Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-10 / 128. szám
gyula, 1937. június IQ csütörtök LXIX. évfolyam 128. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy .hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő ; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. ÖOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Politikai szélcsend Alkotmányos és parlamentáris államokban rendszerint nem annyira a költségvetési, mint inkább a megajánlási javaslat vitája során szoktak a politikai ellentétek nagyobb hullámokat verni. Ez természetos, mert a megajánlás, a felhatalmazás megadása a kormánynak arra, hogy a költség- vetési összegek fölött rendelkezzék, azokat a meghatározott célokra el is költse, jellegzetesen a politikai bizalom kérdése. Orthodox ellenzéki felfogás szeiint a költségvetési törvény tető ala hozatala közérdek, állami érdek, a költségvetést tehát elvei feladása nélkül az ellenzéki is megszavazhatja, az appropriációt azonban csak az, aki a kormányzattal szemben nem bizalmatlan. Ezért volt nálunk is hosszú évtizedeken át az a megszokott parlameti rendszer, hegy a vita az appro- priációs javaslat tárgyalásakor vert szenvedélyes hullámokat és bizony sokszor ki is élezösött. Megváltoztak az idők és megváltozott a megajánlasd javaslat vitájának külső képe és hangneme is. A most befejezett vita alig vert nagyobb hullámokat. Nyugodt, emelkedett hangú és széllé mü, főleg pedig szakszerű volt s ebben a sajátságaiban emlékezteti az egész költségvetés vitájára. Azok, akik felszólalásukat azzal fejezték he, hogy a javaslatot nem fogadják el, tulajdonképpen csak pártállásukat juttatták kifejezésre, egyébkent azonban többnyire époly tárgyilagosak és szakszerűek voltak, mint a javaslat mellett felszólalók. Ennek a politikai szélcsendnek magyarázatát Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter adta meg vitazáró beszédében. Rámutatott a miniszter arra, hogy a lefolyt appnpriációs vitában épugy. mint a költségvetési vita folyamán, az összes felszólalók leginkább a szociális és gazdasági vonatkozású problémákkal foglalkoztak, ezekre helyezték a fösulyt, aminthogy valóban ma az egész államéletben ezek a legfontosabbak. Mondhatnék azt, hogy korunk politikai egén a szociálpolitika lett az uralkodó planéta Már pedig — amint Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter is megállapította — szoci- állis és népies gazdasági kérdésekben komoly magyar emberek között ma nincsenek és nem is lehetne mélyreható ellentétek. Nincs tehát meg az a tátongó ür, amely a múltban az appropriációs viták során a különböző közjogi felfogást valló pártokat egymástól elválasztotta. Ma a nemzet minden tényezője egyet akar: fellendíteni az ország gazdasági életét, felemelni azoknak a társadalmi rétegeknek életszínvonalát, amelyek erre joggal igényt tarthatnak és amelyeknek életszínvonala egy * kulturáltam követelményeinek valóban nem felei meg. Ezt akarja a'kormány, ezt akarja az ellenzék is. Nézeteltérés csak abban a kérdésben lehet, vájjon megfelelőnek és az ország pénzügyi helyzetével összeegyeztethetönek tartja-e valaki a haladás tempóját, illetve az egyes célok szolgálatába állított összegsket. Lényegben nincs különbség. Mindenki helyesnek minősiti a pénzügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a szociális és gazdasági téren három csoportra osztanak a teendők, úgy mint a mezőgazdasági népesség sorsának javítására, az állásnélküli értelmiség ügyének rendezésére, és végül munkás és tisztviselőtársadalom jogos és méltányos igényeinek kielégítésére. Megelégedéssel,- helyesléssel és megnyugvással vette tudomásul az egész képviselöház a pénzügyminiszternek azt a kijelentést, hogy ezek azok a problémák, amelyeket át kell vinni a szónoklatok, a tüneti kezelés és a kisérletezés korszakából, az átfogó, programszerű