Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-26 / 116. szám

4 BÉKÉS 1937 május 26 Az alispáni jelentés Vitéz dr. sarkadi Márki Barnának, Békés- vármegye alispánjának a májusi törvényható­sági közgyűlés elé terjesztett jelentésében igen fontos rész jut az egészségvédelemnek. Sta­tisztikai adatokkal indokolja az alispán rend­szeres egészségvédelem kiépítésének szükséges voltát. A fertőző megbetegedések terén ugyan némi javulás mutatkozik, de a halálozások száma az országos 14‘2 ezrelékes átlaggal szemben 15*1 ezrelék, bár a multévi 177 ez­relékkel szemben némi javulást mutat. A tér mészetes szaporulat is csak 4"7 ezrelék orszá­gos 5‘8 ezrelékkel szemben. A vármegyében 509 en haltak meg tuberkolózisban az utolsó évnegyedben. Az egy éven alól elhaltak arány­száma rosszabb az országos 14 százaléknál, mert 1086 abszolút számmal 16'3 százelékot ért el. Örvendetes és biztató azonban az, hogy a már folyamatban levő megelőző munkálatok ered­ménye a csecsemő és tuberkulotikus halálozá­sok számának csökkenésében mutatkozik, miért is az egészségvédelmi szolgálat további kiter­jesztése indokolt és szükséges s csak helye­selni lehet az alispánnak azt a szándékát, hogy a jövőben rendszeresen ki akarja épí­teni az egészségvédelmi szolgálatot. A tűzkárokról és a vármegye tűzvédelmi állapotáról a Békés már részletesen beszámolt. Ugyancsak beszámoltunk az eddig megállapí­tott mezőgazdasági munkabérekről. A vármegyében az elmúlt hónapokban 333 tehenet törzskönyvezet a Békésmegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület, ebből 126 darab jut a legfejlettebb állattenyésztésü Oros­háza. A baromfitenyésztés fejlesztése érdeké­ben 50.000 napos csibét osztottak szét a gaz­dák között. A vármegye gazdái a budapesti tenyész- állatkiállitásra 45 db tenyészbikával, 140 db kannal, 25 db ménnel és 65 db kossal vettek részt és számos I., II., III., dijat, valamint több elismerő oklevelet nyertek. Állattenyésztésünk fejlettségével van összefüggésben, hogy a vár­megye területéről kivitt állatok száma állan­dóan szaporodik. így például április hóban kiszállítottak 90 lovat, 1394 szarvasmarhát, 689 juhot, 7487 sertést jelentékenyebb meny- nyiséget Orosházáról. A súlyos pénzügyi adottságok ellenére a lehetőségekhez képest igyekszik az állam- épitészeti hivatal az utakat jókarba helyezni. Ezzel kapcsolatban Gyula város rendbehozatja a Szt. ístván-u gödrösöntött aszfalt útburko­latát. A közúti alap 1937. évi költségvetését a belügyminiszter jóváhagyta. A kereskedelem helyzetét nehezíti Buda­pest túlzott versenye. Nagy nehézségekkel küzd az ipar is. A Békésben már ismertetett indokok alapján javasolja jelentésében az alispán, hogy a költségvetés közjótékonysági, kulturális té­teleivel támasztott igények elbírálását a tör vényhatóság tartsa fenn magának és utasítsa az alispánt, hogy minden kérelmet a kisgyü- lésnek mutasson be. Sürgős esetekben hatá­rozhasson csak az alispán utólagos jelentést kötelessége mellett. Kém sikerük Gyulán a légoltalmi riadó Kedden délelőtt tizenegy órakor tartotta meg Gyulán a légoltalmi vezetőség a riadó­próbát. A riadó jelzését azonban a városban csak a közvetlen közelben hallották. A tör­vényszék környékén már semmit sem lehetett hallani. Különösképen nem volt halható a ha­rangozás, a zárt ajtók és ablakok mögött dol­gozó irodákban, szóval olyan helyeken, ahol legtöbbnyire több ember tartózkodik. Könyvnapra a előjegyzéséi kérem« : l DOBAT J * SOS könyvkereskedő Terjed az öntöző gazdálkodás Egyre szélesebb hullámokat vert a főis­pán által az öntözőgazdálkodás fejlesztése ér­dekében megindított mozgalom. Itt is ott is történnek megmozdulások, kezdeményezések, melyek mind azt célozzák, hogy részben a már meglevő öntöző lehetőségek felhasználá­sával, részben újak létesítésével minél széle sebb területek legyenek öntözhetők. Ezzel van összefüggésben, hogy a Hor­tobágy vizszabályozó és ármentesitő társulat a Hortobágy folyó főcsatornáján öntözési és egyéb célokra a borsi szakaszon duzzasztómű létesítését vette tervbe. Minthogy ezen duz­zasztó mü létesítésénél Békés, Jász— Nagykun —Szolnok és Bihar-vármegyék vannak érde­kelve, mint a Berettyó társulattal kapcsolato­san illetékes helyi hatóság, Bihar-vármegye j alispánja Füzesgyarmaton és a borsi duzzasztó műnél ezeknek a vármegyéknek képviselőivel helyszíni tárgyalást tartott. (A duzzasztómű földmunkálatai u. i. már folyamatban vannak.) A helyszíni tárgyalás eredményeként Bihar- vármegye alispánja a duzzasztó mü létesítését engedélyezte. Füzesgyarmat község nagymértékben ér­dekelt ennek a vízműnek a rendezésénél, mert a Hortobágy csatorna mellett elterülő legelő öntözését vette tervbe, amely terv a duzzasz­tómű engedélyezése után könnyen megvaló- | sitható. Ezen a helyszíni tárgyaláson Békésvár- | megye alispánja képviseletében Bakos József,. ! vármegyei másodjegyző vett részt. Nyári menetrend 1937. május 22-től __ 19" 25 _•_ 14-28 8-42 4-21 £ Kötegyán _*_ 6­25 11-39 15-11--• -­20-51 2232 19-16 —• — 1419 — • — 8-33 413 Sarkad 3-29 6*35 11-49 15-21 21-01 2223 19-06 —• — 1409 —• — 8-22 4 04 Józsefszan. ß’38 6-44 11-58 1531 —'*— 21-10 2211 18-54 17-00 13-57 11 50 8-06 353 Gyula 3-52 6-58 12-12 15-45 17-44 21-27 21-47 18-30 16-33 13-29 11-23 7-40 Békéscsaba 4-12 725 12 35 16-06 18-10 21-46 20-37 18-01 1549 1055 7-19 3-32 4-30 7'45 13 21 16-30 18 20 21-55 2013 17-24 15-19 —■ — 10-23 6-49 Csorvás 500 8-15 14-13 17-00 18-48 22 39 i9 54 16 51 14" 56 —• — ío-oo 6"25- • — Orosháza 525 8-39 1455 1722 19-13 23-07 19-07 15 21 14-04 8-51 511 Hmvásárhely 6“26 929 16-14 20-09 —'• — 18-16 14-22 13-21 — - — 8"05j 4'. 6--• -­Sz eged R. f 7-13 10 07 17-08 4 20-50-- --­3-20 Sz. 21-39 Gy. 18-15 Gy.S. 16-21 Gy. 12-36 11*18 & Békéscsaba 22-22 4-48 S. 7-42 Gy. 1119 13-26 Gy­16-22 2-56 21-13 17"57 15-55 12-18 10-53 Mezőberény 22-54 5-12 8-01 >1-38 13-56 1640 231 20-49 1737 1531 11-57 10-28 Gyoma 23-33 5-41 8-20 11-59 14-30 16-59 158 20-16 1717 1501 11-36 9-59 Mezőtúr 0-08 6-15 8-41 12-19 1502 17-18 s 22-05 19-13 16-28 14-00 10-50 8-56 Szolnok 2-41 7-46 9-31 13-09 1626 1809 | 1 1 2140 17-10 1440 1240 9-00 6-00 Bp. keleti r 4-50 10-30 10-55 1450 1920 1950 1 I Németországba