megverték, hogy sérülése nyoc napon belül gyógyult. A járásbíróság könnyű testi­sértésben mondotta ki bűnösnek Pásztori Mi­hályt és nejét s ezért őket egyenként 15 na­pi fogházbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán hétfőn délelőtt került az ügy a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbviteli tanács elé s a megtartott nyilvános tanácsülés után a törvényszék az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helyben­hagyta. Érvágás és a borbély Orbán János tótkomlósi borbély ellen a tótkomlósi csendőrörs tett feljelentést, mert nevezett a faluban érvágást gyakorol. A csendőrségen ki is hallgatták a borbélyt, aki beismerésben volt, azonban nem volt hajlandó elárulni azt, hogy az érvágást kiken gyako­rolta. Közegészség elleni kihágás miatt indult meg az eljárás Orbán János ellen, akit az orosházi kir. járásbíróság távollétében 20 pengő pénzbüntetésre Ítélt. Felebbezés folytán hétfőn délelőtt tár­gyalta a fenti ügyet a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbviteli tanácsa és az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatva Orbán Jánost a vád és következménye alól felmen­tette. Gyuláról nem jelentettek be újabb ragadós állatbetegséget Békésvármegye m. kir, főállatorvosa a ragadós állatbetegségek szeptember 2-i ál­lásáról a következő összesített adatokat tün­teti fel: Lépfene összesen 3 újabb eset volt, rühesség 12. Némi emelkedést mutat a sertés- pestis és a sertésorbánc, amennyiben az előb' biből 125-öt tartanak nyilván a vármegyében, mig utóbbiból 213-at. Ezekből az itt felsorolt állatbetegségek közül egy sem gyulai eset. Felboncolíák a puszíaföldvéri cigányasszonyí Részletesen megírtuk azt a különös tör­ténetet, amelynek szenvedő hőse Rafael Mária pusztaföldvári cigányasszony volt, akit a csor- vási országúton egy ismeretlen férfi megtá­madott, megrugdosott, úgy hogy orvosi ta- tanácsra a csabai kórházba szállították. A szállítás maga különleges volt, taligán történt s a fuvarozásra maga a férj vállalkozott, aki három nap alatt ért be feleségével Békéscsa­bára. Részben ez a kényelmetlen és lassú utazás annyira súlyosbította Rafael Mária ál­lapotát, hogy vasárnap belehalt sérülésébe. A rendőrség értesítése alapján elrendelték a bon­colást. A boncolásnál megállapítást nyert, hogy az asszony hashártyagyuíladás következtében előállott tályogban halt meg, aminek eredete azok a rúgások is lehetnek, amelyekről Rafael Mária vallomásában megemlékezett. Egyébként a belekben három fillér nagyságú lukat ta­láltak. Meghalt Heilinger József ujirászi plébános Súlyos csapás érte ismét városunk h. polgármesterét Szentes Károlyt; szeptember 6-án este a debreceni sebészeti klinikán meghalt bátyja, Heilinger József ujirázi plébános. Az elhunyt súlyos bélmütéten esett át, az operá­ció kitünően sikerült és utána jobban is lett a beteg. Hétfőn este meglátogatta dr. Linden- berger János, apostoli kormányzó, akinek el­mondotta, hogy jobban érzi magát. Az apos­toli kormányzó távozása után szivgyengeség lépett fel és rövidesen beállott a kataszt­rófa. Szentes József halála hírét itt Gyulán nagy részvéttel fogadták. Az elhalt plébános i Gyulán született ! 870-ben. Nagybátyja, Gróh 1 Ferenc, nagyváradi nagyprépost neveltette. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, a teo­lógiát Budapesten végezte. Hat éven át volt a nagyváradi Szent Jó­zsef intézet igazgatója és 23 évig a nagyvára­di róm. kát. tanítóképző igazgatója- Ezt a tisz­tét felebbvalóinak a legteljesebb megelégedé­sére mindaddig betöltötte, mig a románok az intézetet el nem vették és őt magát ki nem utasították. Ekkor átjött a határon és 1925. julius 1-e óta Ujirász plébánosa. Holttestét ha­za hozzák Gyulára és a Szent József temető kápolnájában ravatalozzák fel, ahonnan csütör- i tőkön délután 4 órak®r temetik. Mezőgazdaság:! kamarai kirendeltség léi esül Békéscsabán Nagyfontosságu értekezletet hivott egybe vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán szeptember hó 15. napján délelőtt fél 11 órájára. Arról van szó, hogy a debreceni Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara elnöksége figyelemmel a Békésvármegye és a környező vármegyék kü­lönleges helyzetére mezőgazdasági kamarai kirendeltség létesítésének szükségességét látia fennforogni. A kirendeltség székhelye Békés­csaba lesz. Az értekezleten résztvesznek Lo- sonczy István kamarai elnök, Czeglédy Béla a mezőgazdasági kamara igazgatója, dr. vi­téz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, vármegyénk alispánja, dr. vitéz sarkadi Márki Barna, dr. vitéz Pánczél József főjegyző, vitéz Jánossy Gyula Békéscsaba város polgármester, Márki Jenő, m. kir. gazdasági felügyelő, a törvény- hatóság gazdasági bizottságának elnöke és al- elnöke, valamint a vármegyei gazdasági egye­sületek elnökei. Most már