Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-01 / 72. szám
CSyula, 1937. április 1 csütörtök )r*T-----^TT----7----"V1'’-”----..... ■ ■—T—r-— LX 1X. évfolyam 72. szám. Sxerkeszeőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap | Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő: ! 1.50, vidéken 1.80 pengő DOÍ5AY FERENC *f* Egyes szám ára 8 fillér Kell-e a dunai konfederáció? ezek a márciusi „ifjak“ az igazi magyar ifjúságtól, amely sohasem lenne hajlandó a bibliai Ézsau példáját követve, pillanatnyi eló'nyök kedvéért a nemzet egész jövőjét elkótyavetyélni. Mert ez a magyar ifjúság nagyon jól tudja, hogy a dunai konfederáció a I magyarság háttérbeszoritását, lassú, de biztos | halálát jelentené, s igy természetesen romba- j döntené magának az ifjúságnak is minden i jövőbe vetett reményét és várakozását is. A dunai konfederáció terve már sokszor foglalkoztatta Európa közvéleményét. Emlékezhetünk arra, hogy ennek a halva született gondolatnak tulajdonképpeni szülőapja Benes Ede volt, aki még cseh külügyminiszter korában próbálta ezt a tervet Európában népszerűsíteni. Miután ez sehogysem sikerült Benes- nek, később a francia külpolitika, nevezetesen Tardieu vetette fel újból a dunai konfederáció elejtett gondolatát, amint tudjuk szintén sikertelenül. Nem volt soha a leghalvá- ; nyabb kilátás sem arra, hogy ez a szerencsét- j len gondolat valaha is megvalósuljon, mert bármilyen szirénhangon kinálgatták is a kis- \ antant részéről a magyarságnak ezt a meg- j oldást, a nemzetben, annak a vezetődben min- | dig volt annyi éleslátás és annyi életösztön, < hogy ezt a megodást, mint a magyarság szempontjából, de egész Európa szempontjából is ; elfogadhatalan ajánlatot elutasítsák. Nagyon jól emlékezhetünk arra is, hogy i a dunai, konfederáció nem jelentett volna j egyebet, mint teljes beletörődést a mai területi és politikai állapotba, egyszóval: a dunai államoknak egy oly gazdasági és politikai szövetkezését, csoportosulását eredményezte volna, amelyben Magyarország kétségtelenül a Hamu- piipőke nagyon is szánalmas szerepére lett volna kárhoztatva. Lehet-e csodálkozni azon, hogy nem akadt magyar kormány és nem akadt magyar ember, amely vagy aki a tel- j ajánlott kétesértékü gazdasági előnyök ked- j véért a magyar nemzet történelmi jogait, hi- j vatását és igényeit feladta volna ? A magyarság álláspontja a dunai konfederáció kérdésében kezdettől fogva az volt, ] hogy bármily megegyezést szomszédainkkal, az j úgynevezett utódállamokkal csak akkor köthetünk, ha ebben a megállapodásban teljesen egyenrangú, egyenjogú szerződő félként szerepelhetünk. Nem áldozhatjuk fel természetesen ennek a gondolatnak kisebbségi *ors- ban sínylődő, több mint hárommillió magyar testvérünk sorsát, életlehetőségeit sem, s igy a megegyezésnek egyik legfontosabb feltétele, hogy szomszédaink a kisebbségi kérdést megnyugtató és európai államokhoz méltó módon, a békeszerződésekben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően rendezzék. Mindaddig tehát, míg ezek az országunk területéből megnagyobbodott államok állandó irtóhadjáratot vezetnek az uralmuk alá jutott magyarsággal szemben, annak kulturális, gazdasági és politikai jogait lábbal tiporják, természetesen nem számíthatnak arra sem, hog> a magyar nemzettel békésen megegyezhessenek. Mindezeken felül nincsen kilátás erre a megegyezésre addig sem, amig szomszédaink nem mutatnak több megértést és jóindulatot a magyar nemzet jogos területi igényei iránt. A békés revízió gondolata már az egész világon diadalmasan tért hódított, csak az érdekelt utódállamok zárkóznak még görcsös merevséggel el ettől a gondolattól. Ezek után igazán meglepő, hogy a márciusi nemzeti ünnep alkalmából akadt a magyar ifjúságnak egy állítólagos csoportja, amely a maga követelései között a dunai konfederáció megvalósítását is felsorolta. Az egyetlen vigasztaló körülmény csak az, hogy ez a kis csoport, amely a nemzeti ünnepen gyűlését a Magyar Nemzeti Muzeum előtt tartotta, azon a helyen tehát, ahol 1848. március 15-én Petőfi a Talpra magyart elszavalta, nem képviseli a magyar egyetemi ifjúságot, már csak azért sem, mert vezetői és szónokai már régen kikoptak az egyetemi és főiskolai padokból. De nemcsak korban, gondolkozásban és