Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-25 / 266. szám
Gyula, 1937, november 25 csütörtök L\'IX. évfolyam 266. szám BÉKÉS Sserkesztőség és kiadóhivatal ©yala Városkáz-Htea 7 szám Telefon fiynia 32, Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Vessünk számét Snmagunkkal Abban Magyarországon ma mindenki egyetért, hogy rendkívüli időket élünk, mely rendkívüli idők olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldásához megfelelő tudás és képzettség nélkül hozzá sem foghatunk. A problémák azonban olyan súlyosak, hogy megoldásukat halogatni egyet jelent a nyitott szemmel örvénynek rohanással. Hogy csak egy-két kérdést említsünk : az ifjúság elhe lyezkedése, az ipari és agrármunkásság munkanélküliségének kérdése, a földbirtokprobléma, sib, mindez sulyosbbitva az ország megcsonkitottságának terhével, olyan feladatokat rónak a kormánytényezőkre, melyek alatt a közepes képesség összeroskad. Amellett még az az előrehajtó erő sincs meg, amit annak tudata jelent, hogy az egyén rendkívüli áldozatkész munkájáért egyéni rekom- penzációban is részesül. Meg kell elégedni annak tudatával, hogy amit munkánkkal sikerül elérnünk, azt nem a magunk, hanem elsősorban utódaink érdekében vivtuk ki. A mai generációnak vállalni kell a nemzet- épités szerepét, hogy az utánunk következőknek egy erős, feljődőképes és biztos, nyugodt életet eredményezni tudó viszonyok között levő országot hagyjunk. Nehéz, de szép feladat. Sok kitartást, erőt, lemondást, fáradtságot igényel, de megköveteli azt is, hogy erélyesek is tudjunk lenni ott, ahol az erély telenség a nemzet érdekének veszélyeztetését jelenti. Minden ezt a munkát akadályozó, a nemzeti fejlődést veszélyeztető szándékot már csirájában könyörtelenül el kell fojtani. Magyarországon csak magyar és keresztény érdekek védelméről lehet szó. Mindenkinek tudomásul kell ezt vennie. Hiszen, ha valaki jó magyar állampolgár, ennek a követelménynek szívesen tesz eleget. Aki pedig nem hajlandó | magyarságáért még ennyi áldozatot sem hozni, az nem azonosítja magát a magyarság érdekeivel, tehát nem veheti rósz néven, ha a magyarság is kiközösíti magából. Az első és legfontosabb érdek a magyar nemzet érdeke. De a magyar nemzeti érdek védelme és előbbrevitele nemcsak azt jelenti, hogy megakadályozzuk az ellenerők érvényesülését, hanem azt is, hogy minden erőnkből rajtalegyünk a nemzeti boldogulás munkálásán, ami azt is jelenti, hogy igyekezzünk magunkat mindama szellemi és anyagi feltételekkel felszerelni, ami arra szükséges, hogy az or szag és a magyarság érdekeit minél hathatósabban tudjuk munkálni. Tanulnunk, képeznünk kell tehát magunkat, hogy azon a hivatási helyen, ahová sorsunk állított, a lehető legjobbat és legtöbbet nyújtsuk. A tisztviselő, a magyar iparos, kereskedő, földműves és bármilyen foglalkozású polgára ennek az országnak, legyen szakmájának lehető legkü- lönb képviselője, hogy árujának, munkájának jó hire messzeföldre elmenjen, mert ezzel többek közt a külföldi piacot biztosítja, ami neki is, a nemzet egyetemének is anyagi er deke. Erős anyagi alapokat kell teremtenünk, mert anélkül nem tudunk semmiféle olyan akciót sikerrel lebonyolítani, amit pedig nem egyet kell véghezvinnünk, ha csak valamelyest :s előbbre akarjuk vinni országunk ügyét. Tanulnunk kell tehát, magunkat művelnünk és különösen arra ügyelnünk, hogy az utánunk jövő generáció teljes szaktudással és szellemi felkészültséggel kerüljön a nyomunkba. Gazdasági téren területet nyerni csak a legteljesebb szak- és elméleti tudással lehet. A velünk szembenálló erőket lebecsülnünk nem szabad. Nem elég hangoztatnunk, Hogy a magyarság részére biztosítanunk kell a gazdasági érvényesülést minden téren, hogy a magyarságnak kell megszállani a vezető pozíciókat, hanem arra kell minden erőnkből törekedni, hogy a követelményeknek nemcsak jól, de jobban, mint az eddigi ottlevők, tudjanak az odakerülő magyarok megfelelni. Legyen minden tagja a magyar társadalomnak, nemcsak kötelességteljesítő, de áldozatkész munkása is sorsszerű hivatásának, akkor elé»' hetjük azt, hogy mindenki képességeinek megfelelő hivatást tölt be és nem lesz Magyarországon bizonyos pozíciók betöltésénél akadály az, hogy valaki kereszténynek és magyarnak született. Harcról van itt szó : arról, hogy visszaszerezzük magunknak azokat a helyeket, ahonnan részben a magunk hanyagsága miatt leszorultunk. Az élet a legkeményebb küzdelem árán enged csak előDarányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kíséretükkel együtt kedden délelőtt és délután Darré birodalmi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vendégeként a német mezőgazdaságot tanulmányozták. Tizennégy hatalmas horogkereszttel és magyar nemzeti szinü zászlóval diszitett gépkocsin indultak el az Oberbarmini kerületbe, hogy az ottani mintagazdaságot