Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-12 / 281. szám

1937. december 12 BÉKÉS 3 bak, mint a bizottsági tagé. Szobek bizottsági tagoknak azt válaszolja, hogy nem lehet min­dent egyszerre. Még nincs üzemben az ambu- lanciás gépkocsi, de megteszünk minden lehetőt és ami történik e téren csak örömmel ve­heti tudomásul mindenki. Nem tesz különbsé­get bizottsági tagok között és ezt mindenki nek el kell ismerni. Tildy bizottsági tag köszönetét mond az úté­pítésért, a köszönetét az alispán a törvényhatósá­gi bizottságra hárítja. Az aszálykárok megál­lapítása körüli panasz a pénzügyigazgató ha­tásköribe tartozik. Nem fél attól, hogy a Né­metországba kikerült munkások igényei meg­nőnek. Szegény állam vagyunk és nem tu­dunk annyit adni, mint a kedvezőbb körül­mények között vannak. Nem árt, ha többet látnak, művelődnek. Közbevetőleg Gönczy bi­zottsági tagnak válaszol. Azokány vésztői ut kié­pítését az állam vállalta. Tildy bizottsági tag felszólalásának poli­tikai részére nem illetékes válaszolni. Dr. v. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán vá­laszában Tóth Györgynek többek között azt válaszolja, hogy a tejakciót Csanádmegye példájára bevezeti a vármegyében, próbakép. A szociáldemokrata párt tagjai, nem vesznek részt a törvényhatóság munká­jában és ezért nincsenek a bizottságokban. Karácsonyi indítványáért köszönetét mond. A frontharcosok vezetőit szívesen ösz- szehivja értekezletre, a nem szervezet tüzhar cosokat is. A mezőgazdasági munkásság jóval töb­bet keresett mint 5 q.-át. ínséges vidéken se­gíteni fognak. A röpcédulák ügyében eljár, Tildy Zol­tán az adóbehajtások tekintetében panaszko­dott. A konkrét panaszokat kivizsgálja és kü­lönösen figyelemmel lesz az aszálykárbecslő elleni panaszra, ha az indokolt, megfelelő követ­kezménye lesz. A Németországban járt mun­kások tisztában vannak azzal, hogy ott töb­bet keresnek, de ott drágább az élet. Tudják azt is, hogy az ország helyzete néhéz és hogy a kormány igyekszik miudent megtenni a mun­kásság érdekében. Kormánysajtó nincs. A lapok nem állanak annyira a kormány, sem a főispán irányítása alatt, hogy minden megnyilatkozásuk ellenő­rizhető lenne. Törvényellenes megnyilatkozást nem tűrne. Rohamosztag nincs. A röpcédulák engedély nélküli terjesztéséi nem tűri a ható­ság. Semmi tudomása nincs arról, hogy a vár megye tisztviselői a szélsőségeket támogatnák. A magam személyére áttérve folytatja a fő­ispán, Én és a többi főispán is a megyéjében a Kormány exponense a mint ilyen, a Kor­mány politikájának is kifejezője kell hogy le­gyek. Nem képzelhető el ennélfogva, hogy egy főispán bármiféle szélsőséges politikai irányzatot kedvezményezzen, legyen az akár jobb, vagy baloldali szélsőség, vagy bármely osztálypárt, hanem csak azt a keresztény, nemzeti és népies s az egész nemzetet magá- bafoglaló, haladó magyar politikát, melyet a Kormány inár több Ízben és oly világosan leszögezett. Ha én nem ezt a politikát követném, úgy sem a Kormána bizalmából, sem egyéni becsületes lelkiismeretből nem maradhatnék a helyemen. A főispán nyilatkozatát viharos helyeslés fogadta. Ezutá* az alispáui jelentést egyhan­gúlag elfogadják. Dr. vitéz Pánczél József, vármegyei fő­jegyző ismerteti a számonkérőszék jelentését, melyet elfogad a tvhat bizottság. Majd áttér­nek a megüresedett egyik felsőházi rendes és póttag választására. Három szavazatszedő kül­döttség szedte össze a szavazatokat. Leadatott 220 szavazat, ebből érvényte­len 2, az érvényes 218 szavazatból 216 esett bajczai Beliczey Gézára, igy felsőházi rendes taggá tehát túlnyomó szótöbbséggel bajczai Beliczey Gézát választotta meg a törvényha­tóság. Póttag választás eredményekép209 sza­vazatból 145-öt Harsányi Pál kapott, Csernus Mihály 57.