Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-10 / 128. szám
2 BÉKÉS 1937 június 10 Junius 20-a után kezdődik a színi-évad csekély száma miatt, hiszen 1913 ban több fisz- ' viselője volt a vármegyének, mint ma. Van olyan kisegítő hivatalnok, aki 9 éve dolgozik már és kinevezni mégsem lehet Osztja Sebők bizottsági tag megállapítását a tisztviselői .felelősség tekintetében. Ő maga 28 előadó munkájáért felel. Már ezek aktáinak az átnézése is nagy feladat, ehhez járni ’még az egyre szaporodó felek fogadása. A főjegyző bejelenti, hogy Bodoky Lajos vármegyei számvizsgáló a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelését kérte maga ellen, arra való tekintettel, hogy az emlékezetes Petneházy féle sikkasztással kapcsolatban Törő József volt községi lejegyző azt állította, hogy ő elősegitette Petne- házy üzelmeit azáltal, hogy az 1934-ben már felfedezett sikkasztásait palástolta. A közigazgatási bizottság a vizsgálatot elrendeli, s annak lefolytatásával dr. Kiss Lászlót bízta meg. A tisztifőorvosi jelentésből megállapítható, hogy az elmúlt hónapban 529-en születtek a vá"- megyében, ugyanakkor 449 haláleset volt, a természetes szaporodás tehát 80. Gyula városra vonatkozólag a természetes szaporodás örvendetes emelkedést mutat a múlt évivel összehasonlítva. A múlt év első negyedében 0*2 százalékkal több volt a halálozások száma, mig az idén 5*4 százalék a szaporodási szám. A pénzügyigazgató jelentése szerint 10.500,984 pengő az esedékes hátralékos adó összege. Befizetés a múlt hónapban 640.987 pengő összegben történt. A kir. föállatorvos bejelenti, hogy a sertés- pestis megakadályozására a szimuítáu védőoltások folyamatban vannak a vármegyében ; az arra rászorulók ingyen szérumot kapnak Az állatorvosi jelentéssel kapcsolatban G-űszt Gyula radikális intézkedéseket kért a szarvasi és kondorosi rühősségi járvány megfékezésére, mert ez a járvány lókivitelünket akadályozza. A kir. föállatorvos bejelenti, hogy Orosházán és Szarvason gázkamarák vannak működésben a rühösség leküzdésére. Azt hiszi, hogy csak szórványos jelenségről van szó, a helyszínen utánajár. Dr. Márki Barna alispán szerint a lókivitelt tényleg akadályozó rühösség föllépésének az az oka, hogy a lakosság az előforduló eseteket nem jelenti be. Ritter Sándor, az államépitészeti hivatal vezetője jelentést tesz a folyamatban lévő útépítési és javítási munkálatokról. Hatvan kilóméternyi utat javítanak. Nagy akadály, hogy a bitumen glfogyott és csak a folyamatban levő külföldi tár- yalások befejezése után van kilátás újabb beszerzésre. Az Orosháza-gyopárosi ut bitumenezése még eszközölhető, a békéscsaba-gyulai ut bitumenezése azonban elhalasztódik mindaddig, amíg a szükséges két vagon bitument be lehet szerezni. Végül megállapította a főispán ilyen értelmű hozzászólása után a közigazgat isi bizottság, hogy a vármegye érdekeit szem előtt tartve elsősorban a Kecskemét-szarvas-gyulai ut kiépítése a fontos. Schröder Gábor dr. kir. ügyész jelentése szerint a gyulai fogházban ezidőszerint 108 letartóztatott van. Jegyzőníip Békésen Békés vármegye Jegyzőegyesülete a békési jegyzők és tisztviselők rendezésével június 13-án Békésen a porttelepen táncai és magyar nótaesttel egybekötött jegyzőnapot rendez. A jegyzőnap fővédnökei vitéz dr. Ri- csóy-Uhlarik Béla főispán, vitéz dr. Márki Barna alispán, dr. gr. Weinckheim László nagybirtokos, Elek Lajos pénzügyigazgató, a járási