Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-01 / 172. szám
BÉKÉS 1937 augusztus 1 2 gyulai fi«fk|a Városházával szemben. KIKcsösiöket folyósít 808 l*v előnyös feltételekkel. Elfogad betéteket betétkönyvecskére vagy folyószámlára, kedvező feltételek mellett. Ezüst és aranypénzt bevált Idegen pénzt vesz, elad és átutal Tűz stb. biztosításokat felvesz Tűzifa részletfizetésre is kapható. Augusztus ötödikén lóvásár lesz Gyulán A Lóértékesitő Szövetkezet augusztusban ismét megkezdi vásárlásait Békésmegyé- 'ben. Augusztus hó 5-én reggel 8 órakor Bé lréscsabán, míg ugyanaznapon délután 14 órakor Gyulán a vásártéren tart lóvásárt a bizottság. A gyulai lóvásáron Póstelek, Szabad, ka és Szentbenedek gazdái vehetnek részt- Vétel tárgyát 4—9 éves melegvérű, hátas és hámos lovak fogják képezni. Meghalt Zala György, a kiváló szobrászművész A magyar képzőművészeti életnek nagy gyásza van : meghalt 79 éves korában Zala György, a kiváló szobrászművész. A kiváló művészi alkotások egész sorával ajándékozta meg nemzetünket, ilyenek : a várbeli honvédszobor, Andrássy Gyula gróf lovasszobra, Erzsébet királyné budapesti szobra, a millenniumi emlék legtöbb szobra, a szegedi Deák Ferenc szobor és a budapesti Kerepesi-uti temető számos művészi síremléke. Sok értékes kitüntetésben yolt része, 193 -ben a kormányzó a Corvin-lánccal tüntette ki. Az olaszországi marhakivitel rendszertelensége sulyos kárt okoz a gazdáknak Magyarország marhakivitelének, az utóbbi hónapban Olaszország volt az egyik legfontosabb piaca. Júniusban élő sza’vasmarhakivitelünk összesen 4.3 millió pengőre rúgott, ugyanakkor pedig Olaszországba 3.2 millió pengőért adtunk el élő állatokat. A fiumei marhavásárra olyan hatalmas mennyiséget hajtottak fel a magyarországi exportcégek, liogy az áresésnek már nem lehetett útját állítani. Az élő marha kg-kénti ára egy nap alatt 15-20 centesimóig terjedő árveszteséget szenvedett. A Fiúméba irányuló exportnak ez a rendszertelensége és kapkodása sulyos hatással lehet úgy kivitelünkre, mint a belföldi árakra. Ha ugyanis a kereskedelem tulságo- ' san gyorsan használja ki a rendelkezésre álló értékesítés! lehetőségeket, akkor előfordulhat az, hogy a magyar marha egy időre eliünik a fiumei piacról, mert a kontingens kimerül és ebhen az esetben a fiumei vásáron ugyancsak érdekelt jugoszláv export fogja az alacsonyabb árakat diktálni, itthon pedig a tenyésztő gazdát fenyegeti az a veszély, hogy áruját olcsóbban kénytelen elvesztegetni. A gazdák nagy aggodalommal figyelik a fiumei vásár eseményeit. Gazda’észről már 'is az a kívánság nyilvánul meg,- hogy ennek a helyzetnek az illetékes körök minél előbb véget vessenek és ezért azt kérik, hogy a kormány ugyanolyan rendszer szerint szervezze meg az olaszországi kivitelt, mint amilyen német viszonylatban is fennáll. Ennek a rendszernek a lényege az, hogy a kiviteli engedélyeket a gazdák kapják és pedig a piac felvevőképességével arányban álló mértékben. I Kocsi, auíóféiayezésí és kárpitozást szakszerűen és-jutányosán készit .STASZENtiA JÁNOS 'I kocsifényező és kárpitos mester. I GYULA, Templom-utca 4. Vidékre sse- I mélyesen megjelenek. 