Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-18 / 62. szám
2 BÉKÉS Megyei NÉP értekezlet volt Gyulán (A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Egység március 13-án délután vármegyei elnöki értekezletet tartott dr. vitéz Ricsóy Uhla- rik Béla főispán elnöklete alatt. Az értekezlet — amelynek részletesebb ismertetésére rövidesen rátérünk — belső szervezeti ügyekkel, a bel és külpolitika aktuális jelenségéivel, valamint vármegyénk életére nagyfontosságu kérdésekkel foglalkozott. Számos értékes fel szólalás hangzott el. A régi vezetőség vezeti tovább is a gyulai Főidmivelők Gőzmalmát (A „Békés“ munkatá/sától.) Vasárnap délután két órakor tartotta meg az Újvárosi Olvasókör nagytermében évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett a Födlmüvelők Gőzmalma. Dr. Schriffert Ferenc elnök megnyitja a közgyűlést, üdvözli a megjelenteket. Átadja azután a szót Werner József igazgatónak, aki felolvassa az igazgatóság jelentését az 1936. évről. A jelentés szerint a malom üzleti eredményére nagy befolyással volt a malommal szemben alkalmazott éles verseny, amely mind nagyobb és nagyobb erővel folyik ipég ma is. A Földművelők gőzmalma a kisemberek érdekeit szolgálja. Az üzleti forgalom az előző évhez képest megduplázódott. A forgalom szépen javul. A gabona beraktározás is emelkedőben van. A malom az adósságát nagy tempóban törleszti. Lísztforgalmiadó címén 45 ezer pengőt fizettek be az elmúlt évben. A múlt évi nettó nyereség felül van a hétezer pengőn. Pontosan 7738 péngő. E. Nagy Mihály olvassa fel a felügyelőbizottság jelentését is. Ezután Werner igazgató ismertette a malom anyagi viszonyait és nagy küzdelmeit az adósságok letörlesztésésére. Ezután az elnök előterjeszti, hogy a közgyűlésnek választani kell, mert az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátuma lejárt. Ajánlja, hogy a régieket válasszák újra, mivel azok már jól ismerik a malom ügyeit és az üzem folytonossága is azt kívánja, hogy maradjon a régi vezetőség. Megtartja a szavazást. Eredmény : marad a régi vezetőség. Ravai István szólalt fel ezután és kérte gazdatársait a malom intenzív látogatására. Elnök megköszöni a bizalmat és az ülést bezárja. ............... — Mi re eldőlt a kérdés a gyulai járásbíróságon, akkor már száz pengőbe került a sarkadkereszturi lyuk fdes anyám, ides anyám, gyüjjék csak ki gyorsan! — siivitett bele a sarkadkereszturi őszi szombatdélutáni csendbe a Roksz Pista gyerek. Az anyja bent a konyhában csöndes du- dolás közben szitálta a lisztet a vasárnapi kalácshoz. Összerezzent, letette a szitát és rémülten szaladt ki az udvarra. Amint azonban az udvar végére ért, benézett a kertbe, látta, hogy a Pistának semmi baja, hanem ott guggol a szomszéd kerítése mellett s azon leselkedik át. Nem állotta meg, hogy rá ne ripakodjon: — Mit leselkedsz ott, te pernehajder ? Jössz ide rögtön! A Pista gyerek fel is hagyott a kukucskálással. Anyja felé indult és indignálódva mondotta: — Ha tudná anyám, mi történt? A szomszéd asszony éppen most fogta meg a sárga tyúkot. Azt a kedveset, tudja, láttam ! Hűh azt a nemjóját neki, az apád kedves sárga jércéjét ? -- kérdi az anyja, láttad ? — Láttam hát, — adja vissza a feleletet Pista — azt ám, a sárgát. Elöntötte erre az indulat Rokszinnét. Szaladt át a szomszéd Papnéhoz, visszakövetelni az ellopott tyúkot. A szomszéd asszony tényleg, odaát ko- pasztott egy szép, jó húsban levő, sárga bőrű tyúkot... Rokszinné mikor ezt látta, nem tudott uralkodni magán s kitört. — Hallja-e szomszédasszony, ha vissza nem adja a lopott tyúkot, feljelentem a csendőrségen. A Pista fiam látta a dolgot ! —* Mán, hogy én loptam? — felel Papné, még hogy ilyet merészel valaki nekem mondani. Hordja ki azonnal az irháját a portámról, mert ellátom a baját a sodrófával. Látta Rokszinné, hogy a helyzet veszélyessé kezd válni, jobbnak látta takarodót fújni. Elment. Este felé hazajött az ura. Elmondta neki a nagy esetet. Rokszin villára kapott. Feleségével együtt kimentek az utcára és a szomszéd Papp Imre házával szemben felálltak. Rokszin Sándor elkezdett a vasvillával éktelenül hadonászni. Felesége sipitó hangján nem éppen a legkedvesebb szavak kíséretében invitálta ki a szomszédasszonyt és követelte a sárga tyúkját. Mikor ennek semmi eredménye nem volt, Rokszin kezdte Papp Injre édesanyjának ösz- szes jelzőit felsorolni, nem a leghizelgőbb módon. De hiába volt a villának