Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-07 / 54. szám
2 BÉKÉS 1937 március 7 A munkás kérdés kerül elő. — Most nem lehet dolgozni, mondja a mérnök, — de ha megindulunk, éjjel-nappal folyik majd a munka. Valaki közbe szól: — A munkások a munkabérre panaszkodnak. — Szociálisták izgatják őket, — feleli a mérnök, — de békési főispán megjegyzi : — Két községből is jöttek a munkások, hogy megközelítőleg sem kerestek annyit, ame- nyi nekik elég. Márki alispán : Iyen a túlnyomó részük. Ricsóy főispán: Ugyan az a csapatt dolgozott itt Békésről és ment el, amelyik később Pest közeiéban megelégedetten keressen. I Ritter főtanácsos: Mennyit kapnak a ' munkások köbméterért. Mit mondanak Átkelünk megint a Kőrösön. Most kezdődik a munkások kihallgatása és a vállalat irodahelyiségébe bejön Szabó Imre kubikos Endrődről, a békési főispán megkérdezi : — Mit keresett átlag ? — Egy pengő harminchét fillért naponta. — Hány órát dolgozott és hány köbmétert termelt ki, kérdi Márki alispán. — Reggeltől estig dolgoztunk, de, hogy hány köbmétert termeltem, nem tudom megmondani. Ricsóy Uhlarik főispán : Hogy lehet az, régi kubikos tudja mennyit dolgozott. Következő munkás Almási István sem tudja mennyit dolgozott naponta, de ő átlagba már többet keresett napi pengő négy venéoy fillért. Bátory főmérnök a kifizetési jegyzéket veteti elő és megállapítja, hogy hatvan-ható a nőt filléres munkabért fizetett köbméterenként. Amire Szabó Imre, megjegyzi : — Nem úgy áll. Almási pedig előadja, hogy hetenként egy pengő nyolcvan fillért tudott hazaküldeni a családnak, drága volt az ősszel a szalonna. A helybeliek helyzete és a talaj kérdés Most öcsödiek, szentandrásiak következnek, akik Egy pengő negyventől, Egy pengő nyolcvan fillérig kerestek naponta, de a kereset csoportonként változott. Csomós János kubikos szakértő Gyuláról megjegyzi : Nagy^ különbségek voltak a talajban, igy állott elő a munkabérkülönbözet. — Más volt ezek szerint — mondja Ricsói-Uhlarik Béla dr., aki tisztán látja a dolgokat, a helybeliek helyzete, mint a vidékieké. — Vitán felül áll, — mondja Lampl Hugó miniszteri tanácsos. Márki Barna alispán : Nyáron ilyen bérek mellett tisztességesen keresnek. Ricsóy-Uhlarik főispán: a téli esős idő, rövid munkanap hozta magával, hogy a vidékiek nem voltak megelégedve. A gyulai kubikus szakértő érdekes fejtegetései Csomós János kubikos szakértő ezután érdesesen világítja meg a kubikos-kérdést: — Egy kubikosnak kilenc pengő kell élelemre — mondja és a kubikos havonta húsz napot dolgozik, tudni kell azt is, hogy az igazi kubikos keresetének felét haza küldi s ha ezt nem tudja megkapni, el megy a kedve a munkától. Azután a kubikosnak jól kell táplálkozni, mert ha nem eszik rendesen, kidől. 1930-ig tudtak a kubikosok 8—9 köbmétert is kitermelni naponta, de azóta tönkre mentek. Az ínség munkáknál azt látták, hogy a jó munkás és rossz munkás is egyforma bért kap, ami elrontotta a munkásokat. Bátori főmérnök: 58-60 fillért. A Csongrádi főispán az arányszámot kifogásolja Kozma főispán: Csak az a baj, hogy a csongrádiak vannak kevesen és akik itt voltak azt panaszolják, nem kapták meg a lakáspénzüket. Ricsóy Uhlarik főispán: Volt aki azt állította, hogy csak két köbmétert teljesítettek a munkások. ' Lámpl Hugó: A kubikusok negyven százaléka négy köbmétert szokott teljesíteni. Schaffáry László : Egy kubikos átlag három-négy köbmétert te/jesit. Bátori Oszkár: Én azt kérem, hogy mintán a munkásokat meghallgatják minket is hallgassanak meg. Odaát van az iroda ott vannak a hiteles adataink. a munkások. — Igen az erkölcsi felfogásukat is, mondja a békési főispán. Ezért akarom még az ínség szó fogalmát is ki ölni az emberek fejéből. A régi kubikos és a mostad Ezután Márky álispán tette fel a kérdést: Mennyit kerestek a kubikosok békében : — Negyvenöt, ötven fillér köbméterenként, feleli Csomos, mire az alispán megjegyzi : — Akkor most a hatvan filléres köbméter ár meg van fizetve. Igen ám de Csomós azt is megmondja, hogy a régi kubikosok hozzáfogtak a munká- kához, amikor a nap feljött, most már csak nyolc órát akarnak dolgozni. Végezetül a munkások sorozatát kihalga- tása és az érdekelt válalkozó főmérnök meg- halgatása és szakértő véleménye után Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. a következőkben foglalta össze a vizsgálat eredményét : — Meggyőződtünk arról, hogy a munkások általában nem tndták megkeresni a rossz idő, a rengeteg eső miatt azt az összeget, amely létfentartásukhoz elégséges lett volna. Különösen áll ez azokra, akik messzibb vidékről kerültek a helyszínre, ők nem kereshettek annyit, hogy magukat