Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-01 / 172. szám

I<y«ila, I9S7. augusztus 1 vasárnap LXIX. évfolyam 172. szám Szerkesztőség és klisdúhivala! üynla Vár©sbá*-u<ca 7 szánt Telefon ííytsSa 88. Büki Politikai napilap főszerkesztő; ÖOBÄY FERENC f Előfizetés egy hőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Nézzük hát közeli*©! Tegnapi számunkban a kisebbségi bi­zottság londoni értekezletéről emlékeztünk meg. Ma újból egy értekezletről számolhatunk be, amely azonban héifőn kezdi meg és tart­ja üléseit Parisban. Összeülnek a világ bolse­vistái, hegy megállapodjanak azokban a mód­szerekben, melyek a legalkalmasabbak lehet­nek a világ bolsevizálására A bolseviztnus irányitói ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a bolsevizmus csak expanzív politika me lelt gondolhat arra, hogy a földnek még oly nagy darabján is, mint Oroszország, fenn­tarthassa magát. Elszigetelten csak arról lehet szó, hogy idtig-éraig eltengődik valahogy a szovjetköztársaság, de sokáig nem maradhat fenn és előbb-utóbb hatalmas reakció lesz a következmény a bizonyosan bekövetkező gaz dasági ötszeomlás után. Igaz, előre látta ezt a szovjet vezetősége és azért követett el mindent, hogy diplomá­ciai és különösen gazdasági izoláltságából ki­kerüljön. Ez többé-kevésbbé sikerült is neki, de a dolog természetében rejlik, hogy csak akkor volna a gazdasági kapcsolatok felvéte­lének a teljes értékű hatása, ha a kommunista világrendi felfogás szerint rendezkedhetnék be az egész világ gazdasági és politikai élete. Elképzelhető, hogy hamarosan megbosszulja magát az az állapot, hogy egyik államban li­berális kapitalista pénzgazdálkodás van, a másikban ugyanakkor az állami totalitás csi­nál a gondolkozó, egyéni ambícióval már ter­mészettől fogva biró munkásemberből lan­kadt, unott munkagépet, melyből kiöl minden egyéni iparkodást, minden invenciót, minden kitartást, mert hisz a munka eredményét nem tudja a magáénak a dolgozó ember és igy in­kább rabszolgalelkü robotossá lesz, mint a köz javát lelkiismeretesen szolgálni kivánó, igyek­vő emberré De nézzük a dolgokat rideg tárgyilagos­sággal közelebbről. A kommunizmus hirdetett célja — nemde? — az, hogy az anyagi javak igazságos elosztását biztosítsa a termelőesz­közök állami tulajdonbavétele és a kollektív termelési rendszer bevezetése által. A hirde­tett cél az, hogy senkinek se legyen a szük­ségesnél több vagyona, illetve senki se része sülhessen nagyobb mértékben az emberi élet tisztességes fenniartásához szükséges javak­ban, mint amennyire szüksége van rá, az em­beri élet tisztességes nívójának biztosításához szükséges anyagiakat azonban mindenkinek meg kell kapnia. A bolsevista elgondolás sze­rint mindenki az állam munkása, hatalmas központból irányítják a termelést és ugyan­csak hatalmas központok végzik az elosztás munkáját. Ez nagy általánosságban, amit hir­detnek, de lássuk most ugyancsak tárgyila­gosan szemlélve, mit tudlak és mit akartak megvalósítani. Ilyen gazdasági berendezkedés termé­szetesen egyet jelent a gazdasági élet minden eddig elképzelhető mértéket felülhaladó bü­rokratizálásával. Elméleti közgazdászok irá­nyítására indult meg a kollektiv termelés, amely bizonyos gazdasági ágakban, amelyek eddig fejletlenek voltak Oroszországban, mint a gyáripar egy részében, bizonyos fokú fejlő­désnek is indult, de lassan ez is stagnálni, majd visszafejlődni kezdett, amely termelési ág pedig fejlett volt Oroszországban, az ka tasztrófálisan visszaesett, igy a mezőgazdasági termelés. A bürokrata számításoknak nagyon vakot vetett a valóság. Ma az a helyzet, hogy Oroszországban az ipari termelés hanyatlóban van, a mezőgazdasági pedig egyenesen ka­tasztrofális. A cári Oroszország búzatermelése mindig irányitóan befolyásolta a világ gabo­nakereskedelmét, a belső szükségletet teljes méri ékben fedezni tudta a hatalmas arányú kivitel mellett. Ma a szovjetgazdálkodás má­sodik évtizedének végén ott tartanak, hogy százmilliónyi orosz áll éhínség előtt. A bürokrata vezető hatalmasságok ter­mészetesen nem hajlandók a mind vészeseb­ben közeledő államcsődöt a rendszer helyte­lenségének betudni, hanem bűnbakok keresé­sével akarják a saját nyakukat kivenni a hu­rokból. Ennek a bűnbakkeresésnek a minap számoltunk be nagyjából némi eredményéről. Egy néhány adatot az illusztráció kedvéért megismételünk. Kivégeztek többek közt a vö- I rös hadsereg legfőbb vezérkarából 24 tábor- | nokot, Lenin bizalmasai közül 9 öreg bolse- | vikit, 7 diplomatát, 57 politikai és 31 köz- j gazdasági vezéregyéniséget. Ez év elejétől I kivégeztek * 15.200 közrendü szovjettpolgárt, ; letartóztattak 1,400.000 embert. És még foly- i láthatnék ezt a borzalmas adatsort. A törté­nelem legvéresebb korszakaiban sem volt rá A legutóbb Varga Gyula dr. polgármes­terrel folytatott beszélgetésünk során került szóba a gyulai szinpártoló bizottság megala­kításának kérdése. A polgármester kívána­tosnak tartotta, hogy a társadalom kebelében egy ilyen bizottság alakuljon, mely céltuda­tosan működve nemcsak a gyulai színészet ügyét volua hivatva előbbre viuni, hanem esetleg középpontjává válna Gyula város tár­sadalma kulturális életének. Minthogy tapasztalatból tudjuk, hogy egy Gyulán felvett idea, legyen az bármily köz­érdekű, meglehetősen lassan jut el a megva- lósuihatás lehetőségéig, különösen, ha az tel- j jesen a társadalom kezdeményezésére van I hagyva, hogy valami hatósági színeződést is nyerjen a dolog, elmentünk Tantó Józsefhez, az iskolánkivüli népművelés békésmegyei tit kárához és véleményét kértük az idevágó Még 1930. évben törvény: az 1930. évi XVf. t. c. 4. §-ának g. pontja rendelte el, hogy a személyfuvarozással foglalkozó gépjármü­vek (autók) viteldijjelzővel szerelendők fel. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendelet pedig kimondja, hogy viteldijjelző célra csak olyan rendszerű készülék alkal­mazható, mely rendszert a központi mérték­ügyi intézet engedélyezett. A 22000—1937. KKM. sz. rendelet kétféle taxamérő rendszert ismer: az egyik távolság- és időmérővel van felszerelve. A törvényhatósági és megyei vá­rosokban az autókat ilyen viteldijmérővel kell felszerelni. Ebbe a csoportba tartozik termé­szetesen Gyula is. Lehetővé teszi a rendelet, hogy a keres kedelmi miniszter a törvényhatóságok, továbbá példa, hogy valamely regime a saját népe soraiban végzett volna ily iömegpusztitást. És mindezt miért ? Azért, hogy egy őrült zsarnok rettegve féltett pozícióját megtarthas­sa, hogy az a 300,000 mindenre képes gonosztevő, aki ma Sztálin irányítása mellett gyilkolja az orosz százezreket, tovább foly­tathassa minden rémálmot felülhaladóan ször­nyű borzalomuralmát 