Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-25 / 92. szám
LXBX. évfolyam 92. szám. (Bypfla, 1937. április 25 vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal {gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 35S. Politikai napilap Főszerkesztő ; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben í.őö, vidéken 1.80 pengő ' Egyes szám ára 8 fillér Darányi Kálmán Nem éppen dicsérő kritika gyanánt többször hangzott el a kijelentés a közelmúltban is, hogy Magyarország a jogászok és szónokok hazája. Valahogy azt akarták ezzel mondani, hogy Magyarországon minden komoly, előrevivő realitás a délibábos ábrándozásokig jut el, mondanak róla a zöld és fehér asztaloknál szóvirágokkal lelehinteit hangzatos frázisokat, a megvalósulás aztán belepusztul ebbe a himes szótehgerbe. Jól van minden, vállalunk mindent, még paragrafusokat is hurkolunk mindenhez, de kijelentéseink, fogadkozásaink konzekvenciáit alig, vagy sehogysem akarjuk levonni. Azok, akik ennek a magyar lelkűiéinek ismeretében szívós céltudatossággal dolgozták ki a maguk politikai és gazdasági, a nemzet egyetemes érdekével sokszor ellentétes elgondolásaikat, eddig — sajnos — jó pszihológu- soknak bizonyultak. A legteljesebb nyugalommal hallottak és olvastak időnként feltörő figyelmeztetéseket, amelyek fel akarták rázni a nemzet lelkiismeretét ; nyugodtan legyintettek: magyar szalmaláng. Most azonban mintha ez a megnyugtató legyintés már nem volna olyan határozott, mintha Magyarországon a hirdetett kormányprogramot meg is akarnák valósítani. Mintha kevesebb volna a szónoki hév és lendület, mintha a meddő szóvirágok helyén egyszerű, de határozóit kijelentések nyomán olyan intézkedések születnének, amelyek érzékenyen érintenek bizonyos számításokat, de ugyanakkor életerőt, haladási lehetőséget jelentenek a nemzetnek, megoldást sok régen vajúdó problémának Darányi Kálmán, Magyarország miniszterelnöke zöld és fehér asztal mellett beszédet mondott Szegeden. Rengeteg ember hallgatta, a külsőségek felfokozottan ünnepélyesek, a hangulat emelkedett és Darányi Kálmán nyugodtan, tárgyilagosan beszélt. Nem telik neki szóvirágokra, mert a realitások halmazát szórja hallgatói elé. A helyzetet nem szépíti, a sebeket nem akarja a nagyhangú Ígéretek káprá- zatával eltakarni. Nyugodt bátorsággal tapogatja végig a nemzet testének fájó helyeit és — gyógyít. Magyj.r nemzeti és népi politikát hirdet és valósit meg. Tudja, mit tehet, de azt meg is teszi. A termelő és fogyasztó közül kikapcsolja a fölösleges, egyik fél felé árcsökkentő, a másik felé árdrágító közvetitő- kezeket. Munkája gyümölcsét ma a gazda élvezi. Megszűnt a .búza határidős üzlete, a lókereskedelmet szövetkezet bonyolítja le, a kisemberek adóját csökkend, illetve törli a kormány, a telepítés megindul, az ifjúság problémájába erős kézzel nyúl bele és talál megoldást. Nem fél nyíltan szembenézni és nyilatkozni a zsidókérdésről. Nem rejti véka alá, hogy van ennek a kérdésnek a nemzet életére, de magára a benszülütt zsidóságra is veszélyes oldala. A szélsőségek kilengéseit meggátolja a kormány, amely nem akar semmilyen diktatúrát, de határozottan hangsúlyozza a kormányzat nemzeti és keresztény jellegét. A gyengéket és a kisembereket segíteni akarja, a gazdaságilag erősek vállaira az arányos igazság alapján akar terheket rakni. Külpolitikája határozott és világos: a magyarság érdekeit szem előtt tartó békepolitika. Az igazságnál többet nem kér ez a politika, de azt százszázalékig kívánja. Még folytathatnánk, különösen a részletmegvalósulások felsorakoztatása volna alkalmas még hangulatkelésre is, de nem az a célunk; Darányi Kálmánnak nincs szüksége arra. Mi elgondolkozunk a szegedi beszédeken és mintha lidércnyomás szakadna le rólunk: az egyszerű szavak nyomán újabb erőre kap bizalmunk, hitünk. Hiszünk abban, hogy van még módja egy szebb magyar jövő kiharcoldAz idén is lesz Gyulán diák(A „Békés“ munkatársától.) Lapunk hasábjain már ismételten foglalkoztunk azokkal a nagyszerű természeti adottságokkal, amelyek Gyula környékét egyenesen predesztinálják arra, hogy olt nyaraló, üdülőtelepek létesüljenek.. Több ízben irtunk már arról 1«, hogy a régen tervezett vármegye5’ diáknyaraltatót, ha fokozatonként is, meg kel! valósítani. Történt is már egy-két kezdő intézkedés e téren, de részben anyagiak hiánya, részben egyéb körülmények akadályozták, hogy a már részletesen kidolgozott szép tervek a megvalósulhatásig eljussanak. Pedig az illetéké« tényezők teljes mértékben átérzik a kérdés nagy fontosságát és úgy látszik — hogy most már megkísérelik a lebirhatatiannak hitt akadályok elhárítását. Vitéz Márki Barna dr. alispán lekül- dötte az iratokat Gyula város polgármesteré- ! hez azzal, hogy a város most már határozott j formába öntse azokat a feltételeket, amelyek I mellett a vármegyei diáknyaraltató céljaira a felajánlott területet a város a vármegye közönségének rendelkezésére bocsátja. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Kiadták a velencei megbeszélések hivatalos kommünikéjét. A hivatalos közlemény igy hangzik : A velencei találkozás során az olasz és az osztrák miniszterelnök több Ízben megbeszélést folytatott egymással. Ezeket a megbeszéléseket az Olaszországot Ausztriához fűző szívélyes barátság szelleme hatotta át. A Duce és a szövetségi kancellár megelégedéssel állapította meg, hogy a két kormány felfogása teljesen azonos. Ebből az alkalomból újból megerősítették azokat az alapelveket, amelyeken a két ország barátságos kapcsolata nyugszik. Ismét kiemelték, hogy milyen kedvező eredményekkel járt a római jegyzőkönyvek végrehajtása, amely Magyar- országgal teljes egyetértésben folyik és annak a bizaíomteljes reménységüknek adtak kifejezést, hogy a két ország együttműködése megszilárdítja Olaszország és Ausztria barátés tanoncnyaraltatás Alkalmunk volt a város műszaki vezetőjének idevonatkozó véleményes javaslatába betekinteni és örömmel láttuk, hogy a javaslat feltételei és elgondolásai nemcsak a vármegyei diáknyaraltató megvalósítására terjeszkednek ki, hanem igen életrevaló és még a mai viszonyok között is megvalósítható terveket tartalmaz az Országos Társadalombiztosító Intézet tanoncnyaraltatására vonatkozóan és a közeljövőben létesítendő mintegy 130 telekből álló hétvégi üdülőtelep létesítésére. Pénteken egyébként Gyulán járt az OTI országos igazgatóságának és az országos cserkészszövetség egy-egy kiküldöttje, akik a város vezetőségével és a cserkészügyek, illetve a tanoncnyaraltatás helyi intézőivél beszélték meg az idei nyaraltatás ügyét így — úgy tátszik szerencsére alaptalannak bizonyul az az aggodalmunk, hogy az idén Gyulán nem lesz, vagy csak kisebb mértékben diák-, illetve tanoncnyaraltatás. A tervek és megállapodások részletes ismertetésére legközelebb rátérünk. sági kötelékeit, másfelől etőmozditja annak a közös célnak az elérését, hogy megteremtsék a feltételeket a Dunamedence viszonyainak általános rendezése számmára. A két államférfi egyetértett abban a felfogásban, hogy ezt a rendezést csupán Né- | metország tényleges közreműködésével lehet elgondolni és végrehajtani. A szövetségi kancellár megragadta ezt az alkalmat, hogy a Dúcéval együtt különösen megvizsgálja az olasz osztrák gazdasági kapcsolatok kérdését és hangsúlyozta annak a közreműködésnek fontosságát, amellyel Olaszország az olasz-osztrák árucsere megélén- kitésével Ausztria gazdasági újjászervezését elősegíti. Magyar politikai körökben örömmel állapítják meg, hogy a római blokk együttműködése szilárdabb, mint a kisantant tagjait egymáshoz fűző kapcsolatok. Megerősödött a baráti viszony Olaszország és Ausztria között — mondj** a velencei találkozóról kiadóit hivatalos Jelentés Bi*. Feüifzsch volt békési főispán arcképét leleplezték Berettyóújfaluban A ^ Bek én'1, munkáidrsátó!.! Szómba- ; ton délben leplezték le Beretyóujf,Kubán br. i Peilitzsch Bertbold arcképét. Az ünnepélyes j arcképleleplezésen rétsztvett Bihar vármegye j főispánja. Szilágyi Lajos, vitéz Nadáriyi Já- ; nos alispán. Bekésvármegyét pedig vitéz dr. Ricsóy-Űhlank Béla főispán és vitéz dr. Márki Barna alispán képviselte. Báró Fei- litzsch Berthold acképét Karlovszky Bertalan művész keze festette. sának, a termeit kenyér igazabb elosztásának, a trianoni szörnyűség megváltoztatásának. Darányi nem kirakatember, de akik ismerik, tudják róla, hogy talpig férfin, aki, ha vállalja az ország irányításának végtelen súlyú feladatát, azt felelősségének teljes tudatában j vállalta és abban a szilárd meggyőződésben, | hogy hazája és nemzete sorsát előbbre vinni 1 tudja is. Darányi Kálmánt igazán ismerte Gömbös Gyula, aki a maga programjának megvalósítását, a magyarság sorsának intézését csak Darányi kezében látta biztonságban és azért tette meg helyettesének. Gömbös Gyula nem csalódott és tudjuk, hogy a nemzet sem fog csalódni.
