Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-04 / 51. szám

2 BÉKÉS 1937 március 4 A makói főispáni beiktatáson résztvesz vármegyénk főispánja és alispánja (A „Békés“ munkatársától.) Régi hagyo­mányos szép szokás, hogy a főispáni beikta­tásokon a szomszédos vármegyék törvényha­tóságai is képviseltetik magukat. Március 4-én, csütörtökön lesz Makón dr. Kászonyi Richárd főispáni beiktatása. Erre az instellá- cióra csütörtökön reggel fél kilenc órakor el­utaznak Békésvármegye törvényhatósága kép­viseletében vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla fő­ispán és vitéz sarkadi Márki Barna alispán. Szombaton, 6-án Debrecenbe utazik a főispán, hogy résztvegyen Fáy István főispáni beiktatásán, akihez baráti kapcsolatok fűzik. Kéttüy Anna és MtiSasils fiéza további sztrájkra Izgatták it pécsi munkásokat (A„Békésl tudósítója jelenti.) A DGT pécs- vidéki telepein délután 2 órakor kezdődő má­sodik műszakon 223 ember szállt le a föld alá, amely szám a munkára rendelt bányászok 22’2 százalékának felel meg. A föld felett 609 bányász, csillés áll munkában és a kétharmad alatt összesen 1073 bányamunkás dolgozott, ami a munkáslétszám 31'8 százalékának felel meg. Az összmunkás létszám ezidőszerint 3953 ember. Kedden Kéthly Anna, Malasits Géza, szo­ciáldemokrata országgyűlési képviselők és Bertrand Antal megjelentek Vasason. Mecsek- .szabolcson és a pécsi bányatelepen. („Békés“ munkatársától.) Gyula város polgármestere a m. ktr. tisztiorvos előterjesz­tésére kötelezte a piacon árusitó husiparoso- kat, hogy husárusitásra használt asztallapjai­kat a határozat jogerőre emelkedésétől szá­(A „Békés“ munkatársától.) Nagy ese­mény színhelye volt vasárnap délelőtt a gyu­lai városháza. — Tizenegy órakor tartották a törökzugi szőlő- és földtulajdonosok a csőszválasztást a fogyasztásiadóhivatal termében. A gazdák ran- .gosan jelentek meg, feketében. Pirospozsgás arcukkal magukkal hozták a magyar föld egészséges leheletét. — Kiváncsi arcok merednek a hegybíró felé. — Nézik, méregetik. Ki, hogy. — Egyik szeretettel, a másik nem. — Szikes a hegybíró. Ő hívta össze a gazdákat. A csőszválasztás irányában. Most körültekint és nyilatkozik : — A gyülekezetét én hívtam össze a csőszválasztás miatt, mert egy huszonkét alá­írással ellátott kérelmet kaptam a csőszvá­lasztás megejtése céljából. Vau is négy pályázó. Csak az a baj, hogy nem tudom eldönteni, vájjon kell-e csöszválasztást eszközölni, mivel van csőszünk, csak felmondásban va­gyunk vele szemben. Február nyolcadikén mondottunk fel és sokak szerint csak három hónap múlva érvényes ez a felmondás. Vigyázni keil, nehogy két csőszt kell­jen egyszerre fizetni. — A gazdák közbeszólnak. — Minek a csőszválasztás ? — Jó a régi. — Nem jó ! — Részeges! — Ritkán járja a tagot ! — Sok a tolvajlás ! Mindenütt azt hangoztatták különösen az egyes párthelyiségekben, hogy a munkásság folytassa a megkezdett sztrájkot és bízzanak a párt támogatásában. Pécsett és Budapesten folynak tárgyalások az elbocsátott munkások visszavételére. A bányászokat kitartásra intet ték. A munkásság hangulata változatlan. Mecsekszabolcson, mintegy 10 asszony kővel megdobálta a délután két órakor a bá­nyába leszállni készülő munkáso at, amint az erdőn át a Szent István akna felé mentek. 