Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-25 / 166. szám

1937 julius 25 BÉKÉS 3 Szanazugná!,.. haldoklik a korcsmánk. Forró julius végi vasárnap délután a Sza nazugnál néztem a Körösben fürdőzők nyári örömeit, szemem előtt a színes vadvirágok milliárdjai és a hatalmas tölgyek zöld pompája, olyan az egész a révész kicsi tanyájával, mint egy vagon szép kép. De túl a képen, bent az árnyékos eresz alatt tart a szokásos tere-fere. Mindenről, de inkább a múltról, a régi—régi időkről, amikor még nem szorították gátok közé a Körösök zabolátlan vizét, amikor még nem volt rádió, villany, autó, tangó, gramofon és a sok-sok csodabogár. Révészem tömött pipával, megelégedett arccal, tette magát túl a jelen bolodságain és halkan gondolkozva mesélni kezdett. — Hát úgy volt az kérem, hogy az Ur ezer és egynéhányadik évében nagy királyunk, Szent István egy Zanna nevű családnak ado­mányozta itt az egész környéket, beláthatat­lan vizeivel, mocsaraival és őserdeivel együtt. Kikötése csak az volt. hogy itt levő hatalmas tölgyerdőkben a királyi kanászok vezetése alatt szabadon hizlalhassák kövérre a királyi udvar számára a sertéseket. — A nagyapámtól hallottam ezeket, aki megint a nagyapjától hallotta és igy tovább, akkor a királyi kanászság olyan méltóság volt, mint most a kormányfőtanácsosság. Ők voltak a királyi udvar gazdasági tanácsadói. Lassanként azután egész kis telep, falu kép­ződött itt, amelyet később Szánnának nevez­tek el, tulajdonosáról. — Élt itt, az erdők és mocsarak mélyén egy Sámson nevű haramia vezér is, aki cin­kostársaival együtt egy földalatti barlangban lakott, amelyhez egy vastag, csonka fának üres derekán keresztül lehetett jutni. Innen törtek azután elő időnként és sarcolták meg a nagy mocsarak, vizek és erdők mellett lakó népeket. Szánná község a mohácsi vész után be­következett török dulás alatt elpusztult. Lakói, akik akkor virrasztókból és pákászokból állot­tak, elszéledtek a Sárrét mocsár rengetegeiben és halászatból tengették életüket. Bizony ak­kor rengeteg volt a hal ezen a részen. Az öles harcsa nem tartozott a ritkaságok közé. Hosszú időn keresztül azután csendes volt a vidék. Hanem azután, amikor a szabadság- harc leveretett és az igaz hazafiak bujdosni kényszerültek a Sárrét mocsárrengetegeiben, egyszerre hangos lett itt, az erdők és nagyvizek szélén meghúzódó csárda, amelyet ma Kárnyáczki-csárdának hívnak. Még a hajdú­ságból is megjelentek itt az Ecsedi láp és Sárréten keresztül a deli szál betyár legé­nyek. Itt kötötték meg az üzleteket a ló- és marhahajcsárok s szállították az állatok szá zait a csak általuk ismert titkos utakon át, fel Debrecen és Nyíregyháza tájékára. Hej, de máskép is volt akkor, régen. Tűzről pattant szép korcsmárosué bográcsban főzte a betyárok részére a halpaprikást, vagy a paprikás csirkét. Szólt a zene, ropták a tán­cot. Le-le csaptak olykor a betyárfokosok a százgyertyás, italtól terhes asztalra és ahogy fogyott a jó fajta magyarádi bor, úgy emel­kedett a hangulat. De szép is volt akkor. — Azután egyszerre vége lett mindennek. Jöttek a mérnökök: Felmértek mindent. Uj folyóágyat ástak Magas gátakat építettek. Lecsapolták a mocsarakat. — Régi történet ez kérem, ma már hihe­tetlennek tetszik. De tessék megnézni az öreg Kárnyáczkiné korcsmáját is. Érdekes az. Szót fogadtam. Elbúcsúztam és a leáldozó nap aranyos sugaraitól megfestett erdők mé­lyén, befordultam a hires Kárnyáczkiné-féle kocsmába. Létezését nem hirdeti sem transz­parens, sem gyaluforgács és mégis mindenki tudja hol van. Apró zöldre festett asztalok. Körülötte a vendégek. Egy négy tagú zenekar ábrándosán huzza, hogy „Bözsi ne sírjon, Bö­zsike drága, feledjen el.