Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-14 / 82. szám

4 iSEXES 1937 április 14 Tasiiti állásra pályázhatnak a gyulai frontharcosok (A „Békés“ munkatársától-) A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága 210 külön­böző altiszti állás betöltésére pályázatot hir­det. Előnyben részesülnek a vitézek, front­harcosok és rokkantak. A pályázat határideje ez év április 30-a. Az érdeklődők ez ügyben forduljanak közvetlenül az Országos Front­harcos Szövetség Gyulai Főcsoportjának, Gyu­lán a Corvin u. 4 szám alatt levő irodájába, ahol a pályázat feltételei megtudhatók. A gyulai mentőket legtöbbet Ifcihar vár mi egye foglalkoztatja (A „Békés“ munkatársától) A gyulai mentők ez évi február és március havi mun­káját az alábbi adatok szemléltetik. Február hó folyamán a mentők ’228 kilométer utat tettek meg, március hóban 1321 kilométert. A baleset folytán megtett ut hossza februárban 8, márciusban 11 kilométer volt. Kivonulás a baleset színhelyére február­ban 2, márciusban 3 Ízben történt. A beteg­szállítások száma februárban 31, márciusban 37. Ebből vidékre februárban 21, márciusban 28 szállítás történt. A Gyuláról történt beteg­szállítások száma februárban 13, márciusban 9. Amint a fenti adatokból kitűnik a gyu­lai mentőegyesület a vidék szempontjából j fejt ki különösen értékes munkásságot. Érdekes az is, hogy a vidéki betegszál- litások 80 százalékát a csonka Bihar vármegye adja. Újabb népszavazás lesz Orosházán (A „Békés“ munkatársától. Kisesákó után most egy másik területrészt akarnak el­csatolni Orosházától. Ugyanaz a belügyminisz­teri rendelet, amely Kiscsákónak Nagyszé­náshoz való csatolásáról, illetve önálló köz­séggé való alakulásáról rendelkezik ; közigaz­gatási szempontokra való hivatkozással Rákó- czi-telep, gyopárhalma és a gyopárosi ugarok elcsatolásáról is intézkedik Ez a terület ösz- szesen 717 hold és 2.287 lélek lakik rajta, A belügyminiszteri rendelet értelmében mind a 2.287 embert egyénenként meg kell kér­dezni, hogy kivánják-e az ujjonnan alakítandó Szabadszentetornya községhez való átcsatolá­sukat. Egy hónapon belül tehát megszavaztat­ják a Rákóczi-telep, Gyopárhalma és a gyo­párosi ugarok népét, hogy orosháziak akarnak-e maradni, vagy pedig egy uj, még ezután ala­kítandó község, Szabadszentetornya polgárai kívánnak lenni. Ennél a népszavazásnál is, mint a kiscsákóinál nem a személyi szavazat többsége lesz irányadó, hanem az, hogy ki mennyi birtokkal rendelkezik, illetve, hogy mennyi összesített egyenes állami adót fizet. A trafikos támadója a gyulai Törvényszék előtt (A „Békés“’ munkatársától.) Még a múlt j év november 19-én történt, hogy Gulyás Sza- ; bó Antal orosházi 42 éves földmives este 7 j óra tájban beállított Bánki Horváth József j Mikszáth Kálmán-ütcai trafikjába. Cigarettát i kért, majd amikor az árát kérték tőle, károm­kodni kezdett s hogy Bánki Horváth eikerüje a botrányt, karonfogta az ittas Gulyás Szabót és kivezette az utcára, ahol ahogy elengedte, j az itas ember ököllel a trafikos szemébe vá- | gott. Bánki Horváth szemén eltört a szemüveg, j üvegdarab fúródott jobb szemébe és azon olyan sérülést ejtett, hogy Bánki el­vesztette jobb szemen Hágát. A trafikos feljelentésére az ügyészség su- | lyos tesíisértés miatt emelt vádat Gulyás Sza­bó Antai ellen, akinek ügyében tegnap tartott főtárgyalást Orosházán a gyulai kir. törvény- szék egyesbirája, dr. Vályi Nagy István tör­vényszéki bíró. A vádat Tompa Gyula ügyész­ségi elnök képviselte. Gulyás Szabó a főtárgyaláson ittasságá­val védekezett, semire sem akart emlékezni, de a tanúvallomások alapján a bíróság meg­állapította a bűnösséget s Gulyás Szabó Antalt héthavi börtön- büntetésre ítélte. Az elitéit és az ügyész az Ítélet ellen felebbezést jelentett, be, a törvényszék az ira­tokat felterjeszti a táblához. TUDJA-E, hogy 1735 évben a helytartótanács el" rendelte a zsidók összirását. Szolnok megyében nem volt zsidó, Békés me­gyében pedig csak egyetlen egy zsidó akadt: Hirsch Mó­zes, Gyulán, — hogy 1736 évben a dohányosokra egy máriás adót vetet­tek ki. Aki ezt nem fizette meg 3 frt, büntetést fizetett.— hogy a Szeghalom határához tartozó Balkánya XVI. szá­zadban népes köz­ség volt. — hogy Sártó pusztái a XIV. században Ságtónak hívták, a Berettyó folyónak pedig Túr volt a neve, — hogy Ecseg hajdan falu volt, az i 505 évben II. Ulászló Bessenyei György­nek ajándékozta, — hoyy Béla király név­telen jegyzője sze­rint 892-ben Árpád vezérei: Tass és Szabolcs Szegha­lom alatt jár tak és — hogy 1339-ben Ró­bert Károly Szeg­halmon tartózko­dott. i R 0 D A L O MR. „Gyssla város uceái s terei“ E napokban jelent meg Kóhn Dávid „Gyula város utecái és terei“ cimü munkája, melyet Békésvármegye támogatásával Gyula megyei város adott ki. A könyv részletesen ismerteti a város utcáinak és tereinek régeb­bi, de főképpen a millennium évében, 1896-ban történt uj elnevezéseit valamint az azóta vég­rehajtott változtatásokat. Szentes Károly városi főjegyző kezdeményezésére történt kiadását különösen az a körülmény tette aktuálissá, hogy az elmúlt évben Dr. Scherer Ferenc javaslata alapján sok utca át lett keresztelve oly névre, melynek viselője vagy a város múltjában, vagy az ország történelmében na­gyobb szerepet játszott s működésével érde­meket szerzett arra, hogy neve Gyula város térképén is meg legyen örökítve. De Kóhn Dávid nemcsak száraz lajstromát adja a város utcáinak és tereinek, hanem egyszersmind­elmondja a nevezetesebb épületekhez fűződő várostörténeti eseményeket is, melyek sokszor országos viszonylatban is érdekesek, s me­lyeknek nagy része e könyv kiadása nélkül hamarosan feledésbe ment volna. Utolsó feje­zetében kitér még a város külterületére is, melyet nálánál jobban senki sem ismer. Me­legen ajánljuk ezt a kis könyvet mindenkinek, kik városunkat szeretik. Az értékes és hé­zagpótló könyvet Dobay János könyvnyom­dája ékesen állította ki, egy példány ár hat­van fillér. S. B. Nemzetközi Vásári Igazolvány kapható Gabányi Antal vasúti trafikosnál. 348 1—1 , Egy különbé.járatú utcai bútoro­zott szoba kiadó Szent István-u. 19. 349 l-2v Névjegyeket rendelj e n A magyar könyvnap jnn.l.2.3. ■bttiiiíihi"",i’itii iim mi« hmm—ifti m wmmBKaiwsrssmmwyraaBeam Kimagasló könyvujdonsága: Dr. BALASSA JÓZSEF: A magyar nyelv életrajza. KÖNYV NAPI ÁRA: Előjegyezhető fűzve . . . P 2— DOBAY JÁNOS kötve . , . P 3'— könyvárusnál. — Telefon 32. Ä regényes életrajz, vagy nevezhetjük életrajz-regénynek, ma nagyon kedvelt olvasmánya a müveit közönségnek. Nagy emberek, költők, művészek, államférfiak, a történelem nagy alakjai vonulnak el az olvasó előtt, sorsuk, életük viszontagságai lekötik érdeklődését. Miért ne lehetne megírni egy nyelv életrajzát ? Hogyan születik egy nyelv, hogyan fejlődött gyermekkorától kezdve a történelmi élet nagy viszontagságain keresztül, hogyan alakult át, hogyan gazdagodott, erősö­dött, ami egy nép lelkének, gondolkodásának, irodalmának kifejezője, hordozója lett ? Ezekre a kérdésekre felel ez a könyv. Megvilágítja a magyar nyelv eredetét, rokonságát; azután végigkíséri nyelvtani szerkezetének változásain, szókészletének gazdagodásán; megvilá­gítja a szavak életét, a jelentések változását, a magyar irodalmi nyelv és stilus fejlődését a leg­régibb nyelvemlékek nyelvének első gügyögésétől a magyar stilus mai erős, színes kifejező erejéig. Mai budapesti árak:: Terménytőzsde Készárupiac. Irányzata lanyha volt. Búza tiszavid. 79 kgos 21.15—21 50, 80 kg-os 2125— 21'60, Rozs 20*40—20 50 Tarka­mán yárpa. 15 50—16 25Sörárpa 20*50—21*50 Zab 17.20 —17.40 Tengeri morzsolt 11.30-11‘45 Búza- korpa 1070 10.90 Határidőpiac irányzata egyenetlen volt. Rozs májusra 21.21— 21*22, Tengeri májusra 12.18 —12'20 Sertésárak: í. uradalmi nehéz 116—117, közép 114—115, szedett közép 115—117, kiv. — könnyű 112-113, silány 100-108, 1. öreg nehéz» 100—104, szedett öreg II. 96—98. Pénz. A nemzeti bank hivatalos jegyzései Angol font i6*50—16*70, Cseh korona 10.75— 11.95, Dinár 7*80—7*95, USA-dollár 337.30 341.30 Francia frank 15.30--15.70 Leu 2*80—3.—, lira 17.40—17.90. Schilling 80’—80*70, svájci- frank 76.10—77 90 BÉKÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó Dobay Jenő Nyomatott: Dobay János könyvnyomdájában GYULA.

Next

/
Thumbnails
Contents