Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-13 / 106. szám

2 BÉKÉS vármegyei gyümölcstermelési intézőt kiküldi az utkaparók közé, akiket ezután megfelelő szakoktatásban részesítenek. A gazdasági felügyelő havi jelentése után a közigazgatási bizottság ülése negyed 11-kor végétért. ________ Ás s Jelenti: (Á „Békés“ munkatársától,' Az elmúlt hónapban a személybiztonság 60, mig a va­gyonbiztonság 280 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 4 esetben történt. Április havának rendkívül változó és Ragyobb részt a normálisnál jóval hűvösebb időjárása mezőgazdasági szempontból általá­ban nem volt kedvező. A jobb minőségű földeken idejében el vetett buzavetések erőteljes fejlődésnek in* dúltak, sűrítek és üde zöld színűek. A tavaszi kalászosok úgymint az árpa és zab elvetése befejeződött, ezek a vetések ki is keltek, a hideg időjárás következtében azonban fejlődésnek alig indultak és általában gyengék. Ä tengeri elvetése az elmúlt hó­nap utolsó napjaiban vette kezdetét és ennek következtében még folyik. A kertivetemény és főzelékfélék elvetése is mindenütt befejezést nyert, a hideg időjá­rás következtében azonban a kerti veíemény- félék sem tudtak megfelelően fejlődni, ennél­fogva a főzelékfélék az idén jóval későbben kerülnek majd piacra. De nem kedvezett az abnormális időjá­rás a gyümölcsösöknek sem. A meggy és cseresznyének egyrésze is elpusztult. Valamennyi mezőgazdasági termelvény, valamint az állatárakba erősen szilárd irány­zat volt tapasztalható, sőt a mezőgazdasági produktumok árai az előző hónaphoz viszo­nyítva is emelkedtek. Az ezidei gazdasági esztendő jószágte­nyésztésére további fellendítő hatást fog gya­korolni azon körülmény, hogy a lucernának állása kitűnő, úgyszintén a legelők és kaszá­lók is igen jók. A mezőgazdaság konjunkturális helyze­tére tekintettek a kereskedelem és iparban is tapasztalható a fellendülés. Meg kell azonban emlékeznem arról a sajnálatos körülményről is, hogy a kereske­delmi és ipari, — főképpen pedig a kartelek által piacra dobott áruk tekintetében ólján nagymérvű áremelkedés következett be, amely áremelkedések egyáltalában nincsenek arányban a bekövetkezett mezőgazdasági kon­junktúrával és a lakosság fogyasztóképesse­gével. A gazdák ezt a körülményt — akiknek hangulata egyébként a fellendülés következ­tében bizakodó — állandóan sérelmezik is és sürgős hatósági beavatkozást kérnek. Itermészetesen nagyon érzékenyen befo­lyásolja az állandóan és általánosan emelkedő drágaság a fix fizetésüek helyzetét is, akik­nek megélhetése a fellendülés következtében rendkívül nehéz. x\ gazdasági fellendülés jótékonyan érez­teti hatását a mezőgazdasági és földmunkás - ság helyzetére is, amennyiben a munkabérek is némi emelkedést mutatnak, mely emelke­dés azonban nem áll arányban a mezőgazda­ság fellendült jövedelmezőségével Ez a kö­rülmény viszont azzal magyarázható, hogy a gazdák jövedelmeik tekintélyes részét niég mindig nem képesek hasznos beruházásokra és munkabérekre fordítani, hanem a dekon­junktúra esztendejében felgyülemlett tartozá­saik rendezésére kénytelenek a többlet-jöve­delmüket felhasználni. * A kereskedelmi miniszter uj jóváhagyá­sával leérkezett közúti költségvetésben elő­irányzott munkálatok a vármegye területén megindultak és remélem, hogy készpénz fe­dezet hiánya a munkálatok akadálytalan be­fejezését gátolni nem fogja. Minden évben úgy ez idén is. a vármegye különböző része­iről érkeznek be kérelmek, melyekben a la­kosság, illetve érdekeltség különböző, a prog­ramúiba eddig fel nem vett utak kiépítését kéri. A közigazgatási bizottság előtt tájéko­zásul bejelentem, hogy a keresk. minisztéri­ummal folytatott tárgyalások eredményeként már évekkel ezelőtt egy 10 éves építési prog­ramul állapíttatott meg. A nehéz gazdasági esztendők következtében ez az építési Prog­ramm tervszerűen, már eddig sem volt meg­valósítható és már most is előre látható, hogy a 10 éves építési programra végrehajtása jó­val hosszabb időt fog igénybevenni. Az ezidő- szerint 11 százalékban megállapított közúti adó emelésére a lakosság által panaszolt ma­gas adózási viszonyok között javaslatot nem tehettek, minek következtében aligha lesz mód arra, hogy a már megállapított program- inon felül egyes érdekeltségek részéről tá­masztott és fentebb említett igények kielégí­ti „Békés“ munkatársától.' A gyulai frontharcos szövetség egyesített vigalmi és jóléti bizottsága Hoffmann Jenő elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen megbeszélték a pün­kösdkor rendezni szándékozott népünnepély kérdését. Mint ismeretes, az