világszemléletben még sokkal távolabb esnek Br. Apor Gábor kormányzói kitüntetése (A „Békés“ munkatársától.) Ismeretes, hogy br. Apor Gábor milyen jelentőségteljes munkát fejt ki, mint a külügyminiszter állandó helyettese, Magyarország érdekében. Br. Apor Gábor testvére br. Apor Vilmos apátplébánosnak. A külügyi tárca keretében kifej- I tett működése, most legfelsőbb helyen méltány- j lásra talált, a kormányzó a magyar érdemrend nagykeresztjéhez a csillagot adományozta részére. Bi> Apor Gábort a legfelsőbb helyről ért kitüntetés országszerte örömet okozott, különösképpen pedig Gyulán. Két téii gazdasági tanfolyam lesz az idén Békésmegyében (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye vezetői nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a vármegye gazdaközönségét időnkint gazdasági szakoktatásban részesítsék. Ezért van nagy jelentősége a földmivelésügyi minisztérium által Békésvármegyében rendezett és rendezendő háromhónapos téli gazdasági tanfolyamnak. A múlt évben több ilyen tan| folyam volt a vármegye területén, a jövő évre í pedig Vésztőn és Nagyszénáson engedélyezett i a miniszter ilyen háromhónapos tanfolyamot, egyben kilátásba helyezte a miniszter azt, hogy kivételesen hozzájárul ahhoz, hogy a folyó évben elegendő jelentkező esetén Békésen a téli tanfolyamot megismételjék. Református presbiteri (A „Békés" munkatársától,) Az Országos Református Presbiteri Szövetség, melynek elnöke dr. Ravasz László püspök, egyházmegyénként körzeti presbiteri konferenciák rendezését vette tervbe, melyek közül kettő fog a békésbánáti egyházmegyében a közeli napokban megtartatani és pedig április 3-án Gyu- | Ián, április 4-én Hódmezővásárhelyen. A gyulai konferencia szombaton reggel 9 órakor igehirdetéssel kezdődik a templom kenfereneia Gyulán ban, melyet Hettesy Kálmán kecskeméti lelkész fog végezni. Utána a konferencián elnököl Harsányi Pál esperes, a bevezetőelőadást Görömbey Péter nagykállói református lelkész tartja meg presbitériumaink történelmi alakulásáról. A konferencián résztvesznek a békési, békéscsabai, mezőberényi, gyomai, gyulavári és dobozi presbiterek, a gyulaiakkal együtt körülbelül kétszázan. Tanyaudvar-versenyt rendeznek Békésmegyében (A „Békés" munkatársától.) Az Orosháza Monori Gazdakör a „Falu“ Magyar Gazda- és Földmives Szövetség támogatásával folyó évi junius 12-én és 13-án tanyaudvar-versenyt rendez. verseny eredményével együttesen. Ugyancsak junius 13-án adják át Balassa János tanítónak 30 éves eredményes tanítói működéséért a Falu Szövetség által adományozott díszoklevelet is. A tanyaudvar-birálat junius 12-én fog megtörténni, mig az eredményt másnap, junius 13-án hirdetik ki az ugyancsak a „Falu“ Magyar Gazda- és Földmives Szövetség támogatásával Bakó József és Nagy Gyula tanyai tanító által megrendezendő gyermek tisztasági í A tanyaudvar-versenyre dijat ajánlott fel a Falu Szövetség : 1 db aranyérmet díszoklevéllel, 2 db. ezüstérmet oklevéllel és a szükséghez képest elismerő okleveleket. Ezideig öt gazda fog résztvenni a versenyben. Darányi: Adók, és állástalanság enyhítése A „Békés" tudósítója jelenti.) A húsvéti politikai nyilakozatok közül a jelentősebbeket az alábbiakban ismertetjük. Darányi Kálmán miniszterelnök többek között a következőket mondotta húsvéti nyilatkozatában : — A kormánynak legsürgősebb feladata a legszegényebb néprétegek életszínvonalának emelése. Be fogjuk vezetni a családi munkabérek rendszerét és a munkások fizetéses szabadságát. A gazdáknak biztosítani fogjuk a minél magasabb termelői árat. Az adópolitika teher- könnyitéseit a legalsóbb néprétegeknél kezdjük el és fokozatosan kiterjesztjük a közép- osztályra is. Az állástalan ifjúság elhelyezését minden lehető eszközzel elő fogjuk mozdítani, mert amit eddig tettünk, az csak a kezdet. Eckhart Tibor két lapban is nyilatkozott. Az egyik keresztény reggeli lapban megjelent mondatai: — A vér és az arany dillemája fölött nem lehet tovább habozni. Dönteni kell mi előbbrevaló : az élet, vagy a profit ? . . — ... Évek óta beterjesztem a költség- vetésnél az indítványt: „Közpénztárból kétféle címen senki fizetést nem húzhat“. .. ... A numerus elás inra elengedhetetlenül szükséges volt, s ha eddig nem lett volna meg, most kellene megszavazni...
