Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-01 / 72. szám

2 BÉKÉS 1937 április 1 Emlékezés Prohászka Ottokárra Irta halálának tízéves fordulóján : Diósi Géza dl*., kegyesrendi gimnáziumi tanár Gondolatban visszaszálluak az elmúlt tiz esztendő szomorú idejére és annak az elmúlt tiz évnek árva elhagyatottsága fájón vág bele lelkűnkbe, mikor Prohászka Ottokár elmúlásán elmélkedünk. Az élő vizek patakjainak csörgedezése most tiz esztendeje némuít el a Végtelen Aka­rat Megmásíthatatlan hívására, az Élő Vizek Forrásának csepegtetője elapadt, s az Isten- ktíldte mécses kialudt. Elnémult ajkáról az is­teni zene, mely lángot dobott mindenki szivé­be, aki csak hallgatta ezt a zenét, hallgatta a hirdetett Evangéliumot, a megtapasztalt Krisz­tust, akinek szépségét senki szebben nem tudta elmondani, mint ő. Elment tiz éve, s akkor eltemették a székesfehérvári Szent Háromság-temető kápol­nájának könnyes, virágillatos kriptájába. De a gyász és szomorúság itt maradt nekünk. Az­óta lélekben mindig temetünk és gyászolunk. A szomorú tragédia emléke minden hü kato­likus magyar szivében él és ez a kegyeletes magyar szív elzarándokol minden évben — s aki lem teheti — legalább gondolatban a fehérvári virágos kriptához. A magyar szeretethüség, a hála és ke­gyelet visz el bennünket is a szentség, a szív, az értelem, az alkotás emberéhez, aki a dantei művészet két összetevőjével : tollai és lánggal muzsikálta be a lelkekbe az ő lelke dallamát. Mert Prohászka művész volt, a legnagyobbak közül: toll és láng. A toll emberében az apos­tolt kell néznünk, mint irót. A napfényes eget megnyitotta számunkra, s föltárta müvei­ben a Magasságok felé a Végtelenség útjait. Az a huszonöt díszes kötésű könyv és a még kiadatlan alkotás, melyekben lelkét élő való­ságban hagyta ránk, — oly kincs számunkra, hogy ezzel a katolikus magyar irodalom tala­ját, ha más termékei nem is lennének, dús színekkel teli virágos kertté tette. * Prohászka lelke, érzése, minden megrez- zenése tollán, a szaván keresztül lángolt. A magyar irodalomtörténetuek kevés tagja van, melynek a szenvedély, a tűz és a teremtő láng erejét oly dinamikus hatással adnák vissza, mint Prohászka írásai. Abba a korba született bele és azt az időt élte át legnagyobbrészt, mikor a materializmus fertője legjobban fenye­gette elnyeléssel a magyar lelkeket, mikor az értelem zsarnoksága a legerősebben tombolt. A jó Isten adománya lett, kit az Ur a biblia szavaival küldött ebbe a megfertőzött légkör­be : „Menj fiam és igyál vizet a te csatorna- •vermedbőí és osztogasd vizedet az utcákon“. — És a fiú elindult és ment, mint kisdiák, •papnövendék, mint az Ur katonája — és bo­lyongott dalos, ujjongó gyermeki szívvel az erdők bűvös magányában, a pilisi hegyek rej­tett zugaiban, — s a fák illatából, a patakok csörgedezéséből, a sziklák néma komorságá­ból szívta magába az éltető erőt, s a madarak énekében figyelte a szférák zenéjét. A forrás megindult, az Ur szava teljesedésbe ment. :jc Az aranyszáju és aranytollu püspökkel a magyar irodalomban uj emberi és uj írói típust kaptunk. Prohászka a lélekirodalmat művelte. Maga adja meg Írói munkásságának irányelvét, mikor azt mondja az Élő Vizek Forrásához irt bevezetésében, hogy Írásaiban „él ugyan az irodalom eszközeivel, de nem az irodalom a célja, hanem a lélek“. — Milyen fenséges esztétikum, milyen jellegzetesen Pro- hászkai ars poetica. „A lélekformálás meste­reinek sohasem voltak szépirodalmi céljaik. . .“ Valami mást tudnak ők, tudják a lélekszővés ismeretlen fonálvezetékeit, ismerik a belső életjárásnak finom ösvényeit, melyeken Isten­hez talál a lélek. (ö. m. VII. k. 244. 1.) Ezeket a sorokat Prohászka a könyveit olvasóknak adta mintegy vezérfonálnak, ká­nonnak. Nemcsak szorosan vett elmélkedő könyveire érti ezt a szabályt, hanem minden írására vonatkozólag. Aki egy Prohászka- könyvet a kezébe vesz, legyen a legmélyebb filozófia, történetböleselet, misztikum, elmél­kedés, útirajz vagy leírás, egészen elmélyedve és olyan lélekkel olvassa, mint azt a szentéle- tü püspök megírta — és ne akarja azt a köny­vet gyorsan „befejezni“. Olvasóinak komoly lelkihasznot akar nyújtani, s akik ezzel a szándékkal óhajtják magukba szívni gondo­latait, azoknak mondja, hogy figyelmük „ne a téma iránti puszta érdeklődés tengelyén járjon...“ Aki átfut a könyvön, azon átfut a könyv is, elhagyják egymást, mint a szembe­szaladó gyerekek.