Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-25 / 92. szám
2 BÉKÉS 1937 április 25 Viharsarok Folytathatnám még Féja Géza adatainak részletezését, illetve annak bebizonyítását, hogy adatainak egész sorozata vagy felületes adatgyűjtés, vagy helytelen információ, vagy tendenciózus, ferdített beállítás eredményeiként a valósággal ellentétes. Sajnos, nincs terünk arra, hogy ezt a bizonyítást végigvigyem, igy most már abba is hagyom annak hangsúlyozása mellett, hogy a Viharsarok alapján igen sok adatnak utánajártam és nagyrészben — megvallom, szomorúan, — fentiekhez hasonló eredményhez jutottam. Szomorúan pedig azért, mert a Viharsarok lehetett volna más is, mint amivé lett. Ne gondolja azt senki, hogy mi „a feudális“ nagybirtok és a mai társadalmi berendezkedés, valamint a vagyon- elosztás mai módjának helyességét vitatjuk mindenek felett. Távolról sem. Készséggel feltételezem azt, hogy Féja Géza a munka megírásához esetleg tiszta szándékkal fogott hozzá. Hogy mégis mi válthatott ki belőle ilyen munkát, nem tudom. Nem magyarázza ezt még az ő sajátos politikai beállítottsága sem, bár az sokszor elfogulttá teszi és önmagával ellentétbe hozza. Az ő szociálpolitikai elgondolása még meglehetősen zavaros : önmagában sem alakította ki teljesen. Egyetlen réteg az, amelyikre ő a magyar államélet egész struktúráját felépítené : a teljesen nincstelen agrárpro- íetariátus a maga kulturális adottságaival. Mégis a mai vezetörétegtől várja, hogy ezt a folyamatot megindítsa és pedig nem evoluci- onális ütemben, hanem a lehető legradikálisabb módon és azonnal. Ilyen szociálpolitikai elgondolások megvalósult eredményeitől bizonyára Féja Géza borzadna meg leginkább. Igen is, erősen, a mainál sokkal erősebben aktiv népi szociálpolitikára van szükség Magyarországon. Higyje el Féja Géza, hogy ennek teljes mértékben tudatában vannak úgy a közigazgatás vidéki tényezői, mint különösen a kormányzat. Ennek a tudatnak a konzekvenciáit igyekszik is levonni az ország mai vezetősége. Sajnos, egyszerre nem lehet, fokozatosan is nehezen. Már többen felhozták, de nem lehet elégszer ismételni, hogy a Viharsarok nem mutat rá a bajokat kiváltó és a jó irányban való haladást akadályozó egyik legfontosabb tényezőre : a nagytőke antiszociális magatartására. Nem szól arról, hogy van az országban egy vékony réteg, amely páncél- szekrényein trónolva érzéketlen a nemzet társadalmi bajaival szemben, mindenekfelett csak egy istent imád : a minél busásabb nyerésé get, kerüljön bár mások verejték-, vagy könnytengerébe. Vékony ez a réteg, de az ország vagyonának tulnyomórésze a kezében van. Ha ez a nagy kapitalizmus átlátva é* átérezve az ország vitális szükségleteit, pénzét belevetné a gazdasági vérkeringésbe, ha megelégednék a polgári haszonnal, ha emberséges bérért dolgoztatna és ha hajlandó volna szükség esetén kockázatot sem kizáró áldozathozatalra is, akkor nem lehetne Viharsarkot kiadni. Tudjuk mi, hogy nem lehet a felelősség alól Trianon és a nagytőke kegyetlen szociális politikájának hangoztatásával kibújni, nem is erről van szó. A kormánykörök érzik a rájuk nehezedő felelősség súlyát, tenni, építeni szeretnének, de tagadhatatlanul nagy akadályok tornyosulnak a jószándék elé‘ sokszor éppen azok részéről, akik hivatva lennének a kormány nemzetmentő akciójába belekapcsolódni. Tudnia kell ezt Féja Gézának és hogy hallgat róla, annak bizonyára megvannak a sajátos okai. Kogutowicz egyetemi tanár tollából cikk jelent meg nemrégen az Uj Magyarságban és abban annak az aggodalmának ad kifejezést a tudós professzor, hogy ezt a könyvet a minket körülvevő ellenséges államokban lefordítják és ellenünk ezzel agitálnak. Azóta, sajnos, már lefordították a könyvet és felhasználják ellenünk. Hogy bajok vannak, — ismétlem — azt tudja mindenki Magyarországon, még azt is tudja mindenki, hogy sürgősen segíteni kell. A segítés nehézségeire, a bajok mibenlétére tárgyilagos hűséggel rámutatni nemcsak joga, de kötelessége minden elhivatott embernek. De vigyázzunk : könyvet írni és ezáltal a lelkek ezreit irányítani lehet nagy és szent dolog, de lehet szörnyű biín. A legfőbb követelmény a mindenek fölött való igazság. Tudjuk, hogy Féja Géza bejárta azt a vidéket, amelyről irt. Sok embertől kért és kapott felvilágosítást. Ezeknek a felvilágosításoknak neki nem tetsző részét — ugylát- szik — vagy figyelmen kívül hagyta, vagy egyszerűen a saját elgondolásai szerint traviesz- tálta. Feltételezem, hogy Féja Géza eredetileg jót akart: diagnoszta szeretett volna lenni, hogy mégis ilyen diagnózis látott napivilágot tollából, az a minden jelenséggel szemben prekoncipiált felfogáson kivül részben azoknak az informátoroknak is köszönhető, j akik szavaikkal csak alátámasztották Féja esetleges tendenciózus szándékait. Nagyot vétettek ezek nemcsak a nemzettel, de azzal a súlyos helyzetben levő osztállyal szemben is, amelynek állítólag érdekeit akarták szolgálni. A szociálpolitika helyes kialakulásának mi sem árt többet, mint az alapul veendő tények és állapotok meghamisítása, vagy egyoldalú megvilágítása. Igazságért csak igazsággal szabad küzdeni, még akkor is, ha az igazságért a kiadókkal szemben kell is helytállni. dr. K. G. Az iparü^yi miniszter kitüntetett öt tét komi ősi iparost (.4 „Békés“" munkatársától.) Öt tótkom - lósi iparosmestert tüntetett ki Bornemisza Géza iparügyi miniszter, amint a kitüntetésről szóló okirat mondja: „Mint önálló iparos folytatta iparát és hosszú idő alatt fáradhatatlan szorgalmával, pontosságával és lelkiismertes- ségével általános megbecsülést szerzett és méltó példaképül szolgált iparostársainak. . Az iparügyi miniszter ezért őszinte köszönetét nyilvánította az alábbnevezetteknek. Az öt derék tótkomlósi iparos a következő: Karkus György kovácsmester, aki már 54 éve önálló iparos, Karkus János, aki 42 éve önálló kovácsiparos, Bobor Pál férfiszabó 51 éve önálló, Fodor Mihály 51 éve folytatja önállóan a szücsmesterséget és Antal Pál kovácsmester, aki 40 éve önálló iparos. A szép kitüntetést a közeljövőben ünnepélyes keretek között fogják az érdekelteknek átadni. Két hónapra ítélték Erdélyi József költőt (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Erdélyi József az országszerte ismert, kitűnő költő, sajtó utján elkövetett osztályelleni izgatás bűntettével vádolva került a büntetőtörvényszók elé. Az ügyészség vádirata szerint az Uj Magyarságban megjelent Erdélyi Józsefnek „Hörcsög“ cimü verse, amely az ügyészség szerint a munkásosztályt a vagyonos, földbirtokos osztály elleni gyűlöletre izgatja. Az elnök ismertette a verset, amely a következőképpen hangzik: HÖRCSÖG Meghordta odvát téli re valóval, megszedte a kalászok elejét, a kövér hörcsög kiveti pocakját s élvezi most a nyárvég melegét, hantokra dől, örül a napsugárnak mely tarka szőrét simogatva süt, az ádáz féreg szundikál szelíden, hallgatja tán a tücsök hegedűt. Állok merőn, lopom a ritka látványt, a sütkérező, elégült hörcsögöt. Biztat az ördög, vágjak a hasához egy jókora követ, vagy rögöt, hogy pukkanjon ki, de megáll melletiem egy jó angyal, megfogja kezemet s én állok, mint egy szobor, visszafojtom, meghalkitom a lélegzetemet. Nézem, csak nézem azt a cifra patkányt, mosolygok már legyőzve magamat, mint fenn az. égen a hegyekre hajló, fürtérlelő, bölcs, nyárutói nap. Szánt, vet, arat, hord, csépel, őr az ember, minden morzsára verejtéke hull, a hörcsög él, rabol, puhítja vackát, alszik, z.abál . . . Igazi földesúr I . . .