-et. így megválasztott felsőházi póttag Harsányi Pál esperes lett Bajczay Beliczey Géza megköszöni, hogy immár harmadizben őt küldi be a törvényha­tóság a felsőházba. A békésmegyei kérdések­kel fog elsősorban foglalkozni. így a Körösök hajózása, öntözési problémák, a magas katasz- j téri minősítés és a buzaértékesités kérdése ' azok a problémák, amelyek érdekében küz­deni fog. Általában minden közérdekű ügyben vallásfelekezet és társadalmi osztályra való tekintet nélkül segítségére kiváu lenni a vár­megye közönségének. Majd a megüresedett 5 közigazgatási bi­zottsági tagsági helyre rendelte el a szava­zást a főispán. A törvényhatósági bizottság Papp Zsig- mondot, Harsányi Pált, Berthóthy Károlyt, báró Apor Vilmost, Sebők Elek dr.-t válasz­totta meg közigazgatási bizottsági -tagokul. Majd megalakították a kijelölő választmányt és rátért a törvényhatósági bizottság dr. Hein­rich Dezső helyén megüresedett aljegyző szol- gabirói állás betöltésére. A gyűlés az egyetlen pályázót, dr. Kovács Bélát egyhangúlag meg­választotta. Úgy a most megválasztott aljegyző, mint a többi tiszteletbeli tisztségekrefmegválasz tottak letették az esküt. Majd újjáalakították a kijelölő bizottságot, megválasztották az ösz- szeférhetetlenségi bizottság 30 tagját, vala­mint az igazoló választmány 8 tagját. Három tagot választottak a levéltári selejtezést felül- vizsgálóra, ugyancsak a törvényhatósági köz jóléti bizottság tagjait. A vármegyei nyugdí­jasok, özvegyek, árvák ellátási dijait, valamint ugyanezt a közúti alapnál a köztisztviselők, járandóságának mérve szeri.it állapították meg. A rádióelőfizetési dijak mérséklése tár­gyában nem teszik magukévá Vasvármegye A kisszekeres! Napszámbéruzsora Az aratószerződésben minden gazdasági munkára vonatkozó napszámbér meg van ál­lapítva s a község elöljáróságától jóvá van hagyva. „Tartoznak az aratómunkások a gaz­daságban előforduló összes gazdasági munkát folyó napszámért elvégezni, amikor erre a munkaadótól felszólítást kapnak A napszám­bérre vonatkozóan már most megállapodnak abban, hogy felnőtt férfinek I pengő 20 fillér­től 1 pengő 80 fillérig jár, felnőtt nőnek és ka­pás napszámosnak pedig 80 fillértől 1 pengő 20 fillérig terjedő napszám jár.“ Ezzel szemben a minimális bért Schwarcz alig pár héten át tartotta. Az acatoló munka — búzából tövisirtás — elvégzéséért már ta­vasz folyamán napi ötven fillért fizetett fel nőtteknek, huszonöt-harminc fillért nagy leá­nyoknak. A munkaadó szellemre jellemző eset : egyik leánynak Schwarczék négy napért egy pengő hatvanat fizettek. Amikor az apa a le­ányt visszaküldötte, hogy még negyven fillért követeljen, Schwarczék kijelentették, hogy ő két pengőt fizetett, s annyit is követeltek vissza a leánytól, aki mert a kisebb napszá­mot elfogadni nem akarta, sajátjából kellett a pengő hatvanhoz még negyven fillért pótolnia és négynapi ingyen munkájára még negyven fillért ráfizetnie, mert nem kapta meg sem a pengő hatvanat, sem a két pengőt. Huszonnégy éves leány uradalmi bent- szolgálatban teljes napi munkáért mintegy 130 pengőnek megfelelő évi javadalmazást kap, éspedig: lakást, 3 q búzát, 3 q gabonát, 600 öles tengeriföldet és egy méter fát. Fiatalembernek, aki négy ökörrel szánt vet, tehát rendes béresmunkát végez, napszá­ma ötven fillér. Öreg zsellér mondja : — Uram, ez az egész Haynau-birtok arra való, hogy az embereket kiuzsorázza. Az itteni ember olyan, mint egy kihasznált gebe. Itt j nincsenek nyolcvan, kilencven esztendős em- ! berek, mint a szomszédos községekben. Az asszonyok a fahordástól, tehercipeléstől, foly­tonos zsákhordástól meggörbülnek s viszeres lábúak lesznek. Emellett ezek az asszonyok a hazának, illetve a Haynau-birtoknak a legexponáltabb határőrvidékén életükben háromtól tiz gyerme- ketszülnek s okos nemzetpol'tika mellett ebből a csodálatos magyar néprétegből regenerálni lehetne az egész országot. így ? A környékbeli magyar uradalmak humá- nusabbak, a minimális kereset átlagos napi két pengőnek megfelel s egyik-másik urada­lomban téli bundát is vesznek a cselédnek. köriratát. Halmos Béla okleveles épitészmérnököt alkalmazta kisegítő mérnökül az alispán. A la­kóházak nemzeti ünnepeken leendő kötelező fel­lobogózása tárgyában szabályrendelet készült. Több útépítési kérelem felett döntött a törvényhatósági bizottság mindig szem előtt tartva a már megállapított útépítési program sorrendjét. Dr. vitéz Pánczél József vm. fő­jegyző a VI. fizetési osztályba, Bakos József másodfőjegyző a VII. fizetési osztályba lépett elő. A lórühesség leküzdése céljából a várme­gyében Gyulán, Békéscsabán, Szeghalmon és Kondoroson kéndioxidos gázkamrákat szán­dékszik épiteni és erre a célra 4000 pengőt szavaz meg a törvényhatóság. Több elhullott állat tulajdonosa által kért segély tárgyában döntött a közgyűlés. Csatlakozik a törvényhatóság Kecskemét város törvényhatóságának ama feliratához, hogy a kecskémét—békéscsabai ut állami ke­zelésbe vétessék és kiépíttessék. Nem engedte el a közgyűlés Békésszentandrásnak útépítés céljára felvett 30.000 pengő kölcsönét. Módo­sították a kéményseprőszabályrendeletet, il­letve a területi beosztást. Gyoma község segély és kölcsön iránti kérelmét teljesitik. 10.000 pengőt segély, 11.250 pengőt kölcsön címén folyósítanak közvágóhíd létesítése céljaira. A közgyűlés délután 2 órakor ért véget. Schwarcz ezzel szemben embereit inkább — levetkezteti. Pár ember a főszolgabírónál Schwarczék napszámbéruzsorája ellen panaszt emelt, Schwarczékat el is marasztalták. A panaszos munkások munkavállalási lehetősége azóta bizonytalan, egyiket a szolgálatból ki is dobta. Jelemző kisszekeresi eset: Egy fiút Sch­warcz a szolgálatból kidobott, mert á Schwarcz bérgazdaság lova tilosba ment és ott harmin­cöt kilónyi kárt okozott. A kár fejében az öt pengő körüli összeget a fiútól még le is von­ta, holott a fiú az említett időben a kártevés helyétől tiz kilóméternyi távolságban búzát vitt őröltetni a malomba. Amikor a fiú véde­kezett, majd tiltakozott az igazságtalan eljá­rás ellen, Schwarc tiszttartója, Weisz ur elkül­dölte őt: menjen a hatóság elé panaszra. A fiú azonban nem mert panaszra menni, mert apja is az uradalomban szolgál s panasz ese­tén azt Schwarczék elcsapták volna. A szociális gondoskodás a Schwarcz-bér- gazdaságban a nullával egyenlő, népvédelmi áramlatoknak egyetlen hullámverése ebben az uradalomba el nem ér. Munkásbiztositásról, balesetbiztosításról, öregségi, rokkantsági biz­tosításról nem is igen hallottak, s ha más ura­dalmakban az ellátatlanságot vagy szociális elhagyatottságot enyhíti az emberies érzés, vagy a belátás, a Schwarcz-bérgazdaságban ezek a fényűzések ismeretlenek. De a visszá­jára fordított szociális gondoskodással és elri­asztó példákkal az ember lépten-nyoinon talál- kozhatik. így például Virág Györgyöt, aki munkaközben a szekéren kaszába esett s há­tát, tüdejét összeroncsolta, Schwarcz kitette és a szolgálatba semminő kérelemre nem haj­landó visszafogadni, mert a fiúnak munkae­reje meggyöngült s munkabírása megcsökkent. * Elsoroltuk a kisszekeresi Haynau-hitbi- zomány szörnyűségeit, vagy azok egyrészét. Az adatok egész sorát tartalékoltuk. Elvégre a szemétdombon turkálás ellen az ember leg­jobb ösztöne tiltakozik, és olvasóink lelkét nem akarjuk ecettel itatni. Ha szükséges lesz a harchoz: folytatjuk. Z. Baráti József Szombaton, 11-én este disznótoros vacsora a Zöld-hord<fban. Egy vacsora ára 1.— P. Egy liter bor —.70 fill. Zene. Szives pártfogást kér 1333 MEGYERI FERENC Haynau-birtok azt teszi, amit egykor Haynau: magyarokat fojtogat

Next

/
Thumbnails
Contents