Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-12 / 281. szám

2 BäKES 1937 december 12 tációnak a lehetősége. Úgy tudom, a német kormány maga is szívesen látná a jövő évben ismét nagyobb számú magyar munkás kiküldetését s erre vonatkozólag a tárgyalások már folyamatba is tétettek. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Utánna érdeklődtem annak is, hogy a Németországban járt magyar munkások eddig mennyi pénzt küldtek haza s megállapítottam, hogy a munkások részéről Békésmegyébe ed­dig mintegy 200,000 pengő érkezett. Ez az összeg azonban még nem teljes, mivel a mun­kások egy jórésze megtakarított pénzét az elu­tazás előtti napokban adta, illetve adja fel úgy, hogy ez az összeg még lényegesen nőni fog s feltétlenül eléri a 300,000 pengőt, amire tavasszal a munkások kiindulásakor számí­tottam. Eddig is megállapítható azonban, hogy a különböző községbeli munkások különböző­képen is takarékoskodtak. Külön meg kell itt dicsérnem a tótkomlósi, dobozi és a békés- sámsoni munkásokat, akik az eddigi adatok szerint is dicséretre méltóan magas fejenkénti átlagot küldtek haza. A tólkomlósi 214 munkás például már az eddigi adatok szerint is több mint 60.000 pengőt küldött haza. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Tisztelettel bejelentem, hogy a békésme­gyei háziipar megszervezését, mint egy uj és nagymértékben fejleszthető népi kereseti le­hetőségnek a felfokozását elsőrendű felada tómnak éreztem s épen|azért igyekezetem oda irányult és irányul, hogy a háziipari tevé­kenység a vármegye valamennyi községében lehetőleg minél intenzivebben meginduljon. Tudatában voltam annak is, hogy ez a háziipari tevékenység csak akkor lehet ered­ményes, ha az megfelelően megszerveztetik mégpedig úgy az anyagbeszerzés, mint pedig az értékesítés, s nem utolsó sorban a külön­böző háziipari irányok községenkint való kijelö­lése tekintetében. • Éppen erre való tekintettel alakult meg a „Békésvárinegyi Háziipari Szövetség'1, amely­nek alapszabályai és működési tervezete a kormányzatnál már is szimpátiát talált, hogy a kormányzat foglalkozik ezzel a gon­dolattal, hogy a békésmegyei példa az egész országban követendő lehet. A magam részéről errői a helyről is kérem a Törvényhatóságot és a várme­gye minden befolyásos tényezőjét, hogy az egyes községekben a háziipari tevékenység megindulását a magukrészéről is úgy erköl­csileg, mint anyagilag a legmesszebbmenően támogatni szíveskedjenek. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A szeghalmi és körösladányi Nemzeti Egység Párti szervezetek panasz tárgyává tették előttem, hogy az elemikárokkal kapcso­latos adóelengedések kapcsán a becslőbizott- ság nem vette figyelembe a VI. kataszteri osztályba sorozott földeket ért elemi károkat azzal s megoldással, hogy a kát. osztályozás­nál ezeknél a földeknél a csökkent termőké­pességet, illetve az esetleges elemi károkat már figyelembe vették. Ennek folytán meg­történt az eset, hogy a II. és III. osztályú földeknél megállapított kétharmadrész kár után az ennek megfelelő adót elengedték, a szomszédos ugyanolyan kárt szenvedett VI. osztályú földeknél viszont semmit s igy az a lehetetlen eset állott elő, hogy a II. és III. osztályú földtulajdonos kevesebb adót fizetett, mint az ugyanolyan kárt szenvedett VI. osz­tályú földtulajdonos. Ebben az ügyben érintkezésbe léptem a pénzügyminisztériumban Szász Lajos állam­titkár úrral, akinek felhívtam figyelmét erre az igázságtalan helyzetet teremtő eljárásra s ő megígérte, hogy az Írásban is megtett je­lentésem alapján a kérdést a legszigorúbban kivizsgáltatja és a visszás helyzet megszünte­tésére vonatkozó intézkedéseket megteszi. A behajthatatlannak bizonyult adótör­lésekkel kapcsolatban is fordultak hozzám panaszokkal. Behajthatatlanság címén tényleg mint minden évben, az idén is törölt a köz- igazgalási bizottság adókat. Ezek a törlések csak abban különböztek az előbbi évek adó­törlésétől, hogy a nyomorúságos gazdasági helyzet folytán bővültek azoknak kategóriái, akiktől a felszaporodott adókat talán csak úgy lehetett volna behajtani, ha ezzel egyet­len házból, vagy egy-két hold földből álló ingatlanukat árverezik el s ezáltal csak a köz­segélyre szorulók számát szaporítják. Ezek valóban behajthatatlan adók nem­csak a közigazgatásnak voltak terhére és an­nak zavartalan működését akadályozták, de a községek költségvetésében is oly összegként szerepeltek, amelyet matematikailag számba kellett ugyan venni a pótadók megállapításá­nál, de amelyre a valóságban számítani nem lehetett s ezzel a reális költségvetés összeál­lításának akadályul szolgáltak. A pénzügymi­niszter ur rendkívül nagy szociális érzékére vall, hogy hozzájárult ezeknek az adóknak a törléséhez. Ezek a törlések egyébként a legnagyobb gonddal és többszörös revízió al­kalmazásával foganatosíttattak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Örömmel hozom a Törvényhatóság tudo­mására azt is, hogy most már teljesen elké­szült a mezőgazdasági munkások öregségi biz­tosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely egy nagy lépést jelent a kormány szociális program injában éppen a legszegényebb nép­osztálynál. Ezenkívül elkészült a hegyközségi és szesztörvény is, amelyek viszont az ebben érdekelt gazdaközönség részére jelentenek újabb és lényeges előnyöket. Ugyancsak elkészült és a legközelebbi napokban benyújtásra kerül az alkotmányjogi törvényjavaslatok 3-ik és a nagy nyilvános­ság által annyira óhajtott titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslat. Azt hiszem, nemcsak a Iegobjektivebb, ha­nem még az elfogult szemlélők is megállapít­hatják, hogy a kormány munkássága az előre megállapított és beígért programm utján halad elsősorban a szociális és gazdasági élet rekons­trukciójára, valamint, feljavítására vonatkozó téren s nem zárkózik el a nemzeti és politikai fejlődés érdekében szükséges intézkedésektől és törvények életbeléptetésétől sem. Végül van szerencsém tudomásra hozni a tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak, hogy az 1929. XXX. te. 65. §-ában biztosított jogom alapján a vármegyei közéletben nagyra értékelt dr. Ikrich Arnold szeghalmi kir. köz­jegyzőt, dr. Tury Ferenc gyulai ügyvédet, dr. Prónay Ernő békéscsabai ügyvédet, dr. Dolch Sándor orosházi ügyvédet és dr. Heim Ferenc békéscsabai ügyvédet vármegyei tiszteletbeli főügyészekké; továbbá a vármegyei tisztvise­lők közül munkásságuk elismerésének külső kifejezéséül Bakos József vármegyei másodfő­jegyzőt tiszteletbeli vármegyei főjegyzővé, dr. Laczay Péter és dr. Vásárhelyi József szolga- birót tiszteletbeli főszolgabirákká, dr. Kardos Tibor, dr. Domby Lajos, dr. Szlovák Elemér és végül dr. Márki-Zay Lajos vármegyei közi­gazgatási gyakornokokat tiszteletbeli szolgabi- rákká neveztem ki. A főispán nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéde után az alispáni jelentéshez el­sőnek Tóth György (Szarvas) törv. hat. biz. tag a szarvasi ivóvizmizériát teszi szóvá. Az ártézikut rossz. A községi képviselőtestület megszavazta a költségeket és a vármegyei számvevőség és miniszterközi bizottság törölte. Azt kéri az alispántól, hogy tegye lehetővé a jó ivóvíz biztosítását. A főispánt arra kéri, hagy a Johann Béla államtitkár kutakcióba kap csolják be Szarvast is. A hatósági és tisztior­vosok megállapítják, hogy rossz a viz, tehát tegyék lehetővé, hogy a község saját költség- vetésében gondoskodhasson jó ivóvízről. Ezt meg kell tenni már csak az iskolásgyermekek érdekében is. De minden lehetőt el kell kö­vetni, hogy a jó ivóvíz mellé tej is jusson a szegény gyermekek részére. Kéri, hogy a községi rendőrök esizmaköltségére beállított tételt ne töröljék. Kérdi, hogy miért törölték a szociáldemokrata munkásokat a bizottságok­ból. A főispán megnyitójában megtisztelőén nyilatkozott a munkásságról, tehát kéri, hogy a bizottságba is engedjék be a munkásság képviselőit. Karácsony András (Békés) nagy szivbeli örömmel hallotta a főispán megnyitó beszédé­ben a németországi munkásságról szóló be­számolóját. Indítványozza, hogy a törvényha­tóság mondjon köszönetét a főispánnak azért, hogy a munkásságot Németországban meglá­togatta. A maga részéről is szívesen látná a munkásság képviselőit a bizottságokban. Nem­csak a szeghaimi és gyomai járásokban nagy a szociális nyomor a mezőgazdasági munkás­ság között, hanem máshol is. Kéri, hogy a frontharcos munkásság érdekeit támogassák. Kéri, hogy a frontharcos főcsoportok és