Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-11 / 129. szám
2 BÉKÉS 1937 junius 11 A május havi alispán! jelentés nyilatkozata. Elhagyva a városházát felnéztünk a felhő nélkül forrón sugárzó égboltozatra s szorongva vettük tudomásul, hogy a Medárd monda az bevált, mert esőre semmi kilátás nincs, legalább is egyelőre. A .munkásexport* igazi tanulságai. Hát jönnek, egyre sűrűbben jönnek „az emberexport szerencsétlen áldozatai“ nak levelei messze Németországból, Természetesen száz szá zalékig igazolják azok sötét sejtéseit akik éhezést, rabszolgasorsot jósoltak a szegény elkábitott proletároknak abban a néptipró, borzalmas náci országban. Mert lám, mit is írnak ezek a kivitt munkások? Szinte leírni is borzalmas Azt Írja az egyik: , . . . A határon vártak már bennünket. A gazdánk fogattal várt. . . Otthon uzsoonát kaptunk : kakaót és kalácsot. . . Lakószobánk pados — írja a másik — külön ágy, mozsdó, ruhaszekrény, élelmiszerszekrény ... Húst és sört ehetünk, kihatunk annyit, amennyi belénk fér, mert az itteni keresethez viszonyítva olcsó ... És igy egyöntetűen minden. Nahát ez mégis felháborító, hogy már olyan gyönyörű sirámokkal siratni nem lehet ezeket a munkásokat! Hát már a mindennapi, betevő falat kis megbotránkozási lehetőségét is kiveszik a szánkból?! Ha ez nem diktatúra, akkor Hitler a legliberálalkotmányosabb államfő a világtörténelemben ! Hát még ezt is meglehet érni, hogy a munkásság megtagadja Marxot? Hogy képes megelégedni a német viszonyokkal, sőt ezt a megelégedését még papírra is meri tenni, hogy az itthon maradottak is olvashassák. Holott elvtársi kötelesség volna tüdő- és toroknyüvésig üvö.teni a német pokol borzalmait. Hát — nemde? — tisztelt odaát, most látszik meg és látják meg a félrevezetett munkások is, hogy mi igaz és különösen, mi nem igaz a baloldali tanításokból. Most bizonyosodik be, hogy meg lehet oldani a munkáskérdéseket es pedig a munkásság javára anélkül, hogy ezért istent, hazát meg kelljen tagadni, hogy le kelljen rombolni mindent, ami eddig szép, sőt szent volt. Meg lehet oldani ezeket a kérdéseket nemzeti, sőt — ha ilyesmiről beszélni lehet — szélső nemzeti alapon és talán csakis ilyen alapon lehet. A németországi munkásviszonyok tagadhatatlanul a harmadik birodalom szociálpolitikájának eredményei, hiába akarnák ezt a tényt azzal csökkenteni, hogy megvolt ez Eberték köztársaságában is. Ezzel szemben áll az a tény, hogy Hulerék hétmillió munkanélkülit és mérhetetlen szociális nyomot vettek át, ma pedig nincs, vagy alig van munkanélküli. Ne magyarázzanak félre: nem propagálunk itt idegen politikai rendszereket, csak tényeket regisztrálunk. A tényekkel szemben nem tehetnek mást •odaát — abbahagyják a Németországba kiment munkások sajnálását és — aggódnak a kormányért. Gyöngéd babusgatással ijesztgetik, hogy úgy e nem gondolt arra a kormány, hogy hát ezek a munkások hazajönnek és a német munkás- viszouyokhoz szokva, itthon is ilyen elbánást követelnek. Ha mi volnánk odaát, egyáltalában nem félnénk ettől a követelménytől, hanem inkább örülnénk, hogy a munkásság az emberi munkás- sors elérésére ezentúl csak annál inkább törekszik, az igaz, hogy minden valószínűség szerint nemzeti alapon. Mi az errülsö parton igazán tudnánk örülni a munkásság ilyetén törekvésének, harcolunk velük érettük. Nem félt a kormány a munkásokat kiküldeni, mert nemcsak gondolt erre a várható következményre, de egyenesen számitrá. A munkássors javítása programja a kormánynak