Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-16 / 158. szám

LXIX. évfolyam 158. szám iynfa» 1937. fuiius 16 péntek BÉKÉS Sxerktiiztfiség^és kiadölsívaíal j Politikai napilap Gyula Városház-utca 7 szánt i Főszerkesztő; Telefon Gyula 32, | P©ISAY FERENC *f* 33 Előfizetés egy thőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám [ára 8 fillér mi i iát Imin ti mn mm i —imiii A magyarság céljai, amint Kánya Kál­mán külügyminiszter nyilatkozatából ismét ki­tűnt, igazságos békepolitikát szolgálnak. Kí­vánjuk a megnyugvás békés szellemét a bu- nai medencében is. Békepolitikánk azonban nem a gyámoltalanok gyengeségérzetéből fa­kadó békepolitika, hanem hivatásának tuda­tában élő nemzet tradicionális erőkkel, évez­redes államalkotó erényekkel és igazságérzet­tel kirakott történelmi útja. Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata: Európa jövőjéről, Magyarország egyenjogúságáról és a kisálla­mok Ä béke igazi ólja Nagymultu nemzetek sajátossága az, hogy nemzeti méltóságukat nem a kardcsörtetés szavaival, hanem a béke megértő hangján is ki tudják fejezni. Ez a nemzeti méltóság árad abból a nyilatkozatból, amelyet Kánya Kál­mán magyar külügyminiszter a jugoszláv sajtó egyik vezető orgánumának, a Vremenek adott. A külügyminiszter szavai mindenkor különös jelentőséggel bírnak már,finert nyilatkozatai, a nemzet érzéseit és külpolitikai törekvéseit je­lentik. Különös örömére szolgál a magyar köz­véleménynek, hogy Kánya Kálmán nyilatko­zatában a magyarság nagy múltjához méltóan olyan találó és méltó formában nyilatkozott meg a nemzeti szuvenrénitás és a tradíciók­kal rendelkező nemzeti hivatástudat, amelyet a történelem sodrában pillanatnyi életűnek tűnő, emberi szempontból azonban nagy és súlyos csapásokat jelentő események sem tud­nak csökkenteni, vagy megingatni. Magyarország külpolitikája határozott. Törekvése a megnyugtató, igazi béke szol­gálata. Ennek a békének a szolgálatában erő­södtek meg azok a barátsági kötelékek, amelyek Magyarországot Olaszországgal és Ausztriával a római jegyzőkönyvek aláíró hatalmaival ösz- szefüzik. Ennek a békének a szolgálatában szilárdult meg at a barátság, amely a Német Birodalom és Magyarország között fennáll és amelyen a két állam kölcsönös érdekei nyug­szanak. Ez az általános magyar békepolitika vezeti a magyar politikát — hangsúlyozta Kánya Kálmán a jugoszláv lap szerkesztője előtt. A dunai medencében az a nemzet, amely egy évezreden keresztül munkájában, agrár és ipari kultúrájában, szellemi előrehaladásában és sokszor embertelenül kemény áldozatokat követelő háborúkban győződött meg arról, hogy a Dunainedencének szüksége van rá, a vele szemben elkövetett igazságtalanságok mellett is nyugodtan tekint a jövő felé, nem folytat bosszupolitikát és felvenné az őszinte és normális kapcsolatot szomszédaival. A kü­lügyminiszter nyilatkozata ezen a ponton nyer különös fontosságot. Tudatában van a ma­gyarság — mondotta Kánya Kálmán — annak, hogy még bizonyos akadályok vannak és csak ezeknek az akadályoknak a kiküszöbölése után következhet be a kisantant irányában az a közeledés, aminek az eredménye lesz az igazságos béke, amelyet a magyar külpolitika szolgál. Ez a közeledés a legelőrehaladottabb állapotban Jugoszlávia és Magyarország között van meg. A mai helyzet, a magyar kisebb­ségek sorsának fokozatos javulása, a gyako­rolt szigorúság enyhítése olyan momentumok, amik feljogosítják a magyar közvéleményt arra a reményre, hogy a béke és igazság jegyében Magyarország és Jugoszlávia szerencsés ered­ményeket érhetnek el. De a külügyminiszteri nyilatkozatnak nemcsak a vajdasági kisebbségekről szóló ré­sze van teljes összhangzásban a nemzet köz­véleményével, ugyanolyan tökéletes egyetértés uralkodik abban a másik sarkalatos kérdésben is, amit a külügyminiszter érintett, az egyen­jogúság kérdésében. Ha a magyarság hero- izmusa szinte megmérhetetlen csapások leküz­désére és elbírálására képesíti a nemzetet, ugyanolyan megmérhetetlen erőfeszítésekre képes a nemzet abban a kérdésben, amelyet évezredes történelmünk legelesettebb korsza­kaiban sem adott fel a nemzeti egyenjogúság kérdésében. Azok a szavak, amelyeket Kánya Kálmán erről a kérdésről mondott, amikor ki­jelentette, hogy nem hajlandó az egyenjogú­ságot, amelyről olyan sokat beszélnek és amelyre nézve írott szerződések vannak a Népszövetségnél, bármivel megfizetni, legke­vésbé uj paktumokkal — Magyarország önálló állam és önálló politikát folytat — akkor Ká­nya Kálmán a nemzet évezredes méltóságát és önérzetét szólaltatta meg. A Nya Dogligt Allehaada kiküldött tudó­sítója előtt, dr. Darányi Kálmán magyar mi­niszterelnök a következőkben