Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-08 / 203. szám
2 BÉKÉS 1937 szeptember 8 Wesselényi-tó lesz, a szentpáitelepi, vasúti északi oldalán levő Rákóczi-tó, a déli oldalán levő Erkel-tó nevet kapta. A máriatelep melletti tó ezentúl Hunyadi-tó lesz, a hősök kertjében Hősök tava. A Bárdos és a Bika megmaradnak, mig a Reisner-inalom mögötti tó Széchenyi-tó nevet nyerte. A gyürkehelyi dülőut részére megvásároltak 3 m. széles ut létesítésére 612 O-öl telket, a Bika-tó halászati jogát a Dehydro kapta meg, dr. Gombkötő Ferencet, mint kinevezett városi orvost a képviselőtestületbe meghívják. Átszervezték a fogyasztási adóhivatali állásokat, tudomásul veszik, hogy a polgármester szeptember 20-án kezdi meg hathetes illetményszerü szabadságát, 3000 pengőt utalnak át a segélyalap hiányainak pótlására. Két baromfinagykereskedő a hely- foglalási illetékek leszállítását kérte, a közgyűlés igen helyesen elutasította a kérelmet. Nagy Gusztáv és Lehoczki Istvánnak a városi kötelékébe való felvétele után a közgyűlés végétért. Verekedés az ticskáspiacon Rackó ÁgDes gyulai ócskaruha-kereskedő tett feljelentést Pásztori Mihály és neje ellen, mert őt a békéscsabai ócskáspiacon ez év április hó 7-én megtámadták, földreteperték s úgy megverték, hogy sérülése nyoc napon belül gyógyult. A járásbíróság könnyű testisértésben mondotta ki bűnösnek Pásztori Mihályt és nejét s ezért őket egyenként 15 napi fogházbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán hétfőn délelőtt került az ügy a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbviteli tanács elé s a megtartott nyilvános tanácsülés után a törvényszék az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Érvágás és a borbély Orbán János tótkomlósi borbély ellen a tótkomlósi csendőrörs tett feljelentést, mert nevezett a faluban érvágást gyakorol. A csendőrségen ki is hallgatták a borbélyt, aki beismerésben volt, azonban nem volt hajlandó elárulni azt, hogy az érvágást kiken gyakorolta. Közegészség elleni kihágás miatt indult meg az eljárás Orbán János ellen, akit az orosházi kir. járásbíróság távollétében 20 pengő pénzbüntetésre Ítélt. Felebbezés folytán hétfőn délelőtt tárgyalta a fenti ügyet a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbviteli tanácsa és az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatva Orbán Jánost a vád és következménye alól felmentette. Gyuláról nem jelentettek be újabb ragadós állatbetegséget Békésvármegye m. kir, főállatorvosa a ragadós állatbetegségek szeptember 2-i állásáról a következő összesített adatokat tünteti fel: Lépfene összesen 3 újabb eset volt, rühesség 12. Némi emelkedést mutat a sertés- pestis és a sertésorbánc, amennyiben az előb' biből 125-öt tartanak nyilván a vármegyében, mig utóbbiból 213-at. Ezekből az itt felsorolt állatbetegségek közül egy sem gyulai eset. Felboncolíák a puszíaföldvéri cigányasszonyí Részletesen megírtuk azt a különös történetet, amelynek szenvedő hőse Rafael Mária pusztaföldvári cigányasszony volt, akit a csor- vási országúton egy ismeretlen férfi megtámadott, megrugdosott, úgy hogy orvosi ta- tanácsra a csabai kórházba szállították. A szállítás maga különleges volt, taligán történt s a fuvarozásra maga a férj vállalkozott, aki három nap alatt ért be feleségével Békéscsabára. Részben ez a kényelmetlen és lassú utazás annyira súlyosbította Rafael Mária állapotát, hogy vasárnap belehalt sérülésébe. A rendőrség értesítése alapján elrendelték a boncolást. A boncolásnál megállapítást nyert, hogy az asszony hashártyagyuíladás következtében előállott tályogban halt