Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-16 / 109. szám
1937 május, 16 BÉKÉS 3 A Tároserdei diák- és tanoncnyaraltatá, a hétvégi üdülőtelep és több fontos ügy a városi közgyűlésen Gyula város képviselőtestülete május 14-én délután négy órai kezdettel közgyűlést tartott. Az elnöklő dr. Varga Gyula polgár- mester az ülés megnyitása után bejelentette, hogy napirend előtt Góg András kíván felszólalni. Góg András felszólalásában rámutatott arra, hogy képtelen állapot az, hogy a Kossuth- téri artézi kút a legutóbbi mosatás után teljesen elapadt. A vásárosok nem maradhatnak víz nélkül. Azért teszi szóvá a közgyűlés előtt, hogy a polgármesternek módot adjon a kérdésnek a nyilvánosság előtt való megvilá- gositására. Dr. Varga Gyula polgármester válaszolva, elmondja, hogy a szóban forgó kút csöve mélyebben nyúlik le, mint a viz szintje van, feljebb kellett nyílást csinálni a viz számára s a cső most homokkal eltömő- dött. Szakemberek véleménye szerint a bajon csak uj kút fúrásával lehet segileni. Erre segélyt kértek és az Országos Közegészségügyi intézet kilátásba helyezte, hogy ad segélyt Akár kap a város segélyt, akár nem, a város valamilyen megoldást feltétlenül keres, hogy annak a környéknek vízellátását megfelelően biztosítsa Ugyancsak napirend előtt kérte Kiss András, hogy a Nagyváradi ut és a Sittye- utca sarkán levő elromlott norton-kut helyett értézi kutat csináltasson a város, továbbá a költségvetésbe már felvett és közgyülésileg megszavazott Kertész-utcai kutat is csináltassa meg, végül beton járdát kért az aranyágiak részére. A polgármester válasza szerint a Nagy- váradi-ut és Siitye-utca sarki Nortonkut már nem hozható rendbe, de onnan 200—300 méternyire ártézi kút van s ez a szükségletet kielégíti. A Kertész-utcai kutat a másodfokú hatóság törölte a költségvetésből, az aranyági betonjárda megépítésére ezidőszerint nincs fedezet. Baráth István a harmadik napirend előtti felszólaló, az egyik kihágási büntetőbiróként eljáró tisztviselőnek reá és az iparosságra tett sértő kijelentéseit és szabálytalan eljárását tette panasz tárgyává. A polgármester kijelentette, hogy az ügyet megvizsgáltatja és amennyiben az eljáró tisztviselő hibát követett el, annak következményeit viselni fogja. A polgármesternek a napirend előtti felszólalásokra adott válaszát tudomásul vette a közgyűlés. Hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés a különböző alapok elszámolásait. Ezer pengős hitelkeretet biztosítottak a városi tisztviselők által magánfelek érdekében történő kiszállások után befizetett dijaknak az érdekeltek részére való átengedése. A házigazdálkodás megvizsgálására kiküldött bizottság jelentésével kapcsolatban szóvátette a polgármester, hogy az egyik helyi lap kifogásolta, hogy a bizottság elismerését nyilvánította a gazdaság vezetőségének és az illetékes városi tényezőknek. A polgármester kijelenti, hogy bár ő maga nem vágyik ilyen dicséretekre, de a bizottságban ott voltak : a vármegye alispánja, a vármegyei főszámvevő, a vármegyei gazgasági felügyelő, akik szükségesnek látták a jelentésben elismerésüket nyilvánítani, ezt tehát elhárítani nem lehetett. A tárgysorozat nyolcadik pontjában részletezi a város vezetősége azokat a feltételeket, melyek mellett a vármegye közönsége részére két kát. hold 100 négyszögöl telket gyermek- nyaraltatás céljára átenged a város. Ezzel a kérdéssel lapunk hasábjain már részletesen foglalkoztunk, ez alkalommal nem részletezzük. Ugyanannyi városerdei telket enged át a város az Országos Társadalombiztosítónak, mégpedig akár örök haszonbérlet, akár tulajdonjog formájában, tanoncnyaraltató létesítésére. E két nyaraltató mellett 8 kát. hold erdei telket parcelláztat a város, száz négyszögöles parcellákban, hétvégi nyaraltató céljaira, később megállapítandó áron. Mind a három esetben szem előtt tartja a város a terület erdő-jellegének fenntartását. Remény van arra, hogy a vármegyei gyermeknyaraltató fokozatosan, 2—3 