Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-01 / 72. szám
2 BÉKÉS 1937 április 1 Emlékezés Prohászka Ottokárra Irta halálának tízéves fordulóján : Diósi Géza dl*., kegyesrendi gimnáziumi tanár Gondolatban visszaszálluak az elmúlt tiz esztendő szomorú idejére és annak az elmúlt tiz évnek árva elhagyatottsága fájón vág bele lelkűnkbe, mikor Prohászka Ottokár elmúlásán elmélkedünk. Az élő vizek patakjainak csörgedezése most tiz esztendeje némuít el a Végtelen Akarat Megmásíthatatlan hívására, az Élő Vizek Forrásának csepegtetője elapadt, s az Isten- ktíldte mécses kialudt. Elnémult ajkáról az isteni zene, mely lángot dobott mindenki szivébe, aki csak hallgatta ezt a zenét, hallgatta a hirdetett Evangéliumot, a megtapasztalt Krisztust, akinek szépségét senki szebben nem tudta elmondani, mint ő. Elment tiz éve, s akkor eltemették a székesfehérvári Szent Háromság-temető kápolnájának könnyes, virágillatos kriptájába. De a gyász és szomorúság itt maradt nekünk. Azóta lélekben mindig temetünk és gyászolunk. A szomorú tragédia emléke minden hü katolikus magyar szivében él és ez a kegyeletes magyar szív elzarándokol minden évben — s aki lem teheti — legalább gondolatban a fehérvári virágos kriptához. A magyar szeretethüség, a hála és kegyelet visz el bennünket is a szentség, a szív, az értelem, az alkotás emberéhez, aki a dantei művészet két összetevőjével : tollai és lánggal muzsikálta be a lelkekbe az ő lelke dallamát. Mert Prohászka művész volt, a legnagyobbak közül: toll és láng. A toll emberében az apostolt kell néznünk, mint irót. A napfényes eget megnyitotta számunkra, s föltárta müveiben a Magasságok felé a Végtelenség útjait. Az a huszonöt díszes kötésű könyv és a még kiadatlan alkotás, melyekben lelkét élő valóságban hagyta ránk, — oly kincs számunkra, hogy ezzel a katolikus magyar irodalom talaját, ha más termékei nem is lennének, dús színekkel teli virágos kertté tette. * Prohászka lelke, érzése, minden megrez- zenése tollán, a szaván keresztül lángolt. A magyar irodalomtörténetuek kevés tagja van, melynek a szenvedély, a tűz és a teremtő láng erejét oly dinamikus hatással adnák vissza, mint Prohászka írásai. Abba a korba született bele és azt az időt élte át legnagyobbrészt, mikor a materializmus fertője legjobban fenyegette elnyeléssel a magyar lelkeket, mikor az értelem zsarnoksága a legerősebben tombolt. A jó Isten adománya lett, kit az Ur a biblia szavaival küldött ebbe a megfertőzött légkörbe : „Menj fiam és igyál vizet a te csatorna- •vermedbőí és osztogasd vizedet az utcákon“. — És a fiú elindult és ment, mint kisdiák, •papnövendék, mint az Ur katonája — és bolyongott dalos, ujjongó gyermeki szívvel az erdők bűvös magányában, a pilisi hegyek rejtett zugaiban, — s a fák illatából, a patakok csörgedezéséből, a sziklák néma komorságából szívta magába az éltető erőt, s a madarak énekében figyelte a szférák zenéjét. A forrás megindult, az Ur szava teljesedésbe ment. :jc Az aranyszáju és aranytollu püspökkel a magyar irodalomban uj emberi és uj írói típust kaptunk. Prohászka a lélekirodalmat művelte. Maga adja meg Írói munkásságának irányelvét, mikor azt mondja az Élő Vizek Forrásához irt bevezetésében, hogy Írásaiban „él ugyan az irodalom eszközeivel, de nem az irodalom a célja, hanem a lélek“. — Milyen fenséges esztétikum, milyen jellegzetesen Pro- hászkai ars poetica. „A lélekformálás mestereinek sohasem voltak szépirodalmi céljaik. . .“ Valami mást tudnak ők, tudják a lélekszővés ismeretlen fonálvezetékeit, ismerik a belső életjárásnak finom ösvényeit, melyeken Istenhez talál a lélek. (ö. m. VII. k. 244. 1.) Ezeket a sorokat Prohászka a könyveit olvasóknak adta mintegy vezérfonálnak, kánonnak. Nemcsak szorosan vett elmélkedő könyveire érti ezt a szabályt, hanem minden írására vonatkozólag. Aki egy Prohászka- könyvet a kezébe vesz, legyen a legmélyebb filozófia, történetböleselet, misztikum, elmélkedés, útirajz vagy leírás, egészen elmélyedve és olyan lélekkel olvassa, mint azt a szentéle- tü püspök megírta — és ne akarja azt a könyvet gyorsan „befejezni“. Olvasóinak komoly lelkihasznot akar nyújtani, s akik ezzel a szándékkal óhajtják magukba szívni gondolatait, azoknak mondja, hogy figyelmük „ne a téma iránti puszta érdeklődés tengelyén járjon...“ Aki átfut a könyvön, azon átfut a könyv is, elhagyják egymást, mint a szembeszaladó gyerekek.