nyilatkozott: — Az európai kérdések egész sora meg­oldatlan. Mégis azt hiszem, hogy a népek ál­talános békevágya és a vezető államférfiak békepolitikája megtalálja az utat, amely nyu- godtabb és rendezettebb viszonyokhoz vezet. — Egész Európában erős fegyverkezés folyik, ami közvetve esetleg elősegítheti a fe­szültség enyhülését. Anglia és Olaszország ve­zető államférfiai különben is hangoztatták nyilatkozataiban, hogy országaik fegyverke­zése a béke érdekében történik. — itt meg kell említenem, hogy az álta lános fegyverkezési verseny közepette Magya­rország úgyszólván az egyetlen európai állam, amely a békeszerződés tarthatatlan rendelke­zése következtében még mindég nélkülözi az egyenjogúságot, vagyis Magyarországnak még mindig tilos annak a jogos önvédelemnek megszervezése és kiépítése, amely minden ál­lamot természetszerűen megillet. Magyarország követeli, hogy a Népszö­vetség alapokmányának szellemében feltétel és minden ellenszolgáltatás nélkül ismerjék el felségjogát. Magyarország ragaszkodik ahhoz, Csak részleteiben látjuk egyelőre annak a nagyszabású egészségvédelmi programnak a realizálódását, melynek megvalósítását az Országos Közegészségügyi Intézet dr. Johan Béla irányítása mellett célba vette. Ebben a programban jelentős mértékben benne van Békésvármegye közegészségügye. Rövi­desen átfogóbban ismertetjük azokat a széleskörű elgondolásokat, amelyek hivatva vannak a magyar közegészségügyi viszonyo­kat javítani. Most röviden csak arra mutatunk rá, ami a közelmúltban a békésmegyei egész­ségügyi viszonyok feljavítása ügyében tör­tént. Felbecsülhetetlen fontossága van annak, bogy a lakosság tiszta, egészséges ivóvízzel láttassák el. A tífusz és egyéb járványos betegségek elterjedésének oka tulnyomórész- ben a szennyezett, fertőzött ivóvíz. Különösen ilyenkor : aratás, cséplés idején fogyaszt a nehéz munkában verejtékező lakosság sok Szakkörökből nyert értesülés szerint az idén a méhek közismerten szorgalmas mun­kája nem volt hiábavaló. Lesz méz bőven, ami mindenképpen örvendetesnek mondható Nem akarunk most arra a nagyjelentőségi szociális, egészségügyi, nemzetgazdasági jelentőségre rámutatni, amit a bőséges méztermés jelent, vagy inkább jelentene Magyarországon. Azért hogy az 1932 decemberében elvben kimondott egyenjogúság a gyakorlatban meg is valósul- jon. — Az a nézetem, hogy minden kormány- formában lehet jó és rossz politikát folytatni, a lényeg nem a formában van, hanem a tar­talomban. Mi, magyarok kitartunk ezeréves alkotmányunk s a keresztény és nemzeti irány­zat mellett, amelyet haladó konzervatív népi politika keretében törekszünk megvalósítani. A tudósitó ezután Svédország és általá­ban a kisállamok fejlődéséről kérdezte meg a miniszterelnök véleményét. — Svédország fejlődését őszinte érdek­lődéssel figyelem — válaszolt Darányi Kál­mán — s mindig nagy rokonszenvvel visel­tetem Svédország magas kultúrája iránt. — A kisállamoknak Európa jövőjében fontos szerepük lehet, mert a nemzetek és államok életében és egymáshoz való viszo­nyában nemcsak a nagyság, hanem a kvalitás is lényeges tényező, amire éppen Svédország is eleven példa. — Minden lelkiismeretes államférfiunak legfőbb törekvése, hogy el lehessen kerülni egy újabb világháborút, mert az kétségkívül katasztrofális lenne az európai civilizációra. vizet és ilyenkor jelentik az egészségügyi ha­tóságok a tífusz- és vérhasmegbetegedések számának emelkedését. Ez ellen is felvette a harcot Johan Béla. Nemcsak uj kutak fúrását teszi segélyek nyújtásával lehetővé. (1 és fél év alatt nyolcat furatott az OKI. a várme­gyében) hanem a meglevő kutak vizét állan­dóan vizsgálják és az ivásra alkalmasnak ta­lált vizű kutakra rátétetik a víz kifogástalan voltát igazoló zöldkeresztes táblát. E vizsgá­latok költségeinek biztosítása is Johan állam­titkár érdeme. Jellemző, erre a munkára, hogy a vármegye területén 1934-ben 10 ilyen zöldkeresztes tábláju kút volt, 1937-ben pedig ötvennyolc ilyen kút van. A kutak vizének vizsgálata állandóan folyik. A vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézet végzi. A vízmintákat felküldik, de a OKI. megbí­zottai helyszíni kiszállással is végeztek ilyen szemléket. írjuk hogy jelentene, mert nálunk még nem játszik olyan fontos szerepet a méz, mint más országokban a néptáplálkozás terén. Erről bő­séges adatokat fog majd feltárni a Békéscsa­bán ez év szeptember 4 e és 8-a között meg­tartandó mézkiállitás, melynek előkészületei már teljes mértékben folynak a Békésmegyei Méhészegyesület köreiben. Az OKI állandóan vizsgálja a vármegyei kutak vizét Országos méhészeti kiállítás és nagy mézvésér Csabán

Next

/
Thumbnails
Contents