Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-01-20 / 15. szám

2 BÉKÉS 1937.január 20 A hallgatás politikája: A vatikáni diplomácia A pápák titkos irattára — A világ legnagyobb iralgyiijteménye (A „Békés“ munkatársától.) A világ leg­csodálatosabb államának, a Vatikánnak a kül­ügyi hivatalát jelenleg Pacelli bíboros állam­titkár vezeti. Ezenkívül még két papi személy játszik fontos szerepet az egyházi diplomácia vezetésében: Pizzardo bíboros és monsignore Tardini, a „rendkívüli“ és a „rendes“ ügyek osztályainak vezetői. A lezárt száj A Vatikán diplomáciája kiváló szervezet. Legfőbb vezető jellemvonásai: tehetség, első­rangú hírszolgálat, kifinomult ösztön és elő­vigyázatos, de határozott céltudatosság az évszázadok óta vezetett irányban. Ilyen állandó demokratizálódási politikát követ az egyház már az egyházi állam megalakulása óta és ennek a rendszernek a javára irható, hogy a pápai diplomáciában csak a legkitűnőbb fejek számára van hely. A „zárt száj“, a hallgatás politikája az okos férfiak sajátja. A Vatikán­ban akreditált követek gyakran panaszkod­nak a jelentőségnélküli válaszok felett. Az államtitkár-bíboroson kívül még senki sem látta a Szentszék diplomatáit dolgozószobájuk­ban. Ez az elzárkózás olyan messzire megy, hogy Pizzardo kardinális, vagy monsignore Tardini kis fogadószalonba jönnek, ha valaki beszélni kíván velük. Be nem avatott nem tekinthet be az egyház külpolitikájába, akár fontos esetről, akár jelentéktelen ügyről le­gyen is szó. Az egyház hírszolgálata Más államok pénztengert költenek „hír­szolgálatuk“ megszervezésére, minden „Intelli­gence Service“ igen költséges szervezet. Az egyháznak erre nincs szüksége, mégis a leg­tökéletesebb hírszolgálata van Ahol csak katolikusok élnek, az egyháznak megvannak az informátorai. A legkisebb egyházak plébá­nosai, a misszionáriusok, a számos vallásos egyesület mind kapcsolatban állanak a Szent­székkel és közvetve, vagy közvetlenül ellátják híranyaggal. Erre a tökéletes értesültségre rákényszerült a pápai diplomácia, amely 1870. óta fegyveres erőre nem hivatkozhat és csu­pán lelki és szellemi eszközök állnak ren­delkezésére. A nunciaturák tradíciója Pacelli államtitkárhoz és két helyettesé­hez futnak be a világ mineen részéből a pá­pai nunciaturák jelentései. Jogászok harcolnak ma is afölött, hogy a pápa milyen jog alap­ján küldi ki követeit. Egyesek azon a véle­ményen vannak, hogy mint egy szuverén ál­lam fejének, jár ki számára a követküldés joga. Ezzel szemben áll a modern egyházjo­gászoknak az a nézete, hogy az egyház leg­főbb fejének jogában áll követet küldeni, füg­getlenül attól, hogy milyen területhez tartozik. Tény, hogy a pápáknak ezt a jogát a való­ságban még eddig soha nem vonták kétségbe, amióta a bizánci császár Rómába küldte köve­tét és a Szentszék követet küldött Konstanti- nápolyba. Ha nem is törvény, mindenesetre princípium, hogy a nunciusok és internunciu- sok — akik megfelelnek a követeknek és ügyvivőknek — mindig olasz nemzetiségűek. Nagy ritkán vannak kivételek is. Az egyház diplomatáinak kiválasztásánál soha nem követ merev szabályokat, sem ami a rangot, sem ami a diplomaták nemzetiségét illeti. Jelenleg 25 államban van nunciatura és internunciatura. Ezek akárcsak a követségek a külügyminisztériummal, állandó összekötte­tésben állanak a Vatikán államtitkárságával. Naponta érkeznek a föld minden részéből sifrirozcrtt táviratok, amelyeket monsignore Tardini osztályán fejtenek meg és azután a megfelelő hivatalba továbbítják. Az ügy elin­tézése után minden irat a Vatikán titkos irat­tárába kerül. A szentszék archívuma Alig van ország, amelynek legtitkosabb okmányait egy évszázad után a történetíró­kon kívül valaki értékelni tudná. Száz év alatt a titkok 99 százaléka elveszti aktuali­tását és mindent, ami egy időben az állam szempontjából veszélyes volt nyilvánosságra hozni, már csak történelmi dokumentumként értékelnek. A Szentszék titkos archívumából azonban ötszáz év után sem kerül semmi a nyilvánosságra. Nyolcszáz éves császári és királyi leve­lek, méterhosszu pergamentekre Írott híradá­sok ugyanolyan gondos diszkrécióval kezel­tetnek, mint a száz évvel, vagy alig néhány hónappal előbb beérkezett anyag. A vatikáni archívumnak különös tudósai vannak, akiknek mindegyike a hatalmas okmányanyagnak csak egy részét ismeri, de azt azutáh olyan alapo­san, hogy ezek a tudósok például egy 1242. január 24-én beérkezett florenzi levélről oly biztonsággal és határozottsággal beszélnek, mint akár egy tegnap