év alatt felépül, az OTI-nyaraltató talán már a jövő év folyamán elkészül, a veekend-telep építkezés pedig a j3vő év folyamán megindulhat. Szentes Károly főjegyző részletesen ismertette az egész kérdést. Többek között elmondotta, hogy a „Békésiben megjelent egy cikk. mely olyan beállítású volt, mintha a város vezetőségében nem volna meg a hajlandóság a kérdés kellő felkarolására. Nem ismeri, csak sejti a óikk megírásának indokait. Bár a Társadalombiztosítótól még Írásbeli ajánlat, vagy kérelem nem érkezett, mégis a város készségét bizonyítandó elgondolásait fentiek szerint fektette le. Elmondotta még. hogy az átengedni szándékozott részekkel együtt, az ottlevő erdőrészlet mintegy negyven kát. hold területű, a város vezetősége számol azzal, hogy ebben az erdőben majd megfelelő rendszeres sétautak készítésére lesz szükség, mert a kintnyaralóknak kellő mozgási szabadságot kell biztosítani. Barát István kéri, hogy már az idén csináljanak a nyaralótelep helyére ideiglenesen egy Norton-kutat. A polgármester megjegyzi, hogy az OTI kerületi pénztár vezetőjével abban állapodtak meg, hogy együttesen kérik az Országos Közegészségügyi Intézetet ártézi kút létesítésére és hiszik, hogy eljárásuk sikerrel jár. A továbbiak során a kisgyülés elhatározta a Kigyósi-, Csabai-, Dobozi- és Sarkadi- utakra megfelelő vámházak építését. Lampel Dezső gyulai gőzfürdősnek 4UO gőzfürdőjegy ellenében öt ö! tűzifát ad a város. A fürdőjegyeket elsősorban szegény iskolás- gyermekek fürdésére használják fel. A vadásztársulatnak haszonbérmérséklő és fizetési halasztás iránti kérelmét elutasították. A gyula—gyürkehelyiek dülőutat kapnak. Beleznai Mihály városi kézbesítőt nyugdíjazták. Huszonhat szavazattal kilenc ellenében elutasították az ipartestületnek azt a kérelmét, hogy a helybeli iparosok a piacokon kevesebb helypénzt fizessenek, mint a vidékiek. Góg András napirendi indítványára a póttárgysorozat második pontját tárgyalták ezután, t. i. a belügyminiszter azon rendeletét, mellyel harmadik városi orvosi állást szervez. Többek hozzászólása után a közgyűlés meghagyta a hatósági orvosok eddigi évi 272 pengős úti átalányát. Majd a rendes tárgysorozat pontjaira térve hozzászólás nélkül tudomásul vették az iskolák és óvodák 19S8. évi költségvetését, illetve 1936. évi elszámolásait. A városház udvarára uj Norton-kutat ' furat a város, a most meglevő kút már használhatatlan. Kiss András ártézi kutat javasol, de erre nincs fedezet. Nagyobb vita fejlődött ki a Tejszöveíke- zetnek ama kérelme tárgyában, hogy a Pálffy József-utcának a Városház-utcától a szövetkezet bejárójáig eső része kiköveztessék, illetve a város járuljon ehhez 20 m3 törmelékkő és munkabér biztosításával hozzá. Az állandó választmány javaslata szerint a kövezést a szövetkezet végeztette volna. Baráth István a munka vállalatba adását kívánta. Góg András, mint a szövetkezet elnöke, kijelentette, hogy a szövetkezet nem hajlandó a munkát maga végeztetni. Befizeti a város majd dühösen néz engem és tompa mormogást hallat. Csak nem délutáni álmából riasztottam fel ? Most az elefánt újra megmozdul és megindul felém. Lassan lépked. De amint mindjobban közeledik, mind nagyobb és nagyobb lesz. És mintha gyorsabban is haladna Nem csalódom ; ügetve tart felém. Megriadtan bámulom, de mintha meg volnék bűvölve, nem tudok helyemről elmozdulni. Ő pedig mindjobban közéig s halk mormo- gása félelmes ordítássá változik. Orrmányát ingerülten lengeti jobbra-balra. És amellett mind nagyobb és nagyobb lesz. Máris természetfölötti nagynak látszik. Rettenetes ! Behunyom szemeimet. El vagyok készülve mindenre. Egyszerre csak érzem, hogy az állat orrmányával derékon kap és... repülök. Végtelenül könnyűnek érzem magamat. Nini, alighanem meghaltam és most a lelkem repül. De hová ? Szállók, szállók, mintha egy külső, ellenállhatatlan erő irányitana. Nem tudom meddig szánhattam, az időhöz semmi érzékem sincsen. Egyszerre csak egy gyönyörű kertben találom