Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-12 / 281. szám

4 BÉKÉS 1937 december 12 A madarak léli etetése Midőn erről a témáról írok, azon kez­dem, nem jó a cim, mert én csak a cinkék téli etetését tartom helyesnek azért, mert kertgazdaságokban egyedül a cinkék a hasz­nos madarak. Hogy mégis a fenti cimet vá- asztottam, ezt azért tettem, mert a nagy kö­zönség jó része télen a verebeket etetgeti, dédelgeti. Kiraknak gabona magvakat, zsíros magvakat, zsir és húsféléket, hogy itt meg­találja minden madár a neki tetsző élelmet. Igazában pedig mindezt a verebek eszik fel, a fürge kis cinkéknek talán még jut belőle valami. Jegyezzük meg tehát jól, hogy a hasz­nos madarak téli etetését a verebek hiúsítják meg, azok a verebek, melyeknek irtását az Ornithologiai szövetség is magáévá tette az 1931. évi április 2.-án tartott választmányi ülésén felolvasott értekezésem alapján A ve­rebek hasznot nem hajtó, kártékony mada­rak. Nincs értelme annak sem, hogy a cin­kén kívül másfajta madarat is etessünk, ezek mind megtalálják a maguk eledelét könnyen. A kitett eleségre nem jönnek, ha jönnek is, a verebek kiszorítják őket. A tengelicék télen a bojtorján kórókat lepik, a sármányok csű­rökben, kazlak körül bőven lelnek gabona magvakat. A cinkéken kívül a pintyek szó rulnának rá a téli etetésre, de a verebek miatt ez sem lehetséges. Mint fentebblirtam, egyedül a cinkék a leghasznosabb mada­raink. Ezeknek az etetése, gondozása, szapo­rítása indokolt. Ezek oly hasznos kis mada­rak, hogy ezekből nem tudunk eleget termel­ni. Eddig ezeknek az etetése is nehéz volt, vagy sehogysem ment, szinte a verebek miatt. Most azonban már a cinkék etetése meg van oldva. Sok évi megfigyelésem alapján rájöt­tem arra, hogy a verebeket a cinkeetetőből ki lehet zárni. Hogyan jöttem én erre rá, hosszas volna leírni, csak a lényeget említem. Az etetőkalicka dróthálóval van körülvéve, oldalak 20 mm. nyilásu sodronyszövettel, tető 35 mm. nyílásúval, alul vékony deszkafenék van. A beszórt napraforgó magra a cinkék mindig a tetőn csapnak be és egy magot fel­kapva, ugyanott repülnek ki. A verebek pedig az oldalnyilásokon akarnának bejutni, de a szűk nyíláson nem térnek be, az etetőkalic- kát körül ugrálják, keresgélnek, de éhen ma­radnak. A cinkék pedig vigan jönnek mennek, a kikapott magvakat a faágakon kopácsolják fel és a kárvallott verebek a lehullott mor­zsákat bánatosan, a földön keresgélik. Több évi megfigyelés alapján állítom, hogy az újított cinkeetetőmbe egy veréb sem ugrott be, meg sem próbálja, pedig beférne, mert ez a drótszövet 35 mm. nyilásu. Miért nem mer beugrani a veréb ? Azért nem megy be, mert óvatos, tudja ő is azt, hogy nehéz­kes és ügyetlen. A veréb nem úgy eszi a napraforgó magot, mint a cinke, mely egy magot felkap, kiröppen vele. A verebek lete­lepednek a mag mellé és addig hámozgatják a magvakat, mig egészben lenyelt magvakkal pukkanásig jól nem laknak. Ha ilyenkor tet­ten érné a gazda őket, mind fogva maradná­nak, mert a felső nyílásokon nem tudják ma­gukat áttornászni. Ha az etetőnek oldalai is 35 mm. nyilásu szövettel lennének borítva, verebek tanyája lenne az etető. Az oldalakon be mernek menni és könnyen ki is tudnak jönni. Több éven át