és a Nemzeti Egységnek. Ne féltsük tehát a kormáuyt a munkásságtól, hanem együtt dolgozzunk a munkássors legalább olyan legyen, mint amilyent Németországban dolgozó véreink látnak. Ezen dolgozzunk, hogy ennek a sorsjavulásnak az útjába ne gördíthessen se a pénzügyi, sem egyéb hatalmasságok részéröl senki semmi akadályt. Álljunk őszintén hirdetett programmunkat és dolgoznunk is őszintén, akkor egyszer csak a A vesz- iszük észre, hogy együtt haladunk és — csodálatos — a Nemzeti Egység zászlója alatt. Hirdessen a „Békésiben. A junius 9.-én tartott közigazgatási bizottsági ülés elé terjesztette vitéz sarkadi Márki Barna alispán a május havi közállapotokról szóló jelentését. Ennek adatai szerint a múlt hónapban a személyhatóságot 86 esetben, a vagyonbiztonságot 104 esetben támadták meg. Öt öngyilkosság történt, köztük vau a Szikora János községi rendőr esete is. Az időjárás a vármegye egyes helyein kedvezőnek, máshelyen kedvezőtlennek mondható A hirtelen beállott nagy meleg, a csapadékhiány sokat ártott. Voltak helyek, ahol 85 mm. csapadék esett, néhol alig lO mm. A takarmányfélék jó hozamot adnak, a legelők, kaszálók jó állapotban vannak. — A kertgazdaságok. ahol az eső elegendő volt, böterrnést Ígérnek. Örvendetes, hogy az öntöző kertgazdaságok az utóbbi időben rohamosan szaporodnak és természetesen az időjárástól függetlenül tudnak bőséges termést produkálni. A gyümölcstermés lényegesen rosszabb, mint a múlt évi. Az állattenyésztés helyzete ezidöszerint igen kedvező. A jó takarmány és a jó állatárak idézték ezt elő. A gazdák egyre jobban rátérnek az állattenyésztésre. A fejlődést van hivatva előmozdítani a most megalakult vármegvei szarvasmarha tenyésztő egyesület és az 50 000 pengő állattenyésztési alap. Mostanában nem múlik el olyan nap, sőt olyan óra sem, hogy újabb és újabb szenzációkat ne jelentenének Moszkvából. Szinte óránként vé geznek ki vagy tartóztatnak le olyan katonai es politikai vezetőket, akik egy nappal előbb még szédítő magas pozíciókat töltöttek be a Szovjetunióban. A megokolás mindig ugyanaz : „trocki jista árulók és kentek“ voltak a szovjet t-gnapi tartópillérei. Újabb rejtélyes öngyilkosság is történt Bergmann, a GPU letartóztatott at biztosa kiugrott a Lub janii a börtön neggedik emeletének ablakából és szörnyethalt. A szovjetkormány szerdán utasította Visinsz- kij államügyészt: indítson eljárást Grogoriev köny- nyüipari helyettes népbiztos, Korotkov a gyapot- ipar vezetője, sőt Ljubitnov könnyűipar népbiztos elien is, akik szintén „trockijista árulók és kémek11. Ha mindezekhez hozzávesszük még, hogy Gamarnvikot, a vörös hadseregek politikai főbiztosát lelőtték, Putna tábornokot, a szovjet volt londoni katonai attaséját, Schmidt tábornokot, Blücher tábornagyot, Eidmanu légügyi főfelügyelőt, Alksnis tábornokot, a vörös légihaderő főnökét s más egész sereg bolvevista katouai és politikai hatalmassággal együtt börtönbe vetettek, nehezen értjük meg, hogy tulajdonképpen mi is türténik Oroszországban ? Egyes jelentések arról szólnak, hogy mind ezek a bolsevista hatalmasságok összeesküvést szőttek és a puccs célja az volt, hogy Sztálint meggyilkolják és kikiáltsák a katonai diktatúrát. A Pravda szerdai vezércikkében viszont azt állítja, hogy Gamarnyik „trockijista kém“ volt, aki „eladta magát a német és japán imperialistáknak“. Más hírek szerint tulajdonképpen Vorosilov hadügyi népbiztos akarta Sztálint félreseperni az ut ■ bői. Vannak hírek, amelyek arról is