Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-28 / 70. szám
8 BÉKÉS 1937 március 28 Lehetett-e az Alföldőn vízerőmű ? 'lift»: KOVÁCS JÓSZEF oki. gépészmérnök, gyulai iparfelügyelő. Abban a vitában, mely az Alföld ármentesi- tésének helyesen, vagy helytelenül történt kivitelkörül keletkezett, oly állítás is hangzott el, hogy nem létezhettek és nem keletkezhettek az Álföldön — a kis esés miatt — számottevő vízerőművek. Nem szándékozom az ármentesités helyes vagy helytelen elkészítésének vitázói közé lépni. Csupáu arra akarok rámutatni, hogy igenis voltak és az akkori időben nagyon is számottevő vízerőművek, malmok — a kis esés ellenére — az Alföldön. Egy oldalról régi Írások tanúskodnak a Kőrösökön, Hortobágyon és Berettyón létezett vízimalmokról, másoldalról az én dédaagyapám- nak két ilyen malma volt Szolnokon a Tiszán. Az 1800-es évek elején betiltotta Vaj Miklós királyi biztos a Kőrösökön és Berettyón az újabb malmok építését. De vegyük sorra a fentemlitett folyókat: A Sebes-Kőrösön nevesek voltak a tarjáni és palo- tú malmok. Bár lebontásuk elrendeltetett, egyúttal azonban megengedtetett a malmok tulajdonosainak malmaikat zsil'ppel szabályozható külön csatornákra átépíteni, sőt e tekintetben a költségek előlegezésére is biztosíttatott, Harsánytól felfelé három malom volt. Miután a viz szabad fo lyását gátolták és azt partjai közül kiszakadá sokra kényszeritették, elrendeltetett a malmoknak külön malomcsatornában való elhelyezése a Pecze-patak vizének felhasználhatóságával- A. Sebeskőrös kiskőrösi kiágazásának elzárása után felajánlották a kiskörösmenti vidéknek ezen medernek malomcsatornává való átalakítását, megfelelő számú zsilip segélyével. A Fekete Körösön alul a tenkei határig hét, azon felül 13 malom állott, annak ellenére, hogy Arad vármegye területét veszélyeztető volt a nip- pai, tenkei, ficzkói és fekete-tóti malom fennállása. Az őrlés más lehetőségei miatt e négy ■vízimalom még a múlt század hatvanas éveiben is működésben volt. Bár az összes malmok eltávolítása elrendeltetett, mégis, hogy a ma'.omtulajdono- sok érzékeny kárt ne szenvedjenek és a vidék is kielégíthesse őrlési igényeit, megengedtetett a földbirtokosoknak és községeknek külön malom csatorna építése és egy malomcsatorna-társulat megalakítása, mely esetben az építkezésekre az országos építési alapból előleg nyújtása kilátsásba •helyeztetett. E tekintetben Bihar vármegyéhez utasítás ment, hogy a járási mérnöki hivatal az érdekelt felekkel a tárgyalásokat indítsa meg és hasson oda, hogy ezen malomcsatorua a Rippár alól a Fekete-Körösből kiindulva a Gyepes-ér medrének felhasználásával létesittessék. Plébániáknak, templomoknak és iskoláknak a létesítendő uj malomcsatornánál ugyamazon haszon biztosíttatott, mint aminö az elbontott mai mok után származott. A Fehér-Kőrösön és a Czégér-patak felső folyásán 36 vízimalom volt. A középső szakaszon Kisjenö, Erdőhegy és Somos községekben egy-egy, Madab községben két malom volt. Néhány kivé telével — kártékony voltukra való tekietettei 1830. körül lebontattak. E malmok a községekben vagy azokhoz közel voltak építve és a folyó medrét elzáró vizduzzasztó gátjaik miatt állandóan veszélyeztették a környéket. Tenke község emiatt egy külön malomcsatorna létesítését kérte a Rippa alatt rendes osztóművel kezdődve a Szarkautcába, ebből a Görbedi és onnan a Gyepesbe t'o’yt volna. A Hortobágy-folyón, a Hortobágy kellő kő zepén is volt vizimalomi a XVIII. század közepén. Három vizikerekével három köjáratot hajtott. E vízimalomról 1743-ból már van feljegyzés és 1848 ig volt működésben, tehát lOO évnél hosz- szabb ideig. Voltak malmok — 11 db — az Alföld