Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-30 / 96. szám
1937. április 30 péntek LX1X. évfolyam 96. szám. DUT/PC! Dr/i\ÍJO Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő : DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.30, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Romániai mozaik Egy francia lap kiküldött munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott a román királlyal. Az uralkodó hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikai helyzete nem változott, Európának azon a részen a kisantant a főpolitikai tengely és „Románia békében akar élni minden szomszédjával.“ Távol áll tőlünk még a gondolat is, hogy polémiába bocsátkozzunk fejedelmi személyekkel, mégis utalnunk kell arra, hogy bármenynyire is megvan Magyarország kormányzatában és népében az igazságos békére való törekvés és bármilyen őszinte készséggel is szeretnénk valóban békében élni szomszédainkkal, ez — nem rajtunk múlik. Mert élhetünk-e nyugodt, őszinte békében akkor, amikor a Királyhágón túlról kisebbségi sorsban élő véreinknek szomorú helyzetéről kapunk egyre újabb és újabb vészhireket. Alig van nap, hogy valami újabb intézkedéseknek hire ne érkeznék, amely a magyarság helyzetét súlyosbítja. Most például egyes bukaresti lapok arról imák, hogy a román kormány olyan rendelettörvényt terjesztett az uralkodó elé, amely súlyos beavatkozást jelent a magánvállalatok ügyeibe. A törvény jogot adna a kormánynak, hogy a magánipari vállalatok élére kormány- biztosokat nevezzen ki. Ezek a kormánybiztosok a vállalat alkalmazottait minden indokolás nélkül elbocsáthatják és újakat vehetnek fel a vállalat vezetőségének megkérdezése nélkül. A román kormány cáfolja ugyan ezeket a híreket, de csak annyiban, hogy a közölt szöveg nem egyezik teljesen a vita alatt álló rendelettörvény szövegével. A romániai nemzeti munkavédelemről szóló törvény majdnem egészen nyíltan a kisebbségek és elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul. Hogy ez igy van, azt nem csupán a magyar „elfogultság“ állapítja meg, hanem megállapítják az angol parlament igen előkelő tagjai is. Adams képviselő az angol alsóházban éppen e napokban kérdezte meg az angol külügyminisztert, hogy ismeri-e azt a román kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, amely hátrányosan befolyáselja a romániai kisebbségek tagjainak alkalmaztatását. A szó- banforgó törvény az angol képviselő szerint kötelezővé teszi, hogy az alkalmazottak 75 százaléka úgynevezett román faj-származásu legyen. A külügyi államtitkár diplomatikus választ adott, hangsúlyozva, hogy tudomása szerint azt a törvényjavaslatot a román kormány nem szorgalmazta, miután a törvényhozó tanáestestület törvényellenesnek minősítette. És még maga a kormány ilyen antiszociális, ilyen jogellenes, ilyen magyarirtó törvénytervezetekkel foglalkozik, addig az alárendelt hatóságok vad és kegyetlen lendülettel és következetességgel folytatják irtóhadjáratukat a magyar nyelv, a magyar iskola, sőt a magyarság vallása ellen is. Egyre-másra sajátítják ki a katolikus tanitórendek birtokait, teszik lehetetlenné anyagilag a protestáns kollégiumok életét. Ilyen körülmények között valóban nehezen képzelhető el, hogy Románia őszintén akarná magyar szomszédjával a jó viszonyt ápolni. Romániában nagyon súlyos a kisebbségek helyzete, amiről megdöbbentően kemény és reális sorokkal emlékeznek meg a külföldi lapok. Köztük legutóbb a „Time and Tide“, amely arról ir, hogy „valami mozog a román politika sötét felszíne alatt.“ Három évi megengedett banditauralom után, amelynek során egy miniszterelnököt és több előkelőséget küldtek a másvilágra, a hírhedt vasgárdát végre meg akarják fékezni. Ennek főoka az ellenzék egységes szervezkedése a Tatarescu kormány ellen és nem utolsósorban az olasz- jugoszláv megegyezés. Ez egyezmény következtében a románok egyetlen megbízható szövetségesükhöz, Csehországhoz próbálnak közeledni, sőt az angol lap hire szerint, már a Szovjettel is készek megbarátkozni. Moszkva azonban csak Titulescuval hajlandó megállapodni s a bukaresti kormány már ezzel a gondolattal is megbarátkozott, aminek egyik ' jele Miklós herceg lefokozása is. A politika sötét felszíne alatt. . . Írja az angol lap — s ma már a müveit Nyugat legnagyobb részén igy gondolkodnak a romániai helyzetről. Romániában valami érik, forr a felszín alatt, remélni kell, hogy a józanság, az európai gondolkodás jut uralomra s ha igy lesz, talán realizálni lehet azt a sokszor hangoztatott álláspontot, amely a szomszédokkal ~való jóviszony kiépítésére vonatkozik. Zsidőfildözéssel vádolta meg a nemzetet egy csabai pékmester (A „Békés“ munkatársától.) Pollák Mór békéscsabai pékmester csütörtökön került gyulai kir. törvényszék elé. A vád szerint ez év január 21-én Pollák Mór dr. Jakó Károly békéscsabai rendőrfogalmazó előtt, amikor az állampolgársága ügyében ismételten kihallgatta,- a következő kijelentést tette : „Nyolc éve vagyok Békéscsabán és sem Jánossy rendőrfőtanácsos ur, sem Keresztes tanácsos ur vezetése alatt nem volt bajom. Amióta Bordás Árpád rendőrtanácsos ur van a rendőrség élén baj van a zsidókkal. Ha nem lennék zsidó, akkor rendben lenne az ügyem. Ez nem csak az én, hanem az egész csabai zsidóság véleménye“. Szerinte a csabai rendőrkapitányság vezetője zsidóellenes részrehajlást hozott magával, és megnehezült azóta az idők járása zsidók felett Békéscsabán. A vádlott a tárgyalás folyamán olyan kijelentést tett, amely szinte reflektorfénnyel világit a fölényes mentalitásra. Pollák Mór kijelentette a tárgyaláson, hogy Magyarországon zsidóüldözés folyik Az elnök erélyes kérdezésére bizonyítgatta igazságát, mert ő ezt esténkint igy olvasta az „Esti Kurir“-ban. A tárgyalás további folyamán újból rágalmazást követett el és pedig most dr. Jakó Károly ellen; mert vádlott szerint a fogalmazó azt a kijelentést tette, hogy „elbánunk még az ilyen inci-finci zsidóval“. Elnök ezért az ismételt sértésért Pollákot rendreutasitja. Az ügyész kérte az iratok áttételét az ügyészségre felhatalmazásra üldözendő rágalmazási vád megtétele végett. A kihallgatott tanuk igazolták azt, hogy Pollákkal a rendőrségen a legnagyobb szívélyességgel bántak. Állampolgársága kétes volt. Eljárás indult ellene. Vádlott azonban sohasem fogadta meg a tanácsot, hanem a rendőrséget vádolta meg zsidóüldözéssel. Ungváry tanácselnök a vád- és a védő- beszéd elhangzása után tanácskozásra vonult vissza s utánna kihirdette az Ítéletet, mely szerint vádlott Pollák Mórt bűnösnek mondotta ki felhatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt s ezért három hónapi fogházra ítélte. Dr. hangai Szabó Gusztáv ügyész súlyosbítás miatt, vádlott a bűnösség megállapítása miatt felebbezett. A törvényszék elrendelte az iratoknak jogerő után az ügyészségre való áttételét, hogy a gyulai kir. ügyészség vádlott Pollák Mór elIeD újbóli rágalmazás és nemzetgya- lázás miatt a vádat megtehesse. Raffai püspök templomot szentel Gerendáson (A „Békés“ munkatársától.) Mint értesültünk, a gerendási evangélikus templom felépült s azt május hó 9-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor kezdődő templemavató istentisztelet keretében adja át rendeltetésének D. D. Raffay Sándor, bányakerületi püspök. A templomavatás sorrendje : 1. Érkezés Békéscsaba felől 8'11-kor, Oroháza felől 8'54-kor a csorvási állomásra, ahonnan a vendégeket kocsikon szállítják Gerendásra és vissza. 2. Bevonulás üdvözlések. 3. Fél 10-kor templomavató istentisztelet. 4. Istentisztelet után díszközgyűlés. 5. Déli 12 órakor közebéd. (Egy' teríték ára 1 60 P.) 6. Vonatok indulása Csor- vásról Békéscsaba felé 15'13-kor, Orosháza félé 1415-kor, A templomavatásra szóló meghívókat most küldték szét. Mellékletként vá- laszievelezőlapot is csatoltak minden meghi- zóhoz, — ezt legkésőbb május 4-ig el kell juttatni a rendezőséghez. Miklas elnök küszöbönálló látogatásáról nyilatkozik a budapesti osztrák követ (A * Békés“ tudósítója jelenti.) Bahrenfels budapesti osztrák követ az osztrák követségen szerdán fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt Miklas osztrák szövetségi elnök küszöbönálló látogatása alkalmából vázolta az elnök eddigi politikai tevékenységét és rámutatott a budapesti ut nagy jelentőségére. Rámutatott arra, hogy a magyar nemzet Miklas elnök személyében az egész osztrák baráti népet látja vendégül. Kilencévi elnöksége óta Miklas elnök most utazik elsőizben hivatalos külföldi látogatására. A budapesti látogatás nemcsak formai viszonzása annak a magas látogatásnak, amely- lyel Horthy Miklós kormányzó novemberben Ausztriát kitüntette. Az osztrák szövetségi elnök látogatása tinnepies formában fejezi ki azt a változatlanul fennálló őszinte baráti kapcsolatot, amely Ausztriát és Magyarországot egymáshoz fiizi s amely a középeurópai politikai és gazdasági újjáépítésnek egyik legfontosabb tényezője. A budapesti látogatás nagy jelentősége mégis abban rejlik, hogy ez a látogatás minden egyéb, csak nem szenzáció. Miklas elnök 30 esztendővel ezelőtt kezdte meg politikai pályafutását. Az a politikus, aki megértette az uj kor szavát, éppen ezért hivatott arra, hogy az uj eszmék korszakában értékes szolgálatokat tegyen. Az osztrák követ ezután teát adott a sajtó megjelent képviselői tiszteletére.
