Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-04 / 51. szám
LXiX. évfolyam 51. szám Gyula, 1937. március 4 csütörtök BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. j A Wépszava és a köröstaresai ásatások A Népszava nem akarta tudomásul venni, hogy az ősi békésmegyei faluban, Köröstarcsán a parasztoknak történelmi érzékük is van. Barabás Gyula most már másod ízben cáfolja j a Békésben irt állításaimat, mindenáron azt akarja bizonyítani, hogy kincskereső hangulat, az aranypénzek káprázata ásatta a békési parasztokkal a rögöket. Barabás Gyula, a Népszava legobjektivebb cikkírója, nem tud megszabadulni a materális — marxista elképzelésektől. Hogy állításait igazolja, illetve, hogy az enyémet cáfolja újabb kérdéskomplexumokkal kerülgeti az én nyílt és egyenes állításaimat, azt, hogy a békési parasztok nem az afrikai benszülöttek kincsek utáni sóvárgásával vettek kezükbe ásót, kapát, csákányt, hanem, mert bennük is, mint minden emberben él a történelmi érzék, amely összekapcsolja az embert a végtelen múlttal. E tekintetben a békési parasztok semmiben sem különböznek az egyetemi tanároktól. Más lapra tartozik az, hogy a békési parasztok, a középiskolát végzettek, az egyetemi tanárok mennyit rögzítettek meg a történelmi évszámokból, ki j tudja és ki nem tudja azokat. Különben is tu- ; domásul kell vennie Barabás Gyulának, a Népszavának és mindazoknak akik úgy kép zelik el az emberi kultúrát, hogy azt csak iskolákban, könyvekben, színházakban, mozikban fogantatik, Erdélyi Józsefnek, a ma élő egyik legnagyobb magyar költőnek idevonatkozó alapvető meghatározását. Tényleg úgy van az, ahogy Erdélyi József mondja. A kultúrát, a magyar kultúrát nem az iskolában szívjuk magunkba, hanem az anyatejen keresztül, az iskola csak miveli azt. Higyje el Bara- j bás Gyula és a Népszava, hogy a magyar pa- ' rasztok fejében a történelmi érzék, a törté- nelmimultnem gomolvgó köd, ahogy ők állítják, És főleg Mátyás királyt nem lehet úgy beállítani, mint egy falusi sihedert, aki kedélyesen karikázik át a falvakon. Az is valótlan, hogy a délibábos legendák jobban izgatnák a nép fantáziáját, mint nemzetünk zajló és véres eseményei. Próbálja csak meg Barabás, hogy a békési, köröstarcsai paraszt mit tud az évezredes nagy görögtüzes ünnepélyekről és mit a'Vérrel áztatott Doberdóroi, vagy Gorlicéről, avagy Przemysl váráról, a brassói csatáról, vagy mást ne mondjak, a szerbiai téli hadjáratról. Bizony Verdun emléke is erősen kisérti a magyar lelkeket Képviselőválasztásoknál az a szónok hat legjobban, aki katona- dolgokról beszél. És mi más egy nemzet történelme, mint folytonos harc az idegen erők ellen ? Jaj a nemzetnek, ha valaki, vagy valakik ezt a harci készséget gyengítik, vagy egyenesen béklyóba kötik. A Népszava különösen ismeri ezeket a módszereket. A háború végén részes volt ez a lap abban, hogy a magyar harcikészséget sikerült idegen erők nek kijátszania. És, ha ma széjjel nézünk az országban, akkor azt látjuk, hogy a Népszavától kezdve, az utolsó vidéki liberális hetilapig egyöntetűen eredménytelenül azon fáradoznak, hogy a tisztánlátás felé készülődő parasztság szemére fekete szemüveget illesz- szenek azért, hogy a magyar fajtestvért közönséges bábként mozgathassák saját céljaik érdekében. — Ezek után azt az ajánlatot teszem Barabás Gyulának, mint a Népszava cikkírójának, hogy egy meghatározott időben menjünk ki Köröstarcsára és a helyszíneli vitassuk meg a kérdéseket azokkal a parasztokkal, akikről Írtam a „Békésiben, mert végeredményben Barabás Gyula nem járt Körös- tárcsán. Balázs Árpád. Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő; I.5ö, vidéken 1.80 pengő DOBÄY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér Újabb Mavaut autóbuszjárat, amelybe Gyulát is be ítéli kapcsolni (A „Békés“ munkatársától.) Megírta a j gatója már a garázs helyéről is tárgyalt Hód- Békés, hogy a Mavaut meg akarja hosszabbi- j mezővásárhely vezetőivel, nem kétséges, hogy tyni az útvonalait, amelynek során Gyulát j a terveket meg lehet valósítani és lehet, hogy összekötné Kecskeméttel és Debrecennel. Most j a Debrecen—Hódmezővásárhely autóbusz ösz- arról értesültünk, hogy a terv még szélesebb I szeköttetés hamarosan meg is valósul. Gyulán kereteket