Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-18 / 62. szám

LXIX. évfolyam 62. szám Gyula, 1937. március 18 esOtortfik Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Eredmények Most, hogy megkezdte a képviselőház húsvéti szünetét s a törvényhozók április 8-ig kerületeiket keresik fel, érdemes visszapillan­tást vetni erre az alig kéthónapos legutóbbi ülésszakra. Január ‘25-én tartotta a kormány­zópárt az újévben első pártértekezletét, ame­lyen Darányi Kálmán miniszterelnök hatalmas, a részletekbe is belemenő alapossággal ismer­tette a kormányzópárttal azokat a terveket, amelyeket az uj ülésszak keretében meg akar valósítani. A népies nemzeti politika céltudatos munkálását jelentette ez a program és egész sereg kisebb-nagyobb, de jelentőségében egy­aránt fontos törvényjavaslat mellett a munka­terven szerepelt a városrendezésről szóló tör­vény, az ajánlási rendszer módosítására vo­natkozó javaslat, valamint a mezőgazdasági érdekképviseleteknek uj alapokra való szer­vezése is. És bejelentette ez a program, hogy a Darányi kormány véglegesen rendezni óhajtja a nagyatádi Szabó István-féle földreform be­fejezetlen ügyeit. Január 26 tói március közepéig ennek a programnak igen jelentős része valóra vált. Elég utalnunk csak az ajánlási rendszer re­formjára, amely megerősítette, megalapozta azt a nyugodt, békés politikai légkört, amelyet Darányi Kálmán személye és elsősorban al­kotmányos programja jelentett. Az ajánlási reform a politikai életből eltávolított egy igen veszedelmes ütközőpontot s ma már bizonyos­sággal állítható, hogy az annyi vissza­tetsző eseményt szülő régi rendszerrel már legfeljebb csak az esetleges időközi választá­sok folytathatók le, de ezek is a megrefor­mált ajánlási rendszer szerint. Ez a törvény politikai jellegű elsősorban, mégis nagy gaz­dasági és szociális jelentősége van, mert min­den vonalon alkalmas arra, hogy biztosítsa a nyugalmat és erősítse, fejlessze a bizalmat, ami nélkül sem a politikában, sem a gazda­sági életben alkotó munka nem képzelhető el. A törvényhozás ezévi eddigi munkájá­ból külön kiemelésre kívánkozik a városren­dezési törvényjavaslat, amely szintén évtize­des hibák és mulasztások javítására, pótlására alkalmas. A modern városépítés szempontjait szolgálva, ez a törvény ugyanakkor, amikor hozzásimulva a jelenlegi nehéz gazdasági vi­szonyokhoz, enyhíteni igyekezett a közületek valóban túlméretezett terheit, gondolt a kis­emberek megsegítésére is. A törvényhozás azon túl, hogy mentesítette az egyszobás há­zakat a házadó alól, különös gondot fordított a városrendezési törvény keretében arra is, hogy megakadályosza az utóbbi időkben oly­annyira elharapódzott parcellázási visszaélé­seket. Ez a törvény a parcellázásokkal kapcso­latban egyként áll védelmére a családi otthont teremteni akaró kisembereknek és a közület- nek, amelyre elviselhetetlenül és reménytele­nül nagy terheket ró a gyeplőtlen parcellá­zás. A törvény alapján ezentúl ellenőrizni fog­ják a területmegosztásokat s most már mód van arra, hogy lehetőleg csak olyan területe­ket igyekezzenek benépesíteni, amely terüle­teknek a közmüvekkel való ellátása belátható időn belül biztosítva van. Éppen az utóbbi napokban foglalkozott a Ház a mezőgazdasági érdekképviseletek, a mezőgazdasági kamarák megreformálásával. Ehhez a tárgykörhöz csatlakozik azután a miniszterelnök minapi nagy beszéde, amely­ben bejelentette, hogy a földreform függőben levő ügyeit másfélmillió kisember sorsának megjavítására 120 millió hátralékos megváltási ár elengedésével nyugvópontra viszi. Összeg­szerűen is nagy dolog a kormánynak ez az intézkedése, de kihatásában a politikai nyu­galom megerősítésében és a szociális feszült­ség enyhítésében még nagyobb jelentőségű. Alig két hónap munkája mindez és ime komoly, nagy eredmények, amelyek a Dará­nyi kormány és a törvényhozás ezévi mun­káját jelentik. A kormány erős, határozott kézzel tartja kezében az ország rudját, amit még a külföldi sajtó is elismer, rend és nyu­galom van az országban : folyik a komoly alkotó munka, folyik a magyar élet előkészi- tése „az uj világ“ kialakítására, amelyet csak szociális megértéssel, szociális cselekedetekkel I lehet hasznosan munkálni. Rajta vagyok és rajta leszek a jövőben is, hogy a munkásságnak munkaal­kalmat biztosítsak — mondotta a főispán az újvári háziipari kiállításon (A „Békés“' munkatársától.) Újváriban, mint már beszámoltunk róla, másfél hónapos házi­ipari suskó-(tengeriháncs) tanfolyam volt. A nagy látogatottságu tanfolyam résztvevői