Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-11 / 129. szám

Gyula» 1937. fining II péntek LXIX. évfolyam 129. számú BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC t Egyes szám ára 8 fillér A kormányzói jogkör kibővítése Bizonyos -időkben a nemzet érdeke az ural­kodói jogok csorbítását követeli, máskor viszont előnyös a nemzetre nézve, ha bizonyos kiforratlan eszmeáramlatok játékáuak nincs kitéve annyira a nemzet sorsa, hanem az irányitó szempontok olyan személyben összpontosulnak, amelyik megfelelő ha­talommal is bir, hogy a* ok valóban gyakorol­tassanak. A magyar nemzet történelme ezer esztendő óta az alkotmányokat formáló küzdelem évszázados láncolatát tünteti fel. Kezdve az Árpádházi királyok óta mindvégig erőt mutatott a nemzet a tulságoa hajtott központi uralkodói hatalommal szemben, viszont éppen saját fejlődése érdekében felruházta királyait és államfőit azokkal a jogokkal, amelyek a fejlődés és nyugodt állami élet szempontjából kell, hogy egy kézben összpontosuljdnak. A világ­háború összeomlása után amikor megszűnt a ki­rályi hatalom gyakorlása, a nemzet 1920-ban tör­vényt alkotott a kormányzói jog gyakorlására. Ekkor olyan időket élt, amikor éppen a jövö szem­pontjából gondolnia k-llett sok eshetőségre. A fő­szempont azonban, amely a nemzetet ekkor ve­zette az volt, hogy olyan kézbe kell tenni az államfői jog gyakorlását, amely kéz erélyes Őrködést biztosit a nemzet hagyományai számára s rávezeti a nemzetet arra az útra, amelyről azok­ban az időkben eltántorítani igyekeztek. Ujjászü letésünk egyik legnagyobb jelentőségű ténye volt az az elhatározás, amelyik megtalálta a kormány­zói szék birtokosának méltó személyét. Amikor a nemzeti hadsereg Dunántúlról bevonult az ország fővárosába s valóban a tetemrehivási siralmas és szomorú napok gyászában élt a nemzet, az akkori novemberi ködöt átvilágította a remény sugara, amelyet a fővezér, Horthy Miklós, támasztott a nemzet lelkében. A rombolás és pusztulás hónap­jai alig múltak el, amikor ellenállhatatlan erővel támadt fel a nemzetben az érzés: mindennél elöbb- revaló alkotmányos életünk helyreállítására. Az államfői legmagasabb pozícióra a nemzet Horthy Miklós akkori vezért választotta meg. A kormányzói jog gyakorlásáról pedig az 1920 évi első t. c. intézkedik, amely jogot adott a kormány­zónak feladata ellátására s ez a joggyakorlás va­lóban a nemzet érdekében történt. Ne hivatkozzunk most másra, csupán egy pillantást vessünk azokba az időkbe, amikor legnagyobb nemzeti értékünk, ezer esztendős alkotmányunk, az uccai csőcselék hátán hatalomra jutott, nemzetietlen terror ural­mak martaléka lett. Hova fejlődtünk azóta ? A porig sújtott nemzet ma már felemelt fővel állhat európa legnagyobb nemzetei közé s tekintélyt sze­rezve, építhetjük sorsunkat. A helyes irányú alkotmányos kormányzás nyújtotta azt az előrehaladási lehetőséget, hogy felemelkedhetünk oda, ahol ma vagyunk. A további fejlődés és nyugodt kormányzás azonban ma már szükségessé teszi, hogy az 1920. évben megalkotott I. t. c. jogkörét kibövitsük. A kormányzó, aki immár 17. esztendeje a nemzet őszinte háláját kiérdemelve ellátja az államfői teendőket, alkotmányos életünk legfontosabb té­nyezője. A korményzó és a törvényhozás jelentik az alkotmányos joggyakorlatot s ha a magyar élet fejlődési üteme azt kívánja, hogy a kormány­zó jogkörét kiterjesszük, vagyis több joggal ru­házzuk fel azt a személyt, akinek az egész nem­zet újjászületését köszönheti, arra vonatkozólag a kormánynak törvényjavaslatot kell