Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-25 / 266. szám

Gyula, 1937, november 25 csütörtök L\'IX. évfolyam 266. szám BÉKÉS Sserkesztőség és kiadóhivatal ©yala Városkáz-Htea 7 szám Telefon fiynia 32, Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Vessünk számét Snmagunkkal Abban Magyarországon ma mindenki egyetért, hogy rendkívüli időket élünk, mely rendkívüli idők olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldásához megfelelő tudás és képzettség nélkül hozzá sem foghatunk. A problémák azonban olyan súlyosak, hogy megoldásukat halogatni egyet jelent a nyitott szemmel örvénynek rohanással. Hogy csak egy-két kérdést említsünk : az ifjúság elhe lyezkedése, az ipari és agrármunkásság mun­kanélküliségének kérdése, a földbirtokprob­léma, sib, mindez sulyosbbitva az ország megcsonkitottságának terhével, olyan felada­tokat rónak a kormánytényezőkre, melyek alatt a közepes képesség összeroskad. Amel­lett még az az előrehajtó erő sincs meg, amit annak tudata jelent, hogy az egyén rendkí­vüli áldozatkész munkájáért egyéni rekom- penzációban is részesül. Meg kell elégedni annak tudatával, hogy amit munkánkkal si­kerül elérnünk, azt nem a magunk, hanem elsősorban utódaink érdekében vivtuk ki. A mai generációnak vállalni kell a nemzet- épités szerepét, hogy az utánunk követke­zőknek egy erős, feljődőképes és biztos, nyu­godt életet eredményezni tudó viszonyok kö­zött levő országot hagyjunk. Nehéz, de szép feladat. Sok kitartást, erőt, lemondást, fáradt­ságot igényel, de megköveteli azt is, hogy erélyesek is tudjunk lenni ott, ahol az erély telenség a nemzet érdekének veszélyeztetését jelenti. Minden ezt a munkát akadályozó, a nemzeti fejlődést veszélyeztető szándékot már csirájában könyörtelenül el kell fojtani. Ma­gyarországon csak magyar és keresztény ér­dekek védelméről lehet szó. Mindenkinek tu­domásul kell ezt vennie. Hiszen, ha valaki jó magyar állampolgár, ennek a követelménynek szívesen tesz eleget. Aki pedig nem hajlandó | magyarságáért még ennyi áldozatot sem hozni, az nem azonosítja magát a magyarság érde­keivel, tehát nem veheti rósz néven, ha a magyarság is kiközösíti magából. Az első és legfontosabb érdek a magyar nemzet ér­deke. De a magyar nemzeti érdek védelme és előbbrevitele nemcsak azt jelenti, hogy meg­akadályozzuk az ellenerők érvényesülését, hanem azt is, hogy minden erőnkből rajtale­gyünk a nemzeti boldogulás munkálásán, ami azt is jelenti, hogy igyekezzünk magunkat mindama szellemi és anyagi feltételekkel felszerelni, ami arra szükséges, hogy az or szag és a magyarság érdekeit minél hatható­sabban tudjuk munkálni. Tanulnunk, képez­nünk kell tehát magunkat, hogy azon a hiva­tási helyen, ahová sorsunk állított, a lehető legjobbat és legtöbbet nyújtsuk. A tisztviselő, a magyar iparos, kereskedő, földműves és bármilyen foglalkozású polgára ennek az or­szágnak, legyen szakmájának lehető legkü- lönb képviselője, hogy árujának, munkájának jó hire messzeföldre elmenjen, mert ezzel többek közt a külföldi piacot biztosítja, ami neki is, a nemzet egyetemének is anyagi er deke. Erős anyagi alapokat kell teremtenünk, mert anélkül nem tudunk semmiféle olyan akciót sikerrel lebonyolítani, amit pedig nem egyet kell véghezvinnünk, ha csak valame­lyest :s előbbre akarjuk vinni országunk ügyét. Tanulnunk kell tehát, magunkat mű­velnünk és különösen arra ügyelnünk, hogy az utánunk jövő generáció teljes szaktudással és szellemi felkészültséggel kerüljön a nyo­munkba. Gazdasági téren területet nyerni csak a legteljesebb szak- és elméleti tudással lehet. A velünk szembenálló erőket lebecsül­nünk nem szabad. Nem elég hangoztatnunk, Hogy a magyarság részére biztosítanunk kell a gazdasági érvényesülést minden téren, hogy a magyarságnak kell megszállani a vezető pozíciókat, hanem arra kell minden erőnkből törekedni, hogy a követelményeknek nemcsak jól, de jobban, mint az eddigi ottlevők, tud­janak az odakerülő magyarok megfelelni. Le­gyen minden tagja a magyar társadalomnak, nemcsak kötelességteljesítő, de áldozatkész munkása is sorsszerű hivatásának, akkor elé»' hetjük azt, hogy mindenki képességeinek megfelelő hivatást tölt be és nem lesz Ma­gyarországon bizonyos pozíciók betöltésénél akadály az, hogy valaki kereszténynek és magyarnak született. Harcról van itt szó : ar­ról, hogy visszaszerezzük magunknak azokat a helyeket, ahonnan részben a magunk ha­nyagsága miatt leszorultunk. Az élet a leg­keményebb küzdelem árán enged csak elő­Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kíséretükkel együtt kedden délelőtt és délután Darré birodalmi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ven­dégeként a német mezőgazdaságot tanulmá­nyozták. Tizennégy hatalmas horogkereszttel és magyar nemzeti szinü zászlóval diszitett gép­kocsin indultak el az Oberbarmini kerületbe, hogy az ottani mintagazdaságot megtekintsék. A magyar