Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-28 / 70. szám
10 BÉKÉS 1937 március 28 Örömhír a 2000 koronán aluli gyulai hadikölesönkötvényesek címére (A „Békés“ munkatársától-) Állandó a panasz a hadikölcsöntulajdonosok körében, hogy a kormány nem elég nagy összeget vesz fel a költségvetésbe a hadikölcsöntulajdonosok kielégítésére. Á Békés munkatársa megkérdezte dr. Antal József miniszteri titkárt, a hadikölcsön- ügyosztály vezetőjét, hogy lehet-e szó ezeknek a kíscimletü hadikölcsönöknek a valorizálásáról, mire a következő választ kaptuk: — A hadikölcsönügyosztály várja azt a rendelkezést, amely szerint ezeket a kis címleteket egyszersmindenkorra meg fogja váltani a minisztérium tulajdonosuktól. Ugyanis a kétezer koronán aluli cimlelek után nem adtunk segélyt, igy ezek a szegény emberek eddig még semmi néven nevezendő támogatásban nem részesültek. Készen van a belügy- minisztéi’iumban a tervezet arra vonatkozóan, hogyha rendelkezés érkezik, a kicimletü tulajdonosok hadikölcsönkötvényeik beszolgáltatása ellenében egyösszegben megkapják kötvényeik valorizált segélyt. Nagy húsvéti vásár® 218 3—3 Hangya Szövetkezel Síén! A helybeli Hangya szövetkezet értesíti igen tisztelt tagjait és Gyulaváros igen tisztelt közönségét, hogy raktárait dúsan felszerelte I I HÚSVÉTI ARUKKAL Tekintsék meg szövetkezeti boltjainkat és kirakatainkat, ahol nagy választékban husvétra minden olcsón beszerezhető. Húsvéti tojások és nyulak, csokoládé-árnk, borok, szeszesitalok, húsvéti likőrök olcsók, elsőrendöek JRövidesen meglesz a Békésmegyére kiterjedő dalosegylet alakuló közgyűlése. )A „Békés“ munkatársától.) Még 1936. év novemberében az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság őszi közgyűlésén történt, hogy Tan tó József, vármegyei népművelési titkár bejelentette, hogy felsőbb rendelkezés értelmében ezután úgynevezett vármegyei, törvényhatósági dalosegyesületet kell alapítani, amelybe az összes békésmegyei dalosok beletartoznak. Tantó József bejelentését örömmel vette tudomásul Békésvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága és megbízta azzal, hogy a szükséges lépé**ket tegye meg, illetőleg tanulmányozza az ügyet, mint lehetne a közeljövőben alakuló közgyűlésre összehozni a békésmegyei dalosokat. Tantó józsef megkereste a vármegyei dalosszervezeteket, részletes kérdőívet bocsáj- tott ki, amelyből az egyesületeknek a helyzetképe előtűnik, de azonkívül már ebbe a kérdőívbe beleveszik az egyesületek azt, hogy kit akarnak delegálni a vármegyei alakuló közgyűlésre. Értesülésünk szerint az alakuló közgyűlésre hamarosan sor kerül. Őszinte beszélgetés a gyulai cselédek főmesterével a Kossu szomszédságában (.A „Békéset munkatársától.) Rossz világot élünk. Itt van a drágaság. A jövedelem marad a régi. A spanyot harctereken a nemzeti újjáéledés csatázik a liberálisok, által támoga tott kommunista és anarhista-csöcselékkei. Ez bizony baj, nagy baj. Hanem mindennél nagyobb baj van most itt Gyulán. Nincs cseléd, legalább is jó cseléd, mondják a háziasszonyok. Kevesen tudják, hol van a cselédbörze. A Kossuíh-téren, a kiskápolna mögött eldugva áll tizméteres keskeny frontjával a cca. egyszázötven év előtti időkből átmentett emeletes kisház. Nagy idők tanúja. Ódon, szúette nagy száraz kapu. Sárga falán kis tábla a következő felírással: Árva Ernő elhelyező és közvetítő intézete. Belépünk a kapun. Hosszú, sötét sikátor a kapualj. Intenziven üti meg orrunkat a készülő rántotta illata. Péntek van. Bojtos nap. Rántottát süt a sötét kapualjból nyiló konyhában a kis étkezde szinpatikus kinézésű idősebb tulajdonosnője. Túl a kapun, a szűk udvarban már van egy kis napsugár. A különálló földszintes ház falán hirdetés latszik. A folyósón egy ajtó körül háztartási alkalmazottak ödöngenek. Benézünk az elhelyező-intézetbe. Egy asztal mellett a tulajdonos ül. Nagyban tárgyal az egyik háztartási alkalmazottjelölttel. Mellette a tűzhelynél felesége főzi az ebédet. Előadjuk jövetelünk okát: mondjon valamit arról, mi az oka Gyulán a nagy cselédhiánynak. Miért gondterhes a gyulai háziasz- szonyok