Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-27 / 117. szám
CivwJtt, »937. májas 27 csütörtök «■—J$L| II III ———■ I——MII I ......... ».I—— -~r -.1- LX 1X. évfolyam 16 7. saáin. TD 17 XT'tT Q J312s IV JEs o Szerkesztőség és biadóbivatal Gyula Vároabáz-ulea 7 szám Telefon Gyula 32. ■MHMHWB—f Politikai napilap Főszerkesztő ; DÖBAY FERENC f Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Szolgalelküség! Szolgalelküségről beszéltek a közgyűlésen az alispáni jelentéssel kapcsolatban. Azt mondották, hogy közéletünk annyira elaljaso- dott, hogy nem merik a szociális viszonyok súlyosságát fölfelé a maga rideg valóságában j föltárni. A főispán, alispán szépítik a helyze- j tét a kormány fele, az alantasok a fő- és | alispánnal szemben. Ennek a servilizmusnak j következménye Trianon is. A felszólaló bizottsági tagok mindezt megfelelő hévvel vetették az illetékesek szemére felhiváu őket, hogy a jövőben ne úgy cselekedjenek. Úgy a főispán, mint az alispán megadták a méltó választ. és a jövő itélőszéke előtt nem mentesülnek az azért való felelősségnek rettentő súlyától, hogy akkor, amikor minden atomnyi magyar energia végtelen felfokozására, megfeszített érvényrejuttatására van szükség, amikor minden felületes, rosszakaratú gáncsoskodás csak mélyebbre ássa a nemzetnek szánt vermet, — akkor ők nem az alkotók, nem a verejtékkel küzdők sorában munkálkodtak a szebb magyar jövendő kiépítésén, hanem csak bíráltak, csak akadékoskodtak. . . Nem azok a szolgalelküek tehát, akik becsülettel és teljes felelősségérzettel, lelkiismeretesen végzik kötelességüket, hanem akik hangos mindentlerántással akarják talán háborgó lelkiismeretüket elaltatni. A gyulai Állami Kórház a legnagyobb vidéki kórház, mondotta dr. Mészáros Gábor igazgató Megünnepelték a kórház fennállásának 91. évfordulóját A magunk részéről rá szeretnénk mutatni az ilyen felszólalásokat szülő lelkidéire és célzatra. Ha nem is olyan nagyon erőltetett tárgyilagossággal olvassa el valaki az alispáni jelentést, lehetetlen, hogy annak hangjában, tartalmában szolgalelküséget fedezzen fel. Az alispán meg szokta mondani a maga véleményét a közállapotokról kerülgetés nélkül, férfiasán. De ez bizonyos mentalitások szerint nem elég. Sötét, sőt a legsötétebb színeket keverje a palettáján az, akinek hivatása a közállapotok ismertetése. Ha vannak bajok, nagyítsa fel azokat, ha pedig valahol életerősödést, fejlődést lát, ha előbbrevivő intézkedéseket észlel, hallgassa agyon, vagy elferdítve állítsa be. Nem szabad itt egészségről, mosolyról, örömről egy hangot sem hallatni, egy betűt sem Írni, hanem csak könnyről, fájdalomról, összeomlásról, pusztulásról. Ha aztán e miatt el kell térni az igazságtól, elvégre az csak nem lehet feszélyező körülmény ? Ha bűn és helyte’en diagnózis a viszonyok rózsaszínű beállítása, a bajok elkendőzése, százszor nagyobb bűn a lelkeket a bajok nagyításával, a viszonyok torzításával kétségbe ejteni. Ha demoralizáljuk a társa dalmat, képtelenné tesszük minden alkotó munkára és megbénítjuk minden még meglevő erejét. A beteg gyógyulásához kell a beteg reménye, hite is. Azoknak, akik a társadalom erőinek ilyen megbénítását végzik, két csoportja van. Az egyik talán csak könnyelműségből, felületességből helyezkedik a mindentagadás álláspontjára. A másik csoport tudatosan folytatja lélekrombolásait. Egy kétségbeesett társadalom könnyebben lesz a felforgatok és a zavarosban halászni akarók eszköze. A „Viharsarok“ mellett törnek ezek lándzsát. Hogy az sok adatában téves, hamis képét adja a társadalomnak, annak ők csak örülnek. Szeretnénk azt hinni, hogy a felszólalók az előbbi csoporthoz tartoznak. Ez esetben is azonban könnyelműen járnak el. Miért nem akarják ezek meglátni azt a heroikus küzdelmet, amelyet a kormány, nálunk a főispán, az alispán és a közélet egyéb tényezői vívnak a nehéz magyar élet előbbre- viteléért ? Miért nincs bennük annyi bátor ság, hogy nyíltan bevallják, be merjék vallani, e küzdelemnek — bár — lassan kibontakozó, de életbevágó jelentőségű eredményeit ? Miért nem jönnek a lelkiismeretes bírálat igaz fényével. hogy rávilágítsanak egyes problémákra és miért nem vállalják a maguk részét a segítő munkában ? Azért talán, mert igy könnyebb, mert hangos, mindent leócsárlással el lehet terelni a figyelmet arról, hogy ők maguk semmiféle alkotó munkának nem részesei ? Vagy úgy gondolják, hogy a közélet igáját huzó vezetőtényezőket gáncsolni, munkájukban ezzel hátráltatni nekik jól álló, sneidig dolog, amit azok a vezetők szótlanul tűrni, lenyelni tartoznak ? Hát tévednek ezek a jó urak. A jelen A gyulai m. kir. állami