leglas- subb folyóján, a Berettyón is. A legkisebb esése lévéD, alig lehetett látni folyását. Igen érdekes feljegyzés van erről.2 Szél Mihály kisújszállási pá- kász. ki 1799-ben egy hosszú élet tapasztalatai alapján a Berettyónak valóságos folyását onnan állítja bizonyosnak, hogy midőn a többi vizeken fáradozván a Berettyóra is elértek, szímeivel látta, hogy ez mozogván folydogált. A közepe tiszta volt és a pariyait fennálló nádak mutatták ki. a többi viz pedig állott. Ezen állítását esküvel is megerősítette. A BerettyÓD Esztár-nál levő malom az esztá- riak panasza szerint a duzzasztóval árvizeket okozott, amiatt azt 1812 ben lerombolták. Az árviz- veszedelem ezután nem csökkent, a Berettyó derüre-borura ki-kinézett a medréből. Ekkor kérték az esztáriak, hogy engedjék meg a malom uj ból való felépítését, mert arra nagy szükségük van. De nem kaptak az újraépítésre engedélyt. Az 1815 évben sok panasz merült fel a kör nyék vízimalmai által okozott áradások miatt. E panaszok ellenére a királyi biztos nem engedé lyezte a Csökmöi malom lebontását, nehogy a nép az őrlési lehetőségtől meg legyen fosztva. Különben sokan panaszkodtak a Turkevén levő Berettyóra épült vízimalomra. A malom a kisesésü Berettyót annyira duzzasztotta, hogy a biharmegyei Udvari, Nagyrábé, Nagybajom és Szerep községek határát is elöntötte a viz. A levéltár, I. sz. térképe szerint3 a mai- Turkeve határán belül terültek el Turkedd, Pó hamara, Nárcsegyháza stb. községek E területet Szent László királyunk adományozta a XL században az egri püspökségnek. Az 1474. évből származó birtok jegyzékében a püspökségnek már szerepel „in fluvio Berekyó hibet Dominus epis- copus, molendium et aliquando eitendit se ad flór. quinque“ egy vízimalom, mely a Berettyó, kanálison azona helyen volt elhelyezve, ahol az I. sz. térkép mutatják, a mai Turkeve határának tur- keddi részén, az u. n. Zubogónál. Valószinü hogy ez utóbbi elnevezés is a viz, illetve malom által okozott zajtól kapta nevét. A malom elrendezését a II. sz., az 1812 évből származó rajz mutatja. Régi kimutatások szerint öt forint jövedelmet is hozott évente. A II. sz. rajzon feltüntetett malom régi Írások szerint „hatgaratos“ volt és minden alulcsapott vizikerék egy köjáratot hajtott. A meglevő Írások szerint e malmot már a XY. század végén az egri püspök javíttatta. A neves és ismert malom úgyszólván a vidék központja volt. Több helyiség felöl vezetett hozzá ut, amint ezt a túriakkal — Mezőtúriak — folytatott határperbeu 1749-ből fennmaradt térkép is igazolja. E pör végén a íurkeveiek ügyvédje, Zay Gyenge Mátyás felhozta panaszában azt is, hogy a túriak is építettek egy vízimalmot a Berettyón légvonalban kb. 15—16 km. távolságban a keviek malmától. Persze az uj duzzasztásnál emelkedett a régi malomnál az elfolyó viz szintje és amint a. perirat mondja, ezzel rontották a viz hajtóerejét. Ez ellen az egri káptalannál is tiltakozott a ke- veiek fentemlitett ügyvédje. A malom megszűnése az 1840—50. évek közötti időre tehető. Addig őrölte Kisújszállás, Karcag, Dévaványa és Endrödröl hozott gabonákat. Még Nagybajomról is idejártak öröltetni. Ma is megvan Nagyabajoman annak az útnak a neve — Kevi-ut — melyben’a turkevei malomhoz jártak. Pedig akkor már mindenfelé voltak szárazmalmok, Turkevében öt is. Nehány évvel ezelőtt a Berettyó-kanális mé lyitésekor találtak még a meder fenekében néha malom cölöpéiből néhány darabot. Ennél a malomnál verték le 1730-ban a Péró- féle parasztlázadást. Régi Írások kalauzolása 500- évre vezet vissza a mainra életébe. Hogy mikor keletkezett ez Írások előtt, azt nem tudjuk. Megszűnése a vizszabályozások megkezdése, a