15 munkás erre visszafordult. A csendőrjárőr öt asszonyt őrizetbe vett, a többi elmenekült. Az őrizetbevettek kihallgatása folyik. mitott harminc napon belül horganyozott bá­doglemezzel vonják be. A gyulai ipartestület húsipari szakosztálya ezt a polgármesteri ha­tározatot megfellebbezte és igy az még nem jogerős. ­— Mindig a városban spacirol. — Nem a csősz a hibás. Nem olyan ré­szeges az ! — Különben én még nem láttam része­gen. A tolvajok furfangosak, lopás mindig volt és lesz és azért jár a városba sokat, mert a gazdáktól nem tudja megkapni a komenciót, válaszolják mások. Végül közbeszól a hegybíró : — így nem értjük meg egymást embe­rek ! Egyszerre csak egy beszéljen ! Azután elmondhatja a véleményét mindenki, de csak egymásután. — Egy valaki közbe kiált : A gazdákuaii dolgozik külön a csősz, azért lopnak Úgy kössük míg a szer­ződést, hogy huszonnégy óra alatt el lehessen bocsátani, ha nem felel meg. Ekkor Múlt szöllősgazda szólásra jelent­kezik. Felkéri gazdatársait, hogy egymás­után nyilatkozzanak, mi is az a nagy baj a csősznél, mert-ő bajról nem tud. Ha lopnak, az nem olyan dolog, amiért a csősz egyedül a vétkes. Ha mindenki csőszködik is, lopás azért még mindig lesz. Biin-e,ha a csősz berúg? Utána Szeidler gazdatárs szól. Azt mondja, hogy látta berúgva a csőszt, Hack Mátyást, Szerinte el kell küldeni, mert megbízha­tatlan. Három nap alatt csak egyszer járja keresztül a szőlőket, pedig rendes csősz, mindennap végig kutya­gol a földeken. Szikes hegybíró ezzel szemben kijelenti, hogy nem látta Hackot berúgva. Szolnoki gazdatárs következik. Pennás ember. Hivatalnok. Tudja, hogy nem lehet csak úgy máról-holnapra elküldeni valakit. — Ha sokat jár a városba, — mondja — a komencióért, segíteni kell neki. Ki kell vinni a komenciót a csősznek. — Azt már nem 1 zug közbe az ellen- vélemény, még hogy egy gazda vigye a csősz­nek helyébe a dolgot. De még ilyet hallani is 1 A hegybíró-kérdés. Szerencsére Steigerwald gazda kér szót, aki azt ajánlja, hogy hat gazdát delegáljanak Szikes hegybíró mellé, akivel egyesek nincse­nek egy véleményen. Együtt hatásosabban ellenőriznék a csőszt. Általános derültségben meséli el közben esetét a tolvaj menyecskével, aki, amikor szöllőlopáson rajta érte és elfogta, elkezdett torkaszakadtából kiabálni: — Ez a gaz sváb erőszakoskodni akart velem, mert magyar asszonyra fáj a foga. — Ugv megszégyeltem magam, - mondja — hogy eleresztettem az asszonyt. Igv van az ! Nem csoda, ha a csősz nem tud tolvajt fogni... Raffanérozottak azok. Vissza keli a csőszt a régi helyére tenni. — Úgy van! Úgy van ! erősitik többen. Igaza van, a csősz menjen vissza ! De más szöllőjé is őrizze ám, ne csak a hegybíróét! Keresik tehát Hackot, a csőszt. Nem jött el. Schriffert gazda akkor felveti az eszmét; ha már n.un lesz csőszválasztás, válasszunk uj hegybírót. — Igaz... — Ügy van .. — Éljen... Röpködnek a szavak. — Éljen Schriffert! kiáltják a gazdák. Ám Schriffert visszautasítja a jelölést, Szolnokit ajánlja. igémet ember legyen a hegybíró? Igen ám, de Titz is szól, ő csak németet ajánl, mert a szőlő többségben a németeké. — Nem úgy van a, — adja vissza Schrif­fert, — mindegy a, csak hozzáértő ember legyen. Magyarok vagyunk mi mindnyájan! Úgy van, igaz ! röpköd jobbról balról a szó. | Éljen Szolnoki ! Most fényes jelenet következik. A hegybíró látja ha;y a vita igea elfajult es kíséretével szépen eltávozik, lemos! Hanem Szolnoki átveszi a vezdtést. Uj hegybírót választanak, kézfelemeléssel, amelynek eredménye az, hogy Szolnoki lett az uj hegybíró. — a pennás ember. Szolnoki elfogadja a tisztséget és azonnal azt ajánlja, hogy a csőszt ezentúl mindig csak egy évre válasszák és erősen kössék meg a kezét. Mellé segítőtársnak a következő gazda­társakat választották: Hack Andrást, Titz Jó­zsefet, Szigeti Istvánt, Schriffert Józsefet és Braun Józsefet Ami pedig a csőszt illeti, hát maradt to­vábbra is Hack Mátyás. Csak a hegybírót cserélték ki. — így történt. Jól felszerelt uj kerékpárok P áDSK 147‘-'cv gg A 'Tßwßf -tői kezdve SCHILLING ÉRNÉL. AZ ÖSSZES ALKATRÉSZEK RAKTÁRON A polgármester elrendelte, hogy a gyulai húsiparotok bádoggal fOd|ék be piáéi árusító asztalaikat Gyűlés a gyulai városházán, mely csőszválasztással indult és uj hegybiró-avatással végződött (‘gyes m o(1 e I v k megérkeztek “Sí® ®K2£" TISCH ERNŐ RUHAÜZLETÉB EX 144 2—*

Next

/
Thumbnails
Contents