magamat, körülvéve exotikus fákkal, amelyeknek ágai földig hajlanak a rajtuk lógó gyümölcsök súlya alatt. Sohasem látott, ezer szinü s alakú virágokat látok s fölöttük tenyérnyi nagyságú gyönyörű lepkék’ keringenek De már nem szállók. Puha, selymes, fűben lépegetek. Körülöttem mindenféle kicsiny és nagy állat, békésen legelve, vagy leheveredve. Káprázatos szinü, ragyogó tollú madarak ülnek a faágakon s elbájoló hangon dalolnak, trilláznak, Elmegyek alattuk, csak megbámulnak, de el nem repülnek. Haladok tovább. Rátérek egy szépen kikavi- csozott útra. Az ut végén mintha valami fénylene TÁRCA GADADHAR (Ramakrishra centennáriuma 1836—1936 ) Irta : MILIS ISTVÁN (Minden jót] fenntartva.) Az alábbi szimbolikus-misztikus rajz szerzője hazánkfia, aki 1921. óta lakója és polgára az U. S. A.-nak. Lelkes magyar érzelmű férfiú. Mint neves vasbeton építési speciálista a spring- fild-i (Illinois) állami hídépítési osztálynak tervező mérnöke, s egyebek között gyermekkora óta szenvedélyes philatelista. Kiváló tehetségű Böske leánya -— akinek az apa jelen munkáját felajánlja, — az elöirásos 4 év helyett 3 év alatt végezte el tanulmányait a Chicago Uni- versityn, ahol philosophiai, sociologiai és rajz (art) tanulmányai mellett főképen a nyelvekkel foglalkozott. A már gyermekkora óta tökéletesen elsajátított magyar, német és angol mellett a francia, orosz, svéd, norvég, dán és szanszkrit nyelvekből kitüntetéssel szerezte meg a .bachelor*-degree“-t az 1932. év tavaszán. (A „Képes Pesti Hirlap'“ 1932. április 20-iki száma ez alkalomból arcképét is hozta.) Az 1836. évben született Ramakrishna (családi nevén Gadadhar), a hindu nép egyik „szent“’ férfia, mély tudásu bölcs, ideálista, békebarát és erkölcstanitó. Egyszerű, szegény szülőktől származott. Tanai, életelvei nemcsak korában voltak mély hatással s akadtak hamarosan követőkre is, hanem a „Vedanta szövetség“ az ő halála után is folytatja és terjeszti azokat, s telepei nemcsak Indiában, hanem az egész vflágon megtalálhatók. A chicagói telep vezetője Svami Gnaneswarananda — akivel a szerző baráti viszonyt tart fenn, — mint általában a Vedanta minden [.tagja, egyetemi végzettségű, nagy műveltségű férfiú Két évvel ezelőtt Indiába hazautazva több napot töltött Magyarországon, Budapesten is és mozgófényképfelvételein kívül igen kellemes emlékekkel □nndol vissza mindio hazánkra. O oktatta M. Erzsébetet hindu bölcseletre és a szanszkrit nyelvre is. Az 1936 évben, Gadadhar születésének századik évfordulóját, követői mindenütt nagy ünnepséggel ülték meg. Ez az alkalom adta a tollat a szerző — apa kezébe is, az itt következő misztikum megíráshoz. (M. Gy.) Vasárnap délután van, szép, napos, koratavaszi nap A szobám a meleg nap dacára be van fütve. Kinyitom az ablakokat, annyira meleg van. Azután előveszem egyik bélyegalbumot, hogy annak szemlélésével üssem agyon az időt. Fölcsapom az egyik oldalt : Britt Indiai Vazallus Államok. Elnézegetem az egyes bélyegeken az előttem ismeretlen írásjegyeket. Némelyik bélyegen angolul is meg van nevezve az állam neve. Különösen tetszik nekem az egyik állam : Kashmir bél'yege. Rostos indiai papiros, a rajz meglehetősen primitiv. De nekem végtelenül tetszik, mert ez egy eléggé ritka és értékes bélyeg. Tyüh, de meleg van! Megtorlóm homlokomat és lapozok visszafelé. Jaipur. Ez állam bélyegei, úgy tetszik nekem, Londonban készültek; acélmetszet, sima papíron tiszta, éles rajz. Nézem az egyik bélyegnek rajzát. Elefántot ábrázol. Indiai elefántot,.. Fölkelek. Le kell vetnem a kabátomat, annyira meleg van a szobában. Majd ismét leülök az album elé. Szemem elé akad az elefántot ábrázoló bélyeg. Nézem a rajzát. Mily szép, tökéletes. Oly plasztikus, hogy szinte élő elefántot vél látni az ember. De nini, mi az ? Mintha az elefánt megmozdította volna az orrmányát. Rámeredek. Csakugyan, nem csalódtam. Az orrmány lassan össze- kunkorodik és az állat fejét is megemeli. Reám tekint. Szemeink találkoznak. Először meglepődve,
