Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-15 / 83. szám

Gyula, 1937, április 15 csütörtök LXIX. évfolyam 83. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szánt Telefon Gyula 32. Politikai napilap , Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő; j 1.30, vidéken 1.80 pengő BÖBAY FERENC t j Egyes szám ára 8 fillér A pénzügyigazgató meggyőző adatokkal ismertette a kormánynak Békésmegyére vonatkozó és a föld­hözjuttatotí kisembereket segítő rendeletének nagy jelentőségét a közigazgatási bizottság szerdai ülésén Fontos pénzügyi és gazdasági problémák a közigazgatási bizottságban (A „Békés“ munkatársától-) megye közigazgatási bizottsága a vármegye kisgyülési termében szerdán reggel 9 órakor vitéz Riesóy-Uhlarik Béla dr. főispán elnöklete mellett ülést tartott. A közigazgatási bizottság ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Elsősorban vitéz Pánczél József dr. olvasta fel az alispáni jelentést A várt tömeges felszólalások elma­radtak A felszólalók tárgyilagosan szóltak a kérdésekhez. Az alispáni jelentéshez elsőnek Beliczey Géza szólalt fel: — Az alispáni jelentést tudomásul veszem, kezdte beszédét, de ezzel kapcsolatosan fel­hívom a közigazgatási bizottság figyelmét még az ősszel a vármegye törvényhatósági bizott- j ságának azon határozatára, amelyben kimondja, j hogy a mezőgazdasági kamaránál teriiletvál- j tozást visznek véghez. Békés-, Csanád-, Jász- I Nagykun-Szolnok-, Csongrád-vármegye képez­zen egy mezőgazdasági kamarát. A mostani kamara Mi törvényhatóság­ból áll és tulajdoükepen meg ezen tsl is megmaradhatna, hogyha ez a négy vármegye kiválna onnan. Egés2 más a többi vármegyék talajviszonya mint a mienke és a termények is mások. Békésmegye évi ] 62.000 pengővel járul a kamara fenntartásá­hoz és a kamara fenntartása évi 210.000 pen­gőbe kerül. Ebből is megállapítható, hogy Békés-, Csanád- és Szolnok-vármegye tartotta j fenn eddig áz egészet. Békésvármegye a ka- j mara fennálása óta 1.000.000 pengőt fizetett i már be és kérdem, hogy ezért mit kaptunk. ! Akárhogy keressük, nem találunk semmit. Nem hibáztatom ezért a vezetőséget, sem a tisztviselőket, mert ilyen nagy komplexumot kezelni igen nehéz. Hitelszövetkezetet óhaj­tunk csinálni, hogy a gazdák pénzhez jussa­nak, azonban figyelembe kell venni, hogy gazdáinknak milyen nagy kiadást jelent a mezőgazdasági székhelyre való utazgatás. Több alkalommal eredménytelenek maradtak az akciók, ez aztán arra indított bennünket, hogy érdekeink megvédéséért felterjesztéssel éljünk a vármegyéhez, hogy az jij kamara felállításának indítványát fogadja el. Csong- rád-vármegyét kivéve, minden vármegye az uj kamara felállítása mellett foglalt állást. En­nek a tervnek a megvalósitása senkinek sem kerül semmibe, mert ez a mi adónkból épül föl. Kérem a vármegye vezetőségét, hogy a kamara fellállitását vegye támogatásba és ve­zessenek küldöttséget a földmivelésügyi mi­nisztériumba, hogy mielőtt a kamarai törvény- javaslat törvényerőre emelkedik, megvalósul­hasson az uj kamara. Geiszt Gyula dr. m. kir. gazdasági főta­nácsos kifogásolta, hogy a traktor-olaj és petróleum szükséglet beszerzését túlságosan helyhez kötötték és ez nagy nehézségeket okoz a mezőgazdaságban. A pénzügyigazgatótól kér erre felvilágosítást. Elek pénzügyigazgató : — Erre a kérdésre érdemleges választ j nem tudok adni, mert ezt a rendelkezést fel­sőbb fórumok hozták. Vitéz dr. Riesóy-Uhlarik főispán a felszó­lalásokra adott válaszában Beliczey Géza ja­vaslata mellett foglalt állást és kijelentette, hogy a kérelmet pártfogásába veszi és meg­szervezi a küldöttséget. Geiszt Gyulának azt válaszolta, hogy bizonyára racionalizálási szem­pontból történt az oiajbeszerzési forrásoknak összevonása. Alig hiszi, hogy ebben a kérdés­ben eredményt tudna elérni. A bizottság ezután elfogadta az alispáni jelentést, amelyet lapunk más helyén ismer­tetünk. A közigazgatási bizottság tudomásul vet­te a főorvos jelentését, majd a pénzügyigaz­gató jelentése körül keletkezett egy kis vita. Elek pénzügyigazgató méltatta, illetőleg ismertette a kormány azon nagyfontosságu iinezkeoéséu amely a fö'.nhozjuttátort kisembe­reket, vagyon váltságos földtulajdonosokat érint. A kedvezmény, amit a kormány nyújt, elsősorban az ingatlan ellenértékének leszál­lításában nyilvánul meg. Eddig a juttatott in­gatlanokat tiszta jövedelmének hatvanszoro­sa képezte a föld ellenértékét most ezt a szorzószámot leszállították negyvenszeresre, ami tiszta földtőke egyharmadának elengedé­sét jelenti. Természetes, a hadirokkantakat és a vitézség! éremmel bírókat az eddig is meg­illető harmincszoros szorzószám érintetlen ma­rad. A vagyonváltság földeket illetően Békés­megyében a tiszta földtőke eddig 20. 