kapott, amennyiben Beretzk Pál, a Mavaut újabb tervét örömmel fogadták, Hódmezővásárhely h. polgármestere felvetette csak azt szeretnék elérni az illetékesek, hogy azt a gondolatot, hogy Debrecen—Békéscsaba j hogy az indítandó uj járatokhoz Gyula is meg- és Szeged—Baja autóbuszjáratokat hosszabbít- ; kapja a csatlakozását, sák meg Hódmezővásárhelyig. A Mavaut igaz- 1 — Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozik az olasz király és császár budapesti útjáról (A „Békés“’ tudósítója jelenti.) Az utóbbi időben megerősödtek azok a már ősszel, Horthy Miklós kormányzó római látogatása alkalmával ismeretessé vált hírek, hogy Viktor Emánuel király es császár a tavasz folyamán ellátogat Budapestre. A hírekről Kánya Kálmán külügyminiszter, a következőket mondotta: — Hivatalos közlést az olasz király és császár őfelsége budapesti látogatásának időpontjáról még nem kaptunk. Úgy gondolom, hogy erre május havában fog sor kerülni. Mondanom sem kell, hogy az egész magyar nemzet boldog örömmel és hódolattal várja a látogatást. A gyulai iparostanoneiskolai tanár művészi sikere az amerikai (A „Békés“ munkatársától.) A múlt évben ünnepelte az amerikai harvvardi egyetem fennállásának 300 éves évfordulóját. Ez alkalommal a világ minden tájáról az egyetemek és tudó inányos intézetek a köszöntő iratok egész seregével halmozták el a jubiláló egyetemet. Az üdvözlők sorában szerepelt a debreceni Tisza István-Tudományegyetem is, amely a közelmúltban kapta meg a küldött díszoklevélért iiarwardi egyetemen az amerikai egyetem köszönő iratát, melyből kitűnik, hogy a világ minden sarkából érkező oklevelek közül a legmüvészibb a debreceni egyetemé volt. Erről a külügyminisztérium is külön értesítette az'egyetemet. Bennünket ez a a művészi siker azért érint közelebbről, mert a debreceni, oklevél Kiss Sándor gyulai iparos- tanonc fiúiskolái tanár alkotása. Az értékes sikerhez magunk is őszintén gratulálunk. A Miskolc—gyulai színigazgató pályázik Hódmezővásárhelyre is (A „Békés“ munkatársától.) A vásárhelyi Nyári Színkör bérletére hirdetett pályázat ha- ! táridejének leteltéig négy igazgató adta be ajánlatát : Kardos Géza Kecskemétről, Sebestyén Mihály Miskolcról, Károlyi János Békéscsabáról, Horvát Árpád a budapesti Nemzeti Színház volt főrendezőjének, a debreceni Csokonay Színház igazgatója. Ezek szerint Debrecen, Kecskemét, Miskolc és Békéscsaba igazgatói aspirálnak a vásárhelyi Nyári Színkörre. De nem ártana Gyulának sem, ha egy ilyen pályázaton választaná ki a színigazgatót. Lehetséges azonban, hogy Sebestyén Mihály Gyulát felcseréli Hódmezővásárhellyel. Késés esetén ezentúl IOO kilomátores sebességgel robognak Lőkősházától Szolnokig a gyorsvonatok (A „Békés“ munkatársától.) A MÁV közlekedési rendje már régen megkívánja, hogy a gyorsvonatok késés esetén nagyobb sebességet fejthessenek ki és ezáltal behozhassák a késés következtében szenvedett időveszteséget. Ezt a kérdést döntötték el februárban, amikor Lőkősházától Szolnokig egy gyorsvo- nati mozdonyból és egy Pullmann-kocsiból álló szerelvényt indítottak, amely 100 kilométeres sebességgel rohant végig a pályán. A pálya mindenütt zökkenő nélkül állta a nagy sebességet és igy valószínű, hogy a gyorsvonatok késés esetén 100 kilométeres sebességgel fognak közlekedni, aminek meg lesz az az előnye, hogy a csatlakozásokat mindenkor be tudják tartani és igy a gyulai utazóközönség semmi hátrányt nem szenved. C^ehorsiSg földrajzikig? a l«egro$£zafi»b tréfa [A „Békés“ tudósítója jelenti.) A lordok házában Lord Lothian ellenzéki főrend a háborús elszigetelésnek lehetőségét mérlegelte. Ha kitörne az elkeseredés olyan országban, mint pl Magyarország, ahol semmi sem történt a határmegállapitással kapcsolatban elkövetett súlyos hibák orvoslására — ezt szükségképpen közös eljárás követné. Ha a helyzet válsággá fajulna el, vájjon Lengyelország és Románia országukba való bevonulásra hivná-e fel az orosz hadsereget ? Lord Mansfield szerint Angliát az a veszély fenyegeti, hogy arra kötelezhetik, hogy más nemzetekért harcoljon. Európa a legveszedelmesebb gyujtószikrája ma Csehország, ez az ország földrajzilag a legrosszabb tréfa amelyet valaha Lloyd George, Clemenceau ésWil- son elkövetett. A Ház ezután a vitát elnapolta.