beérkezett berlini ak­táról. A Szentszék irattárában az idő meg­állóit. (A „Békés“ munkatársától) Felebbvitel folytán hétfőn tárgyalta a kir. törvényszék Vizi Imre és Vizi lmréné, szén te tornyai lako­sok bűnügyét. Vádlottakat az elsőfokú bíró­ság, mert a cséplőgéprész-gabonába, amelyet lakásukon tároltak, azon célból, hogy mun­kástársaikat megrövidítsék, homokot kevertek, (A „Békés“ tudósítója jelenti) A bol­gár - délszláv egyezményt január 28-án Írják alá Belgrádban. Eddig meg nem erősített hí­resztelések szerint az egyezmény függelékének titkos szakaszaiban Délszlávia 1. visszaadja Bulgáriának az úgynevezett nyugati kerületeket (Sztaribrod és Bosszileg- rad), amelyeket Bulgáriától a világháború után vettek el ; (A „Békésil tudósitója jelenti.) Fabinyi Tihamér, pénzügyminiszter, a pécsi ipartestü­letben feltűnő beszédet mondott a gazdasági helyzetről és az adózás kérdéséről. Beszéde elején bejelentette a pénzügyminiszter, hogy most járt le az állami gyárakkal kötött szer­ződés, amelyeket nem újítanak meg és min­den állami munkát a jövőben a kisiparnak juttatnak, még akkor is, ha ennek következ­tében a munkák drágábbak lesznek. Az adópolitikáról ezeket mondotta a pénzügyminiszter : — Nem célom, hogy vélt adóalapra épít­sek. Elismerem, hogy az adózás most úgy is olyan súlyos, hogy az állam túlságosan part­(A „Békés“ munkatársától.) Az AEGV. rendkívüli tehervonata Orosházán, a Horthy Miklós utón lévő kereszteződésnél hétfőn dél­után összeütközött a Fortuna áru-kereskedelmi részvénytársaság tehergépkocsijával. A teher­litást rendezett és a szervezők egyike szere­tett volna régi okmányokat is bemutatni a kiállítás keretében. Hosszas harcába került a rendezőnek, amig a pápa engedélyével néhány iratot az iráttárból megkaphatott. Az irattáros rámutatott arra, hogy a szóbanforgó levelek a bizánci császár bizonyos ígéreteit tartalmaz­zák egyes görög szigetek pápai felségjogára vonatkozólag. Feltétlenül megőrzendő irat­anyagról van tehát szó, mert nem lehet tud­ni, hogy a vatikáni diplomaták egyszer majd nem vetik-e fel újra a pápaság jogait ezzel a területtel kapcsolatosan. Az irattáros évszázados princípiumokat védett meg, amikor a fontos iratokat nem akarta kikölcsönözni. Ennek az elvnek tulaj­donítható, hogy egyetlen más állam sem ren­delkezik olyan iratgyüjteménnyel, mint a Vatikán. Az évszázadok során megkSrött bé­kék és egyezmények eredeti példányai bizo­nyos jogi kérdések eldöntésénél igen fonto­sak lehetnek. Ez a oka annak, hogy a Vati­kán mindent megőriz és semmit sem hoz nyilvánosságra. A másik ok pedig az, hogy a Szentszék felfogása szerint a pápa, közvetlen környezetének és az egyházi szervezeteknek a magánélete nem tartozik a nyilvánosságra. M ./. csalás bűntettének kísérlete miatt 4 > pengő pénzbüntetésre Ítélte, de az Ítéletet három évi próbaidőre felfüggesztette. A büntető fe­lébb viteli tanács az elsőfokú ítéletet úgy vál­toztatta meg, hogy a büntetés végrehajtását ! nem függesztette fel. 2. annak kieszközlésére használja föl be­folyását, hogy Románia adja vissza Bulgáriá­nak Dobrudzsa-kerületet, amely Románia ke­leti határán fekszik a Fekete-tenger mellett és amelyet az 19 i 3. évi balkáni háború után vettek el Bulgáriától; 3. igyekezni fog Bulgária számára utat szerezni a Földközi-tengerhez Görögországon, vagy Törökországon át. a kisemberek adóját nere az adózóknak üzleteikben és műhelyeik­ben, de én arra törekszem, hogy ezt a túlsá­gos partneri szerepet esökkentsem. Célom az, hogy az adózásban igazságosságot, arányossá­got és méltányosságot hozzak be. Nem aka­rom az adótörvények teljés szigorát igénybe venni és nem akarok büntető szankciókat használni. Az ingó-jövedelem ma nincs kellő­kép megadóztatva és ha én ezt kellőképen meg tudom adóztatni, akkor sor kerül a kis­emberek adójának csökkentésére. Nehéz idő­ket élünk. Én olyan útra vezetem önöket, amely türelmet igényel, de biztosabb jövőhöz vezet. autó az ötödik és hatodik kocsit összetörte és a két súlyos alkotmányt kidobta a sínről a töltés oldalán levő csatornába. A véletlen kö­vetkeztében a gépkocsivezető és a vonat sze­mélyzete közül senki sem sérült meg. Legutóbb a Vatikán érdekes bizánci kiál­Homokot kevert a búza közé egy szente- tornyai bandagazda — pénzbüntetésre ítélték Délszlávia visszaadja Bulgáriának a világháború után elvett területeket Minden állami munkát a kisiparnak juttatnak Csökkentik Orosházán az AEGV szerelvényének szaladt egy megrakott tehergépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents