Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-16 / 158. szám
2 BÉKÉS 1937 juüus 16 Örvendetes jelenségként állapítható meg, hogy vármegyénkben méhészet az utóbbi időben nagy lendülettel fejlődik. Ennek okát abban látjuk, hogy a méhészegyesület vezetősége hivatása magaslatán áll, továbbá abban, hogy a méhészet nagyrészben éppen az egyesület megfelelő propagativ és piackereső munkálkodása következtében kezd hasznothajtó foglalkozássá válni. Éppen ebből a szempontból nagyjelentőségű a méhészegyesületnek az az elhatározása, hogy ez év szeptember 19-én ugyancsak Békéscsabán mézvásárt rendez. A tavalyi vásár nagy eredménnyel zárult, úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben. Volt olyan nap, amikor 90.000 pengőnél is nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Különösen örvendetes volt a nagy mértékű külföldi érdeklődés. Ma már ott tartunk, hogy ennek az érdeklődésnek az smelkedése nagy valószínűséggel remélhető. Ha a megindult mozgalom lendületéből nem veszt, mézkivitelünk jelentős mértékben javítani fogja külkereskedelmi mérlegünket. A vármegye igazoló választmányának ülése Békás-vánnegye igazoló választmánya dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán elnöklete alatt julius 15.-én ülést tartott Az igazoló választmány letárgyalta az időközben megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltésének ügyét. Van még nem fizető vendég is Özv. Horváth Jánosné, nagykopácsi lakos tanyájára beállított egy 28-30 éves fiatalember és nem akar elmenni. Már több, mint 3 hete tartózkodik ott. Ha szólnak hozzá, nem felel, vagy egészen zavaros feleleteket ad. Utóbbi időben azt mondja, hogy ő Mihály, legújabban azt, hogy Horváth Mihály. Horváthné most beadvánnyal fordult a vármegye alispánjához kérve hívatlan vendégje kilétének megállapítását, tőle való eltávolítását, illetve — ha arra szükség van, elmegyógyintézetben való elhelyezését. Vasárnap közgyűlést tart a gyulai Bethlen Gáborkor Az Országos Bethlen Gábor Szövetség gyulai csoportja folyó hó 18 án, vasárnap délelőtt fél tizenegy órai kezdettel tartja meg évi rendes közgyűlését a gyulai református egyház tanácstermében. A tárgysorozat a következő: Elnöki üdvözlő beszéd és bejelentés, titkári és pénz- tárnoki beszámoló, a számvizsgáló bizottság jelentése. A választmányi tagok egyharmad- részének kisorsolása és végül a jövő évi költségelőirányzat beterjesztése. A tagok minél nagyobb számban való megjelenését kéri a vezetőség. Életébe került a kerékpározás Mikus Ferenc 24 éves tápiósápi lakos kerékpározni tanult a községben. A kerékpárról leesett, kepouyaalapi törést szenvedett és sérüléseibe másnap belehalt. Jobb fizetést sürgetnek a szabók a köztisztviselőknek A Szabómesterek Országos Szövetsége Budapesten tegnap este két határozatot hozott. Országos demonstrációt készítenek elő valamennyi ruházati érdekképviselettel a magyar köztisztviselők fizetésének fokozatos visszaállítására. A második határozat az Országos Ruházati Intézetnek a mértékutáni szabóságtól való eltiltására vonatkozik. Németh Gyula ipartestületi elnök előterjesztésére elhatároz ták, hogy a kérdést már az augusztusban Nagykanizsán megtartandó országos iparoskongresszus elé viszik. 