is fentartsák és családjuknak is juttassanak kisebb összegeket. Összevetettük a panaszokkal, látni lehetett, hogy ma már a kubikosmunkásság sem a régi. — Ami az orvoslást illeti, megbeszélést folytatok a közeljövőben a földmivelésügyi minisztériumban s ekkor fogjuk tisztázni, hogyan volna lehetséges a napszámbérek felemelése. — Remélni merem, hogy rövidesen meg fog javulni a helyzet, amennyiben tavasz közeledtével jobb időjárással számo[hatuk. Viszont az állam saját kezelésben továbbra is igénybeveszi a munkásokat. Hamarosan háromszáz munkás áll munkába és 65.000 köbméter földet fognak helyéből kiemelni. A vér felfrissitése — kiváltkép középkorú férfiaknak és nőknek — ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet inni. Világszerte rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozzza a bél- müködést, előmozdítja a gyomoremésztést, fokozza az anyagcserét, javítja a vérkeringést, megnyugtatja az idegeket, egészséges álmot hoz és ezáltal uj életerőt teremt. 9 * Április 2-án nyílja be a pénzügyminiszter a Háznak az 1937-38. évi állami költségvetést (A „ Békés1 tudósítója jelenti.) Sztra- nyavszky Sándor házelnök a Ház munkarendjéről a következő tájékoztatást adta: — Mest tárgyalunk egyet és most napirendre tüzűnk további kéi belügyminiszteri jelentést. Ezekután tárgyalás alá kerül az igazságügyminiszter két törvényjavaslata a külál- lamokkal kötött egyezmények becikkelyezéséről, végül a mezőgazdasági kamaráról szóló törvény módosítását célzó földmivelesügyi miniszteri tervezet. Bár ez utóbbi előreláthatólag néhány napra igénybe fogja venni a Ház idejét, mégis valószínű, hogy ezenkívül elintézhetjük a 33-as bizottságnak kétrendbeli jelentését, továbbá a könyvtári, múzeumi, valamint a gazdasági bizottságok jelentését olyan időben, hogy a Ház március 12-én már dönthet a húsvéti Szünetről. A húsvéti szünet után április 2-án terjeszti be a pénzügyminiszter az 1937 38. évi állami költségvetést. Ugyanakkor mondja el beszédét is. Müllner Mädy porcellánfestő iskolájának megnyitása. Újabban ismét széles körökben elterjedt és nagy kedveltségnek örvend egy szép iparművészeti ág: a porcellánfestészet. Tekintettel egyre fejlődő porceílán- és kerámiai iparunkra, a porcellánfestés megélhetést nyújtó foglalkozássá is lehet. Gyulán egy tehetséges iparmüvésznő, Müllner Mädy nyitott Virág u. 6. szám alatt három hónapos porcellánfestő tanfolyamot. A tanfolyamra jelentkezők a porcellánfestést teljesen elsajátithatják és tehetségükhöz képest ebben az egyik legszebb iparművészeti ágban igazán művészit is alkothatnak majd. Különösén a női lélek alkalmas a porcellánfestés szubtilis finomságainak átértésére és művészi visszaadására. Számolva azonban a tanfolyamon résztvenni szándékozók elfoglaltságára, a tanfolyam vezetője a nap bármely szakában rendelkezésre áll és a tanulás ideje szabadon választható. A háromhónapos tanfolyam dija 30 pengő. Kívánatos volna, hogy az a szép iparművészet minélszélesebb körben elterjedjen városunkban. 106. 3—3 v. A nemzetközi bürokrácia megakadályozza, hogy a gyulai hentesipar teljes erejével részt vegyen a világpiacon (A „Békés“ munkatársától.) Fölkerestük Stéberl Andrást, a gyulai husiparosok szakosztályának elnökét, az irányban érdeklődtünk tőle, hogy az 1937. évben milyenek az export- lehetőségek. — Február végén egy vágón zsírt exportált Gyula Németországba, — mondotta, — most egy kicsit ellanyhult a zsirexport. Ami pedig az export többi részét illeti, főként Ausztriából, Olaszorszázból és Egyiptomból keresik a gyulai hentesárut. De az okmányok beszerzése, amelyek az exportálás toz szükségesek, nagyon megnehezítik a gyulai hentesipar exportját. Külföldön különösen sok gondot okoz az okmányok beszerzése, mert az országok majd minden hónapban rendeletekkel jönnek elő. Volna elég megrendelésem. Nekem most Bécsbe kellene szállítani, de nem adok árut, mert veszélyben látom a pénzemet. Eddig tartott Stéberl Andrásnak, a gyulai hentesiparosok szakosztálya elnökének rendkívül érdekes nyilatkozata, amelyből kitűnik, hogy a gyulai hentesiparosoknak a legnagyobb gondja, hogy a helytelenül alkalmazott rendeletek, a nemzetközi bürokrácia akadályozza, őket teljes erejében azzal, hogy megjelenjenek a világpiacon. Tavaszi kabátnjdonságaink, nagy választékban megérkeztek. Olcsó árak! Óriási választék a TANAI divatházában. 131vkc3-* Március 15-én közvacsora az Ipartestüiet nagytermében. Vacsora: pörkölt, tnróscsusza. Ára: 1 P. Jelentkezni lehet: Dávid vendéglősnél. Az almamoly elleni védekezésre a lakosság figyelme felhivatik azzal, hogy akik annak irtását elmulasztják, büntetendők. 3-3