016. 219 pengő volt, ebből a rendelet alapján elenge­dett egyharmadrész 2. 672. 073 pengőt tesz ki. Közölte a pénzügyigazgató azt is, hogy a békésmegyei föidhözjuiíatotí 1928 előt­ti föld tartozásának felét is elengedik. Nagyfontosságu még a kormány azon intézkedése, amely az egyszobás házak adó- mentességét Írja elő. Békésmegyében ez az adóösszeg 354.311 pengőt jelent és ennek elen­gedésében 9.382 egyén részesül. Gyula 8.684, Békéscsaba 26.027, Békés 74.035, Mezőberény 15.296, Köröstarcsa 8 032, Endrőd 13.132, Gyoma 2.389, Újkígyós 2.295, Doboz 16.057, Gyulavári 3.753, Kétegyháza 3 016, Mezőme­gy er 2.494, Békéssámson 3.098, Csorvás 10.098, Gádoros 5.808, Gerendás 736, Nagyszénás 6.311, Orosháza 15.163, Tótkomlós 21.205, Pusztaföldvár 2.468, Szentetornya 1.709 pen­gővel szerepel a kimutatásba, amelyre Apor bárá n^egjegyezte, hogy nagyon helyes, hogy ezt a kimutatást fölolvasta a pénzügyigazgató, mert ebből megállapíthatók, hogy Békésme­gyében hol a legnagyobb szegénység. Békésvármegyében január, februárban befizetés történt, 498.848 pengő, márciusban 295.388 pengő, összesen 794.236 pengő, a múlt évhez képest 164.116 pengővel kedvezőbb a helyzet. Az összesített hátralék 5.081.671 pen­gő, az előirt adóknak 89‘58 százaléka. A vé­detteknél a múlt évhez képest kedvezőtlenebb a helyzet. Illetékben márciusban befizettek 1936-ban 341.676 pengőt, 1936-ben 416.557 pengőt. Itt tehát 74’881 pengővel kedvezőbb ' Békésvár- | a helyzet, hs a forgalmiadóban 1936. január márciusban 318118 1937. január, márciusban 371.645 pengőt fizettek be. tehát itt a többlet 03.527 pengő. Sebők Elek dr. nem kifogásolja a pénz­ügyigazgató jelentését, sőt megállapítja, hogy a kormány földbiríokrendezési tör vényé, a Tiszántúl szempontjából nagy­jelentőségű. Ellenben azt szeretné, ha a vagyonváltság, a i megváltott földek katasztrális osztályba soro- I lása végleg rendeződne,, mert szerinte a ka- I taszteri tiszta jövedelem szempontjából rende­zetlen a kérdés. Azonkívül épen azért, mert nem kerülhettek ezek a füldek telekkönyviig a juttatottak nevére, itt valósággal zugforga­lomra került a földtulajdon. .x «.ijcieuu, nogy a Kor­mányt jóindulat vezeti ezekben a kérdésekben ‘ • b,r..er- utasítások tartalmazni fogják azokat a kívánságokat, amit a bizotsági tag felvetett. A közigazgatási bizottság a pénzügyigaz- gató jelentését tudomásul vette. i Az államépitészeti hivatal rendes havi í jelentése kapcsán Sebők Elek dr. fölszólalt j aziránvban, hogy a gyula—dobosi országutat érő vasúti sorompó I oly hosszú ideig szokott leeresztve lenni, hogy | akadályozva van az országúti forgalom. Sebők 1 dr. ezenkívül az országúti motorizált csendőr- j járatok mielőbbi bevezetését is sürgette, mert ' a megyében éppen ideje lenne az országuta­kon szabálytalanul közlekedő járómüvek között rendet teremteni. Geiszt Gyula felvilágosítást kér azirány- ban, hogy a 17-én Debrecencen tartandó ti­szántúli útügyi problémákkal foglalkozó kon­gresszusra meghivták-e a vármegyét. j Vitéz Marki alispán a gyula—dobozi út­nál lévő vasúti sorompó ügyét úgy gondolja elintézni, hogy a sorompót ne tartsák hosszú ideig zárva. Ami a megyei motorizált csendőr- rőrjáratokat illeti, az alispán szerint az autó és a kocsi közt lévő ellenségeskedést a csendőr- rőrjáratok nem oldják meg, e tekintetben csak akkor lehet megnyugvásra számítani, ha a jármüvek vezetői egymással szem­ben jobb belátásra jutnak Békésvármegyét nem hívták meg a debreceni tiszántúli útügyi értekezletre és azon Békés­vármegye nem is képviselteti magát- De Békésvármegyének ezért meg van az útügyi célkitűzése: összeköttetést aka­runk szerezni egy eísőrangn nt építése révén Budapesttel. Az alispán bejelentéséit a bizottsági ta­gok tudomásulvették, Majd sor került az albi­zottságok ülésére.

Next

/
Thumbnails
Contents