Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-13 / 106. szám
Syala, 1037. május 13 esfltftrtdk LX1X. évfotyant 108. szám, S)«rbesztő»cg és Kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben ftyula Városház-utca 7 szóm Főszerkesztő i j 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. 1)0BAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Habakuk ! *• •• volt az utolsó próféta, — mondotta szelíd ! derűvel a miniszterelnök, amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól Friedrich Istvánnak ahhoz a jóslatához, hogy nem lesz titkos választójog ? A miniszterelnök éppen Friedrich István mondását idézte, aki ugyancsak a jóslatok ellen akart állást foglalni néhai Habakuk próféta emlegetésével. Akár Habakuk, akár Malakiás volt az utolsó próféta, annyi tény, hogy a politika és a közélet dolgaiban nehéz j jóslásokkal foglalkozni és rendszerint fölös- | leges és meddő dolog is. Próféták nagy számmal jelentkeztek ugyan a háború óta az egész világon, hogy politikai elveikkel megmentsék az emberiséget, de ezek közül csak nagyon kevésnek sikerült idáig bebizonyítania, hogy előrelátása komoly meggondoláson és erős meggyőződésen alapult. A világnézeti harc magával hozza a próféciát, mint elvi és eszmei igehirdetést, de ha a próféciát a jóslatokra értjük, akkor tizenöt év óta — százszámra buktak meg a jósok Európában. Hányán jósolták meg például az utóbbi időben, hogy hamarosan uj háború lesz, hányán foglalkoztak jóslatokkal a kapitalizmus és a nyugati demokrácia jövője felől, hányán jósolgatták, hogy a nyugateurópai diktatúrák elpusztulnak ? Valahányszor egy-egy nagy európai válság rázza meg az emberiséget, mindig jelentkeznek a jóőok, Magyarországon pedig különösen szeretnek egyesek jóslatokkal foglalkozni. . . Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen jóslatok hangzottak el az olasz- abesszin háború, a Saar-vidéki eset, a németosztrák Anschluss és más hasonló világesemények körül, de emlékezzünk vissza arra is, hogy a magyar belpolitika kavargásai közepette mennyi jóslás hangzott el és mennyi nem vált be az elmúlt évek alatt! A világ nagy tényei és eseményei nem tehetnek arról, hogy az emberek mit gondolnak róluk és a jóslatokkal az a legfőbb baj, hogy a politikusok rendszerint — vágyaik irányában jósolnak és azt tüntetik fel jövendő eseménynek, amit szeretnének megérni. Amint egyik szélsőség a polgári világrend összeomlását jósolja, úgy a baloldali politikusok a fasizmus és a hitlerizmus közeli összeomlására mondanak terminusokat, a belpolitikában pedig a jóslat egyben rendszerint — ítéletet is foglal magában. Vannak politikusaink, akik a legtávolabbi világesemények logikai következményeit percek a;att a hazai viszonyokra alkalmazzák s mikor aztán jóslatuk nem kö- i vetkezik be, egyszerűen napirendre térnek 1 saját kijelentéseik felett. A jelen esetben a i titkos választói jog jövőjéről hangzott el ez a j lóslat, hogy titkos választói jog pedig nem ■ .