szólnak, hogy tulajdonképpen valamilyen rejtélyes és eddig ismeretlen tanács, cagg bizottság áll a nagy kaotikus események hátterében. Ez a hatalom Sztálin és Vorosilov fölött áll és az volna a célja, hogy még 1937 ben meg kell indítsa az Európa meghódítását célzó óriási szovjet hadműveletet. A spanyol kudarc és Litvinov diplomácia kudarcai is sietették ezt a fantasztikusan nagy offenzívat, azonban éppen a legnagyobb orosz katonai A kereskedelem és ipar helyzetében remélhető, hogy az elmúlt jó gazdasági esztendő hamarosan éreztetni fogja hatását. Az építőiparban a tatarozási munkálatok a várható mértékben megindultak. A vármegye kiépített útjainak vaDnak itt-ott kifogásolható szakaszai de azokat fokozatosan rendbehozzák. A vármegye tízéves útépítési programja a szerint valósul meg, ahogy a törvényhatóság költségvetéséhez erre a célra fedezetet tud rendelkezésre bocsátani. A múlt hónapban 13 tűzkár eset volt, az összes kár 5902 pengő, biztosítás révén megtérül 4372 pengő, nem térül meg 1030 pengő. A továbbiakban beszámol a jelentés arról, hogy a tisztviselői kar a hivatalos idő meghosszabbításával és megfeszített munkával igyekszik a közigazgatás nyugodt menetét biztosítani. Jelentést tesz arról, hogy május 24.-én és 25-én, nagyobb számú munkás ment Németországba és a vármegye különböző részeibe tőlük érkező levelek egybehangzóan kedvező helyzetről számolnak be. A szeghalmi igen szép sikerű vármegyei ál- latkiállitás azt igazolta, hogy az állattenyésztés fejlődésénék minden szükséges tényezője rendelkezésre áll. A kiállítás sikeréért dicséret illeti a járás fószolgabiráj it és a gazdasági felügyelő valamint a rendezőbizottságot. zsenik, Truhacsevszkij, Blücher, Uzsorevits, Jakir és más tábornokok ellenezték az elképesztő hadi vállalkozás megindítását azzal az indokolással, hogy a szovjethiderő még nincsen készen, viszont Európa sincs még politikailag kellőképpen megpuhitva és szétbomlasztva. Azonfelül éppen a „fasiszta“ hatalmak az utóbbi hónapokban úgy katonai, mint diplomáciai szem pontból rendkívül megerősödtek. A kedvezőtlen vélemények miatt végül állítólag maga Sztálin is lemondott arról, hogy még ebben az évben próbáljanak offenzivát indítani Európa ellet. Ezek okozták volna, hogy a rejtélyes bizottság nyomására azután elejtettek, illetve börtönbe vették az ellenkező tábornokokat. Akárhogyan áll is a dolog, tény minden esetre az, hogy teljesen kaotikus a helyzet Moszkvában és pillanatnyilag sem a rejtélyes letartóztatásokat nem lehet megérteni és azt sem lehet látni: tulajdoképpeu hová is vezet most a szovjet útja ? EGÉSZSÉGÉT a Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas ásványvize. Orvosilag »avalva van: Emésztési zavaroknál, a légzési szervek hurutos bántalmainál Hatásos a hugyutak hurutjainál, vesekőbántal- makuál és köszvényes bajoknál. Jó eredménnyel használható a vegetatív idegrendszer, — csalánkiütések, asthma és egyéb túlérzékenység okozta — betegségeknél. Csökkenti a gyomorsav fokozott képződését, akadályozza a gyomorégést. Ajánlatos gyermekeknek is. KITŰNŐ ASZTALI- ÉS BORVIZ. A hazai Mohai Ágnes-forrás gyógyvizét népszerű árban forgalomba hozza a Mohai Ágnes-forrás kezelő- sége, Moha, Fejér m. Kapható minenütt. — Lerakat Békéscsabán Kővári és Szelner-cégnél. Vendéglőben is kifejezetten 587 6-10 Mohai Ágnes-gyógyvizet kérjen. J \ H f j i í ! ! 1 PAPÍRSZALVÉTÁK, TOR TAPA PIRÓK szépek, olcsók DOBATNÁL , Életre-h alálra menő párbaj Sztálin és Vorosilov között
