Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-28 / 70. szám
1937 március 28 B I K É S 9 jobű <khhe topábboJtüM a ködös téli reggelen! De hiv a kötelesség, ki kell ugrani a jó meleg ágyból! A szürke reggelnek egyetlen öröme a jó forró kávé. És ez az öröm csak 3 fillér! jelent, mert ennyibe kerül egy csésze egészséges1! valódi JFramch kávépótlékkal Ízesített fineippmalálg» kávé, tejjel és cukorral. Ennyit toinoteitki, megengedhet magának! Békésvármegye gySmSIcstermelése Irla : GALL! JÁNOS, Békésmegye gyümölcstermelési intézője, Belgpádban megkötötték az az olasz-jugoszláv politikai és gazdasági szerződést ötéves bélié a két ország között Belgrad, március 25. Az egész európai politikai világ nagy érdeklődéssel kisérte gróf Ciano, olasz külügyminiszter belgrádi tanácskozásait. Különös figyelmet szentelt a tárgyalásokra a magyar politikai világ. A szerződés Belgrád, március 25. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és Ciano gróf olasz külügyminiszter csütörtök este aláírta a politikai egyezményt. A szerződés főbb pontjai ezek : A szerződő felek kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják a közös határokat. Abban az esetben, ha a két szerződő fél egyike v®t* len támadásnak volna kitéve, egy, vagy több hatalom részéről, a másik fél kötelezi magát, hogy távol marad minden akciótól, amely a támadás könnyítéseit szolgálhatná. Nemzetközi bonyodalom esetén, ha a két szerződő fél megegyezik abban, hogy közös érdekeik foroghatnak, vagy forognak kockán, arra kötelezik magukat, hogy tárgyalásokat folytatnak ama intézkedések megállapítása céljából, amelyeket érdekeik megóvása szempontjából szükségesnek tartanak A szerződő felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy nem folyamodnak a háború eszközéhez azoknak az ellentéteknek és viszályoknak megoldására, amelyek békés szerződések alkalmazásával is megoldhatók. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy területükön nem fognak megtűrni semmiféle propagandát és nem fognak segíteni semmiféle olyan tevékenységet, amely a másik szerződő fél területi épsége, — vagy az állam fen- -álló rendje ellen irányul, vagy pedig amely olyan természetű, hogy alkalmas lenne a többi fennálló viszony megbontására. Abból a célból, hogy a közöttük fennálló kereskedelmi viszonyoknak uj lendületet adjanak, elhatározták, hogy élénkebbé teszik és kiszélesítik kereskedelmi forgalmukat. A szerződést 5 év tartamára kötik és amennyiben azt hat hónappal lejárta előtt fel nem mondják, évről-évre hallgatólagosan meg- Jiosszabbitottnak tekintendő. A politikai szerződéssel párhuzamosan a jugoszláv és az olasz kormány megbízottai gazdasági szerződést is írtak alá, amely kiegészíti a régebben kötött szerződéseket. Az uj szerődés főbb rendelkezései a következők : Olaszország és Jugoszlávia további kontingenseket engedélyoz azokon a kontingenseken kívül, amelyek már a korábbi szerződésben engedélyeztettek. Jugoszlávia hozzájárul ahhoz, hogy Olaszország bizonyos fizetéseket kliring utján teljesíthessen, amelyeket eddig valutában teljesített. Legkésőbb egy hónapon belül állandó jugoszláv—olasz gazdasági bizottságot létesítenek. A szerződés csak előzetes alapot teremt a szélesebb gazdasági együttműködés számára. Senki ellen sem irányul... Sztojadinovics miniszterelnök nyilatkozatában rámutatott arra, hogy az uj szerződések célja uj politikai érát létrehozni és uj korszakot megnyitni a két nép történelmében. Különös értéket biztosit a megállapodásoknak, hogy azok senki ellen sem irányulnak. A barátság és az együttműködés szellemében ... Ciano gróf olasz külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a most aláirt megegyezés Jugoszlávia és Olaszország közötti békét és biztonságot jelenti. A két ország el van határozva arra, hogy a kölcsönös politikai viszonyban a barátság és az együttműködés szellemében uj korszakot kezd. — Amit elsősorban le akarunk rombolni — mondotta gróf Ciano —, az a két állam közötti bizalmatlanság, amit meg akarunk valósítani, az a két állam közötti tartós barátság. ideáll i „lémen. A háború utáni évek igen rossz gazdasági viszonyai — nehéz értékesítési és kereseti lehetőségek és ezzel kapcsolatos nagy munkanélküliség — eddigi gazdasági rendszerünk átszervezését tette szükségessé eleddig elhanyagolt termelési ágak felkarolásával, melyek termelése jól értékesíthető és sok embernek tud kenyeret biztosítani. így került előtérbe a gyümölcstermesztés, mert az izes, zamatos magyar gyümölcsét régtől fogva ismeri és keresi a külföld, — de meg igen sok — különösen kisembernek — tud állandó munkát és jövedelmet biztosítani. Vármegyénk gyümölcstermelése nem uj keletű, már őseink is tudták, hogy különösen a folyókinente igen alkalmas a termelésre De akkoriban az egyéb mezőgazdasági termények