“ Enyhe hűvös huzó dik a hatalmas erdők fekete öléből. Béke és nyugalom mindenütt. Lassan felkel a nagyra- dagadt nyári veres hold. Sejtelmes árnyak bo- lyonganak, fekete sziluettek egybeolvadó alakja- — Szeretsz? Szeretlek. És utánna a csend az ur szanazugi erdő vén tölgyfái alatt A korcsmaház udvarán halkan koccannak össze a poharak, pislognak az üvegbe dugott gyertyák és bent a belső szobában haldoklik a régi kocsma utolsó tulajdonosnője: az öreg Kárnyáczky mama. Vidékről feljövő leányok lakást, szeptem­bertől teljes ellátást is kaphatnak a főváros központjában fekvő családi „Református Leányotthonában. Ugyanott átutazó hölgyek számára olcsó lakás (ágyneművel napi 1.50 P, anélkül 1 P). Érdeklődni lehet: Budapest, IX., Ferenc-körut 12. III. 17. Tel. 188-049. Csecsemősirás, anyák gyermekkocsik tö­mege. Bent a mérőszebában gondos védőnők a jövő Magyarország legfiatalabb hajtá­sait ellenőrzik súlybeli gyarapodá­sukban, anyák, a társadalom minden rétegé­ből, akik mind egyforma féltéssel és szere­tettel ölelik keblükhöz a legdrágábbat, énjük folytatását, gyermekeiket. Engedélyt kaptam arra, hogy jelenlehes sek a „ nagyvizitben. Gyöngéden kezelik a kicsinyeket. A védő­nők segítenek az anyáknak előkészíteni a vizs­gálatra, mert gyorsan és folyamatosan megy a munka. Itt most csak tanácsadás folyik. A gyermekek táplálását írják elő és testi kondícióját figyelik. Minden csecsemőt és gyermeket hároméves korig vizsgálnak tüdőre, szivre és gyomorra. Szakértelemmel gyorsan megy a munka. Gyorsan kész a diag­nózis és máris hangzik : tultáplált a csecsemő, kosztját mérsékelni kell. Jön a pontos utasí­tás, hogy hányszor naponta, mivel és milyen mennyiségben kell táplálni. Rosszul táplált, gyenge, satnya a csecsemő, az ételadagot emelni. Gyanús a tüdő, átvilágítani a tüdő­gondozóba. Szigorú megfeddés az olyan anyá­nál, aki most a nyáron választja el csecsemő­jét. Szigorú parancs szól az 1—3 éves gyer­mekek nagy haja ellen. Volt közöttük egy anya, aki tizedik gyermekét hozta bemuta­tásra, férje napszámos. Egy másik anya siró- görcsös kicsinyét hozza. Három gyermeke már meghalt. Ez is beteg. Most hozzájutottamén is a főorvoshoz és meg­kérdeztem, milyen irányban fejt ki a látottakon kívül tevékenységet a Stefánia Szövetség ? Egy szóval felelhetek erre, válaszolja az igazgató-főorvos. Első és legfontosabb felada­tunk : a preventió. Ezután jön a szociális meg­segítés. Különös feladatunkat képezi a külön- váltan élőknél a házassági életközösség vissza­állítása, a házasságon kívüli születéseknél pedig a természetes apának a törvényes köte­lességeink teljesítésére való rábírása. Ha az anya betegsége kórházi, vagy szanatóriumi gyógy­kezelést igényel, igyekezünk azt erőnkhöz mér­ten