Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-11-25 / 266. szám
2 B a K E S 1937 november 25 Uj tűzoltóparancsnokot nevezett ki az alispán Vasúti közlekedésünk megjavítása DR. FRANK GÉZA Az újonnan elkészült tüzrendészeti rendelet értelmében a jövőben a tűzoltóparancsnokokat és tiszteket a vármegye alispánjai nevezik ki. Ezen rendelkezés értelmében került betöltésre Békés község tüzoltóparancs- noki tisztsége. Dr. vitéz Márki Barna Békésvármegye alispánja törvényben lefektetett jogánál fogva a békési tűzoltóság élére vezetőül dr. Nyuli Lajos okleveles jegyzőt nevezte ki. A most kinevezett parancsnok Budapesten sikerrel végezte el a járási tüzrendészeti felügyelői tanfolyamot. Ezt sem árt ludoi Úgy hírlik, hogy a magyar kormány tagjai a jövő évben Magyarországon töltik a nyarat. A ragadós példa egyik igen vonzó fajtája lenne. A jövőben az idegenforgalom vendégforgalom lesz. Ez helyes is igy, mert Magyar- országon a vendég nem idegen. Statisztika^ készül arról, hogy a magyar köztisztviselői kar hol tölti a szabadságát. Állítólag nagyobb részük külföldön szokott üdülni. Nagyobb vállalatoknál mozgalom indult meg, hogy azok az alkalmazottak, akik Magyarországon töltik szabadságukat, hosszabb szabadságot kapjanak. Az osztrák vasutak rádió utján szavaztatják meg a közönséget, hogy hová rendezzenek kirándulásokat. Nálunk is meg lehetne kísérelni. A MÁV is indít a télen kiránduló sportvonatokat. Ellenőrzik majd az üdülőhelyek árait, nehogy egyesek tulkapzsisága ártson a vendégforgalomnak. Mit szólnak ehhez a balatoni penziósok közül jónéhányan ? Hírek a vármegyei tűzrendészet koréból Dévényi Lajos, vm. tüzrendészeti felügyelőtől nyert információk szerint alábbi fontosabb változások fordultak elő tűzvédelmi téren. Ezek az említésre méltó változások a következők : Békéscsaba megyei város képviselőtestülete a tűzoltólaktanya bővítését, Nagyszénás község képviselőtestülete uj motoros fecskendő beszerzését, Öcsöd község képviselőtestülete uj tiizoltószertár építését határozta el. Mezőberény község képviselőtestülete beállította a negyedik fizetéses tűzoltót és a második kerületben toronyörség felállítását határozta el. Békésszentandrás képviselőtestülete tervbe vette egy gépkocsi-víztartály beszerzéséi. Orosháza község a napokban kapta meg a harmadik motoros fecskendőjét. Amint a fentebbi példák mutatják, szerte a megyében igen intenzív élet folyik a tűzrendészet uj modern alapokra való helyezése érdekében. Szeretnék, ha Gyuláról is rövidesen jelenthetnénk valamit. Vármegyei kis hírek Békéscsaba: A Move békéscsabai szervezete december 3-án tartja első kultur- estjét a Kultúrpalotában. A Békéscsabai Iparosifjuság Művelődési Egyesülete december 5.-én az Ipartestület nagytermében műsoros teaestet rendez. Orosháza: Átszervezik a községi pénztári ellenőri állást és államszámviteli államvizsgát kivannak meg az ellenőrtől. — Megkezdték a 3-14 éves gyermekek orvosi vizsgálatát. Békés: A belügyminiszter jóváhagyta a Békési Kisbirtokos Szövetség alapszabályait. A feloszlatott Kisgazdakor minden vagyonát és adósságát a Szövetség örökli. Eladó 50 mázsa terhet bíró gumikerekű stráfkocsi, dupla-soros golyóscsapággyal ellátva s jókarban van, megtekinteni és megvenni lehet Pallóezay Gézánál, üzemvezető. BÉKÉSCSABA 1243—vp2-2 Orosházi-ut 42 Ami a Budapesttel való személyvonati összeköttetést illeti, az szintén megjavításra és gyorsításra szorul annál is inkább, mert a mai gazdasági viszonyok mellett az utazó közönségnek jelentékeny része a drága gyorsvonatok helyett még nagyobb távolságokra is az olcsóbb személyvonati utazást veszi igénybe. így pl. a Gyuláról 12 óra 12 perckor délben induló vonalhoz Békéscsabáról 13 óra 26 perckor csatlakozással biró Budapestre induló 611. sz. személy vonat este 19 óra 20 perckor ér a fővárosba s igy a csaba—budapesti 196 km-es utat 6 óra alatt teszi meg. A közlekedés szempontjából ezen fontos személyvonat menetideje tehát okvetlenül megrövitendő volna azáltal, hogy a nagyobb állomásokon is kevesebb ideig várakozzék s hogy Szolnok és Budapest között ne álljon meg minden állomáson, miután ez utóbbi vonalszakaszon a forgalom lebonyolítására külön helyi vonatok szolgálhatnak, amint ez pl. a budapest—hatvani, illetve miskolci vonalon is megvan már, ahol is a Miskolcról 14 óra 15 perckor induló személyvonat már 18 óra 30 perckor Budapestre érkezik s igy 185 km. távolságú utat 4 óra 15 perc alatt tesz meg. A menetidő megrövidítésével a Békéscsabáról induló ezen délutáni személyvonat utazóközönsége már szintén hat—fél hét óra körül Pesten lehetne, kényelmes és azonnali csatlakozást nyerhet, ha tovább akar utazni a Dunántúlra, Pées, Kaposvár, Paks, Nagykanizsa és a Balaton felé s nem kellene azon — mint a jelenben — bosszankodnia, hogy jóformán az orra előtt indítják el Budapestről az ezen irányban haladó vonatokat, nem kellene a késő éjjeli órákat megvárnia, ha pedig az utas Budapesten kíván maradni, úgy jóval korábban érkezvén az eddigi érkezési időnél oda, színházhoz vagy egyéb szórakozáshoz is könnyebben hozzájuthat. Ezen délutáni személyóonatnak meggyorsítása a mondottak alapján tehát lényeges érdeke Gyula, Békéscsaba, sőt az egész vármegye utazóközönségének. A Budapestre éjjel közlekedő személy- vonatnak az a hibája, hogy még jóformán hajnalban érkezik meg oda, ami főleg télen igen kellemetlen s ezért menetideje ellentétben a nappali személyvonattal, meghosszabbítható volna, vagy esetleg későbben indítandó valamivel, úgy hogy csak reggel 6 óra táján érkezzék a fővárosba. A Szegeddel való összeköttetéseinknek ———mm—m—b—maMiíKMm fő hibái a Békéscsabán való végnélküli várakozások, amelyek igen igénybeveszik az utazóközönségnek a türelmét, különösen azért is, mert ezek a várakozások még átszállásokkal is vannak súlyosbítva, mintha Békéscsabától keletre megszűnnék a világ, jelentéktelen, szárnyvonalon fekvő kis falvak lennének csupán, nem pedig * Békésvármegye székhelye, így különösen hosszas a várakozás a Szegedről 18 óra 16 perckor induló 1618 sz. személy- vonatnál, mely 20 óra 37 perckor Békéscsabán van és csak 21 óra 47 perckor, vagyis 1 óra 10 percnyi várakozás után nyer csatlakozást Gyula felé. A Gyuláról 12 óra 12 perckor induló és Békéscsabáról 12 óra 35 perckor érkező vonat szintén egy órai várakozás után indul tovább Orosháza-Szeged felé, hogy azután este fél hat óráig cammogjon Szegedig. Az előbbi vonat tehát Szegedről későbben, az utóbbi pedig Békéscsabáról valamivel előbb volna elindítandó. A Békéscsabáról délután 2 óra előtt, vagyis 13 óra 55 perckor érkező vonat legalább is Orosházáról volna és pedig 12 óra 15 perc körül indítandó, mert ezáltal — amint ez ezelőtt is megvolt — egy fél nap alatt Gyuláról és Békéscsabáról megjárható lenne Orosháza. Ezen mizériáknak tehát a lehetőségig való kiküszöbölése igen kívánatos