{esz. Aki objektiven szemléli a politikai hely- í zetet, annak azt kell látnia viszont, hogy az j alkotmányjogi javaslatok a legkomolyabban ‘ napirenden vannak és a titkos választói jogról ] köztudomású, hogy Darányi Kálmán minisz- j terelnök bejelentette: még ebben a naptári ) évben benyújtja az erről szóló törvényjavaslatot. j Politikusaink jobban tennék tehát, ha nem jóslatokkal foglalkoznának, mert a jóslás — nem a politikusok hivatása. A politikusoknak nem a jövőbeli, hanem az adott eseményekkel kell számolnia és a jövőt illetően nem jósolnia kell, hanem — előrelátnia . .. Az etőrelátás és a jóslat között óriási különbségek vannak s az élet igen sokszor azt mutatja, hogy az előrelátás — éppen a jósokból hiányzik manapság. Várható időjárás a következő huszonnégy érara : délnyugati, nyugati szél, véliozó felhőzet, a meleg csökkenése, több helyen, főképp nyugaton és északon zivatatos eső. Szerdán reggel 8 órakor 18, délben 12 órakor 24, délután 4 órakor 19 Celsius-fjk volt. Fontos közegészségügyi kérdések a közigazgatási bizottság előtt (uBékés“ munkatársától.) Békésmegye közigazgatási bizottsága szerdán ülést tartott vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán elnökletével. Napirend előtt dr. Sebők Elek (Békés) szólalt fel. — Ismeretes, hogy az 1934. év őszén Békéscsabán tartott buzakiállitás alkalmával Kállay Miklós, az akkor földmivelésügyi miniszter Sajó Elemér jelenlétében fogadta a küldöttséget, amely a Körös völgyének rendezését kérte. Kállay Miklós már akkor állást foglalt a Tiszántúl vizügyi rendezésének fontossága mellett. Tervező csoportot küldtek ki, amelynek munkálatai nyomán már meg is indult és mint ismeretes, nagyon szépen halad a békésszentandrási duzzasztó építése. Ennek rövidesen érezhető hatása lesz a gazdasági életben. Most került nyilvánosságra, hogy a kormány a királyi öntözési hivatal élére Kállay Miklóst nevezte ki. Békés egész társadalmának legnagyobb érdeke fűződik ehhez a munkálathoz. Azt hiszem, hogy mindnyájunknak őszinte szive vágyát tolmácsolom, amikor azt a javaslatot terjesztem elő, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága táviratilag feliratban üdvözölje Kállay Miklóst és kérje, hogy a Körös völgyéről a továbbiakban sem feledkezzen meg A főispán örömmel üdvözölte a javaslatot és határozatilag kimondta, hogy a közi gazgatási bizottság táviratilag üdvözli Kállay Miklóst. Ezután vitéz Pánczél József dr. főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. Majd Telegdv Lajos dr. (Békés) emelkedett szólásra — Az alispáni jelentést a magam részéről elfogadom. A kormány a terményértékesi- tés kérdésével már foglalkozik. Régen ez nem történt meg. Fontos is, hogy idejekorán gondoskodjunk a gabonaértékesítésről. A Körös nemsokára hajózható lesz és ezáltal az itteni terményárak is emelkedni fognak. Már több ízben hangoztatták az itteni búza márkázásának fontosságát. Beliczey nemcsak ebben a bizottságban, hanem másutt is szót emelt a külön mezőgazdasági kamara felállítása érdekében, amely szintén az itteni búza jobb értékesítés érdekében történne. Szerény meggyőződésem az, hogy ezek mind olyan kérdések, amelyeket nem lehet eléggé és elég gyakran hangoztatni. Telegdy Lajos dr. ezután az állatoltó szérumok drágaságát tette szóvá. Geiszt Gyula szerint az oltó szérum most a disznó árakhoz viszonyítva olcsóbb, mint volt. Telegdy ezután a sertés oltások kötelezővétételét kérte, majd a jégbiztosítás drágaságáról beszél Ezután érdeklődött afelől, hogy a tengeriszárak elpusztítása ügyében tett feliratra jött e rendelkezés. Vitéz Márki Barna alispán bejelentette, hogy erre nem érkezett leirat, azonban ettől függetlenül ezévben is érkezett egy rendelet, mely szerint kétségtelen, hogy Magyarországon még mindig van olyan kár, azonban már csökkent és nem kívánják a rendeletnek olyan szigorú végrehajtását, mint eddig. Az alispáni jelentést elfogadták, majd