kiharcolni. Védőnőink a szülés és nehéz terhesség tartama alatt segítségére vannak a szegény anyáknak. Hetenként négyszer tar­tunk gyermekvédelmi rendelést és egyszer egy héten anyavédelmi tanácsadást. Milyen a legújabban vizsgálat alá kerülő csecsemő és kisded anyag? — Amint a ma befolyt gyermekvédelmi tanácsadó óra is igazolta, az anyag ma már nagyon szépen javult, alig 4-5 százalék kö­zülök a gyenge, beteges, terhelt. Az anyák Agyvérzésre hajlamos idősebb embernek a rendkívül enykén ható természetes „Ferenc József“ keserüviz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral — nagyfontosságu szolgálatot tesz azzal, hogy igen könnyű, lágy székletétet és. kielégítő emésztést biztosit. Az orvosok ajánl­ják. 9—* nagyon megszokták már, hogy kicsinyeiket hozzánk hozzák és tanácsunkat meg is fogad­ják. A legszegényebb anyáknak csecsemő­kelengyét, ingyen tápszert, rizst és cukrot adunk a kicsinyek számára. Azonban hang­súlyozom, feladatunk nem a gyógyítás, hanem a tanácsadás által a megelőzés. Kár, hogy ez az orvosi felügyelet csak három évig tart. Nem lehetne-e ezt a fel­ügyeletet tovább kiterjeszteni az uj egészséges, erős keresztény Nagymagyarország érdekében? Közöljük a szövetség múlt évi munkájá­nak számszerű adatait, amely szerint az élve születések száma 672 volt, amelyből 115 cse­csemő házasságon kívül született. A halva születések száma 49 volt, ebből a házasságon kívüli halvaszületés ötöt tett ki. A fentiekből az egy éven aluli elhalálozások száma 93, mig az 1—3 év közötti elhalálozások száma csak 13-at tett ki. A terhes védencek száma 339 volt, mig a gyermekágyasok száma 504 volt. Védelem­ben részesült 345 csecsemő, 763 kisded (1—3 év között). Orvosi rendelésen megjelent az év folya­mán 454 terhes, 2522 csecsemő, 1358 kisded (1—3 év közöttL A védőnői látogatások száma 7329 volt. Az időközben a gyulai fiókhoz kap­csolt Gyulaváriban a múlt évben a következő­képpen alakult a helyzet. Az élveszületések száma 66. Ebből házasságon kívüli születés 2. Az egy éven aluliaknál az elhalálozások száma 9, 1—3 év között 2. Szociális megsegítés terén az egyesület a következő munkát végezte: A múlt év folyamán Gyulán és Gyula­váriban ellátott 186 csecsemőt táplálékkal és 16013 adag feldolgozott különféle tápszert adott ki, 2565 liter tej hozzáadása által. Cuk­rot 1505 esetben adtak ki félkilós csomagok­ban. Hintőport 391 esetben szolgáltattak ki. A szülészeti vándorláda 10 anyánál volt kint. A vándormérleget otthoni mérésekhez 25 eset­ben vitték ki. Csecsemőkelengyét 46 csecse­mőnek adtak ki. Kisgyermekruhanemüt 181 esetben, szappant 241 darabot juttattak a reá- szorulóknak. A szegényebb szülők hivatalos ügyeiben 45 esetben jártak el. Karácsonykor 3 mázsa lisztet osztottak ki a szegények között. Érettségivel gyakornokot felveszek. Sajátkezilleg irt ajánlatokat a kiadó továbbit. Julius 26-tól augusztus 7-ig Julius 26-tól augusztus? lg Az összes tropikál-, vászon- és nyáriszövetöltönyök árát busz százalékkal Br'Hl) leszállítottuk Minden darabon látható a régi- és a mérsékelt idényvégi ár is. KULPIN DIVATHÁZ 765 1-t férfi ruhaosztélya, BÉKÉSCSABA. A gyulai Stefánia Szövetség nemzetmentő munkája

Next

/
Thumbnails
Contents