főszolgabirák, védnökei dr. Telegdy Lajos és dr. Sebők Elek. Műsoron szerepel Murgács Kálmán országos hirü dalszerző is, aki saját dalaiból fog előadni cigányzenekar kísérete mellett. A tiszta jövedelmet a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete javára fordítják. Kinevezés. A nyugalomba vonult Bálint Géza pénzügyi számvevőségi főtanácsos teendőit ideiglenes megbízás alapján eddig Helmeczy Andor számvnvőségi tanácsos látta el. kit most a m. kir. pénzügyminiszter a gyulai pénzügyigaz- gatóság számvevőségi főnökének nevezett ki. HÍM I JÉHeT-H. Sebestyén Mihály színtársulata jön Gyulára — amint azt már megírtuk. Á Frontharcos Szövetség gyulai főcsoportja junius 20-án tartja zásztóavatási ünnepélyét és utánna népünnepélyét és táncmulatságát a pavillonban. A fennálló megállapodások szerint a színi szezonban a Képkertben népmulatság A Békés ben ismertettük már Gyula megyei város mezőgazdasági statisztikáját, amelynek alapján közöltük azt is, hogy a város határában levő szántóföldek összterülete 22610 hold 345 négyszögölet tesz ki. Művelési ágak szerint a fenti terület a következőképen oszlik meg : Őszi búza vetés- területe : 10.111 hold 365 négyszögöl — csaknem ötveri százalék — őszi árpa vetés- területe 1302 hold 441 négyszögöl, tavaszi árpa vetésterülete 111 hold 100 négyszögöl zab 107 hold 600 négyszögöl — móg fél százalékot sem tesz ki, csalamádé vetésterülete 103 hold 341 négyszögöl, tavaszi bükkönykeverék 4 hold 200 négyszögöl, a lucerna vetésterülete összesen 1217 hold 724 négyszögölet tesz ki, ami cca. öt százaléknak felel meg. Egyéb szálas takarmányt ösz- szesen 5 hold és 800 négyszögölön termelnek. Mig a tengerivel bevetett területek 9095 hold 1543 négyszögölet tesz ki. Burgonyával bevetett földek összterülete 199 hold 118 négyszögöl. Takarmányrépával 149 hold 804 négyszögöl terület van bevetve Sárgadinnyét 13 hold 612 négyszögölön, mig görögdinnyét 42 hold 232 négyszögölön termelnek. Főzeléknek való tököt 1 hold 1200 négyszögölön, seprő cirokot 1100 négyszögölön termelnek. A fenti mezőgazdasági termelési stasisz- tikából nyilvánvalóan kitűnik, hogy a gyulai gazdák földjeik körülbelül 85 százalékán búzát és tengerit, hat százalékán árpát, ugyancsak hat százalékán lucernát termelnek, zanem tartható. Sebestyén igazgató azonban készségesen tett eleget a frontharcosok ama kérelmének, hogy a népünnepély megtartását lehetővé tegye. Ezért a gyulai szini-szezou megkezdését elhalasztotta, s igy a színtársulat csak junius 20-a után kezdi meg működését. bot, burgonyát, takarmányrépát, dinnyét csak a földek három százalékán termelnek. Az öntözés bevezetésével emelhető volna a burgonya, lucerna, dinnye, tök. takarmányrépa termelése, sőt a cukorrépa termelése is kezdetét vehetné. &n*\ w,i ímm—— Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztőség"! Engedjék meg, hogy egy nem éppen delikát üggyel kedveskedjen a nyilvánosság elé. Az Er- kel-téri közhasznú bádogházikó dolgát szeretném szóváten ii. ilyen házikókra szükség vau köztisztasági és közegészségügyi szempontból. De legyen szabad tisztelettel felvetnem a kérdést, hogy szükség van-e rá éppen ott, ahol van és nem lehetne-e máshol alkalmasabb helyen elhelyezni ? Bizony a mai elhelyezése és aunak mikéntje mellett nem éppen Ízléses és épületes látványt nyújt sok alkalommal a nagy forgalmú hely járó- ! kelőinek, különösen heti vásárok alkalmával. A ! bódé ajtaja előtt semmiféle