'Hét jelentkező közűi csak egy bukott el a gyulai mestervizsgázók közül Szerdai napon tartották meg Gyulán a szegedi kerület kiküldöttje, Pleskó András iparkamarai titkár közreműködésével a mestervizsgákat. Heten jelentkeztek mestervizsgára. A jelentkezőknek gyakorlati és elméleti vizsgát kellett tenniök. Az elméleti vizsgát a Gyula és Vidéke Ipartestületének tanácstermében tartották meg. A gyakorlati részről, — a fodrászok kivételével, akiknek a gyulai tanonciskolában berendezett műhelyük van, különböző üzemekben és műhelyekben kellett a mester címre való érdemességüket bebizonyítani a jelölteknek. A vizsgálat eredménye a következő: Goldmann Ferenc sütősegéd és Styr István sütőiparos a sütőiparból, Bogár János és Gergely Imre fodrászsegédek a fodrásziparból, Szigeti Ferenc hentessegéd a hentes és mészárosiparból, Lebovics Ferenc a vendéglőiparból sikeresen tették le a mestervizsgát. Nagy Ferenc cipészsegéd ellenben a mester- vizsgán elbukott és értesülésünk szerint hat hónap múlva jelentkezhetik újra mestervizsgára. Az elméleti vizsga tárgya az árkaikuláció és a szükséges iparjogi és iparközigazgatási ismeretek. Néhány szó a JVénaetorszáigbR küldölt munkásokkal kapcsolatban Még nagyon is emlékezhetünk azokra a kíméletlen támadásokra, amelyek szóban és írásban érték a kormányt azért, mert nem nézte tétlenül, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején is legyenek Magyarországon, akik munka nélkül, a legnagyobb nyomorban tengődnek és kétségbeesett bizonytalansággal mennek a tél elé, hanem gondoskodott róla, hogy ezek Németországban találjanak munkát és kenyeret. Már több alkalommal rámutattunk ezeknek a támadásoknak valódi indokaira ; most nem azokhoz szólunk, akik nem jóhiszemű bírálói a kormány ezirányu ténykedéseinek, hanem azoknak akarunk felvilágosítást adni, akik a körülményeket nem ismerve jóhiszeműen kérdezősködnek a való tényállás után. Két dologra kell elöljáróban rámutatnunk és pedig először arra, hogy nem uj keletű a vándormunkások németországi alkalmaztatása, Németország mintegy 50—60 éves mezőgazdasági munkáshiánnyal küzd és természetes, hogy külföldről behozott munkásokkal pótolta a hiányzó munkásokat. Magyar munkások már régen jártak ki Németországba munkára. Másodszor pedig azzal is illik tisztában lenni, hogy nemcsak magyar munkások mentek és mennek ki, hanem pl. most is több, mint 13.000 osztrák, 8000 cseh és még Jugoszláviából is többen vannak kint, mint Magyarországból. Biztosra vehetjük, hogy a magyar munkásság ilyen nemzetközi versenyben is becsületet szerez a magyar munkásnévnek. Amint jó hírnevet szereztek magáknak az 1931-ben Békésmegyéből kintjárt munkások. Sohasem tagadott szomorú igazság, hogy a kormányt a kényszerűség vitte rá, hogy a munkanélküliekről úgy gondoskodjék, hogy azokat külföldi munkán helyezze el. Magyar- ország — jól tudjuk, — nem ipari állam, ipara nem tud kifejlődni, mert nincs nyersanyaga. Az ország területe erősen csökkent, népsűrűsége viszont meglehetősen szaporodott. így csak természetes, hogy a felduzzadt mezőgazdasági munkásságot nem lehet kellőkép foglalkoztatni, annak ellenére sem, hogy nálunk kötelezően kézzel aratnak részért és nem géppel, ami pedig lényegesen olcsóbb volna. Éz magyarázza azt nagy erőfeszítést is, amelyet a kormáuy a mennyiségi és minőségi többtermelés fejlesztése érdekében tesz. Ezen a téren még nem jutottunk el addig, hogy az itt elért eredmények a munkapiac kedvező kialakulását érezhető formában előmozdítanák. Ezért kell a magyar munkásnak kimenni külföldre, ami azonban sokkal, de sokkal kisebb baj, mintha a nyomorral küzdve könnyű zsákmányává válna mindenféle politikai des- perádóknak. Érdekes, hogy a kint emberséges viszonyok között dolgozó munkások milyen hamar elfeledkeznek mindenféle osztályharcról és az egyik pl. azt írja, hogy nem tud elég hálát adni az Istennek, hogy sikerült kijutnia. Tehát nem osztálygyülölet, hanem istenfélelem a magyar munkás alaptermészete, amelyet csak ideig-óráig lehet elfojtani, de kiölni sohasem. Ezeket nem mondják el azok, akik ismert okokból nem szívesen mondják el az igazságot, amely ennek ellenére igazság marad. Kedvezőek az első félévi bankmérlegek Gyulán Minden év julius hónapjának elején a bankokban megkezdik a félévi mérleg összeállítását. A bankok számot adnak igazgatóságuknak és felügyelőbizottságuknak féléves munkájukról. Összehasonlítják az első félévi mérlegüket, az előző félévi mérlegükkel és az ezekből leszűrt tapasztalatokból állapítják meg az év hátralevő részében követendő üzleti politikájukat. Gyulán is szorgalmasan dolgoztak mind a három bankban a félévi mérleg összeállításán és ma már túl is vannak rajta. Tisztán áll a vezetők előtt az 1937. év első felének eredménye. Természetes ezek a félévi mérlegek csak intern használatra készülnek és nem kerülnek a nagy nyilvánosság elé. Manapság sokat hallunk a mezőgazda- sági viszonyok rohamos javulásáról. Kiváncsiak voltunk, hogy ezen javulás milyen mértékben mutatkozott meg a bankok mérlegében ? A védett gazdaadósok kihasználták-e a kedvező mezőgazdasági konjunktúrát és igye- keztek-e adósságukon az előirt mértéknél nagyobb fizetésekk 1 könnyíteni? Emelkedett-e az üzleti forgalom a bankokban ez év első felében ? Az első kérdésre mind a három gyulai bank igazgatójának felelete egyöntetű volt. Az 1937. év első félévének eredményével meg vannak elégedve, azok megfelelnek a gazdasági javulás folytán előállott kedvezőbb megítéléseknek. Ez év első felében a gyulai bankokban a tőkeképződés igen erőteljes ütemben indult meg, úgy,, hogy a betétszámban a javulás igen szembeszökő: 10—30 százalék. A védett gazdaságok is kihasználták a kedvező konjunktúrát és igyekeztek fennálló adósságukat minél jobban apasztani. Azonban itt nagyon sokat ártottak, különösen a bihari községekben a lelketlen izgatok, akik a tájékozatlan kisgazdákkal elhitették, hogy nekik nem kell fizetniök semmit, mindent az állam fizet. Nem is fizettek. Ilyeneknél azonban sajnos, nein ért semmit a bankok igazgatóinak figyelmeztetése, inkább hittek a demagógoknak. Vége az lett, hogy a kisbirtok dobra került makacsságuk és nemtörődömségük folytán, pedig a mai kedvező mezőgazdasági árak mellett ki tudták volna heverni bajaikat és megmenthették volna vagyonkáikat, ha annakidején nem ülnek fel a rosszindulatú agitá- ciónak. Akiknek megmaradt a földjük, azok nagy része híven teljesiti fizetéseit és igyekszik leromlott állatállományát kiegészíteni. Általános megfigyelés ez, hogy ma az eladósodott gazdaságok hősiesen küzdenek azért, hogy mielőbb rendezni tudják fennálló kötelezettségeiket és amint módját ejtik igyekeznek fenálló terheiken nagyobb fizetéssel köny- nyiteni. Ez év első felében az üzleti forgalom minden vonalon emelkedett. A pénzkihelyezés emelkedett. A visszafizetés gyorsan és simán bonyolódik le. Óvás minimális. Általában örvendetesen javul a fizetési készség. Az adósok nagyobb törlesztésekkel igyekeznek ter- hükön könnyíteni. Reméljük, hogy ezek a kedvező gazdasági viszonyok a mezőgazda ságban folytatódni fognak az év második félében is és á gyulai bankok a jövő év elején igen szép üzleti eredménhyel tárhatják le az 1937-es évet.