államférfiak és kíséretük elő­ször egy 60 holdas paraszt hitbizományt te­kintettek meg. A magyar miniszterelnök a gazda szakértő szemével rendkívüli érdeklő­déssel vette szemügyre a hitbizomány beren­dezését, 30 darabból álló elsőrangú állatállo­mányát. Különös érdeklődést keltett a magyar vendégek között a zöldtakarmány tárolóké­szülék, amelynek segítségével télen is zöldta­karmánnyal lehet ellátni az állatokat. A paraszt hitbizomány megtekintése után a miniszterelnök és társasága báró Eckhardtstein leuenbergi 70.000 holdas birtokára utaztak át, ahol az ott dolgozó magyar mezőgazdasági munkásokat keresték fel. A birtokon 60 ma­gyar mezőgazdasági munkás dolgozik, akik Vas-, Heves- és Békés megyéből kerültek Németországba. A munkások között 15—20 asszony és leány is van, akik a messze idegenben is a hevesi parasztviseletet hordják. A munkások vezetője egy egyszerű vasmegyei parasztem­ber ücívözöite keresetlen és meleg szavakkal Magyarország miniszterelnökét és a maga, valamint társai nevében hálás köszönetét mondott azért, hogy a magyar kormány Né­metországba segítette ki őket. Darányi Kálmán miniszterelnök közvet­len beszélgetésbe bocsátkozott a magyar inun­Emlékezetes, hogy a gyulai kereskedők mozgalmat indítottak abban az irányban, hogy az üzletek a téli hónapokban egy órával koráb­ban zárhassanak. Amint ismételten megírtuk, nem sikerült a kérdést az összes érdekeltek közös megjegyzésével megoldani, ezért a kereskedelmi miniszter döntését kellettjkikérni. Ezt megelőzőleg még a szegedi kereskedelmi A szentadorjáni olajkutatás vezetőmér­nöke kedden délben távbeszélőn jelentette Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszternek, valamint vitéz Teleki Béla gróf főispánnak, hogy a fúrással meglepő ered­ményt értek el. Néhány nap óta 1100 méter mélységből naponta hat-hét vasúti kocsit nyökhöz jutni. És ebben a küzdelemben az kerül ki győztesen, aki a leghatásosabb fegy­verzettel veszi fel a harcot. Igaz, hogy ini ebben a küzdelemben erős ballaszttal indulunk : minden körülmé­nyek között meg akarunk maradni a krisztu- sj erkölcs alapján. Tehát annál inkább fel kell készülnünk egyéb tekintetben és akkor bizton számíthatunk rá, hogy az az erkölcsi erő, ami ma még minket teherként nyom, maholnap a leghatásosabb előrelenditő segít­ségünk lesz és rövidesen elfoglalhatja a ke­resztény magyarság minden téren az őt j®go- san megillető vezető szerepet. kásokkal, megkérdezte tőlük, hogyan érzik magukat Nmetországban, mennyit keresnek és van e valami kívánságuk. A miniszterelnök részletes kérdéseire válaszolva a munkások előadták, hogy kitü­nően érzik magukat, az ellátási pénzen kívül körülbelül 60 márkát keresnek havonta, úgy bogy igen szép összeget tudnak félretenni. Az ellátásuk is kitűnő és nagyon boldo­gok, hogy kijöhettek Németországba, de azért örülnek, hogy a karácsonyt már otthon ün­nepelhetik meg. Ezután megmutatták a miniszterelnöknek lakóhelyüket, egy kis munkáskaszárnyát. A hangulatos kis otthonban szines függönyök díszítették az ablakot, tiszta vaságyak és csi­nos bútorok tették lakályossá a kellemesen melegre fütött otthont. Négy hevesi menyecske állott elő és arra kérték a miniszterelnököt, engedje meg nekik, hogy jövő esztendőre apró gyermekeiket is kihozhassák magukkal. Darányi Kálmán mo­solyogva hallgatta meg az asszonyok kérését és megígérte nekik, hogy ezt teljesíteni fogja. Ezután kijelentette a magyar munkások előtt, hogy miután a németországi munkásakció ilyen jól sikerült, jövőre háromszáz munkás helyett hatszáz munkásnak ad engedélyt a Németországban való munkavállalásra. Az egyszerű magyar emberek lelkesen megéljenezték a miniszterelnököt, majd kalap­jukat levéve, rázendítettek a Himnuszra. Szem alig maradt szárazon, amikor az egyszerű magyar emberek ajkáról a messzi idegenben szivbőljövően felcsendült Magyar- ország miniszterelnöke előtt a magyar imád­ság. Darányi Kálmán a megható bucsuzás után ' kezet fogott a mukások vezetőivel, majd kisé- 1 relével együtt gépkocsiján eltávozott. és iparkamarához is át kellett tenni az irato­kat megfelelő véleményezés végett. A kamara az iratokat pártoló véleménnyel visszaküldte és a polgármester 19,910—1937. sz. alatt no­vember hó 15.-én az összes iratokat felter­jesztette a m. kir. kereskedelmi miniszterhez a korábbi záróra elrendelése céljából. A mi­niszteri döntés még nem érkezett le. megtöltő tiszta olaj tör fel. A meglévő tartá­lyok már megteltek, tehát meg kellett kezdeni újabbak összeállítását. Megkezdték a csömö- dér -pákái vasúti állomásra befutó csővezeték építését és rövidesen sor Ikerül a nagykani- j zsai állomásra befutó csővezeték építésére is. ' A harmadik kút fúrása már folyik. Darásiji miniszterelnök a németországi magyar munkások között Még nincs döntés az üzleti záróra kérdésében Szentadorjánban újabb gazdag olajforrásra bukkantak

Next

/
Thumbnails
Contents