kanálisokkal levezetett vizek megrendszabályozásának idejére, t hát a múlt század derekára tehető. Mosta régi malom helye táján szivattyútelep; áll, mely a környék vadvizét emeli át a kanálisba, amelyben nyáron bokáig, térdig érő viz van, ha teljesen ki nem szárad. Tehát voltak az Alföldnek az akkoii időkben jeles és neves vízerőművei a vizmalmaí által. Valamikor a Berettyó körülölelte az 5000 holdas ecsegi legelőt, ahol a nádasok és buja fü között bőséges legelőt talált a ménes, a gulya. Most nyáron már junius végén elkopik a legelő, leég, igy javarészt hazahajtják a gulyákat, a kanális száraz partjain brekegnek békák, ha van egy kis viz eső után. Küszködnek a pásztorok, mert 10— 12 m. mélységű kutakból húzzák fel a jószág itatására szükségeséges vizet. A kutak vize, a talaj viz: pedig évröl-évre lejebb száll, kevesbedik. 1 Lősy—Schmidt Ede „ Hortobágy-köhid építése“. 2 Szigethy Györffy István „Nangykunsági krónika“. 3 Gyöngyöshalászi Vadász Pál dr. 4 Györffy Lajos dr. városi tanácsnok. A békésmegyei tenyészbikák 1160 pengős átlagárban keitek a mezőgazdasági kiállításon el (A „Békés“ munkatársától.) Szotyori Nagy Jenő, a Békésmegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének igazgatója, most terjesztette be a vármegyei gazdasági felügyelőségre azt a jelentést, amelyből kitűnik, hogy Békésmegye a mezőgazdasági kiállításon feltűnően jól szerepelt. Békésmegyéből a mezőgazdasági kiállításra fölvittek 42 drb. tenyészbikát, ebből 41-et eladtak. A fölhajtott tenyészbikákból 24 drb. a kisgazdák kezén volt és átlagban 1108 pengőért cseréltek gazdát. Az uradalmi tenyészbikák 1232 pengős átlagárat értek el. Az eladott bikák árából a kisgazdák kezeihez befolyt 26.625 pengő, az uradalmak kezeihez 20.950 pengő, összesen tehát 47.575 pengőt eredményezett a békésmegyeieknek a bikavásárlás. Az összesített bókésmegyei átlagos bika-ela~ dási ár a fenti adatok szerint 1160 pengő. A békésmegyeiek közül Geiszt Gyula és Gáspár, Beliczey Miklós és Reck Géza lovait az államkincstár megvásárolta. Itt említjük meg hogy Reck Géza három angol félvér lova közül az egyik 1. a. dijat nyert, a három mén együtt pedig a csoporttdijat nyerte meg. Békésvármegye tüzrendészeti felügyelőjének felhívása a megye lakosságához (A „Békés“ munkatársától) Dévényi József, Békésvármegye tüzrendészeti főfelügye lője a következő felhívást intézi a vármegye lakosaihoz. — A tavaszi idők beálltával fokozott mértékben gondoskodni kell arról, hogy a vármegyében a tűzveszélyt a lehető legkisebb arányszámra sikerüljön lecsökkentenünk. A tűzveszély nagy problémát jelent és hogyha ellene védekezünk, a legjobb biztosítást kötjük meg, mert a gondosság, az elővigyázatosság nem kerül semmibe. E célból a háztulajdonosoknak ajánlatos átvizsgáltatni a, kéményeket, mert legtöbb esetben a kéményből keletkezik a tűz. Különösen áll ez a régi hazakba épitett kéményekre. Óva intem a lakosságot attól, hogy nyilt tüzeket rakjon, mert igy gyakran előfordult, hogy a szalonnasütésből tűz keletkezett. Felhívom a lakosság figyelmét arra isr hogy a belterületen szálas takarmányt csak olyan mennyiségben szabad tartani, amilyent a helyi viszonyokkal ismerős hatóság megállapított. Ez a mennyiség pedig nem haladja túl az egyheti takarmányszükség-ellátást. Minden házban rendbe kell hozni a kutakat és állandóan 200 liter vizet kell kordókban tárolni. Névjegyeket rendelj en ] Tavaszi kabátujáonságaink. nagy választékI.a.Iiuitnli íklncA áruk ' rtr>iá«i választék ban megérkeztek. Olcsó árak a TANAI divatházában.---------------------------------Óriási választék 131 vkc 12-* Egy bécsi, rövid zongora bérbe kiadó. Cim a kiadóhivatalban. 2—2