induló me­zőgazdasági munkások búcsúztatása Dobozon Szivet megrázó ünnepség volt pünkösd másnapján este a dobozi róm. kát. templom­ban. A Németországba induló mezőgazdasági munkásokat búcsúztatta el és áldotta meg j Steib János plébános. A búcsúzok és hozzá- j tartozóik, de a község más lakói is ; iníelli- I gencia és egyszerű földműves családok meg- | töltötték a templomot s a gyönyörű és ko j molyán néma márnyoszlopok közt fel-fel ! csukló zokogással kisérték gondolatban a bu- j csuzókért imádkozó plébános imáját. Imádság j volt már maga a búcsúztató beszéd is. Égig- | ható, gyönyörű magyar imádság : Összegyüj- < hittelek magyar testvérek titeket, hogy az Ur j áldásával induljatok el nagy utatokra. Ebben a templomban még nem volt ilyen ünnepség, s adja az Isten, hogy ne is legyen rá többet szükség. Elmentek most messze idegenbe, hogy megpótoljátok azt a magyar kenyeret, amelyből a mai időben oly kevés jut hoz­zátartozóitoknak. Áldja meg az Isten nehéz válialkozástokat. Mert nagy dolog vár ott reátok. Ott, ahová mentek, csak híréből is­merik a magyart : jó, vagy rossz híréből. Ha olyan helyre kerültök, ahol rossz hirét isme­rik, nektek úgy kell ott dolgoznotok, hogy ezt a rossz hirt megdöntsétek. Ha pedig olyan tájra mentek, ahol jó hírünket tudják, vigyáz­zatok, hogy el ne rontsátok azt. Ez hazafiul kötelességtek ! Mert nem az a hazafiság, hogy lobogtatom a zászlót, megcsókolom amikor sokan látják, vagy én kiáltom leghangosab­ban, hogy: Éljen a haza ! Ez még nem haza­fiság, nem hazaszeretet! Ha ragaszkodom ah­hoz a kis fehér házhoz, ahhoz a földhöz, falu­hoz amely az enyém, amelyben felnőttem, ez is hazafiság ! Ha szívesebben viselem a ma­gyaros ruhát, mint az egyebet, ez is hazafiság. Ha jobban szeretem a magyar nótát, zenét, mint az idegent, az is hazafiság, de ez sem elég ! Ha én igazán jó, hűséges és szerető fis akarok lenni ennek a sokat szenvedett sze­gény országnak, akkor én ha pap vagyok úgy dolgozom, hogy a magyar pap legyen a. legkülönb a földön, ha tanító vagyok akkor : a magyar tanító legyen a világ első tanítója, s ha munkás vagyok, akkor úgy végzem azt a nehéz munkát, hogy azt lássák : a magyar munkásnak nincsen párja a földkerekségen L Ezért is lesz nehéz dolgotok ott messze, mert hiszen tudom, hogy mindnyájan szeretitek ezt a drága hazát — igy kell ott dolgoznotok. — De erőt fog adni hozzá az a tudat, hogy nagyobb- darab kenyér jut itthonmaradt kedveseiteknek és hogy kisér benneteket mindnyájunk imád­sága. Azután közösen imádkoztak a jelenle­vők, csendes, néha fel-fel csukló sirás közben a munkások egyenként az oltár elé járultak és úgy fogadták a plébános áldását s az em­lékül adott érmet Majd a magyar Himnusz eléneklése után megerősített és bizakodó lé­lekkel, meghatva tért haza mindenki azzal az érzéssel, hogy ilyen szép ünnepségben ritkán van része. Biztosítsa előjegyzéssel > könyvuap könyveit 110BAY JÁNOS köny vkeresk ed ön é 1. BÉKÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó Dobay Jenő Nyomatott: Dobay János könyvnyomdájában GYULA.

Next

/
Thumbnails
Contents