Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-01 / 97. szám
Oynla, 1937. május I szombat r LXgX. évfolyam 97. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hőra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefen Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Az értéktőzsde fekete keddje Április 27.-e volt a budapesti értéktőzsde úgynevezett „fekete keddje.“ Arról a nagy árletörésről, amely ezen a napon a tőzsdén előállott és sokaknak súlyos veszteséget okozott, az egész sajtó beszámolt. Csodálatosképen a tölcsérszerii árhullámvölgy a következő huszonnégy óra alatt teljesen eltűnt» a következő tőzsdei napon ugyanazok a kezek jelentkeztek vevőkként, amelyek 24 órával előbb fedezetlenül, nyakló nélkül dobták piacra az értékpapírokat és okozták a tőzsdei pánikot. Ez ma már egészen pontosan és hitelesen megállapított tény. Sem külföldön, sem belföldön semmiféle ok nem merült fel arra, hogy most egyszerre megálljon az a másféléves tőzsdei áremelkedés, amelyet a gazdasági életnek javulása okozott és hirtelenül beálljon az az áresés, amely a „fekete kedden“ bekövetkezett. És hogy mégis beállott, ennek okai után nem a reális tények között, hanem a spekulációk berkeiben kell kutatnunk. Meg is találjuk a szokatlan és hirtelen áresés okait ezekben a berkekben. Ma már kétségtelen, hogy az úgynevezett tőzsdei betörés okozta a keddi pánikot. Olyan jelenségek merültek fel, amilyenek a tőzsdéken nem éppen ritkák. Adott esetben olyan szállongó és mesterségesen terjesztett híresztelésekről van szó, amelyeket a költségvetés számbeli adatai világosan megcáfolnak. A spekulánsok elterjesztették azt a hirt, hogy a társulati adó emelése a részvénytársasági vállalatok jövedelmezőségét nagyon meg fogja csökkenteni és ennek következtében a részvények tára esni fog. Ez a híresztelés annak ellenére ártotta magát, hogy a költségvetés szerint a társulati adó tervezett emelése mindössze két millió pengős keretek között maradt. De terjesztettek egy másik hirt is. Azt, hogy az olasz—osztrák legutóbbi velencei találkozó nagy változások okozója lesz Ausztriában és ott a német birodalom befolyása erősen megnövekedik. Hiába voltak a hivatalos olasz és oszták cáfolatok, ezeket a híreket makacsul továbbadták. Amikor azután a talaj már elő volt készítve és a tó'zsdespekuláció fantáziája eléggé meg volt riasztva, akkor néhány vakmerő hazárdőr fedezetlenül dobta a piacra az értékpapírokat, amelyek sohasem voltak az ő tulajdonában, nagyon emlékeztetve ezzel a manőverükkel a papirosbuzával űzni szokott fedezetlen határidőjátékra. Most azután, hogy sikerült ezeknek a híreknek terjesztésével leverni az árakat, ugyanezek a spekulánsok vásárlások révén sürgősen fedezik magukat és lefölözik az okozott rémület anyagi hasznát. Kétféle tanulságot kell ebből az eseményből a nagyközönségnek és a tőzsde vezetőségének levonni Szerencse, hogy az egész pánik szűk körre határolódott, a tőzsde termein túl nem terjedt és a gazdasági életre semmi hatása nem volt. Az azonban kétségtelen, hogy egynéhány kispénzű ember, aki meggondolatlanul a tőzsdére ment játszani, súlyos veszteségeket szenvedett. Ez természetes, mert ahol valaki nyert, ott valakinek veszíteni is kell. A tanulság az, hogy a kispénzű emberek ne menjenek a tőzsdére, hanem tőkéjüket, ha már nem akarják takarékpénztárban kamatoztatni, fektessék be olyan kifizetett értékpapírokba, amelyeket odahaza az íróasztal fiókjában, vagy a szekrényben őrizhetnek A tőzsde sikamlós terület, csak azoknak az embereknek való, akik benne éltek; benne növekedtek fel, ismerik az áralakulás minden csinját-binját és főleg ott vannak a tőzsdén és a pillanatnyilag mutatkozó kedvező helyzetet azonnal ki tudják használni. A kívülálló kisember nem is ismeri a tőzsde rejtelmeit, nincs tisztában az árképző tényezőkkel és nincs is jelen, hogyha esetleg mégis felismerné a helyzetet, azt ki is használhassa. A második tanulságot a tőzsde vezetőségének kell levonnia. Igaz, hogy ez a vezetőség a „fekete kedd“-en igyekezett megtenni az ellenintézkedéseket a pánikkal szemben. De az is igaz, hogy hasonló kalózkodások preventive kell megakadályozni. Csak az az intézmény tarthat igényt arra, hogy autonómiáját alkalmából az állami, megyei és városi Hivatalokban muiikasztinetet tartanak, A kul(A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Egység gyulai szervezete április 19-én, csütörtökön este nagy érdeklődés mellett választmányi ülést tartott, melyen megjelent gróf Pongrácz Jenő, a kerület országgyűlési képviselője és vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is. Ügy a képviselő, mint a főispán nagy hatást kiváltott felszólalásaikban ismertették a bel- és külpolitikai helyzetet és azokat a már (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A kép- fiselőház ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Az elnöki bejelentések után a Ház folytatta a költségvetés vitáját. Az első felszólaló : Vojnich Miklós báró kijelentette, hogy pártja állja a kritikát. A kritikának azonban első föltétele, hogy adatai helyesek legyenek, megállják helyüket. Homonnay Tivadar elismerte azt a jószándékot, hogy a kormány az egyes társadalmi rétegekről gondoskodni kiván. A következő felszólaló Shvoy Kálmán dr. volt. Kérte, hogy az egészségügyi szolgálatot államosítsák, a tanyákon egészségügyi védőkörzeteket létesítsenek és egy-két orvost osz- szanak be. A közúti adó kérdésében helyesnek tartaná a benzinadót. A vidéki színészet támogatására is felhívta a figyelmet és ehhez a fedezetet a Nemzeti Színház túlméretezett költségvetéséből kívánja előteremteni. Nem tartja helyesnek, hogy a Nemzeti Szinház olyan színészeket szerződtet, akiket nem foglalkoztat, viszont egyes szerepekre magánszínházakból szerződtet színészeket. Végül az iparvállalati és bankvezéi’igaz gatói nagy jövedelmekről beszélt. Ezeknek csökkentését tartaná szükségesnek, hogy igy megvalósítható legyen az árak csökkentése. A költségvetést elfogadta. Buchinger Manó hosszasan foglalkozott külpolilikai helyzettel és a népszövetségi politika mellett foglalt állást. A munkásságot nem lehet kizárni a nemzeti egységből azért, mert kétségbeesésében felelelőtlen tettekre ragadtatta magát. Farkas Elemér a baloldali szélsőségeket a társadalmi rend fölforgatására irányuló mozgalomnak tartja. mindenki tiszteletben tartsa, amelynek vezetősége saját hatáskörén belül nemcsak féltékeny a maga jogaira, de intézkedéseivel megszerzi a jogcímet is ezeknek a jogoknak há- borilhatatlan gyakorlásához. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde jó hírneve érdekében is kötelessége az autonómiának, hogy résen legyen és hasonló betöréseket megakadályozzon. tuszminiszter az állami iskolákra vonatkozólag tanítási szünetet rendelt el a hétfői és keddi napokra. megtett és előkészítés alatt levő kormányintézkedéseket, melyekkel a Nemzeti Egység kormánya a keresztény nemzeti erkölcsi alapon álló magyar népi politika célkitűzéseit kívánja megvalósítani és ez által a nemzetet egy szebb jövő felé vezetni. A választmányi ülés részletes ismertetésére legközelebb rátérünk. Gaál Olivér a költségvetésben több szo- I ciális kezdeményezést lát. Az ifjúságot szaká- ! las ifjúsági vezérek vezetik, akik a maguk karrierjének biztosítására akarják fölhasználni az ifjúságot. Sürgette ezntán a titkos választójogot és az adóreformot, a költségvetést nem fogadta el Csizmadia András kérte, hogy a kormány egyelőre ne foglalkozzék a védettség megszüntetésével. Helyesen tenne a kormány akkor, ha a búza árát minimálná ez idén is: 18 pengő körül kellene megállapítani a búza árát. A kormány teremtsen alapot a sok gyermekes mezőgazdasági munkások és törpe birtokosok segélyezésére. Ne csak az ipári munkások bérét rendezze a kormány, hanem a mezőgazdasági munkásokét is. Sürgette az őrlési adó eltörlését, majd rámutatott az alföldi útépítés fontosságára. Payr Hugo elismerte Gömbös Gyula államférfim érdemeit, de a kormánynak azt ajánlja, hogy ne folytassa politikáját. A költségvetést megszavazza, mert a kormányban jóakaratu törekvést lát. Zsidókérdés tényleg van. Festetics Domokos gróf a falu problémáival foglalkozott részletesen. Hongsulyozva, hogy ezekhez először Gömbös Gyula nyúlt a legnagyobb szeretettel Ő is azon a nézeten van, hogy a kisgazdáknak főidet kell juttatni, de nem lehet az 500 holdnál nagyobb birtokok fölosztását követelni. Nem hiszi, hogy ebben az országban puccs lehetséges volna. A gyermekek éjszakai munkájának tilalmát érvényesíteni kell és a legszigorúbban kell föllépni a siberekkel szemben- A pécsi bányászok szociális helyzete tényleg sok kívánni valót hagy maga után. A zsidókérdést meg kell és meg fogják oldani. Miután Darányi Kálmán szegedi beszédét helyesnek tartja, a költségvetést elfogadja. Munkaszünet lesz a hivatalokban Miklas magyarországi látogatása idején (A „Bélrés“ munkatársától) Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti látogatása A Nemzeti Egység gyulai választmányának gyűlése ■■ST Az egészségügyi szolgálat államosítását és a kenyérkereseti lehetőségek fokozását követelték a költségvetési vitában