cso­portok munkás vezetőit bizalmas jelentésre hívják össze és beszéljék meg a frontharcos törvény nyújtotta előnyök biztosítását. A ja­vaslatot elfogadja. Bányász József az alispáni jelentés út­építési részéhez szól. Nem kerestek úgy az útépítési munkások, mint a mezőgazdaságiak. Intézkedést kér, hogy a munkásosztály jusson emberi sorsba. Szobek András (Békéscsaba) a gyerme­kek orvosi vizsgálatát teszi szóvá. Egyszeri vizsgálat nem elegendő. Kéri, hogy az orvosi vizsgálatok a középiskolákra is terjesztesse­nek ki. Kéri, hogy az alispán a kereseti vi­szonyok adatait a munkásság köréből is sze­rezze be. Az ipari munkásság minimális mun­kabérei maximálisok lettek, de ezt sem tart­ják be mindenütt. Tiltakozik az ellen, hogy a szervezett frontharcosság előnyben részesül­jön, ‘de tekintsék frontharcosnak azt is, aki nincs benne a szervezetben. Ismeri a főispán megértését, kéri, hogy a jogos panaszok or- vosoltassanak. Tildy Zoltán köszönetét mond a várme­gye vezetőségének, a Szeghalom—újtelepi ut kikövezését megkezdették. Tulszigorunak tart­ja a szeghalmi járás területén az adóbehaj­tást. Elismeréssel adózik annak a két Nemzeti Egység-szervezetnek, amelyek a járási aszály­károkra hívták fel a főispán figyelmét. A kár- megállapitás azonban sokszor nem helyes. El­ismeréssel adózik ő is a főispánnak azért, hogy a németországi munkásságot meglátogat­ta. Örül. hogy a munkásemberek kerestek. Igaz, hogy politikai agitáció nem folyt. Ag­gasztó azonban, hogy a kiküldött nehány ezer munkás megnövekedett igényekkel tér haza. És a magyar mezőgazdaság még nem bírja. Azt kell elérni, hogy itthon jusson megfelelő ke­resethez a munkásság. Tóth Györggyel szem­ben azt vitaija, hogy a szociáldemokrata párt nem kizárólagos képviselője a munkásságnak. A munkásság tagjai között is vannak olyanok, akik világnézeti és nemzeti kérdéseket legalább is olyan fontosnak tartanak, mint az anyagi kérdéseket. Nagy munkástömegek helyezked­nek el a polgári pártokban. A vármegyében sokan keltik azt a lát­szatot, mintha a vármegye egyes vezető té­nyezői azonosítanák magukat azokkal a szél­sőséges elemekkel. A kormánypárti sajtó néha alátámasztja ezt a látszatot. Ez a szélsőséges párt szabadon terjesztheti ropiratait, nyiit he­lyen tarthat népgyülést. Annak a meggyőző­désének ad kifejezést, hogy a látszat mögött nincs reális valóság. Kéri a főispánt, hogy a látszat szappanbuborékainak elpukkasztása céljából nyilatkozzék. Gonczy Béla (Vésztő) az Okány - Vésztő között 3 km.-s útszakasz földmunkáinak el­rendelését kéri Sok a munkás, a nincstelen. Itthon kell dolgoztatni a magyar munkás ságot. A felszólalásokra, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán válaszolt. A kutak elapadásá­nak egyik oka a sok ártézikut. Ezért nem le­het felelőssé tenni a közigazgatási tagokat. Ártézi kút drága és a községek megfelelő fe­dezetet nem tudnak biztosítani, a javítás fo­lyamatban van, Szarvasra is sor kerül. A fel­sőbb hatóságok kénytelenek az adózó polgá-. rok érdekeit is figyelembe venni. Szarvason pedig magas a pótadó és államsegélyt kap és igy alaposan ellenőrzik. Ártézi kutakra nem állított be a község semmit, amit egyéb kútra, csatornára, vízvezetékre beállított és az benne is maradt. A csizmaköltséget nem fog­ják törölni. A bizottságokban volt benne szo­ciáldemokrata tag, de egyáltalán nem vett részt a bizottságok, sőt a törv. bizottság mun­kájában sem. O nem pártokat akar ott látni, hanem törv. hat. biz, tagokat akik minden társadalmi réteg érdekét egyformán szivén viseli. Azt hiszi, hogy a törv. hat. bizottság egyhangúan magáévá teszi Karácsonyi bizott­sági tag indítványát, hogy a főispánnak köszö­netét mondjanak (Nagy éljenzés) a németor­szági muakások meglátogatásáért. A magam részéről a legnagyobb várakozással nézek a tűzharcos törvény eredményei elé. Bányász bizottsági tag maga is elismerését fejezi ki az útépítésekért. Maga is meglepődött, hogy ilyen nehéz viszonyok között is többet épit a tör­vényhatóság, mint az előtt. Ezárt az állam- épitészeti hivatalt és különösen annak veze­tőjét illeti a dicséret. A vármegye mindig megfizette azt a napszámot, amit máshol, sőt esetenként többet. Az adatai lényegesen job -

Next

/
Thumbnails
Contents