elfödö fal nincs, az ajtó kilincse sokszor heteken át rossz, sokszor meg hanyagságból nyitva is hagyják. Különösen ilyenkor, nyári meleg idején a házikó rossz szagu is. Szükséges volna tehát a házikót eltelepíteni talán vissza előbbi helyére, de sűrű bokrok közé, az ajtó elé védőfal, mint van a népkert sarkán és az a László féle szagtalanító olaj is csak hadd öntessék oda miBél bőségesebben. Ha pedig az állandó akadály, a pénz hiány» nem teszi lehetővé az áthelyezést, akkor bizonyára megvan a lehetősége annak, hogy az ajtó efé takaró fal tétessék és a házikó környéke jó magasra növő bokrokkal teleültettessék. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula XVI. évtársulatának befizetései 1937. évi juhos hó 1-én kezdődnek. — Heti betétosztálynak feltételei : A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula a takarékosság felélesztése és a közönség vagyonosodásának előmozdítása céljából elhatározta, hogy hetibetéteket újból elfogad. A hetibetét legkisebb összegét egy pengőben állapította meg, de a részjegyzőknek jogukban- áll több részjeggyel lis belépni. Minden aláíró kötelezi magát minden részjegy után hetenként egy pengőt befizetni és a befizetéseket három évig pontosan teljesíteni. Ezen idő alatt a tőke- nerr> vehető ki A pontos befizetés elmulasztása esetén minden egyes, pengős heti részlet után hetenként két fillér késedelmi kamat fizetendő, a második elmulasztott héttől kezdődően. A késedelmi kamatok végösszege az illető évtársulat összes tagjai, között a betéteik arányában osztatik fel, A hetibetétek után. a kamat a mindenkori, viszonyokhoz mérten állapittatik meg, ezidőszerint netto 4 százalék kamatot térítünk és ezt félévenként, junius 30 án és december 31-én tőkésítjük a törzskönyvben. Aki a hetibetét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára, a hátralékos részleteket be nem fizeti, elveszíti a befizetés jogát és a már befizetett tőkét csak a három év eltelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül szüntette meg., minden kamat nélkül, aki pedig egy éven tu! hagy fel a befizetéssel, 2 százalék kamattal kapja vissza tőkéjét.- befizetések minden kétköznap délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt teljesitendők az intézet pénztáránál. Kívánatra csinos perselyt is ad az intézet, mely az évtársulat leszá omlásakor a betevő tulajdonába száll. Egy éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke 90 százaléka erejéig előleget folyósítunk. Minden részjegyző egy könyvecskét kap, amibe a befizetések bejegyeztetnek. A könyvecskéért 30 fillér fizetendő ; ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra ruháztatik át. Elvesztett könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljárás követendő. Ha egy részjegyző a befizetés tartama alatt meghal és örökösei a befizetést nem fdytatnák, az intézetnek kötelességében áll — kívánatra — a befizeti tőkét kamataival együtt a törvényes örökösöknek kifizetni 4^ A befizetések rmnden év junius hó 1-én kezdődnek és három év eltelte után junius hó 30-án zárulnak, amikor is a kamataival gyarapodott tőke a tulajdonos kezeihez fizetik ki. Heti betétekre jelentkezőket már a mai nappal előjegyezünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1937. május 15-én. 557 4—ío cv. Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület A gyűlni határ {(»terménye a búza és tengeri Kevés a burgonyával és dinnyével bevetett terület