796 1* Szeptemberben nyitja meg Parányi Kálmán az első borközpincét A körmány már a költségvetés előkészítése során gondoskodott a magyar szőlő- birtokosok és szőlőmunkások legégetőbb problémájának, a borértékesítés kérdésének rendezéséről. Kétmillió pengőt irányzott elő a költség- vetés az egész országot behálózó borgyüjtő medencék felállítására, ugyanakkor a beruházási tételek között félmillió pengő szerepel a bor értékesítésének biztosítására. A földmi- velésügyi minisztérium felkérésére — Darányi Kálmán miniszterelnök, földmivelésügyi miniszter intenciói szerint — az iparügyi minisztérium máris kiadta a megbízást a államépi- tészeti hivatalnak, hogy elsősorban a legnagyobb hordóhiányban szenvedő Alföld bortermő gócpontjain kezdjék meg a borközpincók építését. Ez a munka szeptemberben befejeződik és az Alföld 12 városában, 5, 10, 15 és 20.000 hektóliteres hatalmas bortartályokat építenek. Ezeknek a borközpincéknek kétféle szerepük lesz. Sikerül majd az export szem pontjából oly fontos egységes bőrtípust megteremteni, másrészt ahol a szőlőtermelést ka tasztrófálisan érintő borárzuhanás következnék be, ott intervenciós vásárlásokkal kívánja a termelési költségeket biztositó árakat fenntartani a kormány. Megfelelő készpénzhez is juthatnak azok a gazdák, akik a borukat tárolják ezekben a borközpincékben, vagy akik eladják a borukat. Résztvett a megbeszélésen báró Waldbott Kelemen a szőlősgazdák képviseletében, Zombory Bertalan miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium borászati osztályának vezetője, Kuhlman László, a Mezőgazdák Szövetkezetének borászati igazgatója és dr. Reismann Zoltán, a szőlősgazdák egyesületének reprezentánsa. Marschall Ferenc államtitkár jelentéstett Darányi Kálmán minisztereluök, földmivelésügyi miniszternek, majd a miniszterelnököt a kecskemétiek népes küldöttsége kereste fel s megköszönték a miniszterelnöknek hogy Kecskemét az első városok kö. zött szerepel, ahol borközpincét létesítenek A küldöttség tagjai együttal meghívták a' miniszterelnököt Kecskemétre, hogy ott szimbolikusan nyissa meg az összes alföldi borpincéket s a miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy eleget tesz a kecskemétiek meghívásának és szeptember második felében ünnepélyes külsőségek között megnyitja a kecskeméti és vele együtt a többi tizenegy borköz pincét amelynek a felállítása a magyar szőlőtermelés és borértékesítés szempontjából korszakalkotó jelentőségű. KSílyest Is fiát a gyulai búza ? Egyik legutóbbi számunkban azt irtuk — autentikus helyről nyert információ alapján — hogy a gyulai búza, ha mennyiségben alatta is marad a tavaly nak, minőségben általában megfelelő, amennyiben átlagos faj- sulya 80-on felül van. Erre a cikkünkre többoldalról kaptunk hozzászólásokat. így Metz Józseftől, a gyulai Földművelők Gőzmalmának egyik vezetőjétől. A földművelők gőzmalmában általában a kisgazdatársadalom búzája tárol s azt őrölik. Metz József szóvátette, hogy ezeknek a búzáknak átlagos fajsulya alatta marad 8)-nak. Minthogy közérdek az, hogy a nyilvánosság idevonatkozóan megfelelő tájékoztatást nyerjen, kérle, hogy híradásunkat ilyen értelemben módosítsuk. A tárgyi igazság megállapithatása végett kimentünk a földművelők gőzmalmába, ahol a tároló könyvek alapján megállapítottuk, hogy az ott átvett búzák átlagos fajsulya 79 kg.-on alól van. A legjobb minőségű búza 83 kg.