dr. Rőthler István kir. tisztifőorvos terjesztette elő jelentését, amelyből kitűnik, hogy különleges járvány nincs a vármegyében, 521 születéssel szemben 416 halálozásról kapott jelentést, tehát a lakosság 105-ei emelkedett. Rőthler főorvos ismertette Abauj torna vármegye átiratát, amelyben a tás vármegye a kormánytól azt kéri, hogy ar gyógyít- * hatatlan betegeket (rák és tbc.) helyezzék el a kórházban. A főorvos ezzel kapcsolatban célszerűnek tartja, ha Békésmegye oly irányban ir föl, hogy minden járás székhelyén állítsanak fel járványkórházat, ahol nyáron a tifuszbetegek is elhelyezhetők. Ily irányban Orosházán már folynak az előmunkálatok. Báró Apor Vilmos gyulai apátplébános szükségesnek tartaná, ha a kórházak a betegágyak arányszámához mérten, mondjuk 200 ágy után ö-öt a gyógyíthatatlan betegek ré szére tartanának fönn. Bemutatta a főorvos a szarvasi járásban készült értékes népszaporodási és népbetegségi kimutatást, amely alapvető munkát jelent ezen a téren. A főispán elismeréssel nyilatkozott a szarvasi orvosok munkájáról és kijelentette hogy a vármegye egész területére kötelezővé teszi ezeknek a statisztikáknak összegyűjtését és feldolgozását. A bizottság az Abaujtornavármegye föliratához a fölszólalások alapértelmében feliratot intéz a kormányhoz. Elek Lajos pénzügyigazgató terjesztette a közigazgatási bizottság elé havi jelentését, amely szerint Békésvármegyében január, márciusban befizetés történt 794.236, áprilisban 182.243 pengő, összesen 597.481 pengő. A folyó évi hátralék 6,267.718 pengő, a folyó évi előírás 5,787.959 pengő, összesített tartozás 10,031.275 pengő. A védetteknél 485.257 pengő tartozás áll fönn. Ebből befizetés történt 10.530 pengő. A pénzügyigazgató jelentését hozzászólás nélkül fogadta el a bizottság, majd dr. Ringbauer Károly kir. tanfelügyelő jelentését is. Bujdosó Lajos főállatorvos a szérumkérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy az állatárakhoz viszonyítva tűrhető a szérum ára. Dr. Telegdy Lajos ezzel szemben föltartotta előbbi állításait. Ennél a kérdésnél az alispán is megjegyezte, hogy 30 százalékkal olcsóbb a szérum, mint volt. A főáilatorvos kimutatása szerint Békésmegye területéről az elmúlt hónapban 231 lovat, 13 növendéket, 45 csikót, 336 szarvas- marhát, 6 növendéket, 1422 borjut, 111 juhot, 5 bárányt, 6029 sertést, 1867 sovány sertést, 157 süldőt, 46 í malacot vittek ki. Ebből 200 sertés Csehországba, 60 Németországba, 211 marha Olaszországba, 6 ló Ausztriába, 28 ló Franciaországba került. Ritter Sándor az államépitészeti hivatal vezetője bejelentette, hogy Gyula-Csaba között megkezdődött az aszfaltozás, Békésszent- andrás és Szarvas közt a két kilométer betonút már készen van és a megye többi részében js folynak a munkálatok. Az államépitészeti hivatal jelentése után a bizottsági tagok kifogás tárgyává tették, hogy a megyei utak mentén a fákat rongálják. Sebők dr. a permetezés hiányosságát tette szóvá, Beliczey pedig csendőrt kért a fa- rongálók ellen. Vitéz dr. Márki Barna alispán hangsúlyozta, hogy csendőrrel ezt a kérdést elintézni nem lehet, ő bent lakik Gyulán a városban, szemben a rendőrséggel és mégis megtörtént, hogy a kiültetett virágokból 30—40-et kitéptek és a kapu kilincsére akasztották. — Nagyon nehéz kérdés ez, mondotta az alispán, a lelkeket kell megnevelni, mert gonosztevő aki ezekben a fákban és virágokban kárt tesz. Végül bejelentette az alispán, hogy a