meg, aminek eredete azok a rúgások is lehetnek, amelyekről Rafael Mária vallomásában megemlékezett. Egyébként a belekben három fillér nagyságú lukat találtak. Meghalt Heilinger József ujirászi plébános Súlyos csapás érte ismét városunk h. polgármesterét Szentes Károlyt; szeptember 6-án este a debreceni sebészeti klinikán meghalt bátyja, Heilinger József ujirázi plébános. Az elhunyt súlyos bélmütéten esett át, az operáció kitünően sikerült és utána jobban is lett a beteg. Hétfőn este meglátogatta dr. Linden- berger János, apostoli kormányzó, akinek elmondotta, hogy jobban érzi magát. Az apostoli kormányzó távozása után szivgyengeség lépett fel és rövidesen beállott a katasztrófa. Szentes József halála hírét itt Gyulán nagy részvéttel fogadták. Az elhalt plébános i Gyulán született ! 870-ben. Nagybátyja, Gróh 1 Ferenc, nagyváradi nagyprépost neveltette. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, a teológiát Budapesten végezte. Hat éven át volt a nagyváradi Szent József intézet igazgatója és 23 évig a nagyváradi róm. kát. tanítóképző igazgatója- Ezt a tisztét felebbvalóinak a legteljesebb megelégedésére mindaddig betöltötte, mig a románok az intézetet el nem vették és őt magát ki nem utasították. Ekkor átjött a határon és 1925. julius 1-e óta Ujirász plébánosa. Holttestét haza hozzák Gyulára és a Szent József temető kápolnájában ravatalozzák fel, ahonnan csütör- i tőkön délután 4 órak®r temetik. Mezőgazdaság:! kamarai kirendeltség léi esül Békéscsabán Nagyfontosságu értekezletet hivott egybe vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán szeptember hó 15. napján délelőtt fél 11 órájára. Arról van szó, hogy a debreceni Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara elnöksége figyelemmel a Békésvármegye és a környező vármegyék különleges helyzetére mezőgazdasági kamarai kirendeltség létesítésének szükségességét látia fennforogni. A kirendeltség székhelye Békéscsaba lesz. Az értekezleten résztvesznek Lo- sonczy István kamarai elnök, Czeglédy Béla a mezőgazdasági kamara igazgatója, dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, vármegyénk alispánja, dr. vitéz sarkadi Márki Barna, dr. vitéz Pánczél József főjegyző, vitéz Jánossy Gyula Békéscsaba város polgármester, Márki Jenő, m. kir. gazdasági felügyelő, a törvény- hatóság gazdasági bizottságának elnöke és al- elnöke, valamint a vármegyei gazdasági egyesületek elnökei. Most már bebizonyulhat az a sokszor hangoztatott állítás, hogy Békésme- 1 gyének és a környékbeli vármegyéknek sajátos érdekei csak külön szervezetek utján intézhető sikeresen. Egy negyedszázad a bakon Mert annyi ideje járja 1-es számú konflisán Gyula város és a környék utait a gyulaiak kedvelt egyfogatosa — Csűri. Becsületes munkában telt el ez a 25 esztendő, méltó, hogy a nyilvánosság előtt egy kissé visszaforgassuk az elmúlt éveket és bérkocsis szemmel nézzünk szét a lefolyt súlyos esztendők eseményein. Nem sokat kéreti magát Csűri bátyánk, amikor becsületes magyar arcával szembenézve velünk, várja, hogy kérdezzük. Azt kértük először, hogy mondjon valamit életéről, körülményeiről. Nem sokat mondhatok, feleli Csűri János, 1912. március 15.