-os, a talált leggyengébb minőség 72 volt, ami természetesen alatta van a 76-os szabványbu- zának. Hogy önmagunkat is ellenőrizzük, más malmoknál is érdeklődtünk a búza fajsulyát illetően. így a Hungária-ma ómtól azt az értesítést kaptuk, hogy a búza 80 százalékának a fajsulya 79—81 között változik, bár hoztak, a malomba 74-es fajsúlyú búzát is. Végeredményben tehát megállapíthatjuk ha az idén termett gyulai búza fajsulya nincs is általában a 80 fölött, de azért nem mondható gyöngének, mert 79—80 között van. Metz Józseftől tudtuk meg azt is, hogy a búza fajsulya a legutóbbi nagy esőzések kö- . vetkeztében gyöngült meg. Miről beszélnek ma Gyulán ? Hát Istenem miről is lehet most julius végen, a naptárban kánikulának jelzett időben beszélni. Először is arról, hogy már nincs is kánikula. Egyelőre úgy néz ki, mintha már itt lenne az ősz. Hűvösek az esték. A nappalok sem melegek annyira, hogy törülgetné izzadó homlokát a szegény gyulai polgár, mert hát igaz, ami igaz, mostanában Gyulán csak a szegényebb fajta nyaral, mert aki csak tehette és bírta pénzzel, vagy a Balaton mellett, vagy az ózondus levegőjű „Bükk“-ben, vagy a vadvirágos „Mecsek“-ben, avagy az Ausztriai Alpok üdítő levegőjében erősitik az egész évi robotban elfáradt testüket és idegeiket. Hát, hogy most ezek a gyulai folyók és erdők mellett üdülő szegénység miről beszél ? Hát amint az rendszerint történni szokott, a cselédmizéria, a drágaságról. A japán—kínai háború megbeszélése után sor kerül két főtémára a strandra és a színházra. Ezen a két helyen élik ki magukat ma ugyanis az itthon maradottak. Strand? Van ebből itt Gyulán sokféle választék. Első, de a legkevésbbé látogatott hely e tekintetben a ,,Partfürdő„. Az „elit“ek strandja. Drága és emellett nem sok kényelmet nyújt. Annál látogatottabbak a szabad fürdők, amelyek ingyenesek és jók. Ilyen a Csordás, Remete és Szanazug. Ezek hatalmas tömeget vonzanak, mert belépődíj nincs, de van napfény, jó levegő, bársonyos homok, tiszta, üdítő viz. Egy-egy vasárnap azután hatalmas sereg indul ki üdülni a fentebb felsorolt helyek valamelyikére. Kinn azután megalakulnak a külön alkalmi társulatok „töltsük együtt kelle 1 rnesen az időt“ jelige alatt. A bokrok, erdők, vagy kukoricások védelme alatt mindenkiről lehull a lepel, íefoszlik a kultúra, a ruha és marad egy félmeztelen ősember, aki örül a primitiv örömöknek. Természetesen, hogy a nők itt is kitesznek magukért. Szinte szédül az ember a sokféle szinü és legújabb divatu fürdőlrikókból kivillogó fehér női test láttára. Minden strandnak megvan a maga démonja, vagy vampja. Legújabb fürdő kosztüm Napernyő, vereshaj, festett köröm a kézen és a lábon. Hosszú fekete szempillák. Karcsú ruganyos test, cseresznyepiros színben tündöklő ruzsos ajkak. Hol strand-kalappal jelenik meg a bámulói előtt, hol kis japán nap ernyővel, majd shortban jön eléd, utóbb pedig fürdő-kepjét mutatja be, de a vízbe be nem mártja hab testét. Megindul a szokásos terefere s ki-ki gusztusa szerint szólja-szapulja a szegény vampot, aki este hazamenve uracskájával együtt unottan fogyasztja el a paprikás krumplit, vagy az aludttejet vacsorára. A színészekről is sok szó esik mostanában. Általában meg vannak elégedve velük. Sajnos a színházat nem ehhez mérten látogatják. Ennek okát azonban azzal magyarázzák, hogy ez az időszak a legrosszabb, mert akinek pénze van az nyaral, vagy csépel a tanyán. A fennmaradó résznek nem jut a mai világban a művészet pártolásra, így azután a gyulai színtársulat legfeljebb 1 tapasztalatokban lesz az idén is gazdagabb.