előkészítenie. Ezt kívánja a magyar élet további helyes irányí­tása s a jobb sorsunkba vetett és mélyen átérzett remény. Nagyon helyesen cselekedett tehát a Da­rányi-kormány, hogy azt a vitát, amelyik a köz­véleményben immár hosszú idő óta folyik, a, kor­mányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavas­lattal intézi el. Ez a törvényjavaslat valóban a legszélesebbkörü megvitatás szakszerű és politikai hozzászólás után jutott abba a stádiumba, hogy ma már megérett a törvényerőre való emelésre. Darányi Kálmán miniszterelnök tudvalévőén e tárgyban hosszas megbeszéléseket folytatott a pártok vezéreivel majd a lesziiremlett alapelvek alapján az igazságügyminiszterium előkészítette a javaslatot s e javaslat többször foglalkoztatta a minisztertanácsot. Ma már ott tartunk, hogy a kormányzópárt közjogi bizottsága és elnöki taná­csa letárgyalta a javaslatot s azt egyhangúan elfogadva, alkalmasnak találta arra, hogy a kor­mány az országgyűlés elé terjessze. Tudvalevőleg a kormány három nagyjelentő­ségű alkotmányjogi javaslat elkészítésén fáradozik. Ezek közül az első a kormányzói jogkör kiterjesz­tése, a második a felsöház reformja, amit követni fog a titkos választójog megoldása. Már most meg kell jegyeznünk, hogy sohasem szabad abba a tévedésbe esnünk, mintha a kormányzói jogkör kiterjesztését bármiféle választójogi reform ellen­súlyozása gyanánt kellene meghozni. Nagyon he­lyesen jegyezte meg a Nemzeti Egység Pártja Napjainkat általában a szociális nehézségek korszakának is lehetne nevezni. Nálunk, Magyar- országon megvan és állandóan hat egy rettenetes kórokozó: Trianon. Már idültnek is lehet nevezni a bajt; sajnos egyelőre meg kell elégednünk tü­neti kezeléssel. De minden erőnkből arra kell töre­kedni, hogy a legyengült szervezetet felerősítsük, a küzdelemre képessé tegyük, hogy a bajt terje­désében megakasszuk, sőt visszaszorítsuk. Ma még ugyanis általában az a helyzet, hogy egyes helyeken sikerrel és megfelelő készült­séggel veszik fel a harcot a uyomor és ennek függvényei: a népi betegségek ellen, máshol pedig hull, pusztul a nyomorba süllyedt magyar: gyer­mekei már lázkorósak és az alig serdülőkre korai sir vár. Egyik helyen gátját vetik a nyomor el­mélyülésének azzal, hogy a munkástömegeknek foglalkozást, keresetet tudnak biztosítani, a másik helyen fásult kétségbeeséssel merednek a bizony­talan jövö elé a tétlenkezü dolgozniakarók. Itt van az állástalan fiatalság problémája; itt vau a szociálhigiénikus állapotok leromlott­sága, mindez olyan égető probléma, amely hala­déktalanul megoldásra vár. A mai egyöntetűnek egyáltalában nem mond­ható szociális igazgatás sok egyenlőtlenségre ad­hat okot. Szükséges volna a szociális segítés ügyét legalább egy egy közigazgatásilag egybefogott nagyobb területen, mint egy-egy vármegyében, azon belül járásokban egységes intézés alá venni. Szükséges volna ebből a célból a vármegye Kedden volt Merdárd püspök napja. Az emberek félő óvatossággal kémlelték az ég­boltozatot. hogy lesz-e eső, mert a monda szerint, ha Medárd napján esik, akkor negy­ven napig esik folyton az eső, ha nem, akkor tartós szép idő várható. Egész nap tiszta volt az égbolt és a nap forrón lövelte suga­rait a szikkadt földre. A városi ember örül a tartós szép időnek, a gazdák ellenben esőt, jó, kiadós esőt várnának. Megkérdeztük Szentes Károly főjegyzőt, Gyula megyei város legnagyobb gazdaságá­nak, a városi gazdaságnak a vezetőjét hogy a már több, mint egy hete tartó nagy szárazság nem befolyásolja-e kedvezőt­lenül a