javarészének arca ? Kihaltak-e a régi jó cselédek ? Hói lehet a hiba ? — Hát kérem, — kezdi beszédét Árva Ernő, a legnagyobb baj ott van, hogy Gyula tisztviselőváros. Először jött a szanálás, elvették a tisztviselők fizetésének jó részét és ami még megmaradt, azt most habzsolja fel a drágaság imlochja Tény az, hogy Gyulán a tisztviselők nem igen tudják megfizetni a ma már igen igényes háztartási alkalmazottakat. — Ezelőtt két évvel egy jobb mindenesnek i harminc-harmincöt pengő volt a fizetése Gyű- j Ián, ma már csak tizennyolc-husz pengőt tud- I nak fizetni nekik. — A régi jó szakácsnők, már kiöregedtek. Utánpótlás nincs. Egyrészt azért, mert ma szakácsnő nem igen kell. Nagyrészt hozatják a kosztot s megelégednek a bejáró mindenessel, másrészt a háziasszonyok nem olyanok, mint réven, nem hajlandók a cseléddel bajlódni és azt betanítani. Ma a mindenben perfekt háztartási alkalmazott ritka, mint a fehér holló. — Persze baj az is, hogy mindenüvé csak csinos, jó megjelenésű, tiszta, jó modorú leány kellene, az ilyen pedig, ha akad, mind Pestre megy, mert ott a bérviszonyok átlag 50 60 százalékkal jobbak. Azután Pest, az csak Pest.... Ha jól megy, még jó pártit is lehet csinálni óit egy derék altiszt, vagy villamoskalauz és hasonló nyugdíjjogosult, fixes emberrel. — Nagyon sok a megrendelésem, de a feltételek annyira igényesek, a felkínált bér oly alacsony, hogy nem igen biroin kielégíteni. A szanatóriumba is kellett volna egy jobb cseléd leány, de nem tudom az ár miatt küldeni, mert a jobb cselédek mind Pestre mennek. — Utánpótlás a háztartási alkalmazottakból Gyuláról nincs. A gyulai leányok inkább a gyárakba mennek, mint szolgálni. Dobozról, Sarkadról, Méhkerékről, Sarkadke- reszturról, Békésről kerül ki a háztartási alkalmazottak java része. — Ilyenkor azután és főleg nyáron, amikor aztán megkezdődik a mezőgazdasági munka, a leányok inkább munkásnak mennek, mint cselédnek. Nagyobb a bér és függetlenebbek. Sok az amateur-közvetitő folytatja a „mester“ nagy a konkurencia, — nehéz ma a megélhetés nagyon. Nincs pénz Gyulán, nem kell a cseléd. Várom, hogy jöjjön már valami, ami megfordítja ezt a visszafelé életet. Több fizetést kellene adni a tisztviselőknek, és mind járt lenne cselédre pénz. 258 1937. szánt. Hirdetmény. Az Alső-fehérkörösi Ármentesitő Társulat a tulajdonát képező feketekörösi remetei, szanazugi, a Fehér- és Feketekörös egyesülésénél levő és a kettőskörösi balparii dobozi, békési hullámterét legeltetési vagy kaszáltatási célra egy évre haszonbérbe adja. A feketekörösi remetei hullámtér a lu- gosi átmetszés alsó végétől a remetei közúti hidig terjed, területe 9 kát. hold. A feketekörösi szanazugi hullámtér a Gyula-sarkadi országúti lejárótól lefelé a dobozi hátárig terjed, Területe 41 kát. hold 610 □ öl. A Fehér- ^js Feketekörös egyesülésénél levő hullámtér a dobozi határtól a Fehérkörös jobbparti töltésének végéig terjed, területe kb. 4 kát. hold. A kettőskörösi dobozi hullámtér az. 1000 fm-töl a 3700 fm-ig terjed, területe kb. 45 kát. hold. A kettőskörösi békési hullámtér a Doboz-békési határtól lefelé a 10.900 töltéses folyóméterig terjeo, területe kb. 90 kát. hold. A legelő területek külön-külön adatnak ki bérbe. Az ajánlatok f. évi április hó 1-én déli 12 óráig adandók be a Társulat irodájába Gyulán, Kossuth Lajos-utca 19 sz. alá, ahol a bérlet részletes feltételei is a hivatalos órák alatt 8— V2 2 óráig megtudhatók. Gyula, 1937. március hó 22-én. Kienitz Vilmos s. k. 247 2 cv igazgató-főmérnök. wúMfkr OLCSÓ ÁRAK. Divat jó zokni — 78 fillér Reklám ing 3’50 „ Divat ing 2 gallérral 5-20 „ Magyaróvári müselyem ing 6-30 „ Magyaróvári Opaling ing 9-80 „ Goldsmart gyürhetetlen nyakkendő P50 „ Goldrival gyürhetetlen nyakkendő P90 „ Fibro nyakkendő P70 „ Azur Fibro nyakkendő 2-00 „ Tiszta selyem nyakkendő 3-80 „ Divatos cérna keztyü "•96 „ G. F. B. Matt harisnya 1-78 „ G. F. B. Mytt harisnya 1-98 „ G. F. B. Hajszál vékony harisnya fekete sarokkal 2-78 „ Divatos bőrkesztyű 3-90 „ G. F. B. blúzok s pulóver különlegességek kizárólag a TAWÄI divatházában. 244. 2—2:
