Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-12 / 281. szám
2 BäKES 1937 december 12 tációnak a lehetősége. Úgy tudom, a német kormány maga is szívesen látná a jövő évben ismét nagyobb számú magyar munkás kiküldetését s erre vonatkozólag a tárgyalások már folyamatba is tétettek. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Utánna érdeklődtem annak is, hogy a Németországban járt magyar munkások eddig mennyi pénzt küldtek haza s megállapítottam, hogy a munkások részéről Békésmegyébe eddig mintegy 200,000 pengő érkezett. Ez az összeg azonban még nem teljes, mivel a munkások egy jórésze megtakarított pénzét az elutazás előtti napokban adta, illetve adja fel úgy, hogy ez az összeg még lényegesen nőni fog s feltétlenül eléri a 300,000 pengőt, amire tavasszal a munkások kiindulásakor számítottam. Eddig is megállapítható azonban, hogy a különböző községbeli munkások különbözőképen is takarékoskodtak. Külön meg kell itt dicsérnem a tótkomlósi, dobozi és a békés- sámsoni munkásokat, akik az eddigi adatok szerint is dicséretre méltóan magas fejenkénti átlagot küldtek haza. A tólkomlósi 214 munkás például már az eddigi adatok szerint is több mint 60.000 pengőt küldött haza. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Tisztelettel bejelentem, hogy a békésmegyei háziipar megszervezését, mint egy uj és nagymértékben fejleszthető népi kereseti lehetőségnek a felfokozását elsőrendű felada tómnak éreztem s épen|azért igyekezetem oda irányult és irányul, hogy a háziipari tevékenység a vármegye valamennyi községében lehetőleg minél intenzivebben meginduljon. Tudatában voltam annak is, hogy ez a háziipari tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az megfelelően megszerveztetik mégpedig úgy az anyagbeszerzés, mint pedig az értékesítés, s nem utolsó sorban a különböző háziipari irányok községenkint való kijelölése tekintetében. • Éppen erre való tekintettel alakult meg a „Békésvárinegyi Háziipari Szövetség'1, amelynek alapszabályai és működési tervezete a kormányzatnál már is szimpátiát talált, hogy a kormányzat foglalkozik ezzel a gondolattal, hogy a békésmegyei példa az egész országban követendő lehet. A magam részéről errői a helyről is kérem a Törvényhatóságot és a vármegye minden befolyásos tényezőjét, hogy az egyes községekben a háziipari tevékenység megindulását a magukrészéről is úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legmesszebbmenően támogatni szíveskedjenek. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A szeghalmi és körösladányi Nemzeti Egység Párti szervezetek panasz tárgyává tették előttem, hogy az elemikárokkal kapcsolatos adóelengedések kapcsán a becslőbizott- ság nem vette figyelembe a VI. kataszteri osztályba sorozott földeket ért elemi károkat azzal s megoldással, hogy a kát. osztályozásnál ezeknél a földeknél a csökkent termőképességet, illetve az esetleges elemi károkat már figyelembe vették. Ennek folytán megtörtént az eset, hogy a II. és III. osztályú földeknél megállapított kétharmadrész kár után az ennek megfelelő adót elengedték, a szomszédos ugyanolyan kárt szenvedett VI. osztályú földeknél viszont semmit s igy az a lehetetlen eset állott elő, hogy a II. és III. osztályú földtulajdonos kevesebb adót fizetett, mint az ugyanolyan kárt szenvedett VI. osztályú földtulajdonos. Ebben az ügyben érintkezésbe léptem a pénzügyminisztériumban Szász Lajos államtitkár úrral, akinek felhívtam figyelmét erre az igázságtalan helyzetet teremtő eljárásra s ő megígérte, hogy az Írásban is megtett jelentésem alapján a kérdést a legszigorúbban kivizsgáltatja és a visszás helyzet megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket megteszi. A behajthatatlannak bizonyult adótörlésekkel kapcsolatban is fordultak hozzám panaszokkal. Behajthatatlanság címén tényleg mint minden évben, az idén is törölt a köz- igazgalási bizottság adókat. Ezek a törlések csak abban különböztek az előbbi évek adótörlésétől, hogy a nyomorúságos gazdasági helyzet folytán bővültek azoknak kategóriái, akiktől a felszaporodott adókat talán csak úgy lehetett volna behajtani, ha ezzel egyetlen házból, vagy egy-két hold földből álló ingatlanukat árverezik el s ezáltal