volna. Végül a Sarkad—Kötegyán felé irányuló forgalomban a reggel már 8 óra OS perckor induló vonat — főleg a piaci árus és vásárló közönségre való tekintettel — legutóbb talán valamivel — kb. 30, esetleg 40 perccel későbben indítható Sarkad felé. Továbbá a Csabáról déli 11 óra 50 perckor érkező vonat meghosszabbítandó volna Kőtegyánig, úgyszintén a Csabáról Gyulára 17 órakor érkező délutáni vonat is Vasúti közlekedésünknek talán az itt előadottak tükrözik vissza lényegesebb hibáit, amelyeken kívül valószínűleg akadhatnak még fel nem említett, kiküszöbölendő kisebb hiányosságok Mindezeknek a lehetőségig való megszüntetését ajánljuk a Máv. vezetőségének, illetőleg vármegyénk valamint Gyula és Békéscsaba városaink vezetőköreinek jóindulatú figyelmébe, miután a felsorolt közlekedési hiányok és mizériák megszüntetése és összeköttetéseinknek meggyorsítása és megjavítása nemcsak Gyula városának, de Békéscsabának és az egész vármegyének is nyilvánvaló érdeke. '~rrrTTTT!H^'-rrt-rm1 iw» rnrmra^grniii ií ii \ 11 -imrrirgTiTif^"*“ Uj otthonba költöznek a gyulai frontharcosok Mint ismeretes, a gyulai frontharcos főcsoport súlyos helyzet elé került, mert eladás folytán elvesztették régi igen jutányos áron birt otthonukat. Békésvármegye nemes szivü főispánja, Gyula megyei város sietett a minden támogatást megérdemlő, nemzeti alapon álló frontharcos főcsoportnak anyagj támogatására. Elintézés alatt áll még a főcsoportnak Békésvármegye törvényhatóságához beadott, anyagi támogatás iránti kérvénye, amely a jelek szerint, szintén kedvező elintézést fog nyerni. így azután a főcsoport intézőbizottsága felhatalmazást adott a vezetőségnek arra, hogy Kertész Lajos kereskedő tulajdonát képező Megyeház és Munkácsy utcák sarkán épült volt Ferenci-ház első emeletének helyiségeit kibéreljék. Értesüléseink szerint az egyezség a ház- tulajdonos és a főcsoport között már létrejött s a bérlett szerződés aláírása a közeli napokban megtörténik. A helyiségeket a frontharcosok klubszerűén óhajtják berendezni, hogy tagjaik számára biztosíthassák a bajtársi együvétartozás érzésének fokozását. Remény van arra, hogy a hadirokkantak is követni fogják a testvér egyesületet s irodahelyiségüket az uj frontharcos otthon keretében helyezik el. Nemsokára megkezdődik a gyulai téli gazdasági tanfolyam Már megemlékeztünk róla, hogy a földművelési miniszter intencióinak megfelelően és támogatásával Gyulán is rendez a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség téli gazdasági tanfolyamokat. A tanfolyam megkezdésének pontos ideje még nincs kitűzve, de értesülésünk szerint a közel jövőben megkezdődik. Ezt megelőzőleg — valószínűleg pénteken — értekezlet lesz Gyula város polgár- mesterénél, melyen megtárgyalják a tanfolyam megnyitásával és fenntartásával kapcsolatos kérdéseket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezeknek a tanfolyamoknak a fontosságát a gazdaközönség és különösen a gazdaifjuság szempontjából. Hiszen ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a haladó élet és a fejlődő termelési technika az eddiginél fokozottabb tudást igényelnek és a magyar gazda nem maradhat le a nemzetek egyre erősebben kibontakozó versenyében. Legközelebbi számunkban részletesen fogjuk a tanfolyam tanrendjét közölni, amiből kiviláglik, hogy azok az ismeretek, melyeket ez a tanfolyam nyújt, elengedhetetlenek a gazdák részére, ha boldogulni akarnak.