“ (U. o. 243 1.) * Az elmúlás közelgő évfordulóján ezzel a pár gondolat-töredékkel fordulunk Székesfe­hérvár aranyszáju püspökéhez. Mikor az egyetemi templom szószékén tiz éve utoljára hangzott fel szava, utolsót muzsikált a hangja, mikor szent ajkáról utol­sónak röppentek ki a csodálatos szépségű ás mélységű gondolatok, — a másvilág zárt ka­pui, a menyország mérhetetlen magasságai megnyíltak előtte, s egy vakítóan fényes kar a lelkek püspöke felé intett és nyúlt, s fel- hanzott az isteni szó : Nyisd fel szemeidet, mert szemem tüze lángol! Eleget láttál, hogy immár kibírjad és mosolyogva nézni mi sem gátol..,“ - A hang elakadt, a szem elhomá­lyosult, a törékeny test elhanyatlott, s a lélek rövid idő múltán felszállt Ahhoz, Aki a földre küldte őt, magyar testvérei közé 1858. október 10 én. A templom szószékén elhallgatott a mu­zsika. elhallgatott a zene. De csak a teste fekszik a székesfehérvári virágos kriptában, szelleme, lelke itt virraszt közöttünk Írásaiban, könyveiben. Ó, bárcsak a feltámadás ünnepén minden katolikus magyar lélek felfigyelne, Prohászkára gondolva, — s az ő gondolatai, eszméi feltámadnának élétrekelnének azok lelkében is, akik eddig nélkülözték fenséges himnuszait, elmélkedéseit, misztikájának gaz­dag zenéjét! A Nemzeti Egység Pártja győzött a hajdúnánási kerületben (A „Békés“ tudósítója jelenti) A Maday Gyula halálával megüresedett hajdúnánási vá­lasztókerületben kedden volt a választás, amely teljes rendben folyt le. A Nemzeti Egység Pártjának jelöltje nagy fölénnyel indult a vá­lasztási küzdelemben és ez a fölény a szava­zatok összeszámlálása során az egész nap fo­lyamán végig megmaradt. 16.800 választó kö­zül több, mint 14.000 leszavazott. Benkő Géza 934 szavazattöbbséggel győzött. A végső ered­mény szerint dr. Benkő Géza 7552, Szakáts Andor pedig 6818 szavazatot kapott. Wlassics Gyula báró, volt kultuszminiszter meghalt A „Békés“ tudósítója jelenti.) Wlassics Gyula báró, volt kultuszminiszter a főrendiház és a felsőház volt elnöke március 29-én 85 éves korában meghalt. A bárót néhány nap­pal ezelőtt lábtöréssel szanatóriumba szállítot­ták, ahol szivgyengeség vetett véget életének. Egy megérdemelten fényes pályafutás végző­dött be Wlassics Gyula báró halálával. Egye­temi tanár, a Bánffy-kabinetben kultuszminisz­ter volt. 1918. november 18-án tudomásul vette ugyan, hogy Károlyiék feloszlatták a képvise­lőházat, a felsőház üléseit berekesztette, de a főrendi házat fel nem oszlatta. 1935. áprilisáig viselte a felsőház elnöki tisztét, akkor azon­ban magas korára való tekin'ettel újabb meg­választását elhárította magától. Az ünnep szombatján is kerékpárt loptak Gyulán (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi időben G3mlán igen elhatalmasodott a kerék­párlopás. A kerékpárlopások oka legtöbb eset­ben a kerékpártulajdonosok elővigyázatlansága, akik gépeiket az elővigyázatosság teljes mel­lőzésével, gondatlanul hagyják a tolvajok által feltűnés nélkül elérhető helyen. így eshetett meg azután, hogy az ünnep szombatján Kovács István gyulai lakosnak Gyulán a II. Rákóczy Ferenc-utca 3. szám alatti ház kapualjában őrizetlenül hagyott kerékpár­A kerékpár régi gyártási száma ját ismeretlen tettes ellopta, tipusu, Csepel gyártmány, ismeretlen. A gyulai kir. államrendőrség kapitány­sága felhívja a kerékpározó közönséget, hogy a kerékpár elhelyezésénél a legnagyobb gon­dosságot és elővigyázatot tanúsítson, azt vagy megbízható ember őrizetében hagyja, vagy láncolj# meg, avagy biztositó zár alkalmazása által akadályozza meg a kerékpár-gangsterek könnyű garázdálkodását. ; Gyula nem Tesz részt a délvidéki képzőművészek szegedi tárlatán (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Nagysza­bású és országos jelentőségű lesz a Képzőmű­vészek Országos Szövetségének az a reprezen­tatív tárlata, amely április 3-án nyílik meg a szegedi Iparcsarnokban. A magyar piktura legelső és legszebb alkotásait fölölelő tárlatot a Szegedi Lapszindikátus rendezi, de a kiállí­tás sikere érdekében bekapcsolódik a munkába nemcsak Szeged, hanem a Délvidék valameny- nyi városa is, hiszen a rendezőség számit Hód­mezővásárhely, Baja, Békéscsaba, Makó, Szen­tes, Kiskunfélegyháza és Orosháza társadalmi és művészeti életének vezetőire is. A rendezőség számított Gyulára is, azon­ban most, amint velünk közölték, a gyulai intéző körök elzárkóznak a meghívás elől. A zsűrizés munkáját az Országos Iro­dalmi és Művészeti Tanács már elvégezte s ennek alapján a tárlaton 26 magyar festőmű­vész körülbelül 200 képpel szerepel. A kiállítás előkészítő munkájának nagy eseménye, hogy a tárlat diszvédnökségét Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüspök vállalta: a megyéspüspök nyitja majd meg április 3-án ünnepies keretek között a kiállí­tást is. KEGEN BEBIZONYOSODOTT, HOGY M " r 301 1—* és előnyösen vásárolhat TISCH ERNO-nél ■ Clllcll vUHIuUul vilii jó árukat!

Next

/
Thumbnails
Contents