“ (U. o. 243 1.) * Az elmúlás közelgő évfordulóján ezzel a pár gondolat-töredékkel fordulunk Székesfehérvár aranyszáju püspökéhez. Mikor az egyetemi templom szószékén tiz éve utoljára hangzott fel szava, utolsót muzsikált a hangja, mikor szent ajkáról utolsónak röppentek ki a csodálatos szépségű ás mélységű gondolatok, — a másvilág zárt kapui, a menyország mérhetetlen magasságai megnyíltak előtte, s egy vakítóan fényes kar a lelkek püspöke felé intett és nyúlt, s fel- hanzott az isteni szó : Nyisd fel szemeidet, mert szemem tüze lángol! Eleget láttál, hogy immár kibírjad és mosolyogva nézni mi sem gátol..,“ - A hang elakadt, a szem elhomályosult, a törékeny test elhanyatlott, s a lélek rövid idő múltán felszállt Ahhoz, Aki a földre küldte őt, magyar testvérei közé 1858. október 10 én. A templom szószékén elhallgatott a muzsika. elhallgatott a zene. De csak a teste fekszik a székesfehérvári virágos kriptában, szelleme, lelke itt virraszt közöttünk Írásaiban, könyveiben. Ó, bárcsak a feltámadás ünnepén minden katolikus magyar lélek felfigyelne, Prohászkára gondolva, — s az ő gondolatai, eszméi feltámadnának élétrekelnének azok lelkében is, akik eddig nélkülözték fenséges himnuszait, elmélkedéseit, misztikájának gazdag zenéjét! A Nemzeti Egység Pártja győzött a hajdúnánási kerületben (A „Békés“ tudósítója jelenti) A Maday Gyula halálával megüresedett hajdúnánási választókerületben kedden volt a választás, amely teljes rendben folyt le. A Nemzeti Egység Pártjának jelöltje nagy fölénnyel indult a választási küzdelemben és ez a fölény a szavazatok összeszámlálása során az egész nap folyamán végig megmaradt. 16.800 választó közül több, mint 14.000 leszavazott. Benkő Géza 934 szavazattöbbséggel győzött. A végső eredmény szerint dr. Benkő Géza 7552, Szakáts Andor pedig 6818 szavazatot kapott. Wlassics Gyula báró, volt kultuszminiszter meghalt A „Békés“ tudósítója jelenti.) Wlassics Gyula báró, volt kultuszminiszter a főrendiház és a felsőház volt elnöke március 29-én 85 éves korában meghalt. A bárót néhány nappal ezelőtt lábtöréssel szanatóriumba szállították, ahol szivgyengeség vetett véget életének. Egy megérdemelten fényes pályafutás végződött be Wlassics Gyula báró halálával. Egyetemi tanár, a Bánffy-kabinetben kultuszminiszter volt. 1918. november 18-án tudomásul vette ugyan, hogy Károlyiék feloszlatták a képviselőházat, a felsőház üléseit berekesztette, de a főrendi házat fel nem oszlatta. 1935. áprilisáig viselte a felsőház elnöki tisztét, akkor azonban magas korára való tekin'ettel újabb megválasztását elhárította magától. Az ünnep szombatján is kerékpárt loptak Gyulán (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi időben G3mlán igen elhatalmasodott a kerékpárlopás. A kerékpárlopások oka legtöbb esetben a kerékpártulajdonosok elővigyázatlansága, akik gépeiket az elővigyázatosság teljes mellőzésével, gondatlanul hagyják a tolvajok által feltűnés nélkül elérhető helyen. így eshetett meg azután, hogy az ünnep szombatján Kovács István gyulai lakosnak Gyulán a II. Rákóczy Ferenc-utca 3. szám alatti ház kapualjában őrizetlenül hagyott kerékpárA kerékpár régi gyártási száma ját ismeretlen tettes ellopta, tipusu, Csepel gyártmány, ismeretlen. A gyulai kir. államrendőrség kapitánysága felhívja a kerékpározó közönséget, hogy a kerékpár elhelyezésénél a legnagyobb gondosságot és elővigyázatot tanúsítson, azt vagy megbízható ember őrizetében hagyja, vagy láncolj# meg, avagy biztositó zár alkalmazása által akadályozza meg a kerékpár-gangsterek könnyű garázdálkodását. ; Gyula nem Tesz részt a délvidéki képzőművészek szegedi tárlatán (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Nagyszabású és országos jelentőségű lesz a Képzőművészek Országos Szövetségének az a reprezentatív tárlata, amely április 3-án nyílik meg a szegedi Iparcsarnokban. A magyar piktura legelső és legszebb alkotásait fölölelő tárlatot a Szegedi Lapszindikátus rendezi, de a kiállítás sikere érdekében bekapcsolódik a munkába nemcsak Szeged, hanem a Délvidék valameny- nyi városa is, hiszen a rendezőség számit Hódmezővásárhely, Baja, Békéscsaba, Makó, Szentes, Kiskunfélegyháza és Orosháza társadalmi és művészeti életének vezetőire is. A rendezőség számított Gyulára is, azonban most, amint velünk közölték, a gyulai intéző körök elzárkóznak a meghívás elől. A zsűrizés munkáját az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács már elvégezte s ennek alapján a tárlaton 26 magyar festőművész körülbelül 200 képpel szerepel. A kiállítás előkészítő munkájának nagy eseménye, hogy a tárlat diszvédnökségét Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüspök vállalta: a megyéspüspök nyitja majd meg április 3-án ünnepies keretek között a kiállítást is. KEGEN BEBIZONYOSODOTT, HOGY M " r 301 1—* és előnyösen vásárolhat TISCH ERNO-nél ■ Clllcll vUHIuUul vilii jó árukat!