“ A költő és az elnök vitája — Nem vagyok bűnös, — jelenti ki a bíróság előtt Erdélyi József. — A Hörcsög által jelképezett földbirtokos osztállyal van szembeállítva a földmunkás olyan formán, amely alkalmas a gyűlöletre, igy szólt ön ellen az ügyészség vádirata, — mondja az elnök. Én nem a munkásosztályról, hanem a dolgozó emberről beszéltem osztálykülőmbség nélkül. Nem beszéltem a magyar földesúri osztályról, mert ilyen osztályt nem ismerek, — válaszolja a vádlott— De mi ismerünk — veti ellen az elnök — épugy, mint nagybirtokos és kisbirtokos vagy munkásosztályt — De én csak a dolgozó emberről beszéltem — mondja ismét emelt hangon Erdélyi József, de az elnök félbeszakítja. — Ne szavaljon, nyugodtan beszéljen! —• A vers az emberről szól, — folytatja Erdélyi József — aki verejtékes munkával keresi kenyerét. Az ügyész tartotta meg ezután vádbeszédét, kérve Erdélyi megbüntetését, inig a védő felmentést kért. Rövid tanácskozás után a törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottat a vádirat értelmében és ezért kéthónapi fogházra Ítélte, a büntetés végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet kihirdetése után többen megéljenezték a nagy magyar költőt. Az ítélet nem jogerős. Megállapította Ctyulaváros polgármestere a csorda« és gulyák!verés határnapját (A „Békés“ munkatársától.) Gyulán a fövenvespusztán május 4-én lesz a gulyaki- hajtás, mig a csordát már fnájus 3-án kiverik. Dr. Varga Gyula polgármester 6655—1937 szám alatt április 19-én idevonatkozólag az alábbi hirdetményt tette közzé : Közhírré teszem, hogy Gyula m. város tulajdonát képező Fövenyes tavaszréti gulyába beíratott és ezután beíratandó állatok kihajtási ideje folyó évi május hó 4, pótkihajtás ideje folyó évi május hó 10, mig a csordaki haj tás május hó 3 napjában, mindhárom napon reggel 8 órára állapíttatott meg. Az átvételt a helyszínen a kiküldött bizottság végzi. Figyelmeztetem az érdekelt gazdaközönséget, hogy a város csupán a legelőt adja, a számadókat az érdekelt birtokosság választja és a város a számadóért és alkahnazottaiért, azoknak akár gondatlanságból, akár az állatok elcserélésé- ből előállható kártételeiért felelősséget nem vállal, az esetleges károkért kizárólag a számadó vonható felelősségre. Vidékiek tartoznak a kihajtáskor a számadó részére számos állatért 15 kg. tiszta búzát is fél kg. szalonnát természetben beszolgáltatni. Aki állatait a megállapított határnapokon ki nem hajtja, később csak az esetben lesz a legelőre befogadva, ha a kihajtandó állat lép- fene elleni beoltását hatósági állatorvos által igazolja. Vidékiek tartoznak a kihajtandó állatok marhalevelét, vagy az állatok származási igazolványát bemutatni, Dr. Varga Gyula s. k. polgármester. Azok a katonaviselt 22—50 éves magyar állampolgár férfiak, akik Gyula városban, illetőleg Doboz, Gyulavári, Kétegyháza, Újkígyós és Mezőmegyer községben laknak és akik a teljesített katonai szolgálattal összefüggő magáncélú igazolásokra szolgáló keménykö- tésü igazolványi lappal még nem rendelkeznek, azok átvétele céljából a Gyula város és járási testnevelési és népgondozó kirendeltségnél (Gyula, Bonyhádi-ut 1) jelentkezzenek, 1937. évi május hó 15-ig. Vasár- és ünnepnap kivételével, bármely napon a délelőtti órákban. 2—4 v.