160,000.000 oroszon. Népük sorsának jobbrafordulását nem tudták, talán nem is akarták előmozdítani az oroszországi bolsevikiek, ellenben elérték azt, i hogy népük az elképzelhető legnagyobb ín­ségben sínylődik és állandóan remeg puszta létéért, melynek jobbrafordulásával biz attak. Ezt az életet szánták a magyarságnak is azok, akik hétfőn Párizsban összeülnek. : legcélravezetőbb módozatok és tennivalókat il etően. Tettük ezt azért is, mert tudjuk Tan­ló Józsefről, hogy ha valamely kulturális ügyet magáévá tesz, azt még akkor is meg­valósítja, ha esetleg nehézségeket is kellene legyőznie. Tantó József az ügyet várakozásunknak megfelelően nagy érdeklődéssel fogadta és ki­jelentette, hogy az iskolánkivüli népművelés keretében fog megfelelő megoldást keresni és idevonatkozóan megfelelő előterjesztést tesz az októberi értekezletnek, melyet már meg­felelő részletes javaslattal fog alátámasztani, így remélhető, különösen, ha a gyulai társa­dalom érdeklődését is kellő mértékben sike** rül felkelteni, hogy a gyulai színészet ügye fordulóponthoz, mégpedig kedvező forduló­ponthoz ér. ' az érdekelt fuvarozóiparosok és az iparka I marák meghallgatása után indokolt esetben megyei városokban is engedélyezzen olyan viteldijmérőket melyek csak távolságot mu­tatnak A törvényhatóság területén levő közsé­gekben felszerelhetők az autók csak távolsá­got mutató viteldijjelzőkkel is. Mindebből az következik, a személyfuvarozó autók rövide­sen tényleg „taxik“ lesznek, amennyiben fel kell szerelni rájuk a taxamérőket. Tudomásunk szerint a vármegye alis­pánja az idevonatkozó intézkedéseket már folyamatba tette Megjegyezzük még, hogy ezidőszerint használatban levő és egyébként szabálysze­rűen hi.elesitett viteldijmérők továbbra is használatban maradhatnak Uivéink győzelme Parisban Negyvennyolcórán belül másodszor futott j vívója. Ezúttal azonban a magyar gárda hősies fel a párisi világbajnokság győzelmi árbocára j küzdelemben valósággal legázolta a nemzet- n nemzeti trikolór, hirdetve a magyar kard közi mezőnyt és végül a világbajnokság első verhetellenségél. A csapatvilágbajnokság után j helyét megszerezte Magyarország számára, pénteken Kovács Pál megnyerte az egyéni vi- | Kovács Pál évek óta titkos favorilja a világ- lágb jnokságot, de a második helyre is magyar bajnokságnak, de eddig a nagy nemzetközi került. A világbajnokság forrólevegőjü küz- j versenyeken és az olimpiászon nem volt sze- delmeiben tehát ismét a magyar versenyzők j rencséje. Most végre kalászba szökkent sok­vitték el a pálmát. Ezúttal azonban még na- éves munkája és megszerezte a világbajnoki gyobb teljesítményt nyújtottak a magyar ver- j címet. A fiatal magyar katonatiszt Parisban senyzők. Eddig ugyan a büszke világbajnoki j ismét megmutatta, mi a magyar virtus, a ma­cim mindig magyar versenyző nevéhez fűző- j gyár energia és két társával, Berczellyvel és dött, de a helyezettek közé bekerült a világ j Rajcsányival olyan világraszóló sikert ért el, másik nagy vivónemzetének, az olasznak egy- i amelyre felfigyel az egész sportvilág. Am ésszel az fskoláaktvülf n építs üvelési bizottság elé kerül a gyulai szin- páríolé bizottság ügye zLn* xriÁ’ x in 'mív j— ^iTiÉMaiY ■ tüiW—íTtíttíbí nmnr rmr r ■ ■nfira «mi i tí Tninm Nnrrgmii ^ Rövidesen taxamérő kerül az aulákra

Next

/
Thumbnails
Contents