szé­pen rendezett kiállításon mutatták be vasár­nap a H. Pócsik Barna tanfolyamvezető irá­nyítása és tanítása mellett készített munká­kat. Az értéktelen anyagból meglepően tet­szetős és gyakorlati hasznú tárgyakat készí­tettek az ügyeskezü falusiak. Szatyor, táska, fésütartó, kefetartó, tálca, befont-üvegek, po­harak és más tárgyak sorakoztak egymás mellett. A kiállításon megjelentek gróf Almásy Dénesné, dr. vitéz Ricsóy UJilarik Béla főis­pán és felesége, Almásy Denise grófnő, Almá­sy Emma grófnő, férj. Erőss Pálné, dr. Mészá­ros Gábor, egyetemi magántanár, kórházi igaz­gató, dr. Kender Albert és felesége, dr. Re- metzky István és felesége, gyulavári község elöljáróságának tagjai és még sokan mások, valamint a falusiak nagy számban. Amikor az előkelőségek megérkeztek az egybesereglett munkásság, akik túlnyomórészt a „II. Rákóczy Ferenc“ bajtársi törzs tagjai, saját kezdeményezésükből a „Magyar Hisze­kegy“ éneklésébe kezdtek, amit felállva ve­lük énekeltek a megjelentek is. Dr. Kender Albert, gyulavári főjegyző tartalmas beszédben üdvözölte a megjelente­ket. Köszönetét mondott Almásy Dénesné grófnőnek, kinek áldozatkész jóságából, az újvári napközi otthon hetven kis védence kap napközben meleg otthont és naponta tápláló reggelit és ebédet, az iskolás gyermekek is érzik jóságának ál­dásait. Köszönetét mondott dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispánnak, aki feleségével együtt meg­tisztelte a szerény kiállítást és ezzel is tanu- jelét adta, hogy a nép boldogulását szivén viseli és azt hathatósan munkálja is. Ugyan­csak megköszönte Almásy Denise grófnőnek, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége el­nöknőjének, azt a fáradhatatlan buzgóságát és lelkes ügyszeretelét, mellyel a házi iparnak feltámadását és felvirágoztatását, olyan szép sikerrel munkálja. Ugyanilyen értelemben mondott köszönetét dr. Vangyel Endre főszol­gabírónak is. Elismeréssel szólt mindazokról akik a tanfolyam sikerét előmozdították, köz­tük H. Pócsik Barnáról, a fiatal vezetőről. Ezt követőleg három magyarruhás kis­lány ibolyacsokrot adott át gróf Almásy Dé- nesnének, gróf Almásy Denisenek és dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Bélánénak. Enyedi Gábor tőrzsfő, a „II. Rákóczy Fe­renc“ bajtársi törzs nevében mondott köszö­netét mindazoknak, akik a tanfolyam létre­jöttét lehetővé tették és akik áldozatkészsé­gükkel, munkájukkal a magyar nép boldogu­lását segítik elő. Kérte, hogy ezt a támogatást a jövőben se vonják meg a szegény magyar néptől. Ő ebben látja a márciusi szellemnek megfelelő nagy magyar összefogást. Ekkor Almásy Denise grófnő szép kiállí­tású elismerő oklevelet adott át H. Pócsik Barnának, a tanfolyam sikert elért vezetőjé­nek. Dandé János a falu lakossága nevében keresetlen szavakkal mondott hálát a falu jótevőinek és kérte a Kegyelmes Asszonyt, hogy a kicsinyektől ne vonja meg a jövőben sem jóságának áldását, a főispánt arra kérte, hogy ennek a falunak Istent és Hazát szerető lakosságát lehetőleg munkaalkalmak nyújtá­sával segítse. Megköszönte a tanfolyam fen- tartóinak, szervezőinek fáradozását és jóságát és Isten áldását kérte a magyar nép igaz ba­rátaira. Vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán közvetlen hangú beszédben válaszolt. Megkö­szönte úgy a maga, mint a felesége nevében az üdvözléseket. — Eddig is minden lehetőt megtettem — mondotta a főispán, hog> a háziipar a vármegyében kifejlődjön és általa a nép keresethez jusson. A jövőben is rajta­leszek, hogy az eddig már elért szép sikerek fokozódjanak. De rajta vagyok és rajta leszek a jövőben is, hogy a munkásságnak munka- alkalmat biztosítsak. Természetesen Gyulavá­ri munkáslakossága részére is iparkodni fogok munkaalkalmat biztosítani. A főispán nagy éljenezéssel fogadott be­széde után a megjelentek a kiállított tárgya­kat tekintették meg és abból sokat vásároltak. Az előkelő vendégek távozása előtt a közönség elénekelte a Himnuszt s ezzel az emelkedett hangulatú megnyitó ünnepség vé­get ért. Vasárnap filléres gyors indul Gyuláról Budapestre (A „Békés“ munkatársától) A MÁV a ke­reskedelmi miniszter rendelete értelmében va­sárnap, f. hó 21-én megfelelő számú jelentke­zés esetén vásári különvonatokat indít Gyula— Békéscsabáról Budapest keleti pályaudvarig. Gyula, Békéscsaba, Békésföldvár, Mezőberény és Gyomáról a menettéri jegy 6.10 pengő, Oros­háza, Szarvas, Mezőtúrról 5‘90 pengő. A vá­sárra szóló kedvezményes belépőjegy ára a menettérti jegybeD bennfoglaltatik.

Next

/
Thumbnails
Contents