jó jövedelmezősége mellett gondot nem fordítottak rá, csak mellékeden, saját szükségletük fedezésére ültettek fákat. Kinek volt akkor gondja a tömegtermesztésre, megfelelő fajta kiválasztáséra és rendszeres telepítésre? Minden község szélén kiterjedt szőlőket, gyümölcsösöket találunk, de gondozatlanul, magára hagyottan és száz féle fajtában. Ma azonban csak jóminőségü, egészséges szép gyümölcsöt vesz át a kereskedő: nagy tömegű, egy minőségű áru a jelszó. Ennek a követelménynek eddigi gyümölcstermelésünk nem felelt meg és megfelelő átszervezése, talajunknak és éghajlatunknak legjobban megfelelő fajta kiválasztása és ennek minél szélesebb körben való elterjesztése rendkívül fontos teendő volt. Rávenni a lakosságot, erre megtanítani a helyes, okszerű termelési es védekezési munkálatokra, hogy igy a gyümölcstermelés fellendítésével uj jövedelmi forráshoz jussunk és kenyeret tudjunk adni nagyszámú nincstelen embernek. Az e téren való igen fontos kezdeményező munkát vármegyénk alispánja, Vitéz dr. Márki Barna indította meg, ki a békésmegyei búzatermelés fokozása mellett a legmesszeb- menő módon karolta fel a gyümölcstermelés kérdését. A földmivelésügyi minisztérium kertészeti osztálya is a régi tapasztalatok alapján a szilva, és pedig a besztercei szilva és b. muskotály fajtákban találta meg azt a gyümölcsnemet, mely a vármegye területén legjobban beválik és más megyék termelése kevés kon kurrenciát okoz. Szilvát — vörös, lószemüt — telepítettek már a régiek is, annak bizonyságául, hogy ők is tudták már azt, hogy a vármegye éghajlati és talajviszonyainák legjobban a szilva felel meg. A propaganda következtében indult meg a besztercei szilva nagybani telepítése, a fák megfelelő gondozása, ápolása és megvédése a különböző kártevőkkel szemben. Csak néhány évi munka után mondhatjuk, hogy termelésünk fellendült és ami örvendetes, a nagybirtokok hatalmas területű telepítései mellett kisgazdáink is lassan-lassan tapasztalván a gyümölcstermelés jövedelmező voltát — áttérnek a gyümölcstermelésre, 1—2 hold földjüket gyümölcsfákkal tel építik be. Meglevő fáikat pedig gondozzák, ápolják. Ez a legörvendetesebb jelenség — mert hisz éppen ezért az 1—2 holdas kisemberek vannak a legroszabb helyzetben. Kis földjükből megélni alig tudnak, munkát vállalni kénytelenek és ezzel az egész nincstelenek elől veszik el a munkát. így áttérve a gyümölcstermelésre — azok kezelési és godozási munkái egész évben lefoglalják -- a termés pedig ad annyi jövedelmet, hogy abból szépen megélhet, nem kénytelen máshol munkát válalni. De nem vétek saját magunk és hazánk ellen, hogy mikor talajunk, éghajlatunk szilvatermésre legalkalmasabb, akkor ott búzát erőltetünk és külföldről hozunk be aszaltszilvát, súlyos pengők ellenében ? Mert ma még ez a helyzet, külföldről kell behozni szükségleteink fedezésére gyümölcsöket, köztük pl. ez évben ötven vagon jugoszláv aszaltszilvát Azt a gyümölcsnemet tehát melyet itthon is könnyen, szépen megtermelhetnénk és akkor a külföldi aszal- ványért kiadott pénz itthon, vármegyéinkbe kerülne. Mert a mi szilvánk is van olyan, ha nem jobb, mint a boszniai, ezt a békéscsabai vegykisérleti állomás vizsgálatai fényesen bebizonyították. Ma már aszalók felépítésével mi is tudunk kitűnő aszalványokat előállítani, mert az értékesítés érdekében a termelés megszervezése után ez a fontos lépes is megtörtént és tud - | juk aszalvány alakjában értékesíteni a szilvát, j Bár aszalóink csak a múlt évben készültek el, igy sem gyakorlat, sem elegendő idő alapos kiismerésre nem volt, mégis kitűnő eredményei dolgoztak, a megaszalt mennyiséget pedig jól értékesítették úgy, hogy már a pesti piac érdeklődését is sikerült felkelteni. De még mindig nem termelünk eleget, még mindig sok az aprószemü szilva, még a belföldi fogyasztásunk igen kis hányadát tudjuk csak fedezni. Ez megmutatja a jövő fejlődésnek és lehetőségeknek is az útját. Mert addig mig külföldi behozatalra szorulunk, mig lesznek oly országrészek, hol gyümölcsöt, aszaltszilvát kapni nem lehet, nem kell félnünk a túltermeléstől. Tovább kell azonban dolgozni, megfelelő fajtát ültetni, a meglevőket kezelni és gondozni. Remélni lehet, hogy szívós, céltudatos és szakszerű munkával meglepő szép eredményt érhetünk el és vármegyénk hires lesz nemcsak búzájáról, hanem gyümölcséről, különösen aszalványáról Építtetők éshtzt illáid oniHok méltányos t Előnyös anyagvásárlásaim folytán : villany és vízvezeték- szerelési munkákat inai drágaság mellett is )!csó árakon készítek to CD to BEHHER AHIAL Dús raktárt tartok mindenféle villany és vizvezetékszerelési anyagokból, amelyeket meglepő olcsó árakon árusítok. — Fürdőkádak, kályhák, szivattyúk és vascsövek állandóan raktáron ! Tervezéssel és költségvetéssel díjmentesen szolgálok szerelési vállalat.