bebizonyulhat az a sokszor hangoztatott állítás, hogy Békésme- 1 gyének és a környékbeli vármegyéknek sajá­tos érdekei csak külön szervezetek utján in­tézhető sikeresen. Egy negyedszázad a bakon Mert annyi ideje járja 1-es számú konf­lisán Gyula város és a környék utait a gyu­laiak kedvelt egyfogatosa — Csűri. Becsületes munkában telt el ez a 25 esztendő, méltó, hogy a nyilvánosság előtt egy kissé vissza­forgassuk az elmúlt éveket és bérkocsis szem­mel nézzünk szét a lefolyt súlyos esztendők eseményein. Nem sokat kéreti magát Csűri bátyánk, amikor becsületes magyar arcával szembenéz­ve velünk, várja, hogy kérdezzük. Azt kértük először, hogy mondjon valamit életéről, kö­rülményeiről. Nem sokat mondhatok, feleli Csűri János, 1912. március 15.-én ültem először a magam bérkocsijának bakjára, azóta szállítom a gyu­laiakat és vidékieket, ahova parancsolják. Azelőtt is volt Gyulán bérkocsi, sőt vállalko­zók voltak, akiknél, mint bérkocsissegédek elég tisztességes megélhetést találtunk : volt 60 korona készpénzfizetésünk és borravalóból annyit kerestünk, hogy abból el tudtuk tarta­ni a családunkat. így ment ez a háború kitö­réséig. Amikor kitört a háború, le kellett száll­ni a bakról és feleséget, meg négy kis gyer­meket itthagyni és menni a virágos vonaton arra, amerre vittek. Amikor én bevonultam, a feleségem bérkocsissegéddel járatta a ko­csit, amig beteg nem lett, de hét hónap múlva beteg lett, meg is halt, utána még meghalt egy kisfiam meg egy kislányom. Én egyiknek a temetésén sem voltam. Megdöglött a ló is. Amikor 4 és fél év múlva hazajöttem, két árva gyermeket és egy kocsit találtam. De nem csüggedtem. Szereztem egy lovat és is­mét kiálltam a standra. Szorgalmas, figyelmes munkámmal megkerestem a kenyérrevalót. Megnősültem másodszor is. Nekem volt két gyermekem, feleségemnek három, felneveltük mind az ötöt becsületesen. Férjhezmentek, megházasodtak, most már mind megkeresi a kenyerét. Isten annyira megsegített, hogy vet­tem magamnak egy kis házat és három hold földet is ragasztottam magamnak. Szereti a foglalkozását ? Szeretem, mert jó mesterség ez — ké­rem. — Soha nincs munkanélküliség. Énne­kem sohasem kellett attól rettegnem, hogy hol kapok munkát. Mindig kirendeli az Isten a mindennapit. Pedig hát, hol van a mai kere­set a régitől ? Annakidején egy borbélylegény nem ment gyalog a bálba, most meg még az úri népek is eltipegnek a selyem meg a lakk- topánkában. Hány lakodalom, keresztelő volt, ahová mindenüvé minket hívtak. Pedig an­nakidején 32 bérkocsi állott a standon, most mindössze 12 bérkocsi és 6 bérautó van. Hát borravaló adódik-e sűrűn ? Még ritkán sem- Ma az utas nemhogy borravalót nem ad, de még a szűkösen meg­állapított előirásos járandóságainkból is sze­retnie lealkudni, igy mi adnánk borravalót a közönségnek. — Kik voltak a legkedvesebb vendégei ? — Hát azt igy nagyon nehéz megmon­dani. Voltak sokan a régi urak közül, akik gavallérosan megfizették, ha mulatságba, bál­ba, vagy hajnalban hazafelé vittük őket. Hej, a régi aranyifjuság, meg az a sok gavallér ur! Kész öröm volt akkor a bakra ülni, amikor Hoffmann Károly meg az Erkel Rezső nagyságos urak, meg a móltóságos Márky al- ispány ur mondották be, hogy merre vegye a fakó az igazodást. A néhai Trényi Gida nagysá­gos urra is mindig szívesen emlékszem vissza. Ézek az urak ma sem pártoltak el tőlem, mert én becsületesen kiszolgálom őket. Egyik leg­kedvesebb vendégem volt a megboldogult Dobay Ferenc ur, aki mindig igazi ur volt, ha mentünk valahová, a fuvaron felül még egy forint borra-való biztos volt, Az Ambrus csa­lád is a legkedvesebb emlékeim közé fog tar­j tozni mindig. Megfizették ezek az urak a sze- j gényember munkáját becsületesen. Azt mon- ; dóm én, hogy akkor lesz boldog a magyar, j ha az urak ismét rendesen adnak majd borra­valót a bérkocsisnak, mert az azt fogja jelen- teni, hogy van neki miből. Na — Istennek ajánlom — fejezte be a beszélgetést Csűri Já­nos, mennem kell, mert vendég érkezett. Hatévi szigorított Alig szabadult ki feltételes szabadságra a márianosztrai fegyintézetből özv. Nyegrucz Sándorné kisteleki munkásasszony, máris lo­pott, mégpedig két Ízben is. Zsákmányát az­után a különböző községek és városok piacain értékesitette, amig az egyik piacon a csend­őrség felismerte és letartóztatta. Kedden délelőtt tartotta meg ez ügyben a főtárgyalást a gyulai kir. büntető törvény­szék Ungvári-tanácsa. dologházat kapott A főtárgyaláson kitűnt, hogy Nyegrucz- né már 1915-ben megkezdette a bűnözést s azóta élete nagyrészben a börtönökben telt el. Mindent töredelmesen beismert s tanács­elnök kérdésére kijelenti, hogy gyermekei éhezése hajtotta a lopásra, mert mint fegy- házat viselt sohasem tudott munkához jutni. A törvényszék hat évi szigorított dolog­házra ítélte a megrögzött tolvaj nőt.

Next

/
Thumbnails
Contents