ünnepély, illetve mulatság megrendezésének nagy akadálya a város huszonöt százalékos követelése. Mint Hogy ez a követelés közgyűlési határozaton alapul, elfognak járni a polgármesternél és kérni fogják, hogy a város vezetősége ennek a közgyűlési határozatnak megfelelő inódosi- j tását kezdeményezze annál is inkább, mert ez nemcsak a frontharcosok kulturális és ka­ritatív ténykedését teszi lehetetlenné, hanem minden más ilyen irányú munkát is majdnem Békésvármegyé legrégibb pénzintézete a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület( ma tartotta évi közgyűlését dr. csákói Geist Gyula nagybirtokos, magyar kir. gazdasági főtaná­csos elnöklésével. A közgyűlésen 61 részvé­nyes 20.690 részvény birtokában jelent meg és letárgyalta a takarékpénztár 64. évi jelen­tését és zárszámadását. A megjelent részvé­nyesek egyhangúlag tudomásul vették az igaz­gatóság 1936. január 1-től, december 3i-ig 193? május 13 tést nyerhessenek. Az egyre szaporodó hivatali teendők a központi, járási és községi hivataloknál egy­aránt nehézségeket okoznak és az állandósult munkatöblettel egyes hivatalok személyzete csak állandó túlórázás és legnagyobb igyeke­zet mellett tud megbirkózni. Aggasztó ez a körülmény azért, mert a tisztviselők kimerülnek, munkaerejük felőrlő­dik és idő előtt fognak abba a helyzetbe kerülni, mely nyugdíjazásukat teszi szüksé­gessé. lehetetlenné tesz. A kialakult vélemények szerint a módosítást úgy gondolják keresztül­vihető nek, hogy ne a bruttó bevétel kuszo- nöt százalékát kelljen a Norma céljaira befi­zetni, hanem a tiszta jövedelem egy megálla­pítandó százalékát, vagy pedig esetenkint egy meghatározott méltányos összeget. Ez a vá­ros, illetve a Norma érdekeinek is inkább megfelel, mert igy bizonyosan jut bevételhez e cimen, inig a mai állapot fenntartása azt eredményezi, hogy senki sem fog mulatságo­kat, előadásokat rendezni. Hisszük, hogy a város vezetősége meg fogja találni a módját a két ellentétes érdek összeegyeztetésének. terjedő üzleti évéről, valamint a felügyelőbi­zottságnak a közgyűléshez szóló jelentését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelenté­seket és a felment vényt megadta. A jelentés­ből kiemeljük azt a kedvező jelenséget, hogy az intézet váltó és folyószámla adósainak tar­tozása 230.000 pengővel csökkent és a köz­gyűlés örömmel állapította meg, hogy a taka­rék és folyószámla betétek együttes összege az elmúlt évben 77.000 P-vel szaporodott. Kik fizetnek legtöbb kereseti adót tíynlán? (A „Békés“ munkatársától.) Az alábbiak­ban közöljük azoknak a neveit, akik Gyulán a legtöbb kereseti adót fizetik. Megjegyezzük, hogy az alább közölt adatok csak a kereseti adóra vonatkoznak. Ehhez járulnak azután a 1. Stéberl András hús nagyiparos 2. Läufer Sándor fakereskedő H. Nagy József hús nagyiparos 4. Puczkó József hús nagyiparos 5. Dr. Schneider József nagykereskedő és b. Soltész Béla sülőiparos 7. Szilágyi János hentes és mészáros 8. Oravecz József hentes és mészáros 9. Styr István pékmester 10. Leopold Béla pékmester A fentieket foglalkozás szerint osztályoz­zuk mindjárt feltűnik, hogy Gyulán a legnagyobb kereseti adót a hentesek és mészárosok és a sütő- iparosok fizetik. Ebből azután az is következik, hogy ők Gyu­lán a legnagyobb adófizetők. Ennek magyarázata, hogy ezen két ipar­ág az, amelynek keresetét az adó kivető ha­tóságok a legpontosabban ellen tudják őrizni. Az általuk feiztett vágóhídi dijak és liszt for­többi adónemek, melyekkel jelen cikkünk ke­retében nem foglalkozunk. Az adókivető hatóságok adatai alapján a gyulai legjobban keresők névsora a követ­kező : Kereseti adóalap Kereseti adó 64.920 P. 3246 P. 25.000 „ 1250 „ 20.356 „ 1017 „ 17.000 , 850 „ 14.350 „ 717 „ 12.000 „ 600 , 10.5B0 „ 525 1 8.700 „ 4315 „ 8.700 „ 435 „ 7.400 „ 370 , gahni adók alapján keresetük pontosan kimu­tatható. Érdekesség szempontjából megemlítjük azt is, hogy Gyula megyei Táros legtöbb adót fize­tő polgára Stéberl András, aki közadóban közel 20.000 pengőt fizet éven­te. Mig az általa kifizetett fogyasztási és egyéb adók. valamint vágóhididijak összege a közadóval együtt kereken évi egyszáz ezer pengőt tesznek ki. A r Legkedvesebb, legértékesebb, legtartósabb bérm a a f ándékokat y V Garay János ékszerész üzletében kaphatja legolcsóbban Arany érmek, láncok, gyűrűk, függők. ÓRÁK, EZÜSTTÁRGYAK Tekintse meg- kirakataimat!!! E z ■■ u s t 1 174 5^ •• On is h irdessea a I L BKKKS © politikai napilapban A frontharcosok a gyulai Normának a mulat­ságok után fizetendő dijak mérséklését kérik Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents