Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-01-20 / 15. szám
Politikai napilap Si.«Pke«iziőség és kiadóhivatal Gyula Városliáz-utca 7 seám Telefon 32. Csekk szám 54092. Főszerkesztő ; OOBAY FERENC f LX1X évfolyam 15. szám Szerda 1937 Január 20 Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér susnak, amelyik arra érdemes rétegeket kiván a nemzetgazdaság termelőtényezőivé tenni. Igen érdekes és nagy lehetőségekre indító passzusa a törvénynek az, amelyik azonnal lehetővé teszi a külföldi honos, vagy az állandóan külföldön tartózkodó hitbizományi birtokosok ingatlanának felszabadítását. Erre abban az esetben is sor kerülhet, ha a bitbizományi birtokos és az összes élő várományosok közös megegyezésével megszüntetni kívánják a hitbizományi kötöttséget. Ehhez azonban államfői hozzájárulás szükséges. A törvény szelleme korántsem azt a célt kívánja szolgálni, hogy magát a hitbizományi kötöttséget eltüntesse a magyar birtokpolitika területéről. Sőt, ellenkezően, felhasználni törekszik annak előnyeit más olyan területeken is, amelyek eddig hijjával voltak a kötöttségnek. Részesedhetnek hitbizományi előnyökben a jövőben a középbirtokok is. Sőt, a törvény a hitbizományi kisbirto- kok alapítását is lehetővé teszi. Nagyon érdekes, hogy a törvény erre vonatkozóan egészen részletes szabályozást tartalmaz. Célja az, hogy az amúgy is nagymértékben mutatkozó kisbirtokelaprózó- dást, ami viszont az egyke-rendszer terjedésének egyik okozója volt — megakadályozza. Valamely törvénynek a gyakorlati életbe való átvitelekor még korántsem lehet megállapítani annak hatását, de már most tudjuk, hogy a hitA főispán polgári esküvője (A „Békés“ munkatársától.) Dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla, vármegyénk főispánja, folyó évi január 20-án délelőtt 11 órakor tartja polgári esküvőjét palini Békésmegye uj törvényhatósági főállatorvost kapott bizományi reform és a telepítési politika összekapcsolásával igen széles lehetőséget nyitottunk a magyar nép gazdasági és szociális igényeinek kielégítése felé. Ami a kisbirtok hitbizományi kötöttségét illeti, ez annyira uj terület még, hogy az elközelgő évtizedek gyakorlati eredményei fogják beigazolni, hogy életképes- e ez a gondolat és előbbre viszi-e azok sorsát, akik abban részesednek és egyben előnyösen hatnak-e az általános magyar termelési politikára. A magyar közvélemény ez aktuális politikai tény mellet úgy áll meg, mint közgazdasági életünk igen fontos jelzőoszlopa mellett. Jelzi ez a reform elsősorban azt, hogy a kormány bátor kézzel hozzányúl olyan problémákhoz is, amelyek más, boldogabb időkben talán könnyebbe« megoldhatók lettek volna. De emllett eklatáns bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a nemzet érdekében tud olyan elhatározásra jutni és olyan tényeket felmutatni, amelyek nem az ábrándos álomképkergetés és a fantázia területén mozognak, hanem szociális és gazdasági igényeket kielégítve, a nép érdekeit szolgálják. Adja Isten, hogy a hitbizományi reform és telepítési politika nemcsak az abban közvetlenül érdekelt rétegek és személyek számára jelentsen előnyöket, jobbra és balra egyaránt, hanem kiaknázhassa azok értékeit az egész magyar nemzet. Inkey Gabriellával Budapesten, az I. kér. anyakönyvi hivatalban. Tanuk Darányi Kálmán miniszterelnök és báró Inkey József földbirtokos lesznek. Megvalósult régi törekvések Darányi Kálmán iföldmivelésügyi miniszterségéhez fűződik két nagyjelentőségű agráralkotásunk. Az egyik a bitbi- zományi reform, s a másik a telepítési törvény. A változó idők s a gazdasági élet alakulása szükségszerűvé tette, hogy évszázadok óta érintetlenül hagyott s szinte megmerevített birtokpolitikai kereteket is a nemzeti jólét, a fejlődés és a szociális követelmények igényeihez alakíthassuk. A hitbizományok azzal a .céllal állíttattak