-én ültem először a magam bérkocsijának bakjára, azóta szállítom a gyulaiakat és vidékieket, ahova parancsolják. Azelőtt is volt Gyulán bérkocsi, sőt vállalkozók voltak, akiknél, mint bérkocsissegédek elég tisztességes megélhetést találtunk : volt 60 korona készpénzfizetésünk és borravalóból annyit kerestünk, hogy abból el tudtuk tartani a családunkat. így ment ez a háború kitöréséig. Amikor kitört a háború, le kellett szállni a bakról és feleséget, meg négy kis gyermeket itthagyni és menni a virágos vonaton arra, amerre vittek. Amikor én bevonultam, a feleségem bérkocsissegéddel járatta a kocsit, amig beteg nem lett, de hét hónap múlva beteg lett, meg is halt, utána még meghalt egy kisfiam meg egy kislányom. Én egyiknek a temetésén sem voltam. Megdöglött a ló is. Amikor 4 és fél év múlva hazajöttem, két árva gyermeket és egy kocsit találtam. De nem csüggedtem. Szereztem egy lovat és ismét kiálltam a standra. Szorgalmas, figyelmes munkámmal megkerestem a kenyérrevalót. Megnősültem másodszor is. Nekem volt két gyermekem, feleségemnek három, felneveltük mind az ötöt becsületesen. Férjhezmentek, megházasodtak, most már mind megkeresi a kenyerét. Isten annyira megsegített, hogy vettem magamnak egy kis házat és három hold földet is ragasztottam magamnak. Szereti a foglalkozását ? Szeretem, mert jó mesterség ez — kérem. — Soha nincs munkanélküliség. Énnekem sohasem kellett attól rettegnem, hogy hol kapok munkát. Mindig kirendeli az Isten a mindennapit. Pedig hát, hol van a mai kereset a régitől ? Annakidején egy borbélylegény nem ment gyalog a bálba, most meg még az úri népek is eltipegnek a selyem meg a lakk- topánkában. Hány lakodalom, keresztelő volt, ahová mindenüvé minket hívtak. Pedig annakidején 32 bérkocsi állott a standon, most mindössze 12 bérkocsi és 6 bérautó van. Hát borravaló adódik-e sűrűn ? Még ritkán sem- Ma az utas nemhogy borravalót nem ad, de még a szűkösen megállapított előirásos járandóságainkból is szeretnie lealkudni, igy mi adnánk borravalót a közönségnek. — Kik voltak a legkedvesebb vendégei ? — Hát azt igy nagyon nehéz megmondani. Voltak sokan a régi urak közül, akik gavallérosan megfizették, ha mulatságba, bálba, vagy hajnalban hazafelé vittük őket. Hej, a régi aranyifjuság, meg az a sok gavallér ur! Kész öröm volt akkor a bakra ülni, amikor Hoffmann Károly meg az Erkel Rezső nagyságos urak, meg a móltóságos Márky al- ispány ur mondották be, hogy merre vegye a fakó az igazodást. A néhai Trényi Gida nagyságos urra is mindig szívesen emlékszem vissza. Ézek az urak ma sem pártoltak el tőlem, mert én becsületesen kiszolgálom őket. Egyik legkedvesebb vendégem volt a megboldogult Dobay Ferenc ur, aki mindig igazi ur volt, ha mentünk valahová, a fuvaron felül még egy forint borra-való biztos volt, Az Ambrus család is a legkedvesebb emlékeim közé fog tarj tozni mindig. Megfizették ezek az urak a sze- j gényember munkáját becsületesen. Azt mon- ; dóm én, hogy akkor lesz boldog a magyar, j ha az urak ismét rendesen adnak majd borravalót a bérkocsisnak, mert az azt fogja jelen- teni, hogy van neki miből. Na — Istennek ajánlom — fejezte be a beszélgetést Csűri János, mennem kell, mert vendég érkezett. Hatévi szigorított Alig szabadult ki feltételes szabadságra a márianosztrai fegyintézetből özv. Nyegrucz Sándorné kisteleki munkásasszony, máris lopott, mégpedig két Ízben is. Zsákmányát azután a különböző községek és városok piacain értékesitette, amig az egyik piacon a csendőrség felismerte és letartóztatta. Kedden délelőtt tartotta meg ez ügyben a főtárgyalást a gyulai kir. büntető törvényszék Ungvári-tanácsa. dologházat kapott A főtárgyaláson kitűnt, hogy Nyegrucz- né már 1915-ben megkezdette a bűnözést s azóta élete nagyrészben a börtönökben telt el. Mindent töredelmesen beismert s tanácselnök kérdésére kijelenti, hogy gyermekei éhezése hajtotta a lopásra, mert mint fegy- házat viselt sohasem tudott munkához jutni. A törvényszék hat évi szigorított dologházra ítélte a megrögzött tolvaj nőt.