munka korszakába. Külöuösen pedig azt a munkaprogramot helyeselte mindenki, amelyet a pénzügyminiszter a Darányi kormány szociálpolitikai álláspontjához híven röviden úgy vázolt, hogy meg kell terem teni az egyensúlyt a különböző társadalmi rétegek, elsősorban a munka és a munka eredménye, a tőke között, igazságossá kell tenni a közteher viselést, még pedig úgy, hogy az osztó igazságot étvényesitö rendszer a családvédelmet tekintse elsőrendű megoldandó feladatának. Mindaz, amint a miniszter vitazáró beszédében a családi pótlékokról, a sokgyermekes családok adózási és illetékkedvezményeiről különösen pedig a degressziy örökösödési illetékről elmondott, szervesen illeszkedik a kormány szociállis és gazdasági politikájának ismert keretei köze. Es mivel ez a politika valóban magyar nemzeti poitik.4, ennek területén csakugyan nem lehetnek pártok és politikusok között áthidalhatatlan ellentétek. Természetes tehát, hogy az appro- priácíós vita nem fenyegette veszedelemmel ezt a lehiggadt és kedvező politikai légkört, amelyet a kormány megteremtett s amelyre a közel jövőben az alkotmányjogi javaslatok tárgyalásánál az országnak nagy szüksége lesz. Szociális problémák, a lisztviselőlétszám újabb megállapítása, útépítések és több más fontos ügy a közigazgatási bizottság előtt Békésvármegye kői igazgatási bizottsága vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán elnöklete alatt 9-én tartotta rendes havi gyűlését. Az alispáni jelentéshez — melyet lapunk legközelebbi számában ismertetünk, elsőnek Beliczey Géza bizottsági tag szólott hozzá. Kijelentette, hogy a jelentést elfogadja. Előadta, hogy az alföldi bizottság szolnoki gyűlésén beszélt a debreceni Mezőgazdasági Kamara elnökével. Losonczy Istvánnal, akitől úgy értesült, hogy Békésvármegye területén a közeljövőben három kamarai kirendeltséget fognak felál- lálitani. Attól tart, hogy ez újabb kiadást jelentene a vármegyére, miértis javasolja, hogy a közigazgatási bizottság «határozatából Írjon át a vármegye vezetősége a kamarához, miszerint ezeket a kirendeltségeket nem tartja szükségesnek. Ellenben igen kívánatos Ivfclna, ha a mezőgazdasági kamara Békés megyében egy mintaöntözőgazdaságot létesítene, mert ma-az a helyzet, hogy sokan nem' tudják, hogy hell öntözni. A vármegye által űzetett évi 62 000 pengős hozzájárulásnak igy legalább némi hasznát látná a vármegye közönsége. Szabolcsban a kamara már létesített minta homoki gazdaságokat. Dr. Telegdy Lajos, a következő felszólaló szintén elfogadja az alispáni jelentést és a legutóbbi közgyűlésen elhangzott kritikákkal szemben megállapítja, hogy az igen is hü tükre a közállapotoknak, határozottan állítható, hogy az alispán sohasem szépítette a közállapotokat. Itt állandóan munkáskérdésekkel foglalkoznak. A főispán is, áz alispán is tisztában volt mindig a szegénység nehéz megélhetési viszonyaival és iparkodtak is rajta a lehetőséghez képest segíteni. Kéri ne veszítsék el az ilyeu kritikák hatása alatt kedvüket Az alföldi bizottság és az öntözötörvényjavaslat nagy fontosságát hangsúlyozva kéri a vármegye vezetőit, hogy mindent kövessenek el, hogy amikéi1 ez utóbbi törvény alkalmazására kerül a sor, a vármegye érdekei kellő méltánylásban részesüljenek. A felszólalásokra válaszolva dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán kijelenti, hogy mindig ipar- j kodik hú képét nyújtani az állapotoknak, azonban kölünösen gazdasági jelentéseknél egy két nap időjárása is lényegesen változtat a gazdasági helyzeten s ezért a jövőben jelentésében nem fogja szorosan az elmúlt hónap állapotát figyelembe venni, hanem a legutóbbi napok eseményeire is tekintettel lesz. Telegdy Bizottsági tag felszólalását köszöni, ö jelentésében a közállapotokat csak akkor színezi ki bizonyos irányban, ha ezzel a köz javára eredményeket remél elérni. Ezen túlmenő