ijesztő forgatása, hiába az asszonyi sipitás, a sértések özöne, Papáknál nem mozdult senki. Csend volt. Csalódottan tértek haza. Másnap reggel az asszony elhatározta, hogy Papékat feljelenti lopásért a csendőrségen. Meg is cselekedte. A csendőrség megejtette a nyomozást, de a jércelopást nem látta senki és a szomszéd Papp Imrénének is volt sárga tyúkja. Nem akart ebbe Rokszinné belenyugodni. Hisz az ő Pista fia látta, hogy a szomszéd asszony ellopta a tyúkot! Hiába minden, Rokszinné vélt igazát és a kedves tyúkját nem hagyja. Tovább viszi a dolgot. Vádat emel Papp Imréné ellen lopás miatt. Elveszti, mert tanú nincs; aki látta volna, ellenben többen is tudtak arról, hogy sárga tyúkja Pappnénak is volt. A fiúra rábizonyult, hogy rémeket látott s csak azt láthatta, mikor a szomszédasszony saját portáján a saját tyúkját fogta meg. Most jön a csattanó. Papp Imréné emel vádat Rokszin Sándor és Rokszin Sándorné ellen hatóság előtti rágalmazás és becsület- sértés vétsége miatt. Rokszinék a tyuk mjatt igen megütötték a bokájukat: a járásbíróság Rokszin Sándort és Sándornét bűnösnek mondotta ki rágalmazás és becsülelsértés vétségében s fejenként tizenöt pengő pénzbüntetésre ítélte. így azután a biintetéspenz harminc pengő, a sok tárgyalásért a saját és az ellenfél ügyvédjének dija legkevesebb hetven pengő, úgy hogy summa-summára egyszáz pengőbe került Rokszinéknak Sarkadkereszturon a kedves kis sárga tyuk. Hát a- bizony, drága tyuk volt. 1937 március 1$ Jól felszerelt uj kerékpárok P jOf 147 5-*cv m ^^BÖM-től kezdve SCHILLING ÉRNÉL. AZ ÖSSZES ALKATRÉSZEK RAKTÁRON A gyulai cigányprímás érdekes nyilatkozata (A „Békés“ munkatársától.) Az országzászlónál megtartott ünnepségen megjelentek a gyulai cigányok is, de nem teljes számban, Megkérdeztük a vezető prímást Bakró Jóskát, mi az oka annak, hogy Konkoly Tihamér és bandája nem jelent meg az ünnepségen. Bakró prímás a következő választ adta: — Nagyon szégyenlem az ügyet de nem tehetek róla. Vitéz Bánfi prímás meghívta Konkolyékat is. Az ivei is aláírták, eljönni azonban nem jöttek el. Nagyon röstelljük mi, magyar cigányok, hogy akadnak közöttünk olyanok akik nem tartják kötelességüknek a a nemzet legszentebb ünnepén tiz percét áí- dozui a haza oltáránál, megmutatva ezzel, hogy a gyulai cigányok elsősorban magyarok, s él szivükben a soha el nem felejthető 1848-as daliás idők magyar muzsikája. A gyulai szabók emlékkönyve (A „Békés“ munkatársától.) A napokban kaptuk meg a gyulai férfi- és nőiszabók zász- lószentelési emlékkönyvét, Murvay István szakoszályelnök kiadásában. Az Ízletes kis mű a „Dürer“-nyomda technikai fejlettségét dicséri. Tartalma pedig teljesen megfelel a kitűzött célnak: szép magyaros mondatokban, krónikás hűséggel örökítik meg az utókor számára mindazt a sok fáradozást, ügybuzgö- ságQt, amelyet a zászlószentelés érdekében a szakosztály kifejtett. Magát a zászlószentelés lefolyását is élénk színekkel festi. Közli az 1936. évben önálló ipart űző férfi- és nőiszabók névsorát. Az állami elemi iskola márciusi ünnepe (A „Békés“ munkatársától.) Hé (főn délelőtt kilenc órakor tartotta meg az állami elemi iskola tornatermében Szentirmai Mihály igazgató rendezésében a gyulai állami elemi fiu- és leányiskola március 15-ének ünnepélyét. A közönség és a gyermekek részére az iskola kicsinynek bizonyult. Az ünnepséget a Himnusz nyitotta meg, énekelte a vegyeskar Szentirmai Mihály igazgató üdvözölte a megjelenteket. Ezután Blabó D. István IV. o. tanuló adta elő Szentirmai Mihály Legyen egy szép uj március cimü költeményét Ügyesen szavalt. Megtapsolták. Köpösdy Jolán tanítónő tartott ezután felolvasást a régi negyvennyolcas időkről és felhívta az ifjúságot arra, hogy Trianont ne ismerje el és vivja ki erős akarással a régi Nagy-Magyarországot. Színdarab következett, Piros, fehér, zöld címmel, szavalatokkal. Jancsi iskolás fiú szerepében Blahó D. István ügyesen és otthonosan mozgott a színpadon. A szavalatoknál elismerést és tapsot arattak : Orgován Mária III. o. t Nagy László I. o. t., Mészáros Gizjke és Dalma II. o. t. Az ünnepséget a Magyar pszekegy eléneklésével fejezte be az énekkar. Érdekes jelenség volt az, hogy a kis szereplők egy-egy jólsikerült szavalat után gratuláltak a kis előadó művésznek. Kocsi, autófényezést és kárpitozást szakszerűen és jutányosán készít STASZENKA JÁNOS kocsifényező és kárpitos mester. GYULA, Templom-utca 4. 181 3—*cv