fel, hogy a föld egyes ■családok birtokában maradva, ne apró- zódjanak fel s igy szolgálni tudják azokat a célokat, amelyek létrehozataluk körül felmerültek. Idők során úgy a birtokosok, mint általában a közösség részéről természetszerűen felmerültek azok a törekvések, amelyek azt eélozzák, hogy törvénnyel változtassunk a merev kereteken. Helytelen a hitbizományokat abból a szemszögből nézni, hogy azok idejüket múlt alkotások, tehát törlendők, de éppúgy helytelen volna a hitbizományokat a régi megmozdithatatlanság állapotában tartani. Okos és jól átgondolt reformra várt ez a kérdés, ami be is következett az elmúlt esztendőben. Darányi Kálmán törvényjavaslattal állott elő, amely minden szempontot mérlegelve olyan helyes megoldást talált ezen a téren, amelyik most már odajuttatta a hitbizományi problémát, hogy annak gyakorlati megvalósítása is megtörténhetett. A törvény elfogadtadtatott, de mit érne még a legjobban megfogalmazott törvényparagrafus is akkor, ha annak végrehajtása késne. Éppen ezért üdvözöljük őszinte örömmel a Darányi-kormány intézkedését, amelyik a hozott hitbizományi törvényt most már dátumokra kitűzve, a gyakorlati életbe viszi át. Az igazságügyminiszter tudvalévőén az elmúlt esztendő Szilveszterekor rendeletet adott ki, amelyik kimondja, hogy a hitbizományi törvény 1937. január 15-én életbe lép. A törvény kimondja, hogy azokból a hitbizományokból. amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme a harmincezer koronát meghaladja, megfelelő arányú földterületeket kell felszabadítani. Ennek érdekében hat hónapon belül, tehát julius 15-éig nyilatkozniok kell a hitbizományi birtokosoknak, hogy birtoktestük mely részére kívánják a kötöttség további fenntartását s melyekre a felszabadítást Az ily módon készült kimutatás a föld- mivelésügyi miniszter elé kerül s a hitbizományi bíróság ki fogja jelölni az egyes hitbizományokból felszabaduló ingatlanokat. Előreláthatóan ez a kijelölési eljárás egy éven belül befejeződik. A felszabadult ingatlanok egyelőre a hitbizományi birtokosok kezén maradnak, de nincs akadálya tovább annak, hogy ezeket a földtesteket, vagy azok egy részét telepítési célokra igénybe vegyék. A magyar földbirtok politikája szempontjából tehát igen nagyjelentőségű események előtt állunk. A hitbizományi reform és a telepitési törvény egymást kiegészítve, megnyitják az útját annak az evolúciós birtokbahelyezési process (A vBékésu munkatársától) Tory | Pál, törvényhatósági m. kir. főállatorvost j a földmivelésügyi miniszter szolgálati érdekből Gyuláról Szolnokra helyezte át és Jász—Nagykun— Szolnok vármegye törvényhatósági főállatorvosi teendőinek ellátásával bizta meg. Helyébe Bujdosó Lajos, orosházi járási m. kir. főálíator(A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatóságának december havi közgyűlésé a vármegyei ebtartási szabályrendeletet oly értelemben módosította, hogy a törzskönyvezett vizslák után fizetendő évi adót négy pengőben állapította meg. A miniszter a törvény- hatóság határozatát azzal adta vissza, hogy az állategészségügyi törvény értelmében a házőrző és pásztorebeken kívül, minden más ebnek évi adója öt pengőnél vost, Bujdosó Lajos távozása folytán megüresedett orosházi járási m. kir. főállatorvosi állásra Komár Gyula, gyomai járási m. kir. állatorvost. Gyomára pedig Horváth Imre, m. kir. állatorvosgyakornokot nevezte ki a földmivelésügyi miniszter. alacsonyabb nem lehet. Felhívta ennélfogva a miniszter a vármegye törvény- hatóságát, hogy a törzskönyvezett vizslák után fizetendő adót ennek a figyelembevételével újból állapítsa meg. Várható időjárás a következő ha SZOnnégy órára: mérsékelt délkeleti szél. több helyen havazás. Az éjjeli lehűlés gyengül, a nappali hideg alig változik. Döntött a miniszter s Újból megyegyülés elé kerül az ebtariáii szabályrendelet