hangulatkeltésre nem váilalkozhatik. Nem vette zokon a legutóbbi közgyűlésen elhangzottakat, mert a felszólaló, aki azokat a bizonyos kijelentéseket tette, ritkán jár el a közgyűlésekre és különösképpen nem ismeri a közigazgatási bizottság elé terjeszteni szokott jelentéseket. A főispán a felszólalásokra válaszolva mindjárt előre kijelenti, hogy a mezőgazdasági kama rához intézendő átirat iránti javaslatot pártolja, A kamarai kirendeltségeket illetőleg Beliczey Géza bizottsági tag értesülései félreértésen alapulhat nak, mert nincs szó három kirendeltségről, csupán kettőről; az egyik Szeghalmon, a másik pedig Békéscsabán lesz. A békéscsabai kirendeltség valóságos fiókkamara szerepét fogja betölteni, teljesen a békésmegyeiek rendelkezésére fog állni és el fogja végezni majd azokat a teendőket, amelyeket eddig nem intéznek el megfelelően. Természetes, hogy ezt úgy kell megszervezni, hogy külön költség nem merüljön fel. Ezutáa az alispáni jelentést teljes egészében elfogadták. Vitéz dr. Pánczél József vármegyei főjegyző ismerteti a Grazi Józsefnek a tiszavidéki búza minőségére vonatkozóan tett kijelentései tárgyában leérkezett miniszteri leiratot, mely szerint a földművelésügyi miniszter értesíti a vármegyét, hogy a kérdést tanulmányozni fogja és a megejtendő vizsgálatok eredményének ismerete után fog érdemben nyilatkozni. A csorvási aszálykárosultak adótörlési ügyében is érkezett le miniszteri leirat, amely szerint a pénzügyigazgatóság néhol kisebb adót törölt, mint amennyit az aszálykár alapján törölni kellett volna. A minisztéxuum központi kiküldöttje a panaszokat a helyszínen felülvizsgálva ilyen esetekben a túlzott kivetést fogyatékba vette. Olyan előfordult esetekben pedig, amikor egyes földbirtokosoknál a törlés túlzottnak bizonyult, az adó összegét felemelték. Százszázalékos kár esetén százszázalékos törlések is voltak. Folytatólag ismertette a főjegyző Somogy vármegye közigazgatási bizottságának a tisztviselők normálstátusának módosítása tárgyában a kormányhoz intézett és állásfoglalás végett a vármegyének is megküldött feliratát. Továbbá ismertette a vármegye alispánjának ennek kapcsán ugyancsak a kormányhoz intézni javasolt feliratát is. A felirat rámutat arra, hogy bár a vármegye területileg nem vesztett a trianoni békeszerződés által, de lakossága lényegesen növekedett, a köz- igazgatási hatáskörbe vont ügykörök is tetemesen szaporodtak és igy föltétlenül szükségessé válik á tisztviselők létszámának fölemelése, mert a normálstátus szerinti redukált létszámmal a felszaporodott teendőket ellátni nem lehet. Különösen súlyos a helyzet a kezelő tisztviselőket illetően Dr. Berthóthy Károly teljes mértékben magáévá teszi a feliratban fogialtakat, azt kéri; hogy a községi tisztviselőkre vonatkozóan is ugyanezt kérjék. Dr. Telegdy Lajos ugyancsak csatlakozott a feliratban foglaltakhoz, mert a mai állapotok fenntartása csak elkeseríti a megfeszített munkával dolgozó tisztviselőket és az a közérdek súlyos veszélyeztetésére van. Maga is kéri a községi tisztviselők helyzetének figyelembevételét is. Sebök Elek a kérdést egy másik oldalról világítja meg. Szükségesnek tartja, hogy a vezetötisztviselők olyan esetben, amikor a felmerülő ügyet teljes mértékben ismerik, a saját felelősségükre minden külön hosszadalmas eljárás nélkül azonnal intézkedhessenek. Ez nagymértékben csökkentené a hivatali munkát és könnyítené az eljáró tisztviselők helyzetét. Ezt kiegészitöleg az alispán bejelentette, hogy Orosháza, Szarvas és Békés községekkel kapcsolatban egy tervezetet terjesztett fel a belügyminiszterhez és állandóan azon van, hogy meggyőzze a minisztert arról, hogy a békésmegyei községek egészen sajátos természetűek és igy elbírálásuk is más keil hogy legyen. Elmondotta még az alispán, hogy a vármegye is nagy nehézségekkel küzd a tisztviselők
