Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-17 / 85. szám

Gyala, 1937. április g 7 szombat LXIX. évfolyam 85. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő; Telefon Gyula 32. j __________DOBAY FERENC f A m agyar ipar és kereskedelem probléméival foglalkozott a kép­viselőház pénzügyi bizottsága a köStségvetés vitájában (.4 „Békés“ tudósítója jelenti) A képvi­selőház pénzügyi bizottsága Búd János elnök­lésével csütörtökön délelőtt folytatta a költ­ségvetés tárgyalását; az iparügyi tárca költ­ségvetése került sorra. A bizottsági ülésen a kormáuy részéről Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Fabinyi Tihamér pénzügyminisz­ter jelent meg. Knob Sándor előadó ismertette a költ­ségvetést, amelynek adatai azt mutatják, hogy a nagy és kézműves ipar a nemzeti jövedelem 34 százalékát teremti elő, tehát többet mint a mezőgazdaság. Több fölszólalás után Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt a fölszólalóknak. Bejelentette, hogy az árrombolás tekintetében a tervezet már elkészült. A tanoncok számá­nak ijesztő csökkenéséről beszélt ezután. En­nek az az oka, hogy a kisiparosság gazdasági helyzete az utóbbi időben nem volt megfelelő. A villamosítás kérdésével kapcsolatban kije­lentette a miniszter, hogy az a kérdés állan­dóan napirenden van. — Ami a kormány szociálpolitikai prog­ramját illeti, — folytatta a miniszter — a fi­zetéses szabadság ügyében nem gondolok olyan intézkedésre, amely a gyenge kisiparos réteget sújtaná. A legtöbb vállalatnál megvan a készség a fizetéses szabadság bevezetésére. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a kor­mány változatlanul halad a munkabér és a munkaidő rendezésének utján. A kormány programba vette a magánalkalmazottak mun­kaidejének és a legkisebb munkabérek rende­zésének kérdését is. A bányatörvény előkészítő munkálatai már megindultak. Utalt ezután arra. hogy az ipartestületi székházkölcsönök annuitásából 3 százalékot vállalt az iparügyi tárca. Az ipar decentralizációjáról beszélt ezu­tán Bornemisza miniszter. Hangoztatta, hogy ez nemzetpolitikai szempontból rendkívül fon­tos probléma, hiszen az ipar túlnyomó része Budapesten és környéken helyezkedik el. A családi munkabérrendszerről beszélt ezután a miniszter, hangoztatva, hogy az a véleménye : a családi munkabért a közvetlen fizetések alapján nem lehet megvalósítani, mert a munkaadó könnyen abba a kisértésbe esik, hogy több családtaggal biró munkásától igyekszik megszabadulni. Kiegyenlítő pénztár­ral lehetne a problémát helyesen megoldani. A kisiparosság adóterhei terén az utóbbi időben számottevő könnyítések történtek elte­kintve attól, hogy az OTI-hátralékok rende­zése is befejezést nyert. Az ipar ügyi miniszter ezután még ref­lektált a fölszólalók kérdéseire is és részletes fölvilágositásokat adott. A pénzügyi bizottság a miniszter beszé­de után az iparügyi tárca költségvetését úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A délutáni ülésen a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium költségvetésére került sor. A tárca költségvetését Görgey István előadó ismertette; A költségvetés az előirányzott összegeken fölül beruházási cé lókra még 20,800.000 pengőt szándékozik for­dítani, amiből egyedül útépítési célokra 10,600.000 pengőt fordítanak. Kiemelte az ide­genforgalom jelentőségét; szállodák építését sürgette Budapesten és a vidéken. Temesváry Imre gazdasági és szociális szempontokból jelentős előrehaladást lát. Czermann Antal hangsúlyozta, hogy az állami utak fönntartását szolgáló 5 millió igen kevés. Az idegenforgalom emelése szempont­jából követeli a vizumdijak és utvámok eltör­lését. Sigray Antal gróf idegenforgalmi szem­pontból szükségesnek tartja az autóutakon fönntartott vámok eltörlését. Grecsák Richárd helyesli, hogy az úté­pítésre a kormány már évek óta súlyos mil­liókat költ, gondoskodni kell azonban arról, hogy ezeket kellően és szakszerűen fönn­tartsák. Farkas Elemér elkerülhetetlennek tartja a tisztviselői fizetések rendezését. Éber Antal szerint a kereskedelemellenes irányzat hátvédje a minisztérium belkereske­delmi osztálya és a Külkereskedelmi Hivatal. Reményi-Schneller Lajos örömmel állapí­totta meg külkereskedelmi mérlegünk javulását. Andaházi-Kasnya Béla elsősorban a ke­reskedelmi szerződések kérdését tette szóvá. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Szentesen csütörtökön délelőtt tartották meg a kihágási tárgyalást a március 15-én rendezett, fele-' melt öklös, vöröskokárdás szociáldemokrata tüntetést és az ezzel kapcsolatos engedélynél­küli adománygyűjtés ügyét. A kihágási tárgyaláson Gyulavári Kohn Géza nyugalmazott városi tanácsos, az enge­délynélküli adománygyűjtés elsőrendű vádlott­ja tagadta, hogy ő jelentkezett volna a szo­ciáldemokrata pártnál és ajánlotta volna, hogy a teketős zsidóság körében gyűjteni fog. A másodrendű vádlott, Mikecz János, a szociáldemokrata párt szentesi vezetője szintén tagadta, hogy a párt adományokat kért volna a szentesi zsidóságtól. Tary Emil rendőrkapi­tány ekkor ismertette a Mikecz János lakásán lefoglalt 18 darab levél tartalmát. Ebben a levélben a szociáldemokrata párt vezetői ado­mányokat kértek a munkásotthon céljára. A levelek — állapította meg Tary Emil rendőrkapitány — kivétel nélkül zsidó pol­gárok nevére voltak címezve. Döme Imre, a szentesi szociáldemokraták (A „Békés“ munkatársától-) A Békés­vármegyei Gazdasági Egyesület a vármegyénk­től távoleső vidékek mezőgazdasági kultúrájá­nak tanulmányozására tagjai számára több tanulmányutat rendez. Az első ilyen tanul­mányút május 30.-án, vasárnap Mezőhegyesre, az állami ménesbirtokra vezet. Időtartama egy nap. A második tanulmányút 9—10 napra ter­jed és az alsó Dunántúlon vezet keresztül. A tanulmányi társaság junius hó első hetében indul Békéscsabáról kényelmes MÁVAUT 32 személyes autóbuszon. Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Györki Imre a magánalkalmazottak jogi viszonyairól szólt. Buchinger Manó és Krúdy Ferenc föl- szólalása után Bornemisza Géza miniszter vá­laszolt a vita szónokainak. Megállapította, hogy az államépitészeti- kar létszáma a végzett munkára kevés. A költségvetésbe fölvett 3 millió pengővel körül­belül 150 községet tudunk ebben az esztendő­ben bekötőúthoz juttatni. A közúti vámok kérdésében annak a nézetének adott kifeje­zést, hogy azokat most eltörölni nem lehet, mert a városok ez ebből befolyó jövedelmet nem tudják nélkülözni. A vasárnapi munka­szünet kérdésében nem tartja szükségesnek, hogy további lépések történjenek, legföljebb a pótpihenő kérdése vár rendezésre. Ezután az egyes felszólalásokra válaszolt, majd a pénzügyi bizottság általánosságban el­fogadta a tárca költségvetését. A kereskedelmi miniszter ezután beje­lentette, hogy a magánalkalmazottak jogvi­szonyának rendezését a legsürgősebb tenniva­lónak tartja. A rádióműsor ellenőrzését arra hivatott bizottság végzi és a müsorösszeálli tásban nem enged politikai tendenciát érvé­nyesülni. A bizottság ülésén a kormány részéről Darányi Kálmán miniszterelnök, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér miniszterek, továbbá Halla Aurél, Petneházy Antal és Jakabb Osz­kár államtitkárok vettek részt. 22 éves vezetője tett tanúvallomást. A de­tektívek előtt azt vallotta, hogy amikor az adománygyűjtés ügye a napvilágra került, az adakozó zsidó polgárok névsorát megsemmi­sítették. Most azt is tagadta, hogy ilyen névsor egyáltalán létezett volna. Végül a rendőrka­pitány kihirdette az Ítéletet és engedélynélküli gyűjtés miatt Gyulavári-Kohn Gézát egynapi elzárásra, Mikecz Jánost pedig 10 napi elzá­rásra Ítélte. Az elitéltek valamennyien feleb- beztek. Ezután került sor a vörös jelvény hasz­nálata miatt Mikecz János ellen indított kihá­gási ügyre. Ugyanis Mikecz János volt az, aki március 15-én a szociáldemokrata párt­tagok között vörös kokárdákat osztott ki. A rendőri büntetőbiró Mikecz Jánost bűnösnek mondotta ki és 45 napi elzárásra Ítélte. Sú­lyosbító körülménynek tudta be a rendőri büntetőbiró, hogy a vörösszalagos, felemelt- öklös felvonulásra éppen a nemzeti ünnepet használták fel, internacionalista jelvénnyel tüntettek a nemzeti gondolat ellen. A dunántúli ut költségei mintegy 40 pengőt tesznek ki a cca 1500 km-es útvonalon. A mezőhegyesi utikölség nagyon minimális lesz. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége ezúton is kéri a tanulmányutak iránt érdeklődő tagjait, hogy részvételi szán­dékukat már most közöljék az egyesület tit­kári hivatalával (Békéscsaba, Ferenc József- tér 6), mert az előreláthatóan nagyszámú je­lentkezőknek csak a jelentkezés sorrendjében tudunk helyet biztosítani. Elítélték a szentesi vöröskokárdás lihiietőket és a szocialisták pénzgyűjtőit A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület tanulmány útja Mezőhegyesre és a Dunántúlra

Next

/
Thumbnails
Contents