kórház főorvosi I kara május 25-én, kedden délután 6 órakor, — az előadóteremben —, a kórház alapitásá- i nak ünneplésével egybekötött beszámoló ülést tartott. Az ünnepélyen megjelent vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főispán, dr. Varga Gyula polgármester, dr. Zöldy János ny. vármegyei főorvos, gróf Almásy Denise, dr. Vangyel Endre főszolgabíró, Szentes Károly főjegyző, dr báró Apor Vilmos apátplébános, Balázskovits József, a szalézi internátus igazgatója, Harsányi Pál ref. esperes, a kórház misszió élén Kaufmann Ödönné, valamint dr. Mészáros Gábor igazgató-főorvos vezetésével a kórház orvosi és hivatalnok kara. A Hiszekegy eléneklése után Mészáros Gábor dr. beszámolót tartott a gyulai áll. kórház működéséről. Ma már a kórháznak 1296 ágya van, tehát a legnagyobb vidéki kórház. Utána a kórház 1935—36 évi gazdálkodásáról számolt be Nádai Jenő gondnok. Kórházi ápolási dijakból 162 900 pengő folyt csak be, mig a kincstártól 998.300 pengőt kapott a kórház. Dr. Szórády István ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a kórháznak második otthonának kell lennie a betegeknek. A szüiészkerület 1935—36 évi munkájáról számolt be ezután dr. Páll Gábor. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bábák jobb megélhetését a nemzet jövője érdekében biztositani.kell, mert a mai életszínvonaluk nyomorúságosak és igy könnyen letérnek az egyenes útról. A bőrgyógyászattal kapcsolatos egészségvédő intézet 1935—36 évi mnnkájáról dr. Szatmáry Sebestyén számolt be. Á múlt évben 4383 beteget kezeltek a bőrgyógyászaton. A betegek száma állandóan emelkedik. Megyénkben a veneriás megbetegedés nagyon el van terjedve, ezen a téren Sarkad vezet, ahol 6000 a veneriás megbetegedések száma. Dr. Mészáros Gábor a kórház fejlesztéséről szóló magas színvonalú értekezése zárta be a jól sikerült ünnepi beszámolót. Végül a kedvesnővérek énekkara elénekelte a Himnuszt, s ezzel a jól sikerült ünnepség végétért. Darányi Kálmán a magyar munkások németországi alkalmaztatásáról A magyar mezőgazdasági vándormunkások külföldi munkavállalása régi szokás. Nincs tehát semmi uj abban, hogy ez évben is az ország egyes vidékeiről vándormunkások külföldre szerződtek idénymunkára. — Az idén a külföldre szerződtetett vándormunkások száma jelentékenyen kevesebb azoknak a számától, akik a korábbi években vállaltak idegenben ilyen idéüymunkát. Most egyesek politikai természetű kérdéseket akar nak belekeverni ebbe a tisztára szociális munkásügybe, olyan politikai természetű kérdéseket, amelyek a valóságnak távolról sem j felelnek meg. — Ami a szerződtetett munkások ottani ! körülményeit illeti — folytatta a miniszter- elnök —, a kormány maga is gondoskodni fog az ilyen munkástelepek állandó figyelemmel kiséréséről, hogy élelmiszerük és egyéb viszonyaik megfelelnek-e a szükséges követelményeknek. Az egyes megnyilatkozásokban említett számok erősen túlzottak, amennyiben németországi viszonylatban ezidőszerint mindössze 1500—2000 mezőgazdasági munkás idénymunka-vállalásáról van szóAz Országos Öntöző Bizottság elnöke a Körösök mentén Amint a vármegye törvényhatóságának közgyűlésén a főispán bejelentette, Kállay Miklós, az országos öntözőhivatal elnöke 27-én csütörtökön megkezdi körútját s a Körösök vidékének öntözőmüvei és lehetőségei megszemlélésére indul Szemleutján Kiskunfélegyháza, Szentes,. Derekegyháza, Szegvár, Bökény, Kun- szentmárton öntözési viszonyainak megszemlélése után, 28-án, pénteken délben Öcsödre érkezik Kállay Miklós, megtekinti az öcsödi Köröshidfő vidékét, majd Békésszentandrásra megy, megtekinti ott az épülő duzzasztó munkálatait. Még ugyanaznap Szarvasra megy át a vasúti Köröshid és a Hortobágy torkolata körüli viszonyok tanulmányozására. Szombaton 29-én a gyomai Körös-hid környékét, Körösla- dányban a br. Hercog-féle öntözést szemléli meg, majd a Sebes Körös torkolata, a Kettős Körös vidékének köröstarcsai, békési hidi környékét, a békési vizilépcső helyét veszi sorra Kállay Miklós. Békésen a Gyepes csatorna torkolata, Dobozon-a gróf Wenckheim Lajos és Nádasdy gróf féle öntözés megtekintése következik, Sarkadon pedig a Magyar Föld öntözőgazdasága. Este 8 órakor érkezik az öntöző hivatal elnöke Gyulára, itt még aznap megszemléli a Fehér-Körösnek környékét. Harmincadikán, vasárnap a Fehér-Körösnek a gyulavári határban elfolyó részének, az Élő- viz-csatorna melletti és a Kienitz Vilmos-féle öntözések megtekintése után 10 órakor Békéscsabára, Innen 11,19-kor Budapestre indul. Ez a nagyjelentőségű szemleut bizonyára nagyban elősegíti majd vármegyénkben az öntözőgazdálkodás fejlődésének ügyét.