ezt is kipróbáltam. Ezért vannak az oldalak szűk nyílása 20 mm. nyi­lásu szövettel borítva, hogy itt ne tudjon be­menni, a tetőn pedig nem is próbál bemenni Most még egynéhány szót az újított ve­rébmentes cinkeetetőt, ugyanezen az alapon elő lehet állítani verébmentes fészekodut is. Szerkesztettem egy praktikus fészekodut drót­háló betéttel. Ez a fő újítás. Ezen kivül köny- nyen lecsatolható eleje van, az odúba bármikor betekinthetünk, költés után a régi fészket perc alatt kidobhatjuk, anyáknak ülő pálca van al­kalmazva. Odú könnyen fára erősíthető. Cin­kék nagyon szeretnek benne költeni. Két évi megfigyelésem eredménye ez: 1936-ban meg­késve, április végén és május elején négy újított odút raktam ki, ezenkívül nyolc régi fajtát. A négy odúból háromba cinke költött, egy üresen maradt, a régiekből — ezek kint teleltek — kettőt cinkék foglaltak le, 6 odút verebek. '937-ben 7 újított odúból cinkék, kétszeri költéssel, ötöt foglaltak le, kettő üre­sen maradt. Nagyobb nyilásu odúra nincs szükségünk, mert csakis a cinkéket kell gondoznunk, sza­porítanunk, ahol sok cinke van, meglátszik A sok elmélet között, amiket a diéta fel­színre hozott, sokan úgy éreztük, hogy leg­jobban izgalomba hozott bennünket az uj ma­gyar életforma kérdése. Ez volt az főként, amire szivdobogva vártunk feleletet. A diétá munkája nagyszerű alapvetés volt. De éppen ezért, mert még a legelején óvatosan, tapogatódzva kellett elindulnia, nem is volt szabad teljes megoldást, részletered­ményeket várni. Á legfontosabb az egész or­szág szempontjából az uj agrár életforma, amelyről hál’ Istennek nyilvánvalóvá lett, hogy nem külföldi ködös elméletekből fog kialakul­ni, hanem a magyar paraszt ösztönös megér­zéseiből. — Kiderült hogy nincsen nekünk szükségünk semmiféle még oly tetszetősnek bemutatott rendi, vagy corporációs életfor­mákra. Egy értelmes magyar paraszt, amikor bemutatta saját osztályának keresztmetszetét, egyszersmind azt is sejteni engedte, hogy ezek sorsának intézése és végső formáinak kialakí­tása az Ő kezükben kell, hogy maradjon. Ehhez nincs is több hozzátenni való, el­lenben annál többet lehet elmélkedni azon, hogy kell itt viselkedni ezzel szemben egyéb társadalmi osztálynak. Hogy idáig miként viselkedtek, arról most hallgassunk. — Ahogy a mai ifjúság viselkedik, az mindenképpen példaképül szol­gálhat mindenkinek. hasznos munkájuk, áldás a kertgazdaságra. Dr. Godán Ferenc ny, közs. orvos. Ma mar túl vagyunk azon az időkön, amidőn fölényeskedve és Göregábori humorral lehetett a magyar pa­rasztot kezelni. — A mai egyetemi ifjúság levett kalappal lép be a magyar népiség szentélyébe. Meg van győződve arról, hogy ha még van magyar népművészet, költészet, életfelfogás, akkor ez a nép mélyebb rétegei­ben szunnyad és onnan kell ezt sok-sok türe­lemmel és áldozatkészséggel a magyar közép osztálynak kibányászni. Ez volt a diéta legfelemelőbb és legmeg- hatóbb mozzanata. Amikor ott ültek egymás mellett a Nemzetpolitikai Társaság nagy eru- dicióju előadói, az egyetemi ifjúság vezetői és a magyar paraszt. Megnyugodva és Istennek hálát adva fe­jeztük be a diétát, miként a Bajtársi Elnök mondotta. S egyszersmind azt is éreztük, meny­nyire közel esnek a magyar paraszt szivéhez az evangélium örök szép parabolái, a Magve­tőről és 'zántóvetőről, Konkolyhintőről, Elve­szett bárányról, stb. Senki jobban meg nem értheti ezeket, mint a földjéhez szeretettel ragasz kodó magyar paraszt. Csak fel kell rá hívni figyelmüket. „Az Isten országa köztetek va gyón“. És még azt is megértettük, menyire igaz az, hogy : az igazság a „bölcsek“ elől elrejtetik — és az együgyüeknek kinyilvá- nittatik. Nemesik Lehel A Kálvin János Társasép Gyulai TanegyosfllotAnak nyilvános illése A Kálvin János Társaság Gyulai Tagegye­sülete december 11-én, szombaton este 8 óra kor az Újvárosi Kör nagytermében tartja első nyilvános ülését alábbi ülésrenddel: Ülésrend: 1. A Kálvin János Társaság Gyulai Tagegyesületének célkitűzését ismerteti Nagy Sándor vt. lelkész, elnök. 2. Händel: Andante, — Corelli : Adagio. Hegedűn játsza Konkoly Károly tani tó, harmoniumon kiséri Tury Gábor ref. kántor. 3. Az uj zsoltár. Sza­valja Csete József ref. tanító. 4. A kálviniz- mus történelmi hivatása magyarságunk múlt­jában és jövőjében címen előadást tart dr. j Sebestyén Jenő, a budapesti ref. theologia | igazgatója, a K. J. T. országos elnöke. f>. Ver­seiből felolvas József Dezsőné. 6. Énekel a j Református Énekkar Kertész Lajos vezetésével, j 7. Az ülést bezárja Harsányi Pál esperes, a j K. J. T. békésbánáti Tagegyesületeinek véd- I nöke. Belépődíj nincsen. Az ülés pontosan 8 órakor kezdődik. Számozott vagy fenntartott hely nincs. Ruhatár: 10 fillér. A tagegyesület elnöksége felhívja a re- i formátus hívek figyelmét, hogy december 12 I én délelőtt 9 órakor a református templom, i ban az igehirdetést dr. Sebestyén Jenő végzi. Már Jelentkeznek Megjöttek Németozszágból a munkások, hoztak egy kis pénzt magukkal is - termé­szetesen akcióba léptek ők is. Ők, akik min­denütt megjelennek, ahol a pénzt mindenáron meg kell szerezni önmaguknak ; a dolgozók pénzét t. i. Ügynökök, alkalmi árusok serege környékezte meg a hazajött munkásokat: ajánlanak tetőcserepet, gramafon, órát, dará­lót, ruhaneműt és minden elképzelhető, sőt elképzelhetetlen árucikket — részletre, kész­pénzért, ahogy jön. Természetes, hogy jó volna a munkás­ság verejtékes munkájának eredményét beke­belezni, de a munkások bizonyára emlékeznek még bizonyos traktorüzletekre például, ami­kor odaveszett egy pár ezer pengőjük, sok­szor a ház, a föld és a traktor is megmaradt az eladónak. Vigyázzanak a munkások, mert hamarosan kiforgatják őket garasaikból. A bókésmegyei munkások, mintegy há­romszázezer pengőt hoznak, előreláthatóan haza. November végéig, 150 ezer pengőt utal­tak át bank utján bákésmegyei munkások ré­szére ; ebből 25.000 pengőt a doboziak részé­re, a tótkomlósi munkásoknak 60.000 pengőt. Hát ezt tartsák meg a munkások olyan c'élok- ra, amelyek az ő és családjuk érdekeit szol­gálják. tan— .................................. vm FI GYELEM! Ha jő rádiói akar venni, úgy azt csak első kézből szerezze be. 1338 1—4 Egyedüli gyári lerakat: ilitli. WIES is Fi!« »fis SEKKEK ANTAL-nál ( Csillárok és célszerű karácsonyi ajándéktárgyak meglepő olcsó áron Óriási választék ! Előnyös feltételek l ll—'IIW nil'll 1*1 IMII Ilim IIIIUMrn inniT&& -­Még egy pár szó a Gyulai Diétáról

Next

/
Thumbnails
Contents