megtekintsék. A magyar államférfiak és kíséretük először egy 60 holdas paraszt hitbizományt tekintettek meg. A magyar miniszterelnök a gazda szakértő szemével rendkívüli érdeklődéssel vette szemügyre a hitbizomány berendezését, 30 darabból álló elsőrangú állatállományát. Különös érdeklődést keltett a magyar vendégek között a zöldtakarmány tárolókészülék, amelynek segítségével télen is zöldtakarmánnyal lehet ellátni az állatokat. A paraszt hitbizomány megtekintése után a miniszterelnök és társasága báró Eckhardtstein leuenbergi 70.000 holdas birtokára utaztak át, ahol az ott dolgozó magyar mezőgazdasági munkásokat keresték fel. A birtokon 60 magyar mezőgazdasági munkás dolgozik, akik Vas-, Heves- és Békés megyéből kerültek Németországba. A munkások között 15—20 asszony és leány is van, akik a messze idegenben is a hevesi parasztviseletet hordják. A munkások vezetője egy egyszerű vasmegyei parasztember ücívözöite keresetlen és meleg szavakkal Magyarország miniszterelnökét és a maga, valamint társai nevében hálás köszönetét mondott azért, hogy a magyar kormány Németországba segítette ki őket. Darányi Kálmán miniszterelnök közvetlen beszélgetésbe bocsátkozott a magyar inunEmlékezetes, hogy a gyulai kereskedők mozgalmat indítottak abban az irányban, hogy az üzletek a téli hónapokban egy órával korábban zárhassanak. Amint ismételten megírtuk, nem sikerült a kérdést az összes érdekeltek közös megjegyzésével megoldani, ezért a kereskedelmi miniszter döntését kellettjkikérni. Ezt megelőzőleg még a szegedi kereskedelmi A szentadorjáni olajkutatás vezetőmérnöke kedden délben távbeszélőn jelentette Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszternek, valamint vitéz Teleki Béla gróf főispánnak, hogy a fúrással meglepő eredményt értek el. Néhány nap óta 1100 méter mélységből naponta hat-hét vasúti kocsit nyökhöz jutni. És ebben a küzdelemben az kerül ki győztesen, aki a leghatásosabb fegyverzettel veszi fel a harcot. Igaz, hogy ini ebben a küzdelemben erős ballaszttal indulunk : minden körülmények között meg akarunk maradni a krisztu- sj erkölcs alapján. Tehát annál inkább fel kell készülnünk egyéb tekintetben és akkor bizton számíthatunk rá, hogy az az erkölcsi erő, ami ma még minket teherként nyom, maholnap a leghatásosabb előrelenditő segítségünk lesz és rövidesen elfoglalhatja a keresztény magyarság minden téren az őt j®go- san megillető vezető szerepet. kásokkal, megkérdezte tőlük, hogyan érzik magukat Nmetországban, mennyit keresnek és van e valami kívánságuk. A miniszterelnök részletes kérdéseire válaszolva a munkások előadták, hogy kitünően érzik magukat, az ellátási pénzen kívül körülbelül 60 márkát keresnek havonta, úgy bogy igen szép összeget tudnak félretenni. Az ellátásuk is kitűnő és nagyon boldogok, hogy kijöhettek Németországba, de azért örülnek, hogy a karácsonyt már otthon ünnepelhetik meg. Ezután megmutatták a miniszterelnöknek lakóhelyüket, egy kis munkáskaszárnyát. A hangulatos kis otthonban szines függönyök díszítették az ablakot, tiszta vaságyak és csinos bútorok tették lakályossá a kellemesen melegre fütött otthont. Négy hevesi menyecske állott elő és arra kérték a miniszterelnököt, engedje meg nekik, hogy jövő esztendőre apró gyermekeiket is kihozhassák magukkal. Darányi Kálmán mosolyogva hallgatta meg az asszonyok kérését és megígérte nekik, hogy ezt teljesíteni fogja. Ezután kijelentette a magyar munkások előtt, hogy miután a németországi munkásakció ilyen jól sikerült, jövőre háromszáz munkás helyett hatszáz munkásnak ad engedélyt a Németországban való munkavállalásra. Az egyszerű magyar emberek lelkesen megéljenezték a miniszterelnököt, majd kalapjukat levéve, rázendítettek a Himnuszra. Szem alig maradt szárazon, amikor az egyszerű magyar emberek ajkáról a messzi idegenben szivbőljövően felcsendült Magyar- ország miniszterelnöke előtt a magyar imádság. Darányi Kálmán a megható bucsuzás után ' kezet fogott a mukások vezetőivel, majd kisé- 1 relével együtt gépkocsiján eltávozott. és iparkamarához is át kellett tenni az iratokat megfelelő véleményezés végett. A kamara az iratokat pártoló véleménnyel visszaküldte és a polgármester 19,910—1937. sz. alatt november hó 15.-én az összes iratokat felterjesztette a m. kir. kereskedelmi miniszterhez a korábbi záróra elrendelése céljából. A miniszteri döntés még nem érkezett le. megtöltő tiszta olaj tör fel. A meglévő tartályok már megteltek, tehát meg kellett kezdeni újabbak összeállítását. Megkezdték a csömö- dér -pákái vasúti állomásra befutó csővezeték építését és rövidesen sor Ikerül a nagykani- j zsai állomásra befutó csővezeték építésére is. ' A harmadik kút fúrása már folyik. Darásiji miniszterelnök a németországi magyar munkások között Még nincs döntés az üzleti záróra kérdésében Szentadorjánban újabb gazdag olajforrásra bukkantak