csak a közsegélyre szorulók számát szaporítják. Ezek valóban behajthatatlan adók nemcsak a közigazgatásnak voltak terhére és annak zavartalan működését akadályozták, de a községek költségvetésében is oly összegként szerepeltek, amelyet matematikailag számba kellett ugyan venni a pótadók megállapításánál, de amelyre a valóságban számítani nem lehetett s ezzel a reális költségvetés összeállításának akadályul szolgáltak. A pénzügyminiszter ur rendkívül nagy szociális érzékére vall, hogy hozzájárult ezeknek az adóknak a törléséhez. Ezek a törlések egyébként a legnagyobb gonddal és többszörös revízió alkalmazásával foganatosíttattak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Örömmel hozom a Törvényhatóság tudomására azt is, hogy most már teljesen elkészült a mezőgazdasági munkások öregségi biztosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely egy nagy lépést jelent a kormány szociális program injában éppen a legszegényebb néposztálynál. Ezenkívül elkészült a hegyközségi és szesztörvény is, amelyek viszont az ebben érdekelt gazdaközönség részére jelentenek újabb és lényeges előnyöket. Ugyancsak elkészült és a legközelebbi napokban benyújtásra kerül az alkotmányjogi törvényjavaslatok 3-ik és a nagy nyilvánosság által annyira óhajtott titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslat. Azt hiszem, nemcsak a Iegobjektivebb, hanem még az elfogult szemlélők is megállapíthatják, hogy a kormány munkássága az előre megállapított és beígért programm utján halad elsősorban a szociális és gazdasági élet rekonstrukciójára, valamint, feljavítására vonatkozó téren s nem zárkózik el a nemzeti és politikai fejlődés érdekében szükséges intézkedésektől és törvények életbeléptetésétől sem. Végül van szerencsém tudomásra hozni a tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak, hogy az 1929. XXX. te. 65. §-ában biztosított jogom alapján a vármegyei közéletben nagyra értékelt dr. Ikrich Arnold szeghalmi kir. közjegyzőt, dr. Tury Ferenc gyulai ügyvédet, dr. Prónay Ernő békéscsabai ügyvédet, dr. Dolch Sándor orosházi ügyvédet és dr. Heim Ferenc békéscsabai ügyvédet vármegyei tiszteletbeli főügyészekké; továbbá a vármegyei tisztviselők közül munkásságuk elismerésének külső kifejezéséül Bakos József vármegyei másodfőjegyzőt tiszteletbeli vármegyei főjegyzővé, dr. Laczay Péter és dr. Vásárhelyi József szolga- birót tiszteletbeli főszolgabirákká, dr. Kardos Tibor, dr. Domby Lajos, dr. Szlovák Elemér és végül dr. Márki-Zay Lajos vármegyei közigazgatási gyakornokokat tiszteletbeli szolgabi- rákká neveztem ki. A főispán nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után az alispáni jelentéshez elsőnek Tóth György (Szarvas) törv. hat. biz. tag a szarvasi ivóvizmizériát teszi szóvá. Az ártézikut rossz. A községi képviselőtestület megszavazta a költségeket és a vármegyei számvevőség és miniszterközi bizottság törölte. Azt kéri az alispántól, hogy tegye lehetővé a jó ivóvíz biztosítását. A főispánt arra kéri, hagy a Johann Béla államtitkár kutakcióba kap csolják be Szarvast is. A hatósági és tisztiorvosok megállapítják, hogy rossz a viz, tehát tegyék lehetővé, hogy a község saját költség- vetésében gondoskodhasson jó ivóvízről. Ezt meg kell tenni már csak az iskolásgyermekek érdekében is. De minden lehetőt el kell követni, hogy a jó ivóvíz mellé tej is jusson a szegény gyermekek részére. Kéri, hogy a községi rendőrök esizmaköltségére beállított tételt ne töröljék. Kérdi, hogy miért törölték a szociáldemokrata munkásokat a bizottságokból. A főispán megnyitójában megtisztelőén nyilatkozott a munkásságról, tehát kéri, hogy a bizottságba is engedjék be a munkásság képviselőit. Karácsony András (Békés) nagy szivbeli örömmel hallotta a főispán megnyitó beszédében a németországi munkásságról szóló beszámolóját. Indítványozza, hogy a törvényhatóság mondjon köszönetét a főispánnak azért, hogy a munkásságot Németországban meglátogatta. A maga részéről is szívesen látná a munkásság képviselőit a bizottságokban. Nemcsak a szeghaimi és gyomai járásokban nagy a szociális nyomor a mezőgazdasági munkásság között, hanem máshol is. Kéri, hogy a frontharcos munkásság érdekeit támogassák. Kéri, hogy a frontharcos főcsoportok és csoportok munkás vezetőit bizalmas jelentésre hívják össze és beszéljék meg a frontharcos törvény nyújtotta előnyök biztosítását. A javaslatot elfogadja. Bányász József az alispáni jelentés útépítési részéhez szól. Nem kerestek úgy az útépítési munkások, mint a mezőgazdaságiak. Intézkedést kér, hogy a munkásosztály jusson emberi sorsba. Szobek András (Békéscsaba) a gyermekek orvosi vizsgálatát teszi szóvá. Egyszeri vizsgálat nem elegendő. Kéri, hogy az orvosi vizsgálatok a középiskolákra is terjesztessenek ki. Kéri, hogy az alispán a kereseti viszonyok adatait a munkásság köréből is szerezze be. Az ipari munkásság minimális munkabérei maximálisok lettek, de ezt sem tartják be mindenütt. Tiltakozik az ellen, hogy a szervezett frontharcosság előnyben részesüljön, ‘de tekintsék frontharcosnak azt is, aki nincs benne a szervezetben. Ismeri a főispán megértését, kéri, hogy a jogos panaszok or- vosoltassanak. Tildy Zoltán köszönetét mond a vármegye vezetőségének, a Szeghalom—újtelepi ut kikövezését megkezdették. Tulszigorunak tartja a szeghalmi járás területén az adóbehajtást. Elismeréssel adózik annak a két Nemzeti Egység-szervezetnek, amelyek a járási aszálykárokra hívták fel a főispán figyelmét. A kár- megállapitás azonban sokszor nem helyes. Elismeréssel adózik ő is a főispánnak azért, hogy a németországi munkásságot meglátogatta. Örül. hogy a munkásemberek kerestek. Igaz, hogy politikai agitáció nem folyt. Aggasztó azonban, hogy a kiküldött nehány ezer munkás megnövekedett igényekkel tér haza. És a magyar mezőgazdaság még nem bírja. Azt kell elérni, hogy itthon jusson megfelelő keresethez a munkásság. Tóth Györggyel szemben azt vitaija, hogy a szociáldemokrata párt nem kizárólagos képviselője a munkásságnak. A munkásság tagjai között is vannak olyanok, akik világnézeti és nemzeti kérdéseket legalább is olyan fontosnak tartanak, mint az anyagi kérdéseket. Nagy munkástömegek helyezkednek el a polgári pártokban. A vármegyében sokan keltik azt a látszatot, mintha a vármegye egyes vezető tényezői azonosítanák magukat azokkal a szélsőséges elemekkel. A kormánypárti sajtó néha alátámasztja ezt a látszatot. Ez a szélsőséges párt szabadon terjesztheti ropiratait, nyiit helyen tarthat népgyülést. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a látszat mögött nincs reális valóság. Kéri a főispánt, hogy a látszat szappanbuborékainak elpukkasztása céljából nyilatkozzék. Gonczy Béla (Vésztő) az Okány - Vésztő között 3 km.-s útszakasz földmunkáinak elrendelését kéri Sok a munkás, a nincstelen. Itthon kell dolgoztatni a magyar munkás ságot. A felszólalásokra, dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán válaszolt. A kutak elapadásának egyik oka a sok ártézikut. Ezért nem lehet felelőssé tenni a közigazgatási tagokat. Ártézi kút drága és a községek megfelelő fedezetet nem tudnak biztosítani, a javítás folyamatban van, Szarvasra is sor kerül. A felsőbb hatóságok kénytelenek az adózó polgá-. rok érdekeit is figyelembe venni. Szarvason pedig magas a pótadó és államsegélyt kap és igy alaposan ellenőrzik. Ártézi kutakra nem állított be a község semmit, amit egyéb kútra, csatornára, vízvezetékre beállított és az benne is maradt. A csizmaköltséget nem fogják törölni. A bizottságokban volt benne szociáldemokrata tag, de egyáltalán nem vett részt a bizottságok, sőt a törv. bizottság munkájában sem. O nem pártokat akar ott látni, hanem törv. hat. biz, tagokat akik minden társadalmi réteg érdekét egyformán szivén viseli. Azt hiszi, hogy a törv. hat. bizottság egyhangúan magáévá teszi Karácsonyi bizottsági tag indítványát, hogy a főispánnak köszönetét mondjanak (Nagy éljenzés) a németországi muakások meglátogatásáért. A magam részéről a legnagyobb várakozással nézek a tűzharcos törvény eredményei elé. Bányász bizottsági tag maga is elismerését fejezi ki az útépítésekért. Maga is meglepődött, hogy ilyen nehéz viszonyok között is többet épit a törvényhatóság, mint az előtt. Ezárt az állam- épitészeti hivatalt és különösen annak vezetőjét illeti a dicséret. A vármegye mindig megfizette azt a napszámot, amit máshol, sőt esetenként többet. Az adatai lényegesen job -