városi gazdaságban remélhető termés- eredményeket. A főjegyző a következőket mondotta : — A város gazdasága széttagolt. Az egyes gazdaságok nagy távolságokra feksze­értekezletén az igazságügyminiszter, hogy ez s miniszteri felelősség gondolatával is ellenkezik a helytelen beállítás. Nekünk azon az utón kell ha­ladnunk, amelyet az alkotmányos törvényhozás eddig is elért. Ez pedig a fejlődés útja, amely megtartja a mfglévö elveket s ezekre építi mind­azt, amit az idők változása szükségessé tesz. Most az állami élet helyes vezetése, az 1920 évi I. t. c. tekintetében, pótlást, jogknerjesztést kívánt s ezt a nemzet meg is teszi, elsősorban saját érde­kében. Tagadhatatlan azonban, hogy amikor az- országgyülés a kormányzói jogkör kiterjesztését törvénybe foglalja ezt nemcsak pusztán az első­sorban figyelembejövő nemzeti érdekből teszi, de helyet foglal ebben a törvényalkotásban a hála és a szeretet mély érzése aziránt a személy iránt, aki 17 esztendős kormányzása idején a nemzeti értékek megszemélyesítője lett. házán, a városokban külön szociális, népsegitésí ügyosztályt létesíteni. Annak élére olyan vezetőt állítani, aki szociális érzése, tudása, széles látó­körénél fogva alkalmas arra, hogy ezt a rendkí­vül fontos regenerativ munkát elvégezze. Ennek a megbízandó vezetőnek mentesnek kell lenni min­den más ügykörtől, mert ezt a munkát nem lehet félkézzel végezni: ide egész ember kell. Hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy ennek az osztály­nak a hatáskörébe kell utalni a gyermekvédelem egész komplexumát, már is láthatjuk, hogy na­gyon nagy és súlyos jelentőségű kérdések sikeres és egységes megoldásiról van itt szó. De itt kell összefussanak, legalább is együtt­működés formájában a karitativ munkát végző társadalmi egyesületek működésének szálai is. A hatóság és társadalom együttműködésének itt van az igazi területe. Még sokat lehetne részletezni azt a hatalmas tevékenységi csoportot, ami egy ilyen felállítandó hivatal hatáskörébe volna utalható. Ez alkalom­mal azonban csak egy néhány általános gondolatot kívánunk lerögzíteni abból az alkalomból, hogy — amint értesültünk — ilyen természetű eigou- dolások a kormánytényezőket is foglalkoztatják és úgy lehet, hogy a közeljövőben idevágó intézke­dések történnek is. Kívánatos volna, ha ezek az intézkedések inkább csak a kereteket jelölnék meg, melyeken belül az illetékes tényezőknek módjuk­ban állana a helyi viszonyoknak megfelelő módo­zatok szerint eljárni. nek egymástól és igy a vetések állása sem egységes. A fövenyesű gazdaságban az el­múlt héten egy pár jó és kiadós eső volt. Ez az eső nagyon kedvező hatással volt a vetésre. A kalászosok itt jó termést ígérnek és nagyon szépek. A kapásnövények további fejlődésére közeli eső volna szükséges. Rosz- szabbak a viszonyok a városnak az Oláhré­ten, a Sitkán levő gazdaságában. Itt eső már régen nem volt, úgy hogy a tavasszal erdősített 18 hold területen a földbe vetett makk még most sem kelt ki. A kalászosok itt nagyon közepes termést Ígérnek, de ha rövidesen nem lesz eső, a kapásnövények azt nagyon megsinylik és lerontják a terméskilá­tásokat. A Galbácskertben fekvő és öntözhető 15 katasztrális hold kert — és 9 hold rét gazdaságunk természetesen nem igen érzi az eső niányát. Szép, üde, zöld ott min­den és igen jó terméseredménnyel kecsegtet. Eddig tartott Gyula város főjegyzőjének Egységes szociális igazgatást Gyulán a városi gazdaságban a kalászosok jó termést ígérnek, de